A lakossági fogyasztók a rögzített rezsiárak miatt még alig éreznek valamit az elszabadult energiaárakból, a piaci szereplők mellett viszont az önkormányzatokat is nehéz helyzetbe hozta az intenzív drágulás.
A távhőszolgáltatáshoz vagy a tömegközlekedés fenntartásához szükséges energiaszámlák csak idén több milliárddal növelik a nagyobb magyarországi városok kiadásait. Vannak helyek, ahol szerződést bontottak a szolgáltatóval, majd újrakötötték azt, van, ahol csak a korábbi ár három és félszereséért tudtak gázt venni, és van város, ahol a távhőcég egy átlagos lakáson évi 60 ezer forintot bukik. Körkép a magyar nagyvárosokból.
Az egekbe szökő energiaárak köszönnek vissza abban, ami a távhőpiacon történik most Magyarországon. December közepén jött a hír, miszerint a győri önkormányzat (pontosabban a városi közszolgáltató cég, a Győr-Szol) szerződést bontott a Global NRG-vel, amelytől már hat éve vette a gázt, mert a kereskedő az áremelkedés miatt módosítani akarta a korábban megkötött megállapodást, azaz drágábban adta volna a gázt a városnak. Nemcsak Győrben alakult ki vita a helyi távhőszolgáltató és a gázkereskedő között, hanem Budapest és több nagyváros esetében hallani hasonlóról.
30 volt, 100 lett, mi az?
A gázkereskedők azért akarják újratárgyalni a tavasszal megkötött, 2021 októberétől 2022 októberéig szóló megállapodásokat, mert a gáz már nem 30 euróba, hanem körülbelül 90-100 euróba kerül. És mivel eddig nem voltak nagy kilengések a gázár alakulásában, a kereskedők kezelni tudták az abból fakadó kockázatot, ha a távhőszolgáltató, mondjuk, egy hidegebb tél miatt mégis több gázt hív le annál, mint amennyire leszerződtek. Ezt borította fel az árrobbanás, a kereskedők rengeteget buknának, ha a szerződött mennyiségen felül is a korábban kialkudott áron adnák a gázt. Ezért aztán volt, aki egyből árat akart emelni, más azzal az ajánlattal állt elő, hogy csak a pluszfogyasztásért kérne piaci árat.
Ebből is látszik, hogy az önkormányzatoknak szinte biztosan többet kell majd fizetniük a gázért, mint amennyivel tavasszal számoltak, de azt sem tehetik meg, hogy csípőből nemet mondjanak a gázkereskedők szerződésmódosítási igényére, mert könnyen gáz nélkül maradhatnak, ha ezt a cégek a szerződés felmondásaként értelmezik. Ha pedig másik szolgáltatóval szerződnek le, akkor csak piaci áron jutnának gázhoz. Győrben is ez volt a helyzet, egy másik gázkereskedő 7,5 milliárd forinttal kért volna többet a gázért. (Minderről részletesen ebben a cikkben írtunk.) A helyzetet tovább bonyolítja a rezsicsökkentés, hiszen a távhőszolgáltatók nem háríthatják át a lakosságra az áremelkedésből fakadó költségeiket, ugyanakkor az állami kompenzációt a tavaszi ár alapján kapják meg. A megoldás az lehet, hogy ahol nincs megállapodás, ott jön az állam (illetve az MVM), és mindent átvesz, a távhőszolgáltatást és a gázüzletet is.
De ez nem jelenti azt, hogy annak nincs problémája, akinek eleve az MVM szállít. Miskolcon ez a helyzet, ott nem is kezdeményezte az állami vállalat a korábban megkötött szerződés módosítását, közölte a miskolci önkormányzat. Ám ott a júliusban megkötött szerződésben már a megemelt földgázár lett rögzítve, ami októberig 580 millió forint többletköltséget jelent a városnak, írták megkeresésünkre. A városvezetés egyébként úgy számol, hogy 2022-ben 3,2 milliárddal több kiadásuk lesz az emelkedő energiaárak miatt tavalyhoz képest, és ebben nem csak a gáz van benne, a villamos energiáért például 1,6 milliárd forinttal többet fizetnek, mint 2021-ben. (Mizsur András)
Győrt már nem menti meg a felmondási moratórium
Győrnek végül plusz hárommilliárd forintjába kerül a gázprobléma megoldása. Az október végén kezdődött huzavona múlt péntekig tartott: a kereskedővel az erre a gázévre (2021. október 1-től 2022. szeptember 30-ig) kötött szerződésen még alig száradt meg a tinta, amikor a gázár elszabadult a világban. Erre hivatkozott a Global NRG, amikor azt kérte (Győr olvasatában követelte), hogy az élő és a korábbi gázévre szóló szerződést is módosítsák, mert neki sok százmilliós kára adódik a helyzetből.
Az első rendkívüli közgyűlést december 7-én hívták össze, és a képviselő-testület engedélyt is adott a cégének – a Győr-Szol Zrt.-nek –, hogy az élő szerződésről újra tárgyaljon, a visszamenőleges kártérítést viszont alapból elutasította, mondván, „fizetés után nincs reklamáció”, és egyébként is: ha engedné ezt a város, az már a hűtlen kezelést súrolná. A kereskedőnek a félsiker nem volt elegendő, felmondta a szerződést.
A kormányrendelet ezt követően született meg: onnantól senki sem léphet ki így egy szerződésből, Győrnek ugyanakkor ez már nem vigasz, neki új szerződő partnert kellett találnia. Második nekifutásra sikerült, pénteken, egy újabb rendkívüli ülésen kapott engedélyt a Győr-Szol: elfogadhatja annak a kereskedőnek ajánlatát, aki már a mostani helyzethez szabta a feltételeit. Ez jelenti a hárommilliárdos pluszkiadást, ennyivel kell többet fizetni az eredeti szerződéshez képest. Emellett Győr pályázni fog arra a 35 milliárdos keretre, amelyet a kormány az önkormányzatoknak nyit meg, pontosan erre a célra.