Mikor készül el Paks 2? Le tudunk-e válni az orosz gázról? Bővül-e az energetikai korszerűsítési program? Ezekről is szó esett az energiaügyi miniszterrel.
Részletesen beszélt a zöldenergia fordulatról és az energiapolitikáról is idei évértékelőjében Orbán Viktor miniszterelnök. A beszédet követően több elemzés is megjelent a témában – ennek kapcsán nyilatkozott most összegzően a Mandinernek a témagazda, az Energiaügyi Minisztérium vezetője.
Lantos Csaba elöljáróban úgy fogalmazott:
A világjárvány, a háború, majd annak nyomán az elhibázott brüsszeli szankciók által kialakult energiaválság komoly kihívás elé állította Magyarországot is.
S mivel importra szorulunk, az energiahordozók világpiaci ára pedig drasztikusan megugrott, hétmilliárdról tizenhét milliárd euróra nőtt a „számlánk”. Számos intézkedés kellett ahhoz, hogy az ellátásbiztonság ne kerüljön veszélybe, megtarthassuk a rezsicsökkentést, amely jelenleg is Európa legalacsonyabb árait biztosítja a családok számára, a háztartások és a gazdaság pedig átvészelje a legnehezebb időszakot. Most nyolcmilliárd euró körül van hazánk éves energiaköltsége.”
Az energiaügyi miniszter hozzátette, levonták a tanulságot:
nem jó, hogy a magyar energiaellátás ilyen mértékben kitett a külföldnek, ugyanakkor nemzetközi összevetésben nem állunk rosszul, hiszen nálunk az éves fogyasztás importigénye hatvannégy százalékos.
Szerinte az ország földrajzi adottságai miatt a teljes energiaszuverenitáshoz nagyjából csoda kellene, ám törekedni kell az arány jelentős csökkentésére. Ez a kormány határozott célkitűzése, ezen az úton indult el Magyarország. A zöldenergia előállításának növelésére összpontosítunk, mert a zöldenergia a magyar gazdaság jövője, fogalmaz.
Önellátás az áram terén
Kétségtelen, Orbán Viktor évértékelőjében azt mondta, egyenesen karnyújtásnyira, vagyis néhány évre vagyunk az energiafüggetlenség állapotától. Lantos Csaba szerint a kormányfő előrejelzése az elektromos áramra vonatkozik, márpedig ezen a téren a második paksi erőmű működése után valóban elkövetkezhet az, hogy önellátásra leszünk képesek, persze azzal, hogy lesznek olyan időszakok, amikor importálunk és lesznek olyanok, amikor exportálunk.
A koncepció Lantos szerint két elemre épül: a nukleáris és a megújuló energiára. Előbbihez szükség van a Paks 2 beruházás befejezésére és a meglévő blokkok üzemidejének várhatóan húszéves meghosszabbítására.
„Utóbbi projekt elindult, bőven átnyúlik majd a következő évtizedbe. Rengeteg műszaki vizsgálatra van szükség, alaposnak kell lenni, ám az összes eddigi tapasztalat azt igazolja, hogy lehetséges a hosszabbítás. Az elsődleges feltétel a biztonságos működés, ezzel rendben vagyunk, a paksi egyébként egy kiválóan működő erőmű.”
Hogyan érinti a háború a paksi bővítést?
Ami a Paks 2 néven futó bővítést illeti, ott épp az úgynevezett talajszilárdításnál tartanak, ami lényeges eleme a folyamatnak. „Ez egy kipróbált, első osztályú technológia. Ha pedig mind a két erőmű, vagyis összesen hat blokk egyszerre dolgozik majd, az kielégíti az ország akkori áramszükségletének több mint a felét. Ma ez a termelés a kétharmadára is elegendő lenne, csakhogy addigra az elektromobilitás terjedése és az elektrifikáció miatt több elektromos energiára lesz majd szükség” – fejtegette.
Felvetésünkre, hogy az orosz-ukrán háború, illetve a szankciós politika miatt nem került-e veszélybe a bővítés, a miniszter leszögezi:
Paks 2 az Európai Unió jóváhagyását bíró nemzetközi projekt, a munkálatokat épp most egy német-amerikai cég végzi.
„Az új erőmű legalább hatvan évig szolgálja majd a magyar emberek energiaellátását, reméljük, mire elkészül, már régen magunk mögött hagyjuk ezt a szörnyű háborút. A magyar kormány lényegében az első perctől a tűzszünetet és a béketárgyalások megkezdését szorgalmazza.”
Egyébként az Egyesült Államok jelenleg is Oroszországtól veszi a legtöbb uránt, a nukleáris ipar terén általában nem szakadtak meg az együttműködések. Sőt, az ágazatnak új hajnala virradt, az oroszok pedig igenis stabil partnerek ezen a téren.
A jelenlegi céldátum kapcsán Lantos annyit mond:
a 2030-as évek első felében az új reaktoroknak működésbe kell állniuk.
Az áramszükséglet másik felét a kormány megújuló energiahordozókból tervezi megoldani, földrajzi adottságaink nyomán alapvetően napenergiával. Megnyílt ugyanakkor a lehetőség a szélerőművek létesítése előtt, az ipari beruházók egy új csatlakozási pont köré telepíthetnek a jelenlegi 330 megawattot többszörösen meghaladó új kapacitást a Kisalföldön.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal honlapján nemrégiben először jelent meg a jövőben negyedévente frissülő adatszolgáltatás a meglévő csatlakozási pontokról. Az információk elősegítik az üzemeltetők és fejlesztők egymásra találását, jellemzően naperőművek mellett kaphatnak helyet szélkerekek vagy tárolók anélkül, hogy ehhez időigényes és költséges hálózatfejlesztésre lenne szükség.
A miniszter egyértelműsítette: komolyan számítanak a geotermikus forrásokra, természetesen fenntartható módon, de juthat szerep az energiamixben a biomasszának és a biogáznak is.
Forrás: Földházi Árpád/Mandiner
Fókuszban a napenergia
A legfontosabb azonban ez utóbbi körben nyilván a napenergia, márpedig ebben Magyarország a korábbi tervekhez képest is öles léptekkel halad előre. Lantos szerint már működik 6100 megawattnyi kapacitás, amit eredetileg 2030-ra terveztek. A hozzávetőleg 3500 ipari létesítmény mellett ez nagyjából 260 ezer háztartási kiserőművet jelent.
Lantos miniszter úr még a végén csodát tesz” – fogalmazott a tempó kapcsán Orbán az évértékelőben.
A tárcavezető szerint büszkék lehetünk az eredményre, sőt, jön a folytatás, jelenleg pedig mintegy 5000 megawattnyi, ipari méretű naperőműre van érvényes engedély, amik rá fognak csatlakozni a hálózatra 2026-ig. A napelemes boom tehát nem ért véget annak ellenére sem, hogy uniós elvárás alapján idén januártól be kellett vezetni az előnytelenebb bruttó elszámolást a háztartási méretű kiserőműveknél.
A meglévő erőművek és engedélyek esetében sikerült megegyezni a tízéves türelmi időről, ameddig érvényben marad a szaldó elszámolás. Ám az új szisztéma kétségkívül kevésbé kedvezőbb, mint korábban volt. A rendszer abban a formában fenntarthatatlanná vált, a betáplálás lehetősége egy ideig elérhetetlen is volt, ám a fejlesztések felpörgetésével mostanra 93 százalékban ismét lehet csatlakozni a kiserőművekkel is. A változás ugyanakkor arra is ösztönöz mindenkit, hogy amit termel, saját maga helyben fogyassza is el.
Az ütemvesztés elkerülésére, a további telepítések ösztönzésére az Energiaügyi Minisztérium egy pályázatot írt ki.
A Napenergia Plusz Programban már több mint 28 ezren előregisztráltak, mostanáig több mint 15 ezer támogatási kérelem érkezett be a napelem és az ehhez tartozó zöldenergia-tároló egység, azaz akkumulátor telepítésére.
A feldolgozás folyamatos, „nem volt igazuk azoknak, akik szerint földbe áll az egész program” – mutatott rá a miniszter.
Újabb pályázat napelemeseknek
Bejelentette: a Napenergia Plusz folytatása mellett még az idén pályázatot írnak ki azok számára, akik a korábbi elszámolás mellett telepítettek napelemet, ám kiestek a tízéves szaldós időszakból. Nekik is lehetőségük lesz támogatással energiatárolót beszerezni, így ők is félre tudják tenni, hatékonyabban használhatják fel az általuk megtermelt áramot.
Továbbá megnyitották az ipari szereplők számára az úgynevezett energiaközösségek kialakításának lehetőségét, most pedig vizsgálják az önkormányzatok bevonását, végül a társasházak kerülhetnek majd sorra – részletezte a miniszter.
Kitért arra is, szintén célkitűzés az okos mérőórák elterjesztése, amivel jelentősen megnőne a folyamatos kilengések miatt terhelt hálózat biztonsága. „Az egyre több napelem növeli az áramingadozást. Míg a nagyobb termelőknek és fogyasztóknak alapos termelési és fogyasztási menetrendet kell leadniuk, a napelemek esetében számos bizonytalansági faktor okozhat eltérést. Például hiába süt a nap, ha bejön egy szaharai porvihar és ellepi a paneleket, hirtelen lecsökken a napelemek teljesítménye” – részletezte, hozzátéve, az ilyen ingadozások kivédése érdekében szükséges energiatárolók létesítése is.
Idén zárul a gázturbinás erőművi tender
Az okosmérőkkel a keresleti oldalon lehet óvatosan és pontosan kezelni a fogyasztást. Meg kell szokni azt, hogy az áramnak szinte pillanatról pillanatra változik az ára, ehhez kell hozzáigazítani a hálózatot és a felhasználást is.
„Amíg az energiatárolás nagy léptékben nem megvalósítható, ám előfordul, hogy az egymással összekapcsolt országok sokasága többletáramot termel, szükség van rugalmas, jól szabályozható kiegyenlítő kapacitásra. Az energiaipar Mercedesei a nagy hatékonyságú gázturbinás erőművek, amelyekből hármat is építünk Kelet-Magyarországon. A nemzetközi tendereztetés javában zajlik, idén lezárul, a legkomolyabb szereplők jelentkeznek a megvalósításra. Ezek az erőművek gyorsan fel tudják futtatni a termelést, majd vissza is tudják fogni azt.”
Lantos szerint kétségtelen, ez némileg növeli a gázszükségleteket, ám jelenleg számos európai ország, például a németek is ezzel az eszközzel oldják meg a problémát, csak nálunk hétszer nagyobb léptékben. Ezzel párhuzamosan az a terv, hogy bezárják a mátrai erőművet, amivel összességében mégsem növekszik a széndioxid kibocsátás.
Nem igaz, hogy drága az orosz gáz
„Itt szeretném megcáfolni azt a közkeletű tévedést, miszerint a kormány drágán veszi az orosz gázt. Ez nem igaz. A magyar határig ilyen áron senki mástól nem tudnánk földgázt vásárolni. Ez tény” – húzta alá a miniszter, aki szerint eközben elindult a diverzifikáció is. Hiszen
érkezik LNG-gáz Krk-szigetéről Horvátországon keresztül és jön a gáz Románia felől is, ráadásul a szükségleteink mintegy húsz százalékát itthon termeljük ki. Sőt nemcsak importálunk, van, hogy exportálunk is földgázt.
De fizikailag, a régió infrastrukturális adottságai miatt és tengerpart hiányában jelen állás szerint lehetetlen kihagyni az orosz forrást ilyen áron – tette egyértelművé.
Lesz energetikai pályázat középületekre is
Megjegyezte, földgáz-fogyasztásunkat az EU által előírtnál nagyobb mértékben csökkentettük egymást követő két időszakban is. Utalt továbbá arra is, hogy az energiahatékonyság javítását több intézkedéssel segíti a kormány. A 108 milliárd forintos keretösszegű otthon-felújítási program után a hasonló vállalati beruházásokra és a középületek energetikai korszerűsítésére is megnyílhatnak a közeljövőben pályázatok.
Forrás: mandiner.hu
