Fukushima egy év után: 140%-os fotovoltaik-installáció növekedése Japánban, megfelel? betáplálási árak gyorsítják meg a nagy pv-szolárparkok építését

Évi 12%-os növekedést jósolnak Japánban a privát szolár-rendszerek telepítésében.

Egy évvel kés?bb, miután Japán egy súlyos födrengést?l, egy tsunamitól és egy elsöpr? atomszerencsétlenségt?l megrázkódott, az energiafelhasználás forrásának a megváltoztatásán van, jelentette be a Kyocera Corporation (Kyoto, Japán).

Jelenleg möndössze kett? atomer?m? van hálózatra kapcsolva az eredeti 54-b?l. Amik kereken 30%-át fedték le a Japán energiaszükségletnek a fukushimában történtekig. Ennek a hiányzó résznek a kiegyenlítésére egyre fontosabbá válik a fotovillamos energia.

Kyocera – a megújuló energia területének egyik úttör?je – nagy teljesítmény? fotovoltaik modulokkal tervezett megoldásokat kínál a privát háztartások és az ipari ágazat résztvev?inek. Ez a Japánban megindult energiatrend az európai piac számára is útmutatót jelenthet, jegyezte meg Kyocera.

“A fukushimai katasztrófa után ismét a figyelem középpontjába kerültek a megújuló energiák. Hogy a mi jöv?nket és a következ? generációk jöv?jét is biztosítani tudjuk, meg kell mozdulnunk az energiafordulat érdekében”, mondta Shigeru Koyama a Kyocera európai elnöke.

Trend a szoláráram saját felhasználására

2012 március végéig több, mint 1 millió háztartás fogyaszt majd saját napelemes rendszerével termelt fotovillamos energiát, jelenti be Kyocera. A trend a saját felhasználás felé mutat. Csak 2011 április és 2012 január között 215.178 privát háztartás telepített szolár rendszert saját magának, ami egy 140%-os növekedést jelent az el?z? év szakaszához képest.

A források szerint az elkövetkez? években 12%-os éves növekedés várható a privát háztartások fotovoltaikus kiépítésében. Az új betáplálási tarifák is katalizátorként hatnak ki a nagyobb fotovoltaikus rendszerek telepítésére. Habár részleteket még nem jelentetett meg és még nem véglegesítette a Japán kormányzat, de eldöntötték, hogy az új tarifák 2012 július 1-t?l fognak érvénybe lépni.

Ezen kívül meg kell jegyezni, hogy az ipar, a gazdaság és a lakosság közös együttm?ködésével sikerült az el?z? évben az energiafelhasználást 15%-al csökkenteni.

Kyocerának az ipari és intézmény célra telepített nagy szolárrendszerek telepítéseiben van részesülése. Például a Kyoto város részére telepített 4,2 MW szolárpark vagy a környezetbarát bevásárló központokon lév? szolármodulok. Japán 10 energiaszolgáltatója 30 nagy fotovoltaik er?m? építését tervezi 2020-ig. Ezzel további 140 MW névleges teljesítmény lesz telepítve.

15.03.2012 | forrás: Kyocera Corporation

Fukushima egy év után: 140%-os fotovoltaik-installáció növekedése Japánban, megfelel? betáplálási árak gyorsítják meg a nagy pv-szolárparkok építését

Évi 12%-os növekedést jósolnak Japánban a privát szolár-rendszerek telepítésében.

Egy évvel kés?bb, miután Japán egy súlyos födrengést?l, egy tsunamitól és egy elsöpr? atomszerencsétlenségt?l megrázkódott, az energiafelhasználás forrásának a megváltoztatásán van, jelentette be a Kyocera Corporation (Kyoto, Japán).

Jelenleg möndössze kett? atomer?m? van hálózatra kapcsolva az eredeti 54-b?l. Amik kereken 30%-át fedték le a Japán energiaszükségletnek a fukushimában történtekig. Ennek a hiányzó résznek a kiegyenlítésére egyre fontosabbá válik a fotovillamos energia.

Kyocera – a megújuló energia területének egyik úttör?je – nagy teljesítmény? fotovoltaik modulokkal tervezett megoldásokat kínál a privát háztartások és az ipari ágazat résztvev?inek. Ez a Japánban megindult energiatrend az európai piac számára is útmutatót jelenthet, jegyezte meg Kyocera.

“A fukushimai katasztrófa után ismét a figyelem középpontjába kerültek a megújuló energiák. Hogy a mi jöv?nket és a következ? generációk jöv?jét is biztosítani tudjuk, meg kell mozdulnunk az energiafordulat érdekében”, mondta Shigeru Koyama a Kyocera európai elnöke.

Trend a szoláráram saját felhasználására

2012 március végéig több, mint 1 millió háztartás fogyaszt majd saját napelemes rendszerével termelt fotovillamos energiát, jelenti be Kyocera. A trend a saját felhasználás felé mutat. Csak 2011 április és 2012 január között 215.178 privát háztartás telepített szolár rendszert saját magának, ami egy 140%-os növekedést jelent az el?z? év szakaszához képest.

A források szerint az elkövetkez? években 12%-os éves növekedés várható a privát háztartások fotovoltaikus kiépítésében. Az új betáplálási tarifák is katalizátorként hatnak ki a nagyobb fotovoltaikus rendszerek telepítésére. Habár részleteket még nem jelentetett meg és még nem véglegesítette a Japán kormányzat, de eldöntötték, hogy az új tarifák 2012 július 1-t?l fognak érvénybe lépni.

Ezen kívül meg kell jegyezni, hogy az ipar, a gazdaság és a lakosság közös együttm?ködésével sikerült az el?z? évben az energiafelhasználást 15%-al csökkenteni.

Kyocerának az ipari és intézmény célra telepített nagy szolárrendszerek telepítéseiben van részesülése. Például a Kyoto város részére telepített 4,2 MW szolárpark vagy a környezetbarát bevásárló központokon lév? szolármodulok. Japán 10 energiaszolgáltatója 30 nagy fotovoltaik er?m? építését tervezi 2020-ig. Ezzel további 140 MW névleges teljesítmény lesz telepítve.

15.03.2012 | forrás: Kyocera Corporation

Az egyéni fogyasztók esetében tíz, az ipari felhasználókéban pedig hat lépcs?ben iktatja ki a az elektromos áram árának esetében biztosított támogatásokat az állam jöv? évt?l, és a szociális tarifát is kivezetik a rendszerb?l – ez derül ki abból a szerdán nyilvánosságra hozott dokumentumból, amelyben a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió és a Világbank képvisel?ivel folytatott januári tárgyalásokon kötött megállapodásban foglaltakat rögzítik.

Az egyéni fogyasztók esetében tíz, az ipari felhasználókéban pedig hat lépcs?ben iktatja ki a az elektromos áram árának esetében biztosított támogatásokat az állam jöv? évt?l, és a szociális tarifát is kivezetik a rendszerb?l – ez derül ki abból a szerdán nyilvánosságra hozott dokumentumból, amelyben a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió és a Világbank képvisel?ivel folytatott januári tárgyalásokon kötött megállapodásban foglaltakat rögzítik.

Az egyéni fogyasztók esetében tíz, az ipari felhasználókéban pedig hat lépcs?ben iktatja ki a az elektromos áram árának esetében biztosított támogatásokat az állam jöv? évt?l, és a szociális tarifát is kivezetik a rendszerb?l – ez derül ki abból a szerdán nyilvánosságra hozott dokumentumból, amelyben a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió és a Világbank képvisel?ivel folytatott januári tárgyalásokon kötött megállapodásban foglaltakat rögzítik.

Ha természetes, hogy egy autógyár vezet?i nem a konkurens márka kocsijával furikáznak munkába, akkor mi csodálnivaló van azon, hogy egy hulladékhasznosító cég környezetbarát ügyfélszolgálati irodát épít? – kérdezi néhány okoskodó. Helyben aztán kiderül: nem annyira egyértelm? a tamáskodók által készpénznek vett összefüggés. Jó öt évig tartott, mire az ötlet megszületését?l a kulcsátadásig jutottak Mosonmagyaróváron a szerepl?k, akik egy méretesebb bontási munka kapcsán ismerkedtek össze.

Dózeres kezdet

– Egy, még csak tervez?asztalon lév? hipermarket helyén álló n?vérszállót és családi házakat kellet lebontanunk, viszonylag szoros határid?kkel 2006-ban: ekkor ismerkedtünk össze a tervez?csapattal – eleveníti fel Nagy Lajos, a Szigetköz egy részén, a Hanság és a Rábaköz területén él? 170 ezer ember szemétszállítását és -feldolgozását végz? Rekultív Kft. ügyvezet?je a kezdeteket.
A mosonmagyaróvári székhely? cég és a szintén helyi mérnökök között óhatatlanul is környezetvédelmi kérdésekre terel?dött a szó, de a passzív-, illetve az aktívház (azaz a rajta lév? napelemekkel megtermeltnél kevesebb energiát fogyasztó épület) ötletének hallatán Nagy Lajos el?ször még visszah?költ. – Hihetetlennek tartottam a dolgot, aztán évekig beszélgettünk különböz? témákról, mire ráálltam a dologra. 2009-ben pályáztunk, egy évre rá nyertünk, most kész a m? – mondja ma, amikor a frissen elkészült nagyberuházást mutatja körbe.
„Idegenvezet?i” babérokra ugyan nem tör, rutinja azonban már kialakulni látszik: a tervez?kkel abban állapodtak meg, hogy a mosonmagyaróvári projekt „nyitott ház”, azaz bármikor hozhatnak érdekl?d?ket, hogy él?ben mutassák meg nekik, mit tud ez a megoldás. – Az érkez?k el?ször mindig körbevizslatnak: hol a kémény. Aztán, amikor nem találnak egyet sem, bólogatnak: aha, passzívház – példálózik.

Pólóban a mínuszok közepette

– A költözés után elég gyorsan eloszlottak utolsó kételyeink is. Míg kint mínusz 15 fok volt, a geotermikus energiával f?tött és aktív légcserél? berendezéssel „lélegeztetett”, napelemekkel felszerelt épület óránként 700 wattnyi áramot fogyasztott. Vagyis annyit, mint egy közepes teljesítmény? hajszárító. Eközben a munkatársak pólóban dolgozhattak, ami sokkal kényelmesebb, mint a pulóverben ücsörgés, a beépített légcserél? rendszernek köszönhet?en pedig szell?ztetni sem kellett, így is spórolva a már felmelegített leveg?vel – hoz praktikus példát az ügyvezet?.
Aki maga is beismeri, hogy el?ször akkor lep?dött meg, amikor meghallotta, hogy a passzívirodaház négyzetmétere 235 ezer forintból elkészül, azaz nagyságrendileg annyiból, mint egy hagyományos épületé. Másodszor, amikor a farkasordító hidegben az egyik tervez? az áramfogyasztási adatokat látva azzal nyugtatta: a zimankós id? ellenére megy majd lejjebb is a fogyasztás, hiszen a hálózati energia-felhasználás fele úgyis arra megy, hogy felf?tsék és kiszárítsák az egykori parkoló helyén felhúzott épület frissen épített, ezáltal még nagy nedvességtartalmú falait.
A cégvezetés összességében azzal számol, hogy az új passzívépületnél a télen felvett energiánál nagyobb tételt tudnak nyáron visszatölteni a hálózatba, azaz nettó áramtermel?k lesznek. Így pedig a környezetvédelem iránti elhivatottság mellett ügyfeleik kiszolgálásában is ugorhatnak egy szintet. – Ha a hivatal olcsóbban m?ködik, alacsonyabban tarthatjuk hulladékszállítási közszolgáltatási díjainkat – jegyzi meg.

Fontos apróságok

A felújított régi épületrészben egyébként papíripari hulladékkal is szigeteltek, ami látható is az egyik irodában. Egy félméteres szakaszon ugyanis nem festék, hanem üveglap borítja a falat. Pár másodpercnyi böngészés után már rá is bukkanunk az els? bet?- és szófoszlányokra benne.
Az már csak hab a tortán, hogy a tet?re szerelt napkollektorokkal úgy tudnak vizet melegíteni és fürd?vizet szolgáltatni a munkatársaknak, hogy ez a cégnek egy fillérbe sem kerül. – Jó eredmény ez egy kétezer literes tartálynál – magyarázza, hozzátéve, hogy a m?szak végén húsz kukásautó legénysége érkezik be, ellen ellenére mindannyiuknak tudják biztosítani, hogy letusolhassanak. Hiszen ez itt a munkakultúra része.
Összességében tehát 117 millióból – ezen belül 46 milliós pályázati pénzb?l – felhúzták, berendezték az ügyfélszolgálat passzívházát, megújult és hatékony szigetelést kapott az öreg irodaház, 2500 négyzetméteren tehergépjárm?vek parkolására alkalmas területet betonoztak le, illetve a teljes telephelyet új betonkerítéssel vették körül, átalakították a járm?-szerel?m?helyt, amelyet meg is hosszabbítottak. – Így bekecs helyett pólóban dolgozhatnak a szerel?k, akiknek nem kell kicentizniük a helyet a járm?vekkel. Az új kocsik ugyanis hosszabbak el?deiknél – jegyzi meg Nagy Lajos.
Az osztrák tulajdonos számára különbség, hogy míg odahaza egy ilyen fejlesztés költségeinek 65-70 százalékát elnyerheti, addig itt 40 százalék a plafon, számukra viszont ez a hányad is „már meglehet?s biztonságot nyújt a megvalósításhoz”. Vérszemet ugyan nem kaptak – jelzi tényszer?en -, de ha újabb fejlesztési pályázatra bukkannak, nem ugranak el a lehet?ség el?l, hogy másik két, Csornán és Fert?szentmiklóson m?köd? irodaházukat is alávessék energetikai átalakításnak.
– Sokan kérdezték t?lünk az elmúlt két évtizedben: mennyire vesszük komolyan a szlogenünket, hogy a környezetvédelem önvédelem. Hát ennyire – húzza alá az ügyvezet?, miközben a napos márciusi id?ben a mér?órára bök: a passzíviroda most épp nem felhasználó, hanem termel? az elektromos hálózatban.
Amikor rákérdezünk, hogy az iparágban hány ilyen épületr?l tud, annyit mond: a régióban biztosan egyedül vannak a mosonmagyaróvári beruházással, de tudomása szerint a passzív irodának országszerte nincs párja.

Forrás: MTI

Ha természetes, hogy egy autógyár vezet?i nem a konkurens márka kocsijával furikáznak munkába, akkor mi csodálnivaló van azon, hogy egy hulladékhasznosító cég környezetbarát ügyfélszolgálati irodát épít? – kérdezi néhány okoskodó. Helyben aztán kiderül: nem annyira egyértelm? a tamáskodók által készpénznek vett összefüggés. Jó öt évig tartott, mire az ötlet megszületését?l a kulcsátadásig jutottak Mosonmagyaróváron a szerepl?k, akik egy méretesebb bontási munka kapcsán ismerkedtek össze.

Dózeres kezdet

– Egy, még csak tervez?asztalon lév? hipermarket helyén álló n?vérszállót és családi házakat kellet lebontanunk, viszonylag szoros határid?kkel 2006-ban: ekkor ismerkedtünk össze a tervez?csapattal – eleveníti fel Nagy Lajos, a Szigetköz egy részén, a Hanság és a Rábaköz területén él? 170 ezer ember szemétszállítását és -feldolgozását végz? Rekultív Kft. ügyvezet?je a kezdeteket.
A mosonmagyaróvári székhely? cég és a szintén helyi mérnökök között óhatatlanul is környezetvédelmi kérdésekre terel?dött a szó, de a passzív-, illetve az aktívház (azaz a rajta lév? napelemekkel megtermeltnél kevesebb energiát fogyasztó épület) ötletének hallatán Nagy Lajos el?ször még visszah?költ. – Hihetetlennek tartottam a dolgot, aztán évekig beszélgettünk különböz? témákról, mire ráálltam a dologra. 2009-ben pályáztunk, egy évre rá nyertünk, most kész a m? – mondja ma, amikor a frissen elkészült nagyberuházást mutatja körbe.
„Idegenvezet?i” babérokra ugyan nem tör, rutinja azonban már kialakulni látszik: a tervez?kkel abban állapodtak meg, hogy a mosonmagyaróvári projekt „nyitott ház”, azaz bármikor hozhatnak érdekl?d?ket, hogy él?ben mutassák meg nekik, mit tud ez a megoldás. – Az érkez?k el?ször mindig körbevizslatnak: hol a kémény. Aztán, amikor nem találnak egyet sem, bólogatnak: aha, passzívház – példálózik.

Pólóban a mínuszok közepette

– A költözés után elég gyorsan eloszlottak utolsó kételyeink is. Míg kint mínusz 15 fok volt, a geotermikus energiával f?tött és aktív légcserél? berendezéssel „lélegeztetett”, napelemekkel felszerelt épület óránként 700 wattnyi áramot fogyasztott. Vagyis annyit, mint egy közepes teljesítmény? hajszárító. Eközben a munkatársak pólóban dolgozhattak, ami sokkal kényelmesebb, mint a pulóverben ücsörgés, a beépített légcserél? rendszernek köszönhet?en pedig szell?ztetni sem kellett, így is spórolva a már felmelegített leveg?vel – hoz praktikus példát az ügyvezet?.
Aki maga is beismeri, hogy el?ször akkor lep?dött meg, amikor meghallotta, hogy a passzívirodaház négyzetmétere 235 ezer forintból elkészül, azaz nagyságrendileg annyiból, mint egy hagyományos épületé. Másodszor, amikor a farkasordító hidegben az egyik tervez? az áramfogyasztási adatokat látva azzal nyugtatta: a zimankós id? ellenére megy majd lejjebb is a fogyasztás, hiszen a hálózati energia-felhasználás fele úgyis arra megy, hogy felf?tsék és kiszárítsák az egykori parkoló helyén felhúzott épület frissen épített, ezáltal még nagy nedvességtartalmú falait.
A cégvezetés összességében azzal számol, hogy az új passzívépületnél a télen felvett energiánál nagyobb tételt tudnak nyáron visszatölteni a hálózatba, azaz nettó áramtermel?k lesznek. Így pedig a környezetvédelem iránti elhivatottság mellett ügyfeleik kiszolgálásában is ugorhatnak egy szintet. – Ha a hivatal olcsóbban m?ködik, alacsonyabban tarthatjuk hulladékszállítási közszolgáltatási díjainkat – jegyzi meg.

Fontos apróságok

A felújított régi épületrészben egyébként papíripari hulladékkal is szigeteltek, ami látható is az egyik irodában. Egy félméteres szakaszon ugyanis nem festék, hanem üveglap borítja a falat. Pár másodpercnyi böngészés után már rá is bukkanunk az els? bet?- és szófoszlányokra benne.
Az már csak hab a tortán, hogy a tet?re szerelt napkollektorokkal úgy tudnak vizet melegíteni és fürd?vizet szolgáltatni a munkatársaknak, hogy ez a cégnek egy fillérbe sem kerül. – Jó eredmény ez egy kétezer literes tartálynál – magyarázza, hozzátéve, hogy a m?szak végén húsz kukásautó legénysége érkezik be, ellen ellenére mindannyiuknak tudják biztosítani, hogy letusolhassanak. Hiszen ez itt a munkakultúra része.
Összességében tehát 117 millióból – ezen belül 46 milliós pályázati pénzb?l – felhúzták, berendezték az ügyfélszolgálat passzívházát, megújult és hatékony szigetelést kapott az öreg irodaház, 2500 négyzetméteren tehergépjárm?vek parkolására alkalmas területet betonoztak le, illetve a teljes telephelyet új betonkerítéssel vették körül, átalakították a járm?-szerel?m?helyt, amelyet meg is hosszabbítottak. – Így bekecs helyett pólóban dolgozhatnak a szerel?k, akiknek nem kell kicentizniük a helyet a járm?vekkel. Az új kocsik ugyanis hosszabbak el?deiknél – jegyzi meg Nagy Lajos.
Az osztrák tulajdonos számára különbség, hogy míg odahaza egy ilyen fejlesztés költségeinek 65-70 százalékát elnyerheti, addig itt 40 százalék a plafon, számukra viszont ez a hányad is „már meglehet?s biztonságot nyújt a megvalósításhoz”. Vérszemet ugyan nem kaptak – jelzi tényszer?en -, de ha újabb fejlesztési pályázatra bukkannak, nem ugranak el a lehet?ség el?l, hogy másik két, Csornán és Fert?szentmiklóson m?köd? irodaházukat is alávessék energetikai átalakításnak.
– Sokan kérdezték t?lünk az elmúlt két évtizedben: mennyire vesszük komolyan a szlogenünket, hogy a környezetvédelem önvédelem. Hát ennyire – húzza alá az ügyvezet?, miközben a napos márciusi id?ben a mér?órára bök: a passzíviroda most épp nem felhasználó, hanem termel? az elektromos hálózatban.
Amikor rákérdezünk, hogy az iparágban hány ilyen épületr?l tud, annyit mond: a régióban biztosan egyedül vannak a mosonmagyaróvári beruházással, de tudomása szerint a passzív irodának országszerte nincs párja.

Forrás: MTI

Ha természetes, hogy egy autógyár vezet?i nem a konkurens márka kocsijával furikáznak munkába, akkor mi csodálnivaló van azon, hogy egy hulladékhasznosító cég környezetbarát ügyfélszolgálati irodát épít? – kérdezi néhány okoskodó. Helyben aztán kiderül: nem annyira egyértelm? a tamáskodók által készpénznek vett összefüggés. Jó öt évig tartott, mire az ötlet megszületését?l a kulcsátadásig jutottak Mosonmagyaróváron a szerepl?k, akik egy méretesebb bontási munka kapcsán ismerkedtek össze.

Dózeres kezdet

– Egy, még csak tervez?asztalon lév? hipermarket helyén álló n?vérszállót és családi házakat kellet lebontanunk, viszonylag szoros határid?kkel 2006-ban: ekkor ismerkedtünk össze a tervez?csapattal – eleveníti fel Nagy Lajos, a Szigetköz egy részén, a Hanság és a Rábaköz területén él? 170 ezer ember szemétszállítását és -feldolgozását végz? Rekultív Kft. ügyvezet?je a kezdeteket.
A mosonmagyaróvári székhely? cég és a szintén helyi mérnökök között óhatatlanul is környezetvédelmi kérdésekre terel?dött a szó, de a passzív-, illetve az aktívház (azaz a rajta lév? napelemekkel megtermeltnél kevesebb energiát fogyasztó épület) ötletének hallatán Nagy Lajos el?ször még visszah?költ. – Hihetetlennek tartottam a dolgot, aztán évekig beszélgettünk különböz? témákról, mire ráálltam a dologra. 2009-ben pályáztunk, egy évre rá nyertünk, most kész a m? – mondja ma, amikor a frissen elkészült nagyberuházást mutatja körbe.
„Idegenvezet?i” babérokra ugyan nem tör, rutinja azonban már kialakulni látszik: a tervez?kkel abban állapodtak meg, hogy a mosonmagyaróvári projekt „nyitott ház”, azaz bármikor hozhatnak érdekl?d?ket, hogy él?ben mutassák meg nekik, mit tud ez a megoldás. – Az érkez?k el?ször mindig körbevizslatnak: hol a kémény. Aztán, amikor nem találnak egyet sem, bólogatnak: aha, passzívház – példálózik.

Pólóban a mínuszok közepette

– A költözés után elég gyorsan eloszlottak utolsó kételyeink is. Míg kint mínusz 15 fok volt, a geotermikus energiával f?tött és aktív légcserél? berendezéssel „lélegeztetett”, napelemekkel felszerelt épület óránként 700 wattnyi áramot fogyasztott. Vagyis annyit, mint egy közepes teljesítmény? hajszárító. Eközben a munkatársak pólóban dolgozhattak, ami sokkal kényelmesebb, mint a pulóverben ücsörgés, a beépített légcserél? rendszernek köszönhet?en pedig szell?ztetni sem kellett, így is spórolva a már felmelegített leveg?vel – hoz praktikus példát az ügyvezet?.
Aki maga is beismeri, hogy el?ször akkor lep?dött meg, amikor meghallotta, hogy a passzívirodaház négyzetmétere 235 ezer forintból elkészül, azaz nagyságrendileg annyiból, mint egy hagyományos épületé. Másodszor, amikor a farkasordító hidegben az egyik tervez? az áramfogyasztási adatokat látva azzal nyugtatta: a zimankós id? ellenére megy majd lejjebb is a fogyasztás, hiszen a hálózati energia-felhasználás fele úgyis arra megy, hogy felf?tsék és kiszárítsák az egykori parkoló helyén felhúzott épület frissen épített, ezáltal még nagy nedvességtartalmú falait.
A cégvezetés összességében azzal számol, hogy az új passzívépületnél a télen felvett energiánál nagyobb tételt tudnak nyáron visszatölteni a hálózatba, azaz nettó áramtermel?k lesznek. Így pedig a környezetvédelem iránti elhivatottság mellett ügyfeleik kiszolgálásában is ugorhatnak egy szintet. – Ha a hivatal olcsóbban m?ködik, alacsonyabban tarthatjuk hulladékszállítási közszolgáltatási díjainkat – jegyzi meg.

Fontos apróságok

A felújított régi épületrészben egyébként papíripari hulladékkal is szigeteltek, ami látható is az egyik irodában. Egy félméteres szakaszon ugyanis nem festék, hanem üveglap borítja a falat. Pár másodpercnyi böngészés után már rá is bukkanunk az els? bet?- és szófoszlányokra benne.
Az már csak hab a tortán, hogy a tet?re szerelt napkollektorokkal úgy tudnak vizet melegíteni és fürd?vizet szolgáltatni a munkatársaknak, hogy ez a cégnek egy fillérbe sem kerül. – Jó eredmény ez egy kétezer literes tartálynál – magyarázza, hozzátéve, hogy a m?szak végén húsz kukásautó legénysége érkezik be, ellen ellenére mindannyiuknak tudják biztosítani, hogy letusolhassanak. Hiszen ez itt a munkakultúra része.
Összességében tehát 117 millióból – ezen belül 46 milliós pályázati pénzb?l – felhúzták, berendezték az ügyfélszolgálat passzívházát, megújult és hatékony szigetelést kapott az öreg irodaház, 2500 négyzetméteren tehergépjárm?vek parkolására alkalmas területet betonoztak le, illetve a teljes telephelyet új betonkerítéssel vették körül, átalakították a járm?-szerel?m?helyt, amelyet meg is hosszabbítottak. – Így bekecs helyett pólóban dolgozhatnak a szerel?k, akiknek nem kell kicentizniük a helyet a járm?vekkel. Az új kocsik ugyanis hosszabbak el?deiknél – jegyzi meg Nagy Lajos.
Az osztrák tulajdonos számára különbség, hogy míg odahaza egy ilyen fejlesztés költségeinek 65-70 százalékát elnyerheti, addig itt 40 százalék a plafon, számukra viszont ez a hányad is „már meglehet?s biztonságot nyújt a megvalósításhoz”. Vérszemet ugyan nem kaptak – jelzi tényszer?en -, de ha újabb fejlesztési pályázatra bukkannak, nem ugranak el a lehet?ség el?l, hogy másik két, Csornán és Fert?szentmiklóson m?köd? irodaházukat is alávessék energetikai átalakításnak.
– Sokan kérdezték t?lünk az elmúlt két évtizedben: mennyire vesszük komolyan a szlogenünket, hogy a környezetvédelem önvédelem. Hát ennyire – húzza alá az ügyvezet?, miközben a napos márciusi id?ben a mér?órára bök: a passzíviroda most épp nem felhasználó, hanem termel? az elektromos hálózatban.
Amikor rákérdezünk, hogy az iparágban hány ilyen épületr?l tud, annyit mond: a régióban biztosan egyedül vannak a mosonmagyaróvári beruházással, de tudomása szerint a passzív irodának országszerte nincs párja.

Forrás: MTI

A földkéreg vastagságát térképezték fel sohasem látott részletességgel az Európai ?rügynökség  (ESA) GOCE-m?holdja segítségével.

    A Föld gravitációs terét feltérképez?, valamint az óceánok áramlásait mér? GOCE (Gravity field and steady-state Ocean Circulation Explorer) 2009 márciusában startolt. F? m?szere az Eötvös-ingához hasonló a gradiométer, amely a m?hold három irányú gyorsulását nagy pontossággal méri; adataiból (a m?hold apró gyorsulásaiból és lassulásaiból) következtetnek a Föld gravitációs mezejére. A hat gyorsulásmér? nagyon csekély sebességváltozást is képes detektálni,
a földfelszíni nehézségi gyorsulás 10000 milliárdod részével egyenérték? eltéréseket is ki tud mutatni. Az érzékenység növelése miatt a m?hold pályája a Föld felszínéhez közel, 255 kilométer magasan húzódik.
Egy olasz vezetés? kutatócsoport elkészítette a földkéreg és a földköpeny közötti határfelület (Mohorovicic, vagy Moho-felület) els? globális, nagy térbeli felbontású térképét. Ezt a felületet, amely éles határvonalat jelent a k?zetek tulajdonságaiban, Andrija Mohorovicic horvát geofizikus fedezte fel 1909-ben szeizmológiai megfigyelések alapján: a földrengések hullámainak beérkezési idejét mérve következtetett a határ létezésére, ahol a k?zet s?r?sége jelent?sen megváltozik. Az 1960-as évek elején a kutatók megkísérelték feltérképezni a határvonalat, de m?szaki nehézségek és a projekt magas költségei miatt felhagytak a tervekkel.
„A földkéregnek kisebb a s?r?sége, míg a földköpenynek lényegesen nagyobb. Mivel a s?r?ség változása a tömegben is változást eredményez, a GOCE segítségével megfigyelhetjük a Moho-felületet” – magyarázta Daniele Sampietro, a Milánói M?szaki Egyetem kutatója a BBC News (http://www.bbc.co.uk) szerint.
A mostani mérések alapján a Moho-felület 10-70 kilométeres mélységben van – a legkisebb az óceánok alatt, s a legnagyobb a magas hegyek alatt.
A jelenkori ismeretek szerint a határvonalon a bazalt és a gránit helyét átveszik a mélységi k?zetek, a földköpenyt alkotó peridotitok. Ezek magnéziumban gazdag, szilíciumban szegény ásványok – olinvin és piroxén, amelyek csak ritkán találhatók a felszínen.
Mint a kutatók rámutatnak a Moho-felület feltérképezése segít jobban megérteni a Föld belsejének m?ködését, a tektonikai mozgásokat, de jó szolgálatot tehet újföldgáz– és olajlel?helyek felkutatásakor is.

Forrás:mti.hu

A földkéreg vastagságát térképezték fel sohasem látott részletességgel az Európai ?rügynökség  (ESA) GOCE-m?holdja segítségével.

A Föld gravitációs terét feltérképez?, valamint az óceánok áramlásait mér? GOCE (Gravity field and steady-state Ocean Circulation Explorer) 2009 márciusában startolt. F? m?szere az Eötvös-ingához hasonló a gradiométer,
amely a m?hold három irányú gyorsulását nagy pontossággal méri; adataiból (a m?hold apró gyorsulásaiból és lassulásaiból) következtetnek a Föld gravitációs mezejére. A hat gyorsulásmér? nagyon csekély sebességváltozást is képes detektálni, a földfelszíni nehézségi gyorsulás 10000 milliárdod részével egyenérték? eltéréseket is ki tud mutatni. Az érzékenység növelése miatt a m?hold pályája a Föld felszínéhez közel, 255 kilométer magasan húzódik.
Egy olasz vezetés? kutatócsoport elkészítette a földkéreg és a földköpeny közötti határfelület (Mohorovicic, vagy Moho-felület) els? globális, nagy térbeli felbontású térképét. Ezt a felületet, amely éles határvonalat jelent a k?zetek tulajdonságaiban, Andrija Mohorovicic horvát geofizikus fedezte fel 1909-ben szeizmológiai megfigyelések alapján: a földrengések hullámainak beérkezési idejét mérve következtetett a határ létezésére, ahol a k?zet s?r?sége jelent?sen megváltozik. Az 1960-as évek elején a kutatók megkísérelték feltérképezni a határvonalat, de m?szaki nehézségek és a projekt magas költségei miatt felhagytak a tervekkel.
„A földkéregnek kisebb a s?r?sége, míg a földköpenynek lényegesen nagyobb. Mivel a s?r?ség változása a tömegben is változást eredményez, a GOCE segítségével megfigyelhetjük a Moho-felületet” – magyarázta Daniele Sampietro, a Milánói M?szaki Egyetem kutatója a BBC News (http://www.bbc.co.uk) szerint.
A mostani mérések alapján a Moho-felület 10-70 kilométeres mélységben van – a legkisebb az óceánok alatt, s a legnagyobb a magas hegyek alatt.
A jelenkori ismeretek szerint a határvonalon a bazalt és a gránit helyét átveszik a mélységi k?zetek, a földköpenyt alkotó peridotitok. Ezek magnéziumban gazdag, szilíciumban szegény ásványok – olinvin és piroxén, amelyek csak ritkán találhatók a felszínen.
Mint a kutatók rámutatnak a Moho-felület feltérképezése segít jobban megérteni a Föld belsejének m?ködését, a tektonikai mozgásokat, de jó szolgálatot tehet újföldgáz– és olajlel?helyek felkutatásakor is.

Forrás:mti.hu

A földkéreg vastagságát térképezték fel sohasem látott részletességgel az Európai ?rügynökség  (ESA) GOCE-m?holdja segítségével.

    A Föld gravitációs terét feltérképez?, valamint az óceánok áramlásait mér? GOCE (Gravity field and steady-state Ocean Circulation Explorer) 2009 márciusában startolt. F? m?szere az Eötvös-ingához hasonló a gradiométer,
amely a m?hold három irányú gyorsulását nagy pontossággal méri; adataiból (a m?hold apró gyorsulásaiból és lassulásaiból) következtetnek a Föld gravitációs mezejére. A hat gyorsulásmér? nagyon csekély sebességváltozást is képes detektálni, a földfelszíni nehézségi gyorsulás 10000 milliárdod részével egyenérték? eltéréseket is ki tud mutatni. Az érzékenység növelése miatt a m?hold pályája a Föld felszínéhez közel, 255 kilométer magasan húzódik.
Egy olasz vezetés? kutatócsoport elkészítette a földkéreg és a földköpeny közötti határfelület (Mohorovicic, vagy Moho-felület) els? globális, nagy térbeli felbontású térképét. Ezt a felületet, amely éles határvonalat jelent a k?zetek tulajdonságaiban, Andrija Mohorovicic horvát geofizikus fedezte fel 1909-ben szeizmológiai megfigyelések alapján: a földrengések hullámainak beérkezési idejét mérve következtetett a határ létezésére, ahol a k?zet s?r?sége jelent?sen megváltozik. Az 1960-as évek elején a kutatók megkísérelték feltérképezni a határvonalat, de m?szaki nehézségek és a projekt magas költségei miatt felhagytak a tervekkel.
„A földkéregnek kisebb a s?r?sége, míg a földköpenynek lényegesen nagyobb. Mivel a s?r?ség változása a tömegben is változást eredményez, a GOCE segítségével megfigyelhetjük a Moho-felületet” – magyarázta Daniele Sampietro, a Milánói M?szaki Egyetem kutatója a BBC News (http://www.bbc.co.uk) szerint.
A mostani mérések alapján a Moho-felület 10-70 kilométeres mélységben van – a legkisebb az óceánok alatt, s a legnagyobb a magas hegyek alatt.
A jelenkori ismeretek szerint a határvonalon a bazalt és a gránit helyét átveszik a mélységi k?zetek, a földköpenyt alkotó peridotitok. Ezek magnéziumban gazdag, szilíciumban szegény ásványok – olinvin és piroxén, amelyek csak ritkán találhatók a felszínen.
Mint a kutatók rámutatnak a Moho-felület feltérképezése segít jobban megérteni a Föld belsejének m?ködését, a tektonikai mozgásokat, de jó szolgálatot tehet újföldgáz– és olajlel?helyek felkutatásakor is.

Forrás:mti.hu

A nemzetközi szolárpiac kiélezett versenyében nagy szerepet játszanak a költségek és a hatékonyság. A világszerte egymással versenyz? komponensgyártók nagy nyomás alatt vannak az állandóan mozgó és csökken? szolártámogatások miatt.

A meglév? valamint az új szolárpiacokon érvényes gazdaságos versenyképesség f? kritériuma a szoláráram el?állítási költségének további csökkentése. Ehhez a központi kiinduló pontok pedig a szolármodulok magasabb hatásfokában és az egész el?állítási folyamat közbeni alacsony termelési költségekben rejlenek.

A Manz AG CIGS-innovatív gyártó vonala, Schwäbisch Hall. Fotó: Manz AG

Középpontban a hatásfok növelése és a költségcsökkentés

A jöv?beni növekedés és a fosszilis-atomenergiai villamossággal megegyez? grid-parity érdekében minden lehet? potenciált ki kell használni. Egy igen sokoldalú technológia ígérkezik a hatékonyság növelésben és az egyidej? költségcsökkentésben a Réz-Indium-Gallium-Diselenid (CIGS) alapon gyártott fotovoltaik modulokkal. Az ezel?tti kis piaci részesedésb?l megérdemelt technikává fejl?dött ki a CIGS az utóbbi években és a szélesen elterjedt hagyományos si-fotovoltaikkal szemben igen er?ssen tolul továbbra is el?re; és nem csak a hatásfokban és a költségében hanem a piaci részesedésben is.

A vékonyfilmes fotovoltaik piaci részesedése tovább növekszik az EuPD Research piaci értelmez?i szerint. CIGS tovább fog er?södni. Grafika: EuPD Research

Hatásfokrekordok a laborból és a tömeggyártásból is

Laboratóriumban már ma közel 20%-os hatásfokot érnek el a CIGS cellák és ezzel a szilícium kristályos fotovoltaika hatásfoktartományába is betörtek. De a 2011-ben megindult szériagyártás alatt is világrekord nagyságú 14%-os modulhatásfokot állítottak be.

A konkurrens technológiák hatásfokfejl?dése laboratóriumokban. A világrekordot a Baden-Würtenbergben m?köd? Napenergia- és Hidrogén-kutatási Központ (ZSW) tartja 20,3%-al.

Ez a CIGS-technológia hatalmas potenciált nyit a lehetséges költségcsökkentéssel összekötve – az anyagfelhasználástól kezdve az ipari tömeggyártásig – egy új fejl?d? ipari ágazatnak. A hatékonyság és a gyártási mennyiség növelésére valamint az anyagfelhasználás és az összüzemi költségek csökkentésére ez az integrált termelés a Manz AG (Reutlingen) által kifejlesztett ún. CIGSfab a példája, amit Solarserver 2012 februárjában, mint a “hónap legjobb rendszere” mutatott be.

A Manz CIGSfab10 sematikus ábrázolása: Az üveg-szubsztráttól (hozzádagolás az el?térben) a kész modulig (kiadás a jobb oldalon) minden feldolgozási lépést egyesít ez a gyártási vonal. Forrás: Manz AG

A CIGS nem új technológia. A kutató munkák már 35 évvel ezel?tt megkezd?dtek a stuttgarti Egyetem Fizikai Elektronika Intézményében (IPE). Az els? gyártó sor már 1975-ben m?ködött, a második 2000-ben indult a Würth Solarnál. A vékonyfilm technológia a Napenergia- és Hidrogén-kutatási Központ laboratóriumában (ZSW) lett kifejlesztve. Ezt a Solarserver mutatta be 2000-ben, mint a “hónap rendszere”.

CIGS modulok egy spanyolországi szolárparkban, épületintegrált rendszerek Ulmban (Németország) és Peking (Kína)

A labortól a tömeggyártáson keresztül az ipari méret? integrált modulgyárig

Würth Solar 2006-ban szált be a tömeggyártásba a “CISfab”-al Schwäbisch Hallban. 2012. január 1-el pedig a hightech-gépgyártó, Manz AG vette át a CIGS-szolármodulok gyártó sorát és elkezdte az innovációs vonalat kiépíteni. A Würth Solar licenszei és know-howjai átkerültek a Manz AG-hoz, ugyan úgy átkerült minden eddigi ismeret a ZSW-vel való kutatási kooperációból is, ami a vékonyfilm technológiák világrekordját tartja 20,3%-os hatásfokkal. A Manz AG célja, aki a 118 átvett Würth Solar dolgozókkal a világ legnagyobb K+F csapatát tudhatja magáénak, hogy a kutatást és a fejlesztést még gyorsabban hajtsa el?re, hogy ezzel a gyártási költségek csökkentését valamint a további modulhatásfok növekedést elérje.

Magasabb szoláráram-hozamok versenyképes technikával

A CIGS modulok a legnehezebb körülmények között is magas hatásfokokat érnek el, még magas környezeti h?mérséklet alatt is. Ezenkívül jobban abszorbeálják ezek a modulok a Nap sugarait is, mint a szilícium modulok. Ez pedig kedvez?tlen besugárzáskor (esti- és reggelei órákban illetve például kelet-nyugati modultájoláskor) nagyobb szoláráram hozamot jelent.

Egy CIGS cella felépítése. Forrás: Manz AG

A tavalyi évben Manz kiemelte a CIGS-technológia nagy lehet?ségét az ipari gyártásban elért további világrekordjával és bemutatot egy 15,1%-os hatásfokú modult az EU PVSEC hamburgi kiállításán, ami a gyártás alatt kiváló 14%-os modulhatásfokot jelent.

Több, szerte a világban m?köd? referencia rendszerek igazolják a CIGS modulok megbízhatóságát és eredményességét különböz? klímájú területeken. És vezet? hitelintézmények által finanszírozott, Würth-technológával m?köd? szolárparkok pedig megkönnyítik a további szolárparkok finanszírozását.

Alacsonyabb költségek…

A teljesen automatizált, integrált gyártó sorok lényeges költségcsökkent? lehet?ségeket nyitnak meg a standartizált felszereléssel, a bevonatos eljárás rövidebb gyártási ciklusával és az üvegfeldolgozás integrálásával.

A gyártási költségeknek a 80%-át az anyagköltségek és a gépsorok adóból történ? leírásának nagysága teszi ki.  Pont itt érz?dik a CIGSfab: az üveg, mint hordozó anyag, aminek vékonyabbnak kell lenni és a költségkedvezöbb bevonat. Mert eddig a szubsztrátoknak és a bevonatnak 75%-os részesedése van az anyagköltségben.

Manznak, mint a világ egyik vezet? berendezések gyártójának és szoláripar specialistájának, sikerült 2010 óta a CIGSfab részére az invesztíciós költségeket (CapEx) kereken 1/5-del és a modulgyártás költségeit 25%-al lecsökkenteni.

A Manz AG CIGS-modulgyártó sora Schwäbisch Hall-ban

Végellen?rzés. Fotók: Manz AG

… és nagyobb hatékonyság

A termelési költségek csökkentése az egyre nagyobb hatásfokok kombinációjával lényeges lépés a fotovoltaik versenyképeségéhez és a szoláráram el?állítási költségéhez.

A CIGS modulok 10%-os hatásfokáról 14%-ra való emelkedése már 30%-os költségcsökkentést idézett el?  – és a Manz AG technológiai Roadmapja 15,9%-os hatékonyságemelést tervez 2017-ig.

Forrás: Manz AG

A jöv? technológiája már most elérhet?

Hogy Manz a költség és a hatékonyság érdekében a sikert garantálhassa, testreszabott megoldásokat kínál a komplett CIGSfab-ra. Így kapható a lehetséges 43 MWp-t?l egészen 354 MWp nagyságú termelési kapacitás is, ami egyedi a CIGS modulok kulcsrakész állapotban gyártott gyártósoraiban, és amit már most gazdaságosan lehet üzemeltetni, emelte ki Manz. A szükséges invesztíció biztonságáról gondoskodnak a teljesítmény garancia és a technológiai updatek.

A Manz AG CIGS-gyártó sora: A CIGSfab méretezhet? egészen 354 MWp termelési kapacitásig. Fotó: Manz AG

forrás: solarserver.de