Jó, hogy a kormány végre komolyan foglalkozik az energiahatékonysági fejlesztésekkel, de több szempontból is kapkodás és átgondolatlanság fedezhető fel a ma bejelentett, nagy ívű tervekben – ezt mondták a Pénzcentrumnak a mai kormányinfó után megkérdezett szakértők. Szerintük eleve kétséges, hogy a bejelentett fejlesztési tervekre egyáltalán lehet-e EU-s forrásokat igényelni, de súlyos mulasztásokat is felfedeztek a tervekben.
Nagy bejelentéseket tett Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón, melyről mi is beszámoltunk a Pénzcentrumon. Az elmúlt három napban a kormány egy kihelyezett kormányülés keretében többek között az ország energiastratégiájáról is tárgyalt, amelyben komoly szerepet játszik az atomenergia és a megújuló energiaforrások is. Ehhez azonban Gulyás Gergely szerint hálózatfejlesztésre van szükség, ami akkor jöhet létre, ha sikerül megállapodásra jutni az EU-val és biztosítva lesznek a források, amiknek jelentős részét energetikai beruházásokra tervezi költeni a kormány.
A kormány egy 2030-ig tartó energiatervet állított össze: hálózatfejlesztést (villamosenergia és földgáz egyaránt) és egymillió okosmérő telepítését ígérte, illetve a megújuló energiaforrásokra is nagy hangsúlyt fektetne a kabinet. Ezen kívül elektromos buszok beszerzését is tervezik, de kitért külön a földgázvezetékek fejlesztésére is. Ugyanis, ha Oroszország nem szállítana kőolajat, akkor csak Horvátországon keresztül jöhetne hazánkba olaj, ezért is kulcsfontosságú ennek a hálózatnak a fejlesztése, ami Horvátországgal közösen fog megvalósulni. Szó esett az iparfejlesztésről is, azon belül a zöldenergia-fejlesztésről és külön kitért Gulyás Gergely a dunai finomító átállítását többféle kőolaj felhasználására is.
A Pénzcentrum szakértőket kérdezett arról: szerintük mennyire megvalósíthatóak a bejelentett energiafejlesztési tervek, valamint hogy miért van szükség a dunai finomító és a horvát kőolajvezeték gyors rekonstrukciójára.
Csak a cégek járnak jól?
Nagy terveket hallhattunk, de legalábbis kétséges, hogy pontosan mely tervek kapcsán számíthat Magyarország EU-s támogatásokra – mondta a Pénzcentrumnak Holoda Attila energetikai szakértő. Úgy fogalmazott, hogy a bejelentett tervek sokkal inkább a cégeknek, és nem a lakosságnak kedveznek majd.
Kicsit olyan érzésünk lehet, hogy a kormány be is jelentett valamit, meg nem is. A miniszter által bejelentett tervezetek elsőre valóban tűnhetnek régen esedékes energiahatékonysági beruházásoknak, csakhogy ezek nem tűnnek olyannak, mint amiből a lakosság olyan nagyon profitálni fog
– fogalmazott lapunknak a szakértő. Megjegyezte azt is, hogy szerinte az EU joggal kéri majd, hogy ne a nekünk küldött forrásokból, hanem a vállalatok – különösen az állami, vagy az ahhoz közel állók – saját profitból oldják meg a fejlesztéseket.
Hogy megvilágítsam, mire gondolok: bejelentették például a horvátországi kőolajvezeték bővítését, csakhogy azzal az a baj, hogy nem az államnak kellene végeznie, és főleg nem állami vagy EU-s pénzből, hanem magának a cégnek, jelen esetben az állami olajvállalatnak. Biztosak lehetünk abban, hogy ebben az esetben hiába vár a kormány uniós forrásokat ilyen és ehhez hasonló célokra, Brüsszel bizonyosan nem fog adni pénzt olyan fejlesztésre, aminek állami, vagy ahhoz közeli céghez van köze, és amelyet a saját profitjából lenne inkább ildomos megoldania, fejlesztenie
– mondta Holoda Attila. Szerinte az is kulcskérdés, hogy a kormány rengeteg olyan energetikai fejlesztéstípusról még csak említést sem tett, amik pedig inkább a civil lakosság, és nem a vállalatok jólétét hozná.
Sokkal izgalmasabb és jobban meg is térülő projekt lehetne a távhőrendszer korszerűsítése, ha több embert tudna az állam ebbe a rendszerbe bevonni, erről semmit nem hallottunk. Szó esett viszont a hálózatfejlesztésről, ami például a MAVIR hatásköre lenne, de az állam ezt is EU-s pénzből tervezi megvalósítani – és már vissza is tértünk a kiinduló problémához, vagyis hogy erre az EU nagy eséllyel egy centet nem ad. Felül kellene viszont vizsgálni a szélerőművek engedélyeztetését, vagy azt, hogy egyszer vissza kell engedni a rendszerbe a napelemet használókat – mind halaszthatatlan, sürgős tennivalók lennének, de akarat sem látszik rá
– tette még hozzá a szakértő.
Kimaradnak a lakóépületek?
Jó ötletnek tartja a hálózatfejlesztést az Energiaklub, amely lapunknak küldött válaszában azt írta: üdvözlik a döntést, de további átgondolást is javasolnak, melyeket szerintük tanulmányok is megerősítenek.
Környezeti és energiafüggetlenségi szempontból is fontosnak tartjuk a megújulók arányának növelését. A szélerőművekre vonatkozó példátlanul szigorú szabályozás enyhítése elengedhetetlen, a jelenlegi 12 kilométeres védőzóna maximum 1 kilométerre történő csökkentését javasoltuk is nemrégiben. Az utóbbi évtizedben a szélerőművek beruházási költsége jelentősen csökkent, a technológiai fejlődés következtében pedig kihasználtságuk növekedett. Mivel a naperőművekkel szemben inkább este és a téli időszakban termelnek jobban, azok ingadozását kiválóan kiegyenlítik. Emellett is szükség van a hálózat-fejlesztésre, különösen, hogy az alacsony rezsiárak miatt az utóbbi 10 évben erre nem jutott elég forrás.
Az Energiaklub lapunknak küldött válaszában azonban nem csak dicsért: értetlenül állnak az előtt, hogy az energetikai korszerűsítésből éppen a lakóépületek maradnának ki.
Az Energiaklub üdvözli a középületek energetikai fejlesztését célzó terveket, de súlyos hiányosságnak tartaná, ha a lakóépületek kimaradnának az energiahatékonysági fejlesztésekből. A magyarországi lakóépület-állomány kétharmada ugyanis energetikai szempontból rendkívül elavult. Megfelelő energetikai felújítások segítségével a lakosság által jelenleg felhasznált fűtési célú energia jelentős része megtakarítható lenne
– fogalmaztak válaszukban.
Tegnap kellett volna kezdeni
Gulyás Gergely a kormányinfón említette az horvátországi kőolajvezeték kapacitásának növelését, és azt is, hogy a dunai olajfinomítóban több fajta olajat is elő lehessen állítani. Ez Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj-Szövetség főtitkára szerint nem ördögtől való, és nagyon sietni is kell ezzel a munkával.
Rendkívül sürgős, hogy a dunai olajfinomító feldolgozási módjait bővítsék, ugyanis Magyarország ez év végétől hazánk nem exportálhat tovább orosz kőolajat. Hogy másként fogalmazzak: ellátásbeli problémákat is okozhat, ha a Barátság kőolajvezetéken érkező olajat nem sikerül elegendő mennyiségben átdolgozni, és éppen ezért van szükség az adriai vezeték bővítésére is: Szlovákiával együtt kivételt képez Magyarország, hiszen azon országok közé tartozunk, akik egyedül a Barátság kőolajvezetéken át részesülnek olajból, és az oroszokkal szemben meghozott gazdasági szankciók miatt azonnal meg kell kezdeni az átállást
– mondta Grád Ottó a Pénzcentrumnak.
Forrás: penzcentrum.hu
