Négy évvel ezel?tt történt a fukusimai atomer?m? katasztrófája, amely nemcsak az atomenergiához való hozzáállást, de Japánt is megváltoztatta. Tokió megtapasztalta, hogy egy hipermodern megalopolisz is maradhat áram nélkül, azóta pedig a távol-keleti ország két táborra szakadt az atomenergia felhasználásának ügyében.
2011. március 11-ére szinte minden japán különleges napként emlékszik. Aznap három észak-keleti megyét rázott meg a Richter-skála szerint kilences er?sség? földrengés, ezt követ?en a térséget a tíz méter magas hullámtör? gáton is könnyen átcsapó cunami sújtotta, amely a Fukusima Daiichi atomer?m?vet egy másodperc alatt m?ködésképtelenné tette. E katasztrófa alaposan befolyásolta a japánok gondolkodását. Voltak olyanok, akik a második világháború utáni második veszteség kezdetének nevezték a szemük el?tt lezajlott természeti katasztrófát. Érthet? okok miatt: 16 ezren haltak meg, két és fél ezer embert soha nem találtak meg, máig átmeneti otthonokban él 230 ezer ember. Máig folynak a perek azon intézmények ellen, amelyek nem gondoskodtak munkatársaik, vagy éppen iskolás gyermekek kimenekítésér?l.
E tények miatt sok japán emberen a négy évvel ezel?tti katasztrófa óta egyfajta melankólia vett er?t. Világunk visszavonhatatlanul megváltozott Fukusima miatt és már nincs visszatérés a régi szép id?kbe. A katasztrófa kétségtelenül nem csak japánokat, hanem a világ minden tudatos emberét megdöbbentette. Mindenki számára világossá vált: az atomer?vel való együttélés azt jelenti, hogy olyan borzalmas kockázatra is számítani kell, amit Japánban tapasztaltunk. Amiképpen Csernobil neve egy csapásra ismét megjelent, úgy került Fukusima az emberi történelem szomorú oldalára. Meglehet?sen radikális következményekkel: Németország például a csapás után jelentette be, hogy lekapcsolja er?m?veit. A katasztrófa hatásait talán nem haszontalan a japán társadalomban bekövetkezett változásokra figyelemmel mérlegelni; erre tesz kísérletet ez az írás.
El?ször is, az emberek az atomer?m?vek, illetve az energetikai biztonság iránti érdekl?dése-érzékenysége jelent?sen megn?tt. A tokióiak pontosan emlékeznek, hogy 2011. március 11-én milyen nehezen tudtak hazajutni a tömegközlekedés nélkül. E napot követ?en tapasztalhatták a tervezett áramszüneteket, amelyek nagyságrendje szinte szokatlan volt. Újból tanulhatták azt a valóságot is, hogy a világ egyik legmodernebb városa is maradhat áram nélkül. Korábban a japánok büszkék voltak, hogy a modern Japánt szimbolizáló Sinkanszen-vonatok, a felh?karcolók biztonságosak, mert a földrengésveszélyes ország mérnökei minden lehetséges bajra számítva építkeznek. Egy dologgal azonban még a leggondosabb tervezés sem számolt: az áramellátórendszer m?ködésképtelenségével. Márpedig ezt történt négy éve. Kiderült, a Fukusimától mindössze 250 kilométerre es? Tokió mennyire függ az atomer?m?b?l származó energiától. 2011 nyarán is Tokió „álmatlan f?város” volt, az energiával való takarékoskodás miatt halványan világítottak az utcai fények, s csak langyos leveg?t fújtak a légkondicionálók. Az emberek ismét megtapasztalhatták, hogy milyen meleg és párás a nyár; s hogy mennyire feleslegesen világos volt az este, mennyire mesterségesen, túlzottan kellemes volt a légkondicionált házban.
 |
| A fukusimai atomer?m? közelében él?k sugárfert?zöttségét vizsgálják fél évvel a katasztróf után |
| Fotó: Getty/Europress/Athit Perawongmetha |
A második tapasztalat: az atomenergiához való viszonyulás ismét vitatéma lett. Japán társadalmában mélyen gyökerezett a „világ egyetlen atommal lebombázott országának” nemzeti mítosza és pacifizmusa. Emiatt korábban érdemben nem került szóba, hogyan (nem) kéne használni az atomenergiát. A fukusimai szerencsétlenség után kettészakadt a japán közvélemény. A pro-atom tábor álláspontja: a baleset közvetlen oka nem a földrengés, hanem „elképzelésen kívüli” nagyságrend? cunami volt. Ezért a földrengésbiztosság szempontjából a japán atomer?m?veknek nincs semmilyen aggódnivalója. Tény, több ezer milliárd jen kiadással járt, hogy Fukusima után az elvileg még hosszú ideig m?köd?képes atomer?m?veket leállították. Jelenleg az atomenergiánál hatékonyabb, takarékosabb, „tisztább” (kevesebb üvegházhatású gázt kibocsátó) energia nincs, ezért legalább addig kéne tovább vinni, ameddig az igazi környezetbarát energiát feltalálják – mondják az atompártiak. Az ellenz?k viszont azzal érvelnek, a fukusimai baleset véget vetett az atomer?m?vek „tévedhetetlenség-mítoszának”. A katasztrófa tönkretette a környezetet, a radioaktív szennyezés nem csak fizikailag láthatatlan, hanem kiszámíthatatlan is. Nem tudjuk, milyen hatása van az ember egészségére hosszú távon, ezért egy ilyen veszélyes, kegyetlen technológia alkalmazását azonnal abba kéne hagyni. Elindult olyan civil kezdeményezés is, amely minden pénteken tüntet az atomenergia ellen a parlament el?tt. Összegezve: a kérdés kétségkívül össztársadalmi üggyé vált.
Harmadszor: az egymással össze nem egyeztethet? két polarizált álláspont miatt az atomenergiáról szóló vita a politika egyik központi témájává vált. A négy évvel ezel?tt kormányzó Demokrata Párt a fukusimai baleset elégtelen kezelése miatt is veszítette el népszer?ségét, s bukott meg a 2012 decemberére kiírt el?rehozott parlamenti választásokon. Az akkori ellenzéki Liberális Demokrata Párt kampányában látszólag nem nagyon foglalkozott az atomenergiával s szerzett kétharmados többséget koalíciós partnerével együtt. Voltak olyan új pártok is, amelyek aktívan kezdeményeztek az atomer?m?vek megszüntetését, de nem tudtak sikeresek lenni, s ez a helyzet a 2014-es el?re hozott választásokon is ismétel?dött. A japán demokrácia sokszín?ségének azonban aligha ártana, ha el?ször a történelemben egy komoly zöld er?t láthatnák a parlamentben. Ehhez persze az is kell, hogy az emberek fejében ne halványuljon a fukusimai emlék.
Forrás: http://valasz.hu/vilag/fukusima-utan-negy-evvel-veget-ert-a-japan-alom-110584
