Forradalmi megoldással rukkolt el? egy német informatikai garázscég: családi házakhoz szervezi ki az általa m?ködtetett szervereket, lehet?vé téve, hogy a házakat a nagy teljesítmény? számítógépek hulladékh?je f?tse.
Az informatikai (üzemeltetési, felügyeleti stb.) szempontból kérdéseket is felvet? módszerben a kisbefektet?k látták meg a fantáziát: a vállalkozás crowfounding (közösségi adományozási és befektetési) oldalon gy?jtötte össze az induláshoz szükséges egymillió eurót. Az AoTerra nev? vállalat üzleti modellje végtelenül egyszer?: a cég szervereket vásárol, a világhálóra kötött gépek számítási kapacitását bérbe adja, a komputereket pedig magánházaknál helyezi el.
A tárolásért egyetlen fillért sem fizet, s?t neki fizetnek cserébe azért, hogy a számítógépeket befogadó házak f?tési rendszerét a szerverek látják el h?energiával. Egy másik modellben a szervert nem is az AoTerra veszi meg, hanem csupán üzemelteti a házaknál parkoló gépeket: a tulajdonos az olcsóbb vagy ingyenes fenntartást nyeri a bolton, az AoTerra pedig osztozik a háziúrral a komputerekb?l kinyert h?n. Az egyik ilyen, kifejezetten az új f?tési megoldás köré épült ház Berlin-Niederschönhausenben található: a tulajdonos a toalettben állomásoztatja a fekete fémszekrényhez hasonló szervereket.
A tapasztalatok rendkívül kedvez?k: a számítógépek akár 70 fokos meleg vizet is képesek el?állítani, és kényelmesen helyettesíteni tudnak egy gázkazánt. A szerverek által felhasznált áram szinte teljes egészében f?tésre fordítódik (a hatékonyságuk 6–12 százalék, vagyis a felhasznált energia 88–96 százalékából végül h? lesz). Egy 6 × 400 W-os táppal dolgozó gép csaknem ugyanannyi h?t ad le, mint egy 2,4 kW-os f?t?egység. Hétköznapi tapasztalat, hogy a szerverszobákban meleg van – néha túlságosan is –, ami ellen gyakran úgy védekeznek, hogy egy a gépekével megegyez? teljesítmény? klímaberendezést is beépítenek, azaz a szerverek áramfogyasztását megduplázva állítják el? a szobah?mérsékletet.
Ennél lényegesen ésszer?bb dolog a hulladékh?t f?tésre használni, amire a legegyszer?bb megoldás a gépházak mögé-fölé épített h?gy?jt?, benne egy víztároló tartállyal – a primitív, de hatékony bojler szolgál a használati és a f?tési meleg víz forrásául. Az internethasználathoz, a széles sávú mobil alkalmazásokhoz, a keres?- és levelez?rendszerekhez, a közösségi szolgáltatásokhoz és a számítási felh?khöz szükséges szerverek energiaigénye jelenti napjainkban a leggyorsabban b?vül? áramfelhasználási területet: a világ szerverei jelenleg mintegy 30 atomer?m? áramtermelését fogyasztják el (a Google 300, a Facebook mintegy 60 millió wattnyi energiát fogyaszt).
Léteznek ugyan energiatakarékos modellek, ám a h?veszteséggel, illetve az „egy szerver, egy klíma” típusú, duplán energiapazarló rendszerek kiváltásával egyel?re nem nagyon tudnak megbirkózni a mérnökök. Az eddigi „legzöldebb” megoldás, ha a szerverközpontokat valamilyen zöldenergia-bázis, például kisvízi er?m? vagy széler?m?park mellé építik. (Jellemz? adalék, hogy amikor néhány éve Budapesten egy kisebb irodaház szerverszobájában átmenetileg leállt a klímaberendezés, a szervereket csak az épület összes ventilátorának összegy?jtésével és bekapcsolásával lehetett életben tartani, mert a gépek hosszabb távon a saját melegüket sem tudják elviselni, és szó szerint elfüstölnek.)
A f?tési célú szerver-outsourcingban tehát hatalmas lehet?ségek rejlenek, amit az is bizonyít, hogy az AoTerránál egymásnak adják a kilincset a megrendel?k: az év végére száz, 2014 végéig pedig félezer üzembe helyezett rendszerrel számolnak. Ahhoz, hogy egy lakás be tudjon fogadni egy szerverf?t?m?vet, valójában csak egy komolyabb, legalább 50 MBit/s-os internet-hozzáférésre (ami már a hazai települések többségében is gond nélkül elérhet?) meg az úgynevezett KfW-60-as szabványnak történ? megfelelésre van szükség (az utóbbi azt jelenti, hogy az éves f?tésienergia-szükséglet maximum 60 kWh/négyzetméter/év – e nélkül a szerver által leadott h? jelent?s része átszökne a falakon vagy a nyílászárókon).
A módszer természetesen nem csak családiház-léptékben m?köd?képes: az utóbbi években több olyan kísérleti projekt is elindult, amelynek célja szerveralapú lokális f?t?m?vek kifejlesztése. A Microsoft berkeiben készült tanulmány, a The Data Furnace: Heating Up with Cloud Computing egész gy?jteményt tartalmaz a jobbára még ötletszint? megközelítésekb?l. Az egyik legel?rehaladottabb próbálkozás a 9000 négyzetméter terület? Telehouse West számítóközpont Londonban, amelynek kilencszintes épületében a szerverek hulladékh?jével egy 9 MW teljesítmény? f?t?m?vet is üzemeltetnek, és innen látják el energiával a környék lakóépületeit. Szintén a gyakorlati példák közé tartozik a helsinki Uszpenszkij-katedrális miniat?r h?er?m?ve, amelyet egy egykori óvóhelyen alakítottak ki a templom alatt, szintén szerverekre alapozva.
forrás: nol.hu
