A 2050-ig nettó nulla kibocsátási szintig elérni kötelezett amerikai hadseregben most újra alaposan megvizsgálják, hogy lehet-e nekik a geotermiával is kezdeni valamit. Érdekes felvetés, de már az is könnyen kiderülhet, hogy tényleg van benne ráció.
Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma (DOD) úgy tekint a létesítményeire, mint ahol az energiahatékonyságnak és a kibocsátás-csökkentési politikának érvényesülnie kell. Mivel az USA a világ legnagyobb energiafogyasztója, itt minden nagy és szervezett rendszer szintén óriási energiafogyasztó. De ennek már nem kell feltétlenül így lennie – viszont ki kell találni azt, hogy milyen energiára, milyen energiaforrásra lenne érdemes átállni.
A Megújulóenergia Világ érdekes cikket közölt az ügyben, mivel a DOD már konkrét lépésekre is elszánta magát. A tárca úgy véli, hogy a feltörekvő energetikai technológiákkal neki is vannak lehetőségei, mi több: olyan mértékű piac-üzlet-feladat megmozgatására képes a hadsereg ellátási kényszere, hogy az szinte azonnali változásokat is eredményezni képes. Innen csupán néhány lépés, és máris ott tart a dolog, hogy a DOD érdeklődni kezdett a geotermikus energia iránt, mondván, hogy az lehet az egyenes út e tiszta energiaforrás drasztikus térnyerése számára.
A védelmi hivatal március 7-én tájékoztatást kért a hadsereg, a haditengerészet és a légierő legkevesebb 14 létesítményének geotermikus ellátási lehetőségeiről, sőt, annak többszintű érvényre juttatásáról. A minisztérium nyitott a távfűtés és távhűtés potenciális felhasználására, is ő ezért kérik a piac szereplőit, hogy e pályázaton részt véve osszák meg a geotermikus vagy hibrid projektekkel kapcsolatos információikat, valamint adjanak útmutatást a szerződések időtartamáról, a költségekről, az erőforrások elérhetőségéről és a lehetséges kockázatokról. Az érdeklődőknek ezekre a kérdésekre április 21-ig van válaszadási lehetőségük.
A geotermikus energia a hét minden napján, 24 órában tiszta energiát biztosíthat az energiatermeléshez, a hatékony fűtéshez és hűtéshez, a mezőgazdasághoz, az ásványkinyeréshez. És bár az Egyesült Államokban gyakran lemaradt az olyan zöldtechnológiák mögött, mint a szél- és napenergia, mára a mind magasabb kiegyenlítő áram költségek helyzetbe hozzák a geotermiát. – Noha a geotermikus energia még nem tud versenyezni a termelési árban, de az adottságokban már képes versenyezni – mondta a lapnak Sarah Jewett, a Fervo Energy közüzemi méretű geotermikus fejlesztők stratégiai igazgatója. Hozzátette, hogy a nagy kapacitásigény, illetve a 0-24 órás rendelkezésre állás már a geotermiát részesíti előnyben a tiszta energiamixben.
Újra elővették
A Védelmi Minisztérium nem először veszi fontolóra a geotermia használhatóságának kérdését, de több mint egy évtizede még úgy találták, hogy az ahhoz kapcsolódó logisztikai-, és időigény túl nagy akadályt jelent. Ma már más a helyzet. A sok fontos katonai bázis Kaliforniában, Nevadában, Új-Mexikóban és Alaszkában olyan területek közelében található, amelyeken már ismert, feltárt geotermikus erőforrásokra épült erőművek üzemelnek. Hasonlóan nagy potenciál rejlik ezügyben a Coloradóban zajló kutatásokban is, miközben Texas, Louisiana és Oklahoma is komolyan érdeklődik.
És még csak az sem igaz, hogy fejest kellene ugrani az ismeretlenbe, mivel a védelmi tárcához tartozó kaliforniai China Lake-i támaszponton működtet geotermikus energiára épült erőművet. (Kis szépséghiba a példán, hogy az amerikai haditengerészet a 145 MW-os geotermikus erőmű üzemeltetését valójában egy külsős cégre bízza, és az itt megtermelt energiát aztán nem a hadiipar, hanem a dél-kaliforniai áramhálózat kapja meg.
Joe Biden amerika elnöktől tavaly decemberben a szövetségi ügynökségek azt az utasítást kapták, hogy 2030-ra 100 százalékban biztosítsák a szén-dioxid-mentes villamosenergia-termelést úgy, hogy ennek felét felét helyben kellene biztosítani. Az elnöki rendeletben az is benne van, hogy 2050-re a szövetségi infrastruktúráknak a nettó nulla kibocsátást el kell érniük.
A Washinton Post néhány hete hosszú elemzést írt arról, hogy az amerikai hadsereg klímastratégiájának publikussá tétele miért jó hír. Ez alapján a stratégiának célja az, hogy a a hadsereg 2030-ra a károsanyag kibocsátását a felére csökkentse; hogy 2035-ig az összes nem harci járművet elektromos hajtáslácra állítsák át – és hogy ezt a fejlesztéseikkel 2050-ig érjék el a harcjárművek területén is. Ami az emberi részt illeti: ki kell képezni azokat az újgenerációs tiszteket, akik a jelenlegieknél „felkészültebbek egy forróbb, kaotikusabb világra” – írta a lap.
Forrás: napi.hu
