Svájcban lemodellezték, hogy ha a parkolótetőket mind befednék napelemekkel, akkor akár 10 GW áramtermelő potenciállal is nőhetne az ország zöldenergiás termelőkapacitása. Ahhoz, hogy ezt meg is akarják valósítani, elősként a szabályozáson kell majd alakítani
Asvájci megújul energiás tanácsadó cég, az Energie Zukunft Schweiz (EZS) legújabb jelentése szerint az alpesi országban kihasználatlanul áll legalább 64 négyzetkilométernyi parkolóhely, illetve az azok felé magasodó tető, melyen összesen akár 6-10 gigawatt (GW) nepelemes áramtermelő kapacitás is elhelyezhető lenne. Az EZS az államszövetségi energiahivatal egyik programja számára végezte el a terepfelmérést, melynek során azt is beazonosították, hogy milyen technikai vagy egyéb korlátok akadályozzák e területek hasznosíthatóvá tételét.
A tanulmány szerint a parkolótetők az összes tetőkön kiaknázható fotovoltaikus potenciálnak mintegy egyötödét jelentik, s bár eddig e megoldás szinte ismeretlen az országban, az nem kérdés, hogy a napelemmel felszerelt autóbeállók fontos szerepet játszhatnak az ország napelemes terveiben. Svájcban 2020 végéig nem egészen 3 GW napelemes termelőkapacitást kapcsoltak a hálózatra, zömük épületek tetejére került. A meglévő termelési méret többszörözésének lehetősége így elméletileg adott.
A parkolótetőknél kevés jobban kalibrálható megoldás van
A tanulmányt szemléző PV Magazine szerint a visszatartó erőt elsősorban a rossz korábbi tapasztalatok, (mint a téli hónapokban a hó-letakarítási problémák) jelentették, illetve az a tény, hogy korábban nem volt szükség a parkolókban a jelenleg már alapból kötelező elektromos töltőállomások kiépítésére sem Ez utóbbiak működését azonban nagyban segíteni tudják a szinte kéznyújtásnyira lévő napelemes rendszerek; ráadásul a svájci napenergiás célok eléréséhez kevés olyan egységesen, nagy méretben is kalibrálható, fizikailag külön helyet szinte nem foglaló megoldás van, mint a parkolótétőké.
Az EZS tanulmánya szerint az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a napelemes kocsibeállók megépítése nem túl olcsó, ráadásul e beruházások megtérülése sem tekinthető túl gyümölcsöző befektetésnek, ha nincs hozzá valamilyen állami, szövetségi rásegítés. Ahogyan az számos európai országban már alap.
