Az athéni székhelyű The Green Tank szakpolitika-csoport Görögország döntését „történelminek” nevezte, míg a Europe Beyond Coal nevű környezetvédelmi gyűjtőszervezet, amely azon dolgozik, hogy 2030-ra Európa szénmentes övezetté váljon, úgy véli, hogy Magyarországnak ambiciózusabb, 2025-ig lezáruló kivezetést kéne megcéloznia.
A görög miniszterelnök, Kyriakos Mitsotakis kész kivezetni a szenet.
Kép: European People’s Party/Flickr
Az ENSZ New-York-i éghajlat-változási csúcstalálkozója némi konkrét eredményt is hozott, mivel a görög miniszterelnök és a magyar államfő bejelentették, hogy országaik 2028-ig illetve 2030-ig meg fogják szüntetni a szénalapú elektromos áram felhasználását, ehelyett a megújulókra és az atomenergiára fognak összpontosítani.
Magyarország
„2030-ra Magyarország megtízszerezi elektromos áram előállítására alkalmas napelem kapacitásait” – közölte Áder János az ország köztársasági elnöke. „Magyarország leállítja a szénalapú áramtermelését, ugyanakkor bővíteni fogja nukleáris erőműveit.” Áder hozzátette: „A három intézkedés együttes hatásának köszönhetően Magyarország elektromos áram termelése nem 2050-re, hanem 2030-ra lesz széndioxid-mentes.”
A Europe Beyond Coal nevű környezetvédelmi gyűjtőszervezet, amely azon dolgozik, hogy 2030-ra Európa szénmentes övezetté váljon, így nyilatkozott: „A szén kivezetéséről már folynak egy ideje a viták Magyarországon. Bár ez örvendetes hír, Magyarországnak az ambiciózusabb 2025-ös kivezetést kellene megcéloznia.
Az OECD által tavaly közzétett adatok szerint Magyarországon a felhasznált elektromos áramnak mindössze 8%-a származik széntüzelésű erőműből, bár két harmada fosszilis tüzelőanyagok felhasználásából. Ugyanebben a jelentésben áll: „2015-ben megújulók részaránya a bruttó energiafogyasztás 14,5%-át tette ki, amely 2000 óta háromszoros növekedést képvisel, és valószínű, hogy 2020-ra túl is lépik az ország célkitűzését.
Görögország
Ha a szén kivezetése egy ideje már napirenden volt Magyarországon, a görög bejelentés eléggé meglepetésként érte az ország hangját vehemensen hallató szén-lobbiját.
A Kyriakos Mitsotakis miniszterelnök által tett ígéret az ország lignit tüzelésű erőmű flottájának 2028-ra történő kivezetésére vonatkozóan energiapolitikai földrengésként hatott és „történelmi jelentőségű bejelentésnek” számított az athéni székhelyű The Green Tank csoport megítélése szerint.
Az utóbbi évtizedekben a görög szakpolitika láthatóan alárendelt szerepet játszott az állami tulajdont képező Public Power Corporation (PPC) közmű vállalat munkavállalói által alakított GENOP szövetség szeszélyeivel szemben.
Az unió szénnel szembeni elfogultsága megmutatkozott 2017-ben, amikor Trump elnök úgy döntött, hogy az Egyesült Államok visszalép a széndioxid-kibocsátás csökkentését célzó Párizsi Megállapodástól, ekkor a GENOP fontosnak tartotta kinyilatkoztatni, hogy ez egy olyan lépés lett volna, amely „igazolta volna azokat a kezdeti aggályokat, miszerint a klímaváltozás pusztán egy propagandagépezet, amely társadalmaink leggyengébb részeit igyekszik megtéveszteni.” Ugyanezen sajtóközleményében a szövetség azzal érvelt, hogy a 2 Celsius fok alá szorítás érdekében a globális felmelegedés elleni küzdelem „egy kínai összeesküvés” volt, amelyet a „klímaváltozás mítoszával” éltetnek, hogy támogassák a megújuló energiákban érdekeltek üzleti terveit.
Pálfordulat a görög politikában
Ebben a megvilágításban az új miniszterelnök által fémjelzett álláspont váratlan fordulatként hatott, de több oka is lehet annak, hogy miért fordul Görögország ismét a megújuló energia felé.
Görögország csak nehézkesen követte Spanyolország és Portugália példáját, amelyek jogszabályi felhatalmazást adtak gazdaságaik széndioxid-mentesítésére, mivel a megújuló energiákkal kapcsolatos pályázatok sorozatosan döntötték meg az újabb és újabb rekordokat az olcsó napenergiával megtermelt elektromos áram vonatkozásában.
Míg a PPC adóssághegyeket görget maga előtt, részben pont azért, mert elutasította a tiszta energia alkalmazását, az új vezérigazgató, George Stassis a megújulókhoz fordult, hogy megmentsék a csődtől az állami kézben lévő energiacéget.
Ebben a hónapban a The Green Tank által közzétett jelentés vázolja, hogy a PPC széntüzelésű erőműveinek nettó vesztesége körülbelül 700 millió eurót tett ki az utóbbi három és fél év során, és kiderítették, hogy a közműcég veszteségeinek megfékezése érdekében hőerőműveket kellene bezárni.
Napelemeket érintő vonatkozások
Görögország a szárazföldön 14 lignit tüzelésű erőműből álló flottát üzemeltet, ezek körülbelül 4 GW kapacitást tesznek ki, amely az ország teljes elektromos áram igényének több mint harmadát teszi ki.
Görögország nemzeti megújuló energia akciótervének értelmében (National Renewable Energy Action Plan, NREAP) az ország energiaszükségletének 40%-át, hűtésének és hűtésének 20%-át, üzemanyagainak 10%-át kellene tiszta energiából fedezni.
Nikos Mantzaris, a The Green Tank vezető elemzője azt közölte a pv magazine-nal, hogy Görögország nem érte el a NREAP célkitűzéseket. „2016-ban a megújuló energiák mindösszesen 23,8%-át tették ki Görögország elektromos áram előállításának, a közúti szállítás terén pedig meg sem közelítették a célt. Görögország csak a fűtés terén érte el a kitűzött célt, de ez jórészt annak tulajdonítható, hogy az ügyfelek a biomassza felé fordultak” – mondta Mantzaris.
Kedden az energiaügyekért felelős görög miniszter azt nyilatkozta, hogy 2030-ra a megújuló energiáknak kellene fedezniük Görögország teljes energiafogyasztásának 35%-át, miközben a tavalyi évre szóló cél csupán 20% volt. Ez a célkitűzés azt igényelné, hogy2030-ban már a megújulóknak tudják biztosítani Görögország elektromos áramának több mint 65%-át, tette hozzá Mantzaris.
Januárban az energiaügyekért felelős miniszter szerényebb tervvel állt elő, eszerint 2030-ra a megújulók a teljes energiafogyasztás 31%-át adnák, ehhez 6,76 GW napelem kapacitást kellene kiépíteni addigra, a jelenlegi körülbelül 2,7 GW telepített kapacitásról kiindulva.
„A megújuló energiák Görögországot viszonylagos előnyhöz juttatják, ezért reálisnak találom az ilyen magas célkitűzések elérését 2030-ig” – állította a szakpolitikai elemző Mantzaris „azzal a feltétellel, hogy amennyiben sikerül leegyszerűsíteni és lényegesen lerövidíteni az engedélyeztetési eljárást, és emellett a) nem szabad feláldozni a környezetvédelmet; b) meg kell szüntetni a megújulókat támogató intézményes keretek folyamatos változtatását; c) támogatni és csiszolni kell nettó elszámolásos rendszert a virtuális nettó elszámolás általános alkalmazása révén; és d) megtervezik és megvalósítják az energiatárolás működő intézményi kereteit.”
Tavaly Görögország 682,4 MW napenergia termelési kapacitásra írt ki pályázatot, és 576,72 MW-nyi szélprojektre.
Forrás: pv-magazine
