Már a bennfentesek sem biztosak benne, hogy tartható a 2020-as magyar megújulóvállalás a jelenlegi feltételek mellett ? így foglalható össze a szakmai szövetségek véleménye.
A magyarországi megújuló- energiatámogatási rendszer (Metár) indulására már „a határon vár” több jelent?s beruházás is. Hoffmann László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke szerint például 1500 megawatt széler?m?-kapacitás vár a beruházási döntés meghozatalára, ezek a mai kötelez? átvételi (kát) árak mellett is gazdaságosan megépíthet?ek. A kátrendszert váltó Metár indulását azonban a szaktárca már többször elcsúsztatta, azt sem tudni, milyen fázisban van az uniós notifikációs eljárás, és csak remélni lehet, hogy meglesz a januárra ígért start.
A szélenergia területén 2006 óta nem volt eredményes kapacitástender, pedig a meglev? 330 megawatt teljesítményen felül közel ugyanennyi a jelenlegi hálózati körülmények között is telepíthet? lenne a rendszerbe, a kát-ból kikerült egységek pedig a paksi atomer?m? termelési árához hasonlóan 15-16 forintért képesek értékesíteni egy kilowattóra áramot.
A befektet?k komplett tervekkel rendelkeznek, ám a környez? országokba viszik a projekteket, többek között a naper?m?veket, mert kiszámíthatatlan a politikai háttér ? tette hozzá Kiss Ern?, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke. A szakma a f? problémának azt tartja, hogy bár a vonatkozó stratégiai dokumentumok megszülettek, a gyakorlati szabályok hiányoznak, így a megújuló energia részaránya tavaly után idén is csökken.
A hagyományos energiahordozók versenyképességi mutatóinál csak a megújulóké rosszabb ? hangsúlyozta Heged?s Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezet? igazgatója, aki szerint a Metár késésének alapvet? oka, hogy „nincs rá pénz”. A 2020-as ? önként megemelt ? magyar megújuló részarány-vállalás a GKI Energia számításai szerint 3-5 forinttal növelné meg az áram felhasználói árát. A széler?m?vek beruházási igénye fajlagosan megegyezik az atomer?m?vekével, a hazai és a külföldi gyártás, illetve szolgáltatások aránya pedig ? szintén hasonlóan a nukleáris létesítményekhez ? 25?75 százalék. Heged?s túlzónak tartja a megújuló energetika munkahelyteremt? hatásával kapcsolatos kormányzati várakozásokat ? a szakmai szövetségek szerint pedig ezzel az a f? baj, hogy igazából „nem létezik” megújulóipar Magyarországon.
AZ ÁHT-T IS ER?SÍTENÉK A BÁNYÁSZOK
A bányászszakma aktívan ki akarja venni részét a gazdasági fellendülésb?l, ám ehhez az ágazat helyzetén is javítani kellene ? hívta fel a figyelmet Zoltay Ákos, a Magyar Bányászati Szövetség ügyvezet? f?titkára. Ez megfelelne a valódi értékteremt? ágazatok helyzetbe hozására vonatkozó politikai szándéknak, az importfügg?ség mérséklésével pedig az államkassza terhei is csökkenhetnének. Napjainkban Magyarország szénhidrogén-fogyasztásának csak mintegy 18 százalékát fedezzük hazai kitermelésb?l, noha összesen 3258 millió tonna fekete- és barnaszén, valamint lignit gazdaságosan kitermelhet? lenne. A szénbányászat korlátai között a Natura 2000-es környezetvédelmi tiltásait, az üvegházgáz-kibocsátás mérséklésének túlértékelését, illetve a kvótakereskedelmet jelölte meg Zoltay, aki szerint mindez nem más, mint „a világ, illetve Európa gazdasági újrafelosztásának eszköze”.
A GÁZ LEHET AZ ÁRAM KÖZLEKEDÉSI ALTERNATÍVÁJA
A megújuló energiaforrások közlekedési felhasználásának értékelése során vált egyre inkább szükségessé az úgynevezett életciklus-értékelés ? fogalmazott Domanovszky Henrik, a Magyar Gázüzem? Klaszter Egyesület elnöke, aki szerint az elektromos autókkal szemben ma már életképes alternatíva a gázhajtás, ez az energiahordozó rendelkezésre áll akár a teljes magyarországi olajfelhasználás kiváltására. Ha az a cél, hogy a földgázzal elérhet? mintegy 20 százalékos széndioxidemissziócsökkentésen túl a nulla közelébe essen vissza az üvegházhatású gázok kibocsátása, erre a legjobb módszer a biogáz.
2012.09.21. | forrás: NAPI Gazdaság, MAJOR ANDRÁS?LESZÁK TAMÁS
Már a bennfentesek sem biztosak benne,
hogy tartható a 2020-as magyar megújulóvállalás a jelenlegi feltételek mellett ? így foglalható össze a szakmai szövetségek véleménye.
A magyarországi megújuló- energiatámogatási rendszer (Metár) indulására már „a határon vár” több jelent?s beruházás is. Hoffmann László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke szerint például 1500 megawatt széler?m?-kapacitás vár a beruházási döntés meghozatalára, ezek a mai kötelez? átvételi (kát) árak mellett is gazdaságosan megépíthet?ek. A kátrendszert váltó Metár indulását azonban a szaktárca már többször elcsúsztatta, azt sem tudni, milyen fázisban van az uniós notifikációs eljárás, és csak remélni lehet, hogy meglesz a januárra ígért start.
A szélenergia területén 2006 óta nem volt eredményes kapacitástender, pedig a meglev? 330 megawatt teljesítményen felül közel ugyanennyi a jelenlegi hálózati körülmények között is telepíthet? lenne a rendszerbe, a kát-ból kikerült egységek pedig a paksi atomer?m? termelési árához hasonlóan 15-16 forintért képesek értékesíteni egy kilowattóra áramot.
A befektet?k komplett tervekkel rendelkeznek, ám a környez? országokba viszik a projekteket, többek között a naper?m?veket, mert kiszámíthatatlan a politikai háttér ? tette hozzá Kiss Ern?, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke. A szakma a f? problémának azt tartja, hogy bár a vonatkozó stratégiai dokumentumok megszülettek, a gyakorlati szabályok hiányoznak, így a megújuló energia részaránya tavaly után idén is csökken.
A hagyományos energiahordozók versenyképességi mutatóinál csak a megújulóké rosszabb ? hangsúlyozta Heged?s Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezet? igazgatója, aki szerint a Metár késésének alapvet? oka, hogy „nincs rá pénz”. A 2020-as ? önként megemelt ? magyar megújuló részarány-vállalás a GKI Energia számításai szerint 3-5 forinttal növelné meg az áram felhasználói árát. A széler?m?vek beruházási igénye fajlagosan megegyezik az atomer?m?vekével, a hazai és a külföldi gyártás, illetve szolgáltatások aránya pedig ? szintén hasonlóan a nukleáris létesítményekhez ? 25?75 százalék. Heged?s túlzónak tartja a megújuló energetika munkahelyteremt? hatásával kapcsolatos kormányzati várakozásokat ? a szakmai szövetségek szerint pedig ezzel az a f? baj, hogy igazából „nem létezik” megújulóipar Magyarországon.
AZ ÁHT-T IS ER?SÍTENÉK A BÁNYÁSZOK
A bányászszakma aktívan ki akarja venni részét a gazdasági fellendülésb?l, ám ehhez az ágazat helyzetén is javítani kellene ? hívta fel a figyelmet Zoltay Ákos, a Magyar Bányászati Szövetség ügyvezet? f?titkára. Ez megfelelne a valódi értékteremt? ágazatok helyzetbe hozására vonatkozó politikai szándéknak, az importfügg?ség mérséklésével pedig az államkassza terhei is csökkenhetnének. Napjainkban Magyarország szénhidrogén-fogyasztásának csak mintegy 18 százalékát fedezzük hazai kitermelésb?l, noha összesen 3258 millió tonna fekete- és barnaszén, valamint lignit gazdaságosan kitermelhet? lenne. A szénbányászat korlátai között a Natura 2000-es környezetvédelmi tiltásait, az üvegházgáz-kibocsátás mérséklésének túlértékelését, illetve a kvótakereskedelmet jelölte meg Zoltay, aki szerint mindez nem más, mint „a világ, illetve Európa gazdasági újrafelosztásának eszköze”.
A GÁZ LEHET AZ ÁRAM KÖZLEKEDÉSI ALTERNATÍVÁJA
A megújuló energiaforrások közlekedési felhasználásának értékelése során vált egyre inkább szükségessé az úgynevezett életciklus-értékelés ? fogalmazott Domanovszky Henrik, a Magyar Gázüzem? Klaszter Egyesület elnöke, aki szerint az elektromos autókkal szemben ma már életképes alternatíva a gázhajtás, ez az energiahordozó rendelkezésre áll akár a teljes magyarországi olajfelhasználás kiváltására. Ha az a cél, hogy a földgázzal elérhet? mintegy 20 százalékos széndioxidemissziócsökkentésen túl a nulla közelébe essen vissza az üvegházhatású gázok kibocsátása, erre a legjobb módszer a biogáz.
2012.09.21. | forrás: NAPI Gazdaság, MAJOR ANDRÁS?LESZÁK TAMÁS
Már a bennfentesek sem biztosak benne, hogy tartható a 2020-as magyar megújulóvállalás a jelenlegi feltételek mellett ? így foglalható össze a szakmai szövetségek véleménye.
A magyarországi megújuló- energiatámogatási rendszer (Metár) indulására már „a határon vár” több jelent?s beruházás is. Hoffmann László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke szerint például 1500 megawatt széler?m?-kapacitás vár a beruházási döntés meghozatalára, ezek a mai kötelez? átvételi (kát) árak mellett is gazdaságosan megépíthet?ek. A kátrendszert váltó Metár indulását azonban a szaktárca már többször elcsúsztatta, azt sem tudni, milyen fázisban van az uniós notifikációs eljárás, és csak remélni lehet, hogy meglesz a januárra ígért start.
A szélenergia területén 2006 óta nem volt eredményes kapacitástender, pedig a meglev? 330 megawatt teljesítményen felül közel ugyanennyi a jelenlegi hálózati körülmények között is telepíthet? lenne a rendszerbe, a kát-ból kikerült egységek pedig a paksi atomer?m? termelési árához hasonlóan 15-16 forintért képesek értékesíteni egy kilowattóra áramot.
A befektet?k komplett tervekkel rendelkeznek, ám a környez? országokba viszik a projekteket, többek között a naper?m?veket, mert kiszámíthatatlan a politikai háttér ? tette hozzá Kiss Ern?, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke. A szakma a f? problémának azt tartja, hogy bár a vonatkozó stratégiai dokumentumok megszülettek, a gyakorlati szabályok hiányoznak, így a megújuló energia részaránya tavaly után idén is csökken.
A hagyományos energiahordozók versenyképességi mutatóinál csak a megújulóké rosszabb ? hangsúlyozta Heged?s Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezet? igazgatója, aki szerint a Metár késésének alapvet? oka, hogy „nincs rá pénz”. A 2020-as ? önként megemelt ? magyar megújuló részarány-vállalás a GKI Energia számításai szerint 3-5 forinttal növelné meg az áram felhasználói árát. A széler?m?vek beruházási igénye fajlagosan megegyezik az atomer?m?vekével, a hazai és a külföldi gyártás, illetve szolgáltatások aránya pedig ? szintén hasonlóan a nukleáris létesítményekhez ? 25?75 százalék. Heged?s túlzónak tartja a megújuló energetika munkahelyteremt? hatásával kapcsolatos kormányzati várakozásokat ? a szakmai szövetségek szerint pedig ezzel az a f? baj, hogy igazából „nem létezik” megújulóipar Magyarországon.
AZ ÁHT-T IS ER?SÍTENÉK A BÁNYÁSZOK
A bányászszakma aktívan ki akarja venni részét a gazdasági fellendülésb?l, ám ehhez az ágazat helyzetén is javítani kellene ? hívta fel a figyelmet Zoltay Ákos, a Magyar Bányászati Szövetség ügyvezet? f?titkára. Ez megfelelne a valódi értékteremt? ágazatok helyzetbe hozására vonatkozó politikai szándéknak, az importfügg?ség mérséklésével pedig az államkassza terhei is csökkenhetnének. Napjainkban Magyarország szénhidrogén-fogyasztásának csak mintegy 18 százalékát fedezzük hazai kitermelésb?l, noha összesen 3258 millió tonna fekete- és barnaszén, valamint lignit gazdaságosan kitermelhet? lenne. A szénbányászat korlátai között a Natura 2000-es környezetvédelmi tiltásait, az üvegházgáz-kibocsátás mérséklésének túlértékelését, illetve a kvótakereskedelmet jelölte meg Zoltay, aki szerint mindez nem más, mint „a világ, illetve Európa gazdasági újrafelosztásának eszköze”.
A GÁZ LEHET AZ ÁRAM KÖZLEKEDÉSI ALTERNATÍVÁJA
A megújuló energiaforrások közlekedési felhasználásának értékelése során vált egyre inkább szükségessé az úgynevezett életciklus-értékelés ? fogalmazott Domanovszky Henrik, a Magyar Gázüzem? Klaszter Egyesület elnöke, aki szerint az elektromos autókkal szemben ma már életképes alternatíva a gázhajtás, ez az energiahordozó rendelkezésre áll akár a teljes magyarországi olajfelhasználás kiváltására. Ha az a cél, hogy a földgázzal elérhet? mintegy 20 százalékos széndioxidemissziócsökkentésen túl a nulla közelébe essen vissza az üvegházhatású gázok kibocsátása, erre a legjobb módszer a biogáz.
2012.09.21. | forrás: NAPI Gazdaság, MAJOR ANDRÁS?LESZÁK TAMÁS
Fotó: © oekonews
Az elmúlt héten közöltem itt egy cikket, amiben a bécsi energiaszolgáltató, WienEnergie és Bécs városa által kezdeményezett ún. polgári napelemes er?m? óriási sikerét mutattam be.
Ez az akció nem maradt egyedülálló Ausztriában, mert további, több tucat fotovoltaik-polgári er?m?vek kerültek kivizsgálat, tervezés és el?készítés alá.
A Fels?ausztria tartományi kormányzatának katasztrofális ökoáram-meggátló törvénye miatt a sok évig eltartott stagnáció és blokád sikeres törvénymódosítása után robbanásszer?en megindult a napelemes rendszerek telepítése – az energiafordulat eddigi gyengéje Fels?ausztriában. „Mindenek el?tt privát projektek, amikb?l idén 4 ezret és az elkövetkez? évben 6 ezret remélnek megindulni, többszöröz?dtek meg.
De a polgári napelemes er?müvek és a napiskolák iránti érdekl?dés is szenzáció – egész Fels?ausztria be akarja hozni eddigi hátrányát a szoláráram termelésben.
Fels?ausztria ugyan mindenben els? rangú helyezett Ausztriában, viszont, mint maga Ausztria teljesen hátul kullog a kiépítési arányban Németországhoz, Csehországhoz és Olaszországhoz viszonyítva.
A négy polgári napelemes er?m?vek projektje – amib?l a Linz AG már az els?t megvalósította, az Energia AG és a privátok követik – már készen van illetve röviddel a befejezés el?tt áll. És egy több tucat további privát projekt van kivizsgálás, tervezés vagy már konkrét el?készítés alatt. Minden projektnél óriási a részvételi papírok utánni érdekl?dés, (ugyan azzal a vásárlási lehet?séggel, mint a bécsi projektnél, ahol egy hét alatt elkelt az összes 2400 modulrészvény).
Hihetetlen magas a napiskolák utánni érdekl?dés is: Anschober, a tartomány energiafelel?se indította el a kezdeményezést 2011-ben, aminek a lényege a fels?ausztriai iskolákat szoláráram termel?kké tenni, egy tanárt vagy egy tanárn?t szolárprofivá átképezni, a napenergia oktatását kiemelten fontossá tenni és az iskolákban vilamosenergia megtakarítási akciót elindítani. Már 240 iskola jelentkezett a kezdeményezésre és az els? napelemes rendszerek már szerelés alatt vannak, a telepítések zöme még ebben az évben folytatódik.
Ez a boom még csak a kezdet. Mit lehet és mi szükséges, azt mutatja a bajor szomszéd, ahol 2020-ig 16 százalékos fotovoltaik részesedésre törekednek.
A magyarországi polgárok, a hazai iskolák javára ezek a kezdeményezések példák lehetnének. Gondoljunk arra, hogy milyen anyagi nehézségekkel küzdenek az iskolák, ha fenntartásukhoz az egyházhoz kell nekik anyagi segítségért fordulni, mert az állam csak tanterveket készít, a tulajdonos önkormányzat pedig fizet?képtelen. Az ilyen projektek viszont meger?sítené és függetlenebbé tudnák tenni az iskolákat hosszú id?re.
2012.04.10., Michael Debreczeni
A megújuló energiák projektfejleszt?je a Green City Energy AG (München) 2012.09.19-én bejelentette, hogy már 82 százalékban értékesítették a 16. lakossági szolárparkjukat. Ez a szolárpark Weißenfelsben az eddigi legnagyobb lakossági szolárpark a vállalkozás történetében
Az er?m? névleges teljesítménye 7,
6 MW és már 2011.12.20-tól termeli a szoláráramot a hálózatra. Az 5.000 eurós minimális részvényvásárlási lehet?ség ezután is lehetséges.
A Green City Energy adatai szerint 19, 5 éves futamid?n keresztül 6,1 százalékos átlagos nyereségrészedésben profitálnak a befektet?k. Már pár hónappal a részvények kibocsájtása után teljesmérték? volt a lekötési igény, jelenti a cég.
2012.09.22. | forrás: Green City Energy AG | © Michael Debreczeni
