A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia el?zetes egyeztetése lezárult, a beérkez? észrevételek feldolgozása, az id?közben megjelent statisztikai adatokkal való összevetése zajlik, ezt követ?en indulhat meg a stratégia közigazgatási egyeztetése és társadalmi vitája – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) az MTI kérdésére.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet szerdán nehezményezte, hogy a stratégia még mindig nem nyilvános, holott már három konferenciát is rendeztek arról.
Hizó Ferenc, az NFM helyettes államtitkára még tavaly november elején jelentette be, hogy a szaktárca megbízásából az ÉMI Építésügyi Min?ségellen?rz? Innovációs Nonprofit Kft. elkészítette a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát, a magyar épületállomány energiahatékonysági felújítási programját. Remélte, hogy a társadalmi vitát követ?en azt még 2013-ban elfogadhatja a kormány. Ugyanabban az id?ben az NFM közleményben tudatta: 2014 els? felében egy széleskör? épületenergetikai támogatási program indulhat a stratégia alapján, amelynek forrásait a nemzetközi szén-dioxid-kvótakereskedelemb?l befolyt bevételek és a 2014-2020. közötti európai uniós tervezési id?szak operatív programjai biztosítják.
A stratégia a meglév? épületek energetikai felújítására, továbbá az új épületek energiatakarékossági követelményrendszerének kialakítására és megvalósítására vonatkozik. Az elkészült keretprogramok, mint például a Nemzeti Reformprogram, az Új Széchenyi Terv, illetve a Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv tartalmának figyelembe vételével készül? Nemzeti Épületenergetikai Stratégia alátámasztja a kormány által már elfogadott Nemzeti Energiastratégia 2030energiahatékonysággal kapcsolatos célkit?zéseit – derül ki az NFM egy korábbi írásából.
Magyarországon a 4,2 milliós épületállomány legalább 70 százaléka felújításra szorul, amelyek közel 10 százalékának jelenlegi állapota új építést tenne indokolttá. Azenergiafelhasználás 40 százaléka ehhez az épületállományhoz köt?dik, amelynek 2/3-a a f?tés és h?tés számlájára írható. Az épületek a legnagyobb szén-dioxid kibocsátók, jócskán megel?zve az ipart, a közlekedést és a földhasználatot – hangsúlyozta a tárca.
A stratégia legf?bb célja hosszú távú koncepció kidolgozása és a stratégiai irányvonalak meghatározása az épületek energiatakarékos felújítására és azenergiatakarékos új épületek építésére.
A stratégia szakpolitikai kereteit adó keretprogramok célja többek között az épületállomány f?tési energiaigényének 30 százalékkal való csökkentése 2030-ra, ezáltal a hazai primerenergia igény több mint 10 százalékkal lesz csökkenthet? – áll a dokumentumban.
ghg gte
Forrás: MTI 2014. február 21., péntek 11:52
