Egyértelm?en megélénkítette a napkollektorok és azok telepítése iránti keresletet az október végét?l elérhet? lakossági pályázat a vállalkozók szerint. A kivitelez?k ugyanakkor figyelmeztetnek: egyszerre áll fönn annak a veszélye, hogy egyesek még kedvez? döntéssel a zsebükben is lecsúszhatnak a támogatásról, illetve hogy a kijelölt határid?ig nem sikerül kimeríteni a keretet, írja a Napi Online.
Megugrott a napkollektorok iránti érdekl?dés az október végét?l elérhet? lakossági pályázatok hatására; sokan vélhet?en kivártak már korábban tervezett fejlesztéseikkel a tender megjelenéséig – mondta el Lendvay Gábor, épületgépész mérnök, tervezõ, a Naplopó Kft. részér?l. Hasonló tapasztalatokról számolt be a Hajdu Hajdúsági Ipari Zrt. is: az év végéig a napenergia hasznosításával kapcsolatos termékek értékesítése 50 százalékkal is meghaladhatja a tavalyi mennyiséget.
A társaság megújuló energiát hasznosító termékek gyártási és forgalmazási tevékenysége érinti többek közt az indirekt tárolókat, napkollektorrendszereket és azok tartozékait, kondenzációs és vegyes tüzelés? kazánokat, valamint puffertárolókat. A Hajdu emellett új szolgáltatásként napenergia-pályázatok megírását, komplett rendszerek tervezését és azok kivitelezését is vállalja. Az értékesítésben jöv?re ? a nehéz piaci helyzet ellenére ? az ideihez hasonló emelkedést prognosztizál a vállalat, a tapasztalatok szerint a pályázat révén már most magas az érdekl?dés az érintett készülékek iránt.
A Naplopó Kft. szakembere szerint azonban az optimálisnál kés?bb írták ki a pályázatot, ráadául az indulás is problémás volt, hiszen az els? héten állt a pályázati portál. Az ütemezés sajátságai miatt pedig alighanem jöv? tavasszal-nyáron zúdul majd a kivitelez?kre a munka – mondja. A pályázatok elbírálása a benyújtási határid? lezárulta, december 31-e után indulhat Bencsik János, energia- és klímaügyi államtitkár szavai szerint, ami azt jelentheti, hogy reálisan 2012 márciusa környékén láthatjuk az els? nyertes pályázatokat, amit követ?en roham indulhat – fogalmaz Lendvay, aki szerint baj lehet a „húzás-halasztásból”.
Az egyszer?sített pályázati benyújtás kritikus eleme, hogy kivitelez?i el?szerz?dés kell hozzá, amin kés?bb már nem lehet változtatni. Így fennállhat az a veszély, hogy hiába nyer el támogatást valaki az utófinanszírozású konstrukcó keretében, a leszerz?dött kivitelez?nél kialakuló valószín? torlódás esetén el?fordulhat, hogy nem fér bele az id?be. A felújításokról ugyanis jöv? szeptemberig kell beszámolót készíteni. Míg az ügyfél csak regisztrál, a pályázatot többnyire szakmai társaságok, a kivitelez?k maguk írják a velük el?zetesen leszerz?d? ügyfélnek – ahogyan a Naplopó Kft. is térítésmentesen elkészíti a pályázatot. A társaságoknak tehát el?vigyázatosnak kell lenniük a pályázatok számát illet?en.
A rendelkezésre álló közel 3 milliárd forintos keretet, és a maximálisan elnyerhet? támogatás 800 ezer forintos összegét figyelembe véve – illetve, hogy valószín?leg nem minden pályázó igényli majd a lehet? legnagyobb dotációt – körülbelül 5000-6000 nyertes pályázatra lehet számítani. Jelenleg mintegy 1400 beadott pályázatról lehet tudni; a szakember szerint ez a szám már egyre lassabban emelkedik, miután a rekonstrukciót régebb óta tervez?k, a nagyon „elkötelezettek” már az els? hetekben jelentkeztek igényükkel. Így akár az is el?fordulhat, hogy a tervezett határid?ig nem sikerül lefedni a rendelkezésre álló forrásokat.
A jöv?re várható nagyüzem, és a megszaporodott feladatok kapcsán valószín?leg munkaer?-fölvételre, illetve alvállalkozók alkalmazására kényszerülnek a kivitelez?k, ahogyan a Naplopó Kft-nél is ezt tervezik. Ugyanakkor a foglalkoztatás fokozását nehezíti, hogy az alkalmazottakat be is kell tanítani. A pályázati portálon regisztrált kivitelez?k listájából az is kiderül, hogy a lehet?ség nem csak a kimondottan napenergiás alkalmazásokkal foglalkozó társaságokat mozgatta meg, hanem egyéb, épületgépészettel foglalkozó cégeket is, amit nyilván az épít?ipari lehet?ségek sz?kössége is magyaráz. Ez azonban a szakma fölhígulását is eredményezi – vélte a szakember, aki hozzátette azt is: a ciklikus, összevissza pályázati rendszerek csak id?szakosan, kiszámíthatatlanul adnak munkát a szakmának.
Szerencsésebb lett volna egy év eleji, januári indulás Véghely Tamás, a Gaiasolar vezet?je, a Magyar Megújuló Energia Szövetség alapítója és elnökségi tagja szerint. Év végén már nem nagyon alkalmas az id?járás a kivitelezésre, ráadásul az emebereknek sok más dolga is van. Véghely szerint az elbírálási id? túlságosan hosszú, az adminisztratív rendszer pedig bonyolult; megfogalmazása szerint a pályázat kitöltése „agykárosodást” okoz. Véghely – aki egyébként pályázatok elbírálásában is részt vesz – szerint egyszer?síteni kellene a rendszert: a jelenlegi, több tíz oldalas, átláthatatlan keresztkérdéseket és érthetetlen képleteket is tartalmazó pályázati dokumentum helyett egy legfeljebb 3-4 oldalas jelentkezési anyag elégséges lenne.
Mindezzel együtt is egyértelm?en szükség van az ilyen pályázatokra, amelyekre jóval nagyobb forrásokat kellene elkülöníteni. A Megújuló Energia Szövetség elnökségi tagja szerint Magyarország megújulók alkalmazása terén mutatott elmaradásának mérsékléséhez szükséges lenne egyebek mellett az engedélyez? hatóságoknál dolgozók képzettségét javítani, humán er?forrást nevelni, illetve a szakma fölkészültségén is lehetne javítani.
Minden területre igaz,
de a stratégiai ágazatokra különösen, hogy a rövidtávú politikai célok kiszolgálása olyan károk okozására képes, amelyek eltakarítása akár évtizedekig is eltarthat. Az elmúlt hetekben a hazai áramellátás biztonsága került veszélybe egy módosító indítvány által, amely vélhet?en az eladósodott önkormányzatoknál energiaellátás nélkül maradt közintézmények helyzetén kíván segíteni, illetve a hasonló eseményeknek szeretné elejét venni. (Pro) és kontra.
Sajnos az elmúlt id?szakban tapasztalt jogalkotási gyakorlatban sokszor a szakpolitikai elképzeléseket felülírják más, szociálpolitikai, nem egy esetben populáris megfontolások, amelyek egész rendszereket képesek megremegtetni, adott esetben m?ködésképtelenné tenni.
A vállalkozói réteg számára a leginkább kézzel fogható példa erre talán a jelenlegi hitelezési gyakorlat lehet. Pár évvel ezel?tt, ha egy társaság küls? finanszírozás igénye miatt felkeresett egy bankfiókot, akkor jó eséllyel sikerrel járt. Persze, a pénzügyi és gazdasági krízis nagyban formált ezeken a feltételeken, de a kormány sok intézkedése csak mélyítette a negatív állapotokat, a válságadók és végül a „végtörlesztés” intézménye olyan helyzetet teremtett mostanra, hogy a bankok hitelez?hajlandósága és lehet?sége megsz?nt.
Hasonló helyzet alakulhat ki az energiaellátás területén is Lázár János egy két hete benyújtott egyéni képvisel?i indítványa eredményeként. A jelenlegi magas szint?, megbízható áramszolgáltatás, amelyet ma a legtöbben természetesnek találunk, egy pár éven belül ellehetetlenülhet, és akkor is majd felmerülhet a kérdés, hogy mi vezetett idáig, ki a felel?s? Az energetikai cégek, vagy egy pillanatnyi célokat szolgáló politika volt az, amely végül a rendszer ellehetetlenülését eredményezte?
A hivatkozott indítvány nem mást szeretne elérni, mint hogy az áramszolgáltatás területén a hálózati szolgáltatásokhoz kapcsolódó rendszerhasználati díjak meg nem fizetéséb?l keletkez? tartozás miatt ne lehessen kikapcsolni egy fogyasztót sem a hálózatról. Az indítvány indoklása szerint ez a lépéser?sítené az ellátásbiztonságot azáltal, hogy nem engedné az átmeneti pénzügyi zavarok miatt a fogyasztók szolgáltatásának leállítását.
A javaslatot az energiaügyért felel?s államtitkár, Bencsik János Facebook-oldalán így kommentálta: „Az energiatermelés és -elosztás nem veszélytelen üzem, éppen ezért kerülend? a lehetséges következményeket figyelembe nem vev? indítványok beterjesztése az Országgy?lés elé. Miután magam arra szerz?dtem, hogy legjobb tudásom és lelkiismeretem alapján szolgáljam az országot, ezért a Lázár Képvisel? úr által benyújtott indítványt támogatni nem tudom.” A szakállamtitkárság el?zetes becslése szerint a javaslat elfogadása, akár 400 milliárd forintos kárt is okozhat a szektor számára.
Az indítvány hátterében a piacon az önkormányzati lobbit sejtik. A sajtóban (Index, Origo, HVG) megjelent hírek szerint Lázár János az általa vezetett város tartozásait igyekszik kezelni a javaslattal, de vélhet?en ennél azért többr?l van szó. Az elmúlt id?szakban a rossz anyagi helyzetben lév? önkormányzatok tájáról nem egy esetben érkeztek olyan hírek, hogy különböz? közintézményekben a szolgáltatók a magas kintlév?ségek miatt kénytelenek voltak megszakítani a szolgáltatást. Elsötétült városrészekr?l, a közétkeztetés szüneteltetésér?l, hideg iskolákról lehetett híreket olvasni, volt olyan település is, ahol az önkormányzati ülést követ?en a rend?rségnek kellett rendet tennie az elégedetlen lakosok körében. Ezek a hírek természetesen rendkívül kényelmetlenek bármilyen kormányzó er? számára, f?ként akkor, ha eközben az ország vezet?i „sikeres gazdaságpolitikáról” beszélnek a híradóban. Érthet?, hogy a Fidesz, amely az önkormányzatok tekintetében is toronymagas politikai er?nek számít jelenleg Magyarországon, megoldást keres a feljebb vázolt problémák kezelésére, de nem biztos, hogy a kalapból el?húzott els? megoldási javaslat hozadéka arányban áll majd a várható költségeivel.
Mi a gond ezzel az indítvánnyal?
Ellátásbiztonság: a javaslat elfogadása esetén a hálózati társaságok eszköztelenné válnak a nem fizet? fogyasztókkal szemben, ugyanis egyetlen reális lehet?ségük kintlév?ségeik behajtására a bírósági út marad, amely meglehet?sen költségigényes és hosszadalmas folyamat. A polgári peres eljárások akár éves hosszúságúra is nyúlhatnak, ami alatt a társaságnak folyamatosan finanszíroznia kell kintlév?ségét, nem beszélve arról, hogy a tartozás halmozódásával egyre kevésbé válik reálissá a hátralék teljes mérték? behajtása. A helyzetb?l ered? pénzügyi zavar likviditási problémákhoz vezet, amely bizonyosan hatással lesz a hálózati infrastruktúra karbantartására, az üzemzavarok elhárítására, az elöreged? elemek pótlására. A hálózati társaságokat természetesen jogszabályok kötelezik ezen feladataik ellátására, de pénz nélkül, a fedezetek biztosítása nélkül nincs nekik sem módjuk a cselekvésre.
Átmeneti pénzügyi zavarok: az európai, és ezen belül a magyar gazdaság növekedésével kapcsolatos várakozásokból egyáltalán nem következik, hogy akár a lakosság, akár az állam vagy az önkormányzatok pénzügyi helyzete középtávon érdemi javulást fog mutatni, így nem reális várakozás az, hogy a most mutatkozó pénzügyi zavarokat a jöv?ben megnyugtatóan lehet majd rendezni. S?t, a valós kép talán inkább úgy fest, hogy ami jelenleg problémát okoz, az a közeljöv?ben is fenn fog maradni. Ezek az intézkedések csak a problémák elodázására alkalmasak, a lakásmoratórium sem eredményezett érdemi (hosszú távú) megoldást a bajba jutott családok számára, miközben jelent?s kockázatnövekedést okozott a bankszektor számára.
Szociális szempontok: az ilyen, moratóriumjelleg? lépések, valamint a fizetési haladék kiszélesítése a legtöbb esetben csak mélyítik az amúgy is rossz anyagi helyzetben lév?k problémáit. Annak idején, amikor az egyetemes szolgáltatásban a nem fizetési-kikapcsolási haladékot két hónapról három hónapra növelték, a hátralékok jelent?s mérték? emelkedése volt megfigyelhet?. Nem egy családsegít? és szeretetszolgálat is ellenzi az ilyen típusú megoldásokat, mondván, hogy az esetek többségében olyan tartozások halmozódnak fel a rendes havi, párezer forintos befizetések elmaradása miatt, amelyeket az adósok már képtelenek kezelni. Tehát az eredeti szándékokkal szemben ezek a megoldások nem segítenek a szegénységen, inkább csak elmélyítik azt. És akkor a perb?l ered? többletköltségekr?l és kamatokról még nem is ejtettünk szót, márpedig ilyen esetekben nem lehet kérdéses, hogy a bíróság elismeri a szolgáltató, hálózati társaság követelését. A javaslat ezen felül keresztfinanszírozási mechanizmusokat is elindíthat, vagyis a rendesen fizet? fogyasztókkal fizettethetik meg a megnövekedett költségeket az energiatársaságok, adott esetben akár más szegmensekben is, ami értelemszer?en továbbrontja az energiapiac átláthatóságát.
Befektet?i, beruházási környezet: meglehet?sen rossz üzenet a beruházni, befektetni szándékozók számára, ha azzal szembesülnek, hogy a rövidtávú politikai érdeknek kedvezve akár stratégiai ágazatokat is hajlandó feláldozni a mindenkori kormánytöbbség. A jogbiztonságba vetett hit csorbulása okán olyan állapotba is eljuthatunk, hogy nem lesznek befektet?ink, vagy ha megvalósulnak is beruházások, akkor azok csak jelent?s felár mellett, amelyet megintcsak minden egyes állampolgár megfizet majd. Szeptemberben a Portfolio.hu zöld energia konferenciáján az egyik energetikai cég vezet?je meglehet?sen szellemes fogalommal jellemezte ezeket az állapotokat, amikor a „regulációs volatilitásra”, illetve az ehhez kapcsolódó finanszírozási nehézségekr?l beszélt. Minden ágazatra igaz, de az olyan hosszú távú megtérülésekkel operálókra, mint az energetikai különösen, hogy nem szerencsés „napról-napra” változtatni a játékszabályokat.
Összességében tehát érthet?, hogy a Fidesz és politikusai megoldást keresnek a politikailag egyre vállalhatatlanabb események megel?zésére, de a hivatkozott javaslat esetében- ahogy az a végtörlesztés intézményének bevezetésével is történt – igen komoly aránytalanság látszik a várható hozadék és kár között. Sz?k körben, tisztán önkormányzati létesítmények, közintézmények esetében talán végig lehet vinni egy ilyen javaslatot jelent?s véráldozat nélkül, de egy általános, a teljes villamos energia rendszerre kiterjed? beavatkozásnál bizonyosan állítható, hogy amit vámon nyerünk, azt legalább kétszer fizetjük ki a réven.
A NFM szakállamtitkársága a probléma megoldására javaslatot terjesztett a kormány elé, amelyr?l az alábbi linkre kattintva olvashatnak b?vebben:
2011.11.30 15:40 Megvan a terv: így nem kapcsolhatják ki a kórházak energiaellátását
