Mára egyértelm? lett, hogy a korábban 2012-re, majd 2013-ra várt megújuló energiatermelést szabályozó rendszer, a METÁR tovább késik – vagy egyáltalán nem kerül bevezetésre nálunk. Ezzel a régóta várt és késleltetett befektetések várhatóan teljesen elmaradnak – vagyis inkább Romániába, Szlovákiába és Szlovéniába mennek a befektet?k, mert a környez? országokban is sokkal kedvez?bb körülmények várják a megújuló energiába befektetni kívánókat.
A METÁR alapjait még a Fellegi által vezetett NFM-ben dolgozták ki, nagyrészt Bencsik János irányításával, és az EU-nak leadott Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv (és a frissített energiastratégiánk is) szerves részeként kezelte. Lényege, hogy a haldokló és sokszor tákolt-foltozott KÁT rendszert átalakítsák, és valóban a megújuló alapú energiatermelést támogassa – hasonlóan, ahogy most minden villanyszámlán látjuk a „szénipari átalakítás” fillérjeit is.
A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet azonban 2012. végén utasítást adott az MEHCsT felülvizsgálatára – ráadásul nem is kell ezt elkapkodni, mert egész 2013. végéig adott id?t a kormány az újratervezésre a határozat szerint. Ez egyértelm?en azt jelenti, hogy 2013-ban nem lesz METÁR, hiszen addig annak alapjait képez? keretrendszer se kerül bevezetésre.
Nem mintha a METÁR korábban napvilágot látott koncepciója tökéletes lett volna: a Magyar Napelemes Egyesület, a MANAP szerint például hiba volt, hogy csak nagyobb napelemes er?m?veket kívántak támogatni – a napelemes áramtermelés szépsége éppen a kis rendszerek létesítése, ez hozza létre a legtöbb munkahelyet, országos szempontból is ez terheli legkevésbé a hálózatot, és a kis (50 vagy 100 kWp alatti) rendszerek járulnak leginkább hozzá a diverzifikált és lokális áramtermeléshez, ezzel pedig az ország energiafüggetlenségéhez.
De ez most nem is aktuális kérdés: sok vélemény szerint a kormány fenti döntésével megadta a kegyelemdöfést a megújuló energia szektornak. Az energiaipar számos szerepl?je szerint a döntés mögött az áll, hogy Paks tervezett (és a piaci vélemények szerint egyértelm?en eldöntött) b?vítéséhez kell majd minden fillér. Az Energiaklub már ?sszel jelezte, hogy az atomer?m? óriási költségeit a kormány akár el?re „begy?jtheti” a villanyszámlákon egy tervezet szerint. Pénz pedig mindkét irány fejlesztésére biztosan nincs. Röviden tehát: jelenleg minden jel arra mutat, hogy Paks b?vül, megújuló energiából pedig köszönjük, nem kérünk – kell a pénz az atomer?m?re.
Egy pillanatra közben nézzük meg, hogy a kormány (és nem csak mostani, hanem ebben teljes egyetértésben minden korábbi kormány) szerint is legfontosabb partnerünk, Németország milyen iránnyal tervez az energetikában. Természetesen most nem megyünk annak kétségtelenül vitatható részleteibe, hogy milyenek a pénzügyi és az ipari hátterek és lehet?ségek hazánkban és Németországban, csak a tervezett villamosenergia stratégiai irányokat, f?csapásokat nézzük meg.
Közismert, hogy Németország szintén jelent?s energiahordozó behozatalra szorul, sok orosz gázt vásárol, és termelésében jelent?s volt az atomenergia aránya. Fukushima óta azonban teljesen elfordultak az atomenergiától, és egyes számú prioritássá tették a megújuló energia termelést.
Ma már Németországban jelent?s a szél- és napenergia aránya az áramtermelésben – és félelmetes sebességgel n? jelenleg is. Míg 2010-ben 17%-át állították el? a villamos energiának megújulókból, 2011-ben már 20%-ot – 2012-ben pedig közel lesznek a 23-25%-hoz. A cél pedig, hogy 2050-re ez az arány elérje a 80%-ot, ezzel gyakorlatilag külföldi energiaforrásoktól független lesz a német áramellátás.
S hogy ez mennyire nem sci-fi: egy friss tanulmány szerint gyorsított ütemben akár 2030-ra is el lehet érni ezt az arányt, s?t, a 100% sem lehetetlen. Az elmúlt két évben fejelsztett modell negyedórás bontásban tudja szimulálni az energiatermelést és tárolást. A tanulmány fontos eleme a tárolás lehet?ségeinek vizsgálata: a németek szerint erre a megoldás a megújuló energiából el?állított szintetikus metán. Az elképzelés szépsége, hogy a gáz a meglév? gázhálózaton is használható, a meglév? tárolókban tárolható, és utána gyorsan és hatékonyan újra villamos energiává alakítható. Tehát nem kell új infrastruktúra, nem kellenek óriási és tájidegen pumpált er?m?vek, vagy nehezen kezelhet? hidrogén, hanem arra építkezzünk, amire egyszer?en lehet. És a számítások szerint mindez gazdaságilag is kivitelezhet?.
Meglátjuk, hogy mi lesz ezekb?l a tervekb?l, akárcsak Paks b?vítéséb?l. De az világosan látszik, hogy a jelenlegi energiastratégiai elképzelések gyökeresen eltérnek, az alapok és irányok teljesen más irányba mutatnak. Az id? pedig eldönti, hogy melyik irány bizonyul helyesnek.
Forrás: http://napelemek.blog.hu
Mára egyértelm? lett,
hogy a korábban 2012-re, majd 2013-ra várt megújuló energiatermelést szabályozó rendszer, a METÁR tovább késik – vagy egyáltalán nem kerül bevezetésre nálunk. Ezzel a régóta várt és késleltetett befektetések várhatóan teljesen elmaradnak – vagyis inkább Romániába, Szlovákiába és Szlovéniába mennek a befektet?k, mert a környez? országokban is sokkal kedvez?bb körülmények várják a megújuló energiába befektetni kívánókat.
A METÁR alapjait még a Fellegi által vezetett NFM-ben dolgozták ki, nagyrészt Bencsik János irányításával, és az EU-nak leadott Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv (és a frissített energiastratégiánk is) szerves részeként kezelte. Lényege, hogy a haldokló és sokszor tákolt-foltozott KÁT rendszert átalakítsák, és valóban a megújuló alapú energiatermelést támogassa – hasonlóan, ahogy most minden villanyszámlán látjuk a „szénipari átalakítás” fillérjeit is.
A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet azonban 2012. végén utasítást adott az MEHCsT felülvizsgálatára – ráadásul nem is kell ezt elkapkodni, mert egész 2013. végéig adott id?t a kormány az újratervezésre a határozat szerint. Ez egyértelm?en azt jelenti, hogy 2013-ban nem lesz METÁR, hiszen addig annak alapjait képez? keretrendszer se kerül bevezetésre.
Nem mintha a METÁR korábban napvilágot látott koncepciója tökéletes lett volna: a Magyar Napelemes Egyesület, a MANAP szerint például hiba volt, hogy csak nagyobb napelemes er?m?veket kívántak támogatni – a napelemes áramtermelés szépsége éppen a kis rendszerek létesítése, ez hozza létre a legtöbb munkahelyet, országos szempontból is ez terheli legkevésbé a hálózatot, és a kis (50 vagy 100 kWp alatti) rendszerek járulnak leginkább hozzá a diverzifikált és lokális áramtermeléshez, ezzel pedig az ország energiafüggetlenségéhez.
De ez most nem is aktuális kérdés: sok vélemény szerint a kormány fenti döntésével megadta a kegyelemdöfést a megújuló energia szektornak. Az energiaipar számos szerepl?je szerint a döntés mögött az áll, hogy Paks tervezett (és a piaci vélemények szerint egyértelm?en eldöntött) b?vítéséhez kell majd minden fillér. Az Energiaklub már ?sszel jelezte, hogy az atomer?m? óriási költségeit a kormány akár el?re „begy?jtheti” a villanyszámlákon egy tervezet szerint. Pénz pedig mindkét irány fejlesztésére biztosan nincs. Röviden tehát: jelenleg minden jel arra mutat, hogy Paks b?vül, megújuló energiából pedig köszönjük, nem kérünk – kell a pénz az atomer?m?re.
Egy pillanatra közben nézzük meg, hogy a kormány (és nem csak mostani, hanem ebben teljes egyetértésben minden korábbi kormány) szerint is legfontosabb partnerünk, Németország milyen iránnyal tervez az energetikában. Természetesen most nem megyünk annak kétségtelenül vitatható részleteibe, hogy milyenek a pénzügyi és az ipari hátterek és lehet?ségek hazánkban és Németországban, csak a tervezett villamosenergia stratégiai irányokat, f?csapásokat nézzük meg.
Közismert, hogy Németország szintén jelent?s energiahordozó behozatalra szorul, sok orosz gázt vásárol, és termelésében jelent?s volt az atomenergia aránya. Fukushima óta azonban teljesen elfordultak az atomenergiától, és egyes számú prioritássá tették a megújuló energia termelést.
Ma már Németországban jelent?s a szél- és napenergia aránya az áramtermelésben – és félelmetes sebességgel n? jelenleg is. Míg 2010-ben 17%-át állították el? a villamos energiának megújulókból, 2011-ben már 20%-ot – 2012-ben pedig közel lesznek a 23-25%-hoz. A cél pedig, hogy 2050-re ez az arány elérje a 80%-ot, ezzel gyakorlatilag külföldi energiaforrásoktól független lesz a német áramellátás.
S hogy ez mennyire nem sci-fi: egy friss tanulmány szerint gyorsított ütemben akár 2030-ra is el lehet érni ezt az arányt, s?t, a 100% sem lehetetlen. Az elmúlt két évben fejelsztett modell negyedórás bontásban tudja szimulálni az energiatermelést és tárolást. A tanulmány fontos eleme a tárolás lehet?ségeinek vizsgálata: a németek szerint erre a megoldás a megújuló energiából el?állított szintetikus metán. Az elképzelés szépsége, hogy a gáz a meglév? gázhálózaton is használható, a meglév? tárolókban tárolható, és utána gyorsan és hatékonyan újra villamos energiává alakítható. Tehát nem kell új infrastruktúra, nem kellenek óriási és tájidegen pumpált er?m?vek, vagy nehezen kezelhet? hidrogén, hanem arra építkezzünk, amire egyszer?en lehet. És a számítások szerint mindez gazdaságilag is kivitelezhet?.
Meglátjuk, hogy mi lesz ezekb?l a tervekb?l, akárcsak Paks b?vítéséb?l. De az világosan látszik, hogy a jelenlegi energiastratégiai elképzelések gyökeresen eltérnek, az alapok és irányok teljesen más irányba mutatnak. Az id? pedig eldönti, hogy melyik irány bizonyul helyesnek.
Mára egyértelm? lett, hogy a korábban 2012-re, majd 2013-ra várt megújuló energiatermelést szabályozó rendszer, a METÁR tovább késik – vagy egyáltalán nem kerül bevezetésre nálunk. Ezzel a régóta várt és késleltetett befektetések várhatóan teljesen elmaradnak – vagyis inkább Romániába, Szlovákiába és Szlovéniába mennek a befektet?k, mert a környez? országokban is sokkal kedvez?bb körülmények várják a megújuló energiába befektetni kívánókat.
A METÁR alapjait még a Fellegi által vezetett NFM-ben dolgozták ki, nagyrészt Bencsik János irányításával, és az EU-nak leadott Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv (és a frissített energiastratégiánk is) szerves részeként kezelte. Lényege, hogy a haldokló és sokszor tákolt-foltozott KÁT rendszert átalakítsák, és valóban a megújuló alapú energiatermelést támogassa – hasonlóan, ahogy most minden villanyszámlán látjuk a „szénipari átalakítás” fillérjeit is.
A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet azonban 2012. végén utasítást adott az MEHCsT felülvizsgálatára – ráadásul nem is kell ezt elkapkodni, mert egész 2013. végéig adott id?t a kormány az újratervezésre a határozat szerint. Ez egyértelm?en azt jelenti, hogy 2013-ban nem lesz METÁR, hiszen addig annak alapjait képez? keretrendszer se kerül bevezetésre.
Nem mintha a METÁR korábban napvilágot látott koncepciója tökéletes lett volna: a Magyar Napelemes Egyesület, a MANAP szerint például hiba volt, hogy csak nagyobb napelemes er?m?veket kívántak támogatni – a napelemes áramtermelés szépsége éppen a kis rendszerek létesítése, ez hozza létre a legtöbb munkahelyet, országos szempontból is ez terheli legkevésbé a hálózatot, és a kis (50 vagy 100 kWp alatti) rendszerek járulnak leginkább hozzá a diverzifikált és lokális áramtermeléshez, ezzel pedig az ország energiafüggetlenségéhez.
De ez most nem is aktuális kérdés: sok vélemény szerint a kormány fenti döntésével megadta a kegyelemdöfést a megújuló energia szektornak. Az energiaipar számos szerepl?je szerint a döntés mögött az áll, hogy Paks tervezett (és a piaci vélemények szerint egyértelm?en eldöntött) b?vítéséhez kell majd minden fillér. Az Energiaklub már ?sszel jelezte, hogy az atomer?m? óriási költségeit a kormány akár el?re „begy?jtheti” a villanyszámlákon egy tervezet szerint. Pénz pedig mindkét irány fejlesztésére biztosan nincs. Röviden tehát: jelenleg minden jel arra mutat, hogy Paks b?vül, megújuló energiából pedig köszönjük, nem kérünk – kell a pénz az atomer?m?re.
Egy pillanatra közben nézzük meg, hogy a kormány (és nem csak mostani, hanem ebben teljes egyetértésben minden korábbi kormány) szerint is legfontosabb partnerünk, Németország milyen iránnyal tervez az energetikában. Természetesen most nem megyünk annak kétségtelenül vitatható részleteibe, hogy milyenek a pénzügyi és az ipari hátterek és lehet?ségek hazánkban és Németországban, csak a tervezett villamosenergia stratégiai irányokat, f?csapásokat nézzük meg.
Közismert, hogy Németország szintén jelent?s energiahordozó behozatalra szorul, sok orosz gázt vásárol, és termelésében jelent?s volt az atomenergia aránya. Fukushima óta azonban teljesen elfordultak az atomenergiától, és egyes számú prioritássá tették a megújuló energia termelést.
Ma már Németországban jelent?s a szél- és napenergia aránya az áramtermelésben – és félelmetes sebességgel n? jelenleg is. Míg 2010-ben 17%-át állították el? a villamos energiának megújulókból, 2011-ben már 20%-ot – 2012-ben pedig közel lesznek a 23-25%-hoz. A cél pedig, hogy 2050-re ez az arány elérje a 80%-ot, ezzel gyakorlatilag külföldi energiaforrásoktól független lesz a német áramellátás.
S hogy ez mennyire nem sci-fi: egy friss tanulmány szerint gyorsított ütemben akár 2030-ra is el lehet érni ezt az arányt, s?t, a 100% sem lehetetlen. Az elmúlt két évben fejelsztett modell negyedórás bontásban tudja szimulálni az energiatermelést és tárolást. A tanulmány fontos eleme a tárolás lehet?ségeinek vizsgálata: a németek szerint erre a megoldás a megújuló energiából el?állított szintetikus metán. Az elképzelés szépsége, hogy a gáz a meglév? gázhálózaton is használható, a meglév? tárolókban tárolható, és utána gyorsan és hatékonyan újra villamos energiává alakítható. Tehát nem kell új infrastruktúra, nem kellenek óriási és tájidegen pumpált er?m?vek, vagy nehezen kezelhet? hidrogén, hanem arra építkezzünk, amire egyszer?en lehet. És a számítások szerint mindez gazdaságilag is kivitelezhet?.
Meglátjuk, hogy mi lesz ezekb?l a tervekb?l, akárcsak Paks b?vítéséb?l. De az világosan látszik, hogy a jelenlegi energiastratégiai elképzelések gyökeresen eltérnek, az alapok és irányok teljesen más irányba mutatnak. Az id? pedig eldönti, hogy melyik irány bizonyul helyesnek.
Forrás: http://napelemek.blog.hu
Ma már igen széles lett a választék a napelemes inverterekb?l itthon is – persze messze nem hasonlítható még más EU országokban kapható választékhoz, mivel az áramszolgáltatóknál csak az általuk listázott inverterek engedélyeztethet?k,
de sokat javult a helyzet ahhoz képest, mint 2011 tavaszán legutóbbi áttekintéskor.
El?ször, de csak egy táblázat erejéig nézzük meg, hogy kik a vezet? gyártók a világban (2012. júliusi táblázat):
És most nézzük, hogy a hazai áramszolgáltatók által publikusan elérhet? listákon milyen inverterek szerepelnek, mint engedélyeztethet?k (PDF-ek letöltve 2012. nov. 25-én*):
- ELMÜ – ÉMÁSZ engedélyezett inverterek
- EON engedélyezett inverterek
- EDF-Démász engedélyezett inverterek
Ami egyik helyen megfelel, máshol nem – és a kérdéses jöv?
A listák között vannak különbségek, tehát nincs egységes szabályozás és gyakorlat az inverterek engedélyezésében Magyarországon: az EON t?nik a legmegenged?bbnek, a világ 5 vezet? gyártójából 4-nek vannak fent bizonyos (ha nem is az összes) típusai a listáján.
Az EDF-Démász listája nagyjából megegyezik az ELMÜ-ÉMÁSZ által listázott, engedélyeztethet? inverterekkel – az egyetlen különbség, hogy az SMA invertereib?l az ELMÜ-ÉMÁSZ nem engedélyezi a vezet? német gyártó 3 fázisú Tripower invertereit (a gyártó legkorszer?bb típusait), míg a Démász igen. Az EON is engedélyezi a Tripowereket.
Még egy érdekesség, az ELMÜ-ÉMÁSZ néhány hete jelzi listáján, hogy az inverterek nagy részének engedélyei „visszavonhatók”. Azaz könnyen lehet, hogy hamarosan igen kevés inverter maradhat, ami náluk engedélyeztethet?. A listát elnézve és a korábbi inverter engedélyezési gyakorlatot és történetet ismerve az vehet? észre, hogy azok az inverterek nincsenek csillagozva (tehát kés?bb is engedélyeztethet?k maradnak), melyeknél a szabványügyi megfelel?séget a budapesti MEEI intézet hagyta jóvá. A többinél a csillagozásnál jelzik is, hogy ha „a tanúsítványok validálása nem történik meg”, úgy a megfelel?ség visszavonható.
Ezzel az eljárással egyébként visszatérnénk a másfél évvel ezel?tti gyakorlathoz, és újra csak egyetlen hazai intézet jóváhagyásával és költséges ismételt bevizsgálásával lehet majd invertert engedélyezni, legalábbis az ELMÜ-ÉMÁSZ-nál. Korábban nem volt világos, hogy ha pl. a német TÜV vizsgálta be az invertert, hogy megfelel a hatályos és nálunk is érvényes IEC és egyéb EU-s szabványoknak, és ezeket a vezet? invertereket használják egész Európában, akkor azt miért kell egy hazai intézettel is újra bevizsgáltatni, ugyanazokra a szabványokra. Másik kérdés lehet, hogy most egy hosszabb id?szakban miért felelt meg a német akkreditált bevizsgálás, és mostmár miért nem. És kérdés lehet még, hogy a másik két áramszolgáltató miképp lép, ha az egyik változtat a csatlakoztatható inverterek feltételein.
A terület szabályozatlansága miatt is tehát itt sok még a kérdés, pedig a kiszámítható szabályozás fontosságát az áramszolgáltatók is gyakran emlegetik.
És a min?ség?
Érdekes lehet megnézni még, hogy az engedélyeztethet? típusok milyen min?séget jelentenek, a világban kapható invertereket összehasonlítva. Ehhez a német Photon magazin, a világ vezet? napelemes szaklapjának több éve futó inverter teszt-sorozatát vesszük el?, és nézzük meg, hogy milyen osztályzatokat kaptak ott a különböz? inverterek. A teljes tesztlista (több év sok tucat tesztjének rövid összefoglalója) itt tölthet? le, 2012. októberi kiadvány alapján.
Röviden összefoglalás az alábbi táblázatban, a következ? elvek szerint:
- azok az inverterek kiemelve csak, melyek országosan engedélyeztethet?k, azaz minden áramszolgáltatónál listázottak,
- és amiket a Photon magazin is tesztelt.
A Photon A (és A+) osztályzatot ad a legjobb hatásfokú invterekre, F-et a legrosszabbakra:
| Gyártó | Széria | Photon teszt eredmény, (tesztelt típus) |
| SMA | HF | C (3000HF-30) |
| Fronius | TL | B (IG TL 5.0) |
| Fronius | IG-Plus | C (IG Plus 100, IG Plus 150 V-3, IG Plus 50) |
| Siemens | Sinvert PVM | A (PVM20, PVM17, PVM10) |
| Kstar | KSG | B (New Energy KSG-3) |
| EHE (Anhiu) | N2 | F (N2K5, N5K) |
| Diehl AKO | Platinum TL | A (6300 TL) |
| Steca | StecaGrid | A (3000, 3600) |
| Growatt | TL | B (5000 TL) |
Ahogy látható a fenti listából, az itthon mindenhol engedélyeztethet? inverterek min?séget tekintve, a Photon magazin tesztjei alapján a közép és fels? kategóriákban vannak (egy kivételével), tehát alapvet?en jó választékot lehet találni az inverterek piacán. A választék pedig általában jót tesz – korlátozása viszont ritkán hozott a fogyasztónak is jó eredményt.
* mivel változott, és várhatóan jöv?ben is változik az áramszolgáltatók által engedélyezett inverterek listája, és a cikk tartalma a jelenlegi listára értelmezhet?, ezért mellékeljük letöltve és a nem az áramszolgáltató oldaláról linkeltük be. Aktuális inverter lista áramszolgáltatónként itt érhet? el: EON,ELMÜ, Démász
