Hamarosan véget ér a napelmekkel m?köd? katamarán 18 hónapos világkörüli útja. A kísérleti vízi járm? három hónap múlva érkezik vissza Monacóba.
Á hajó átlagosan 4-5 csomós sebességgel tudott haladni, a napelemekkel pedig egyszer sem akadtak eddig gondok. Jelenleg éppen Abu Dhabiban horgonyoz, ahol a World Future Energy Summiton (WFES) mutatták be a projektet.
Raphaël Domjan, a PlanetSolar alapítója és kapitánya elmondta a TreeHuggernek: bár biztonsági okokból két dízelmotort is fel kellett szerelniük, eddig még nem volt szükség ezekre. A 703 napelem a hatalmas lítiumionos akkut folyamatosan legalább 34-40%-ig feltöltve tartotta.
A tervezett útvonaltól csupán egyszer kellett eltérniük egy nagyobb vihar miatt; ami pedig a napfény-ellátást illeti, egyszer egy madárraj csúny?n összepiszkította a napelemeket. Ezekt?l eltekintve az út gyakorlatilag minden technikai problémától mentes volt. Az impozáns járm?vet a dél-amerikai és délkelet-ázsiai vizeken a kis halászhajók “megillet?dve” fogadták, a legénység elbeszélése szerint néhányan felajánlották az aznapi fogásukat ajándékként.
Forrás: think.transindex.ro
Hamarosan véget ér a napelmekkel m?köd? katamarán 18 hónapos világkörüli útja. A kísérleti vízi járm? három hónap múlva érkezik vissza Monacóba.
Á hajó átlagosan 4-5 csomós sebességgel tudott haladni, a napelemekkel pedig egyszer sem akadtak eddig gondok. Jelenleg éppen Abu Dhabiban horgonyoz, ahol a World Future Energy Summiton (WFES) mutatták be a projektet.
Raphaël Domjan, a PlanetSolar alapítója és kapitánya elmondta a TreeHuggernek: bár biztonsági okokból két dízelmotort is fel kellett szerelniük, eddig még nem volt szükség ezekre. A 703 napelem a hatalmas lítiumionos akkut folyamatosan legalább 34-40%-ig feltöltve tartotta.
A tervezett útvonaltól csupán egyszer kellett eltérniük egy nagyobb vihar miatt; ami pedig a napfény-ellátást illeti, egyszer egy madárraj csúny?n összepiszkította a napelemeket. Ezekt?l eltekintve az út gyakorlatilag minden technikai problémától mentes volt. Az impozáns járm?vet a dél-amerikai és délkelet-ázsiai vizeken a kis halászhajók “megillet?dve” fogadták, a legénység elbeszélése szerint néhányan felajánlották az aznapi fogásukat ajándékként.
Forrás: think.transindex.ro
Egy százalékot sem éri el a passzívház technológiával felhúzott épületek aránya Magyarországon, pedig akár tizedére is eshet a f?tési költség. Az eddig felépült száz építmény igen kevés ahhoz képest, hogy uniós elvárás szerint nyolc év múlva minden épületnek meg kell ütni a passzívház színvonalat.
A passzívházak építését kritizálók legfontosabb érve, hogy nagyon drága a technológia. Kétségtelen, hogy egy szerkezetkész passzív családi ház átlagosan 15-20 százalékkal drágább, mint hagyományos társa, a megtérülés azonban kézzel fogható.
– Technológiától függ?en akár 80-90 százalékkal is csökkenhet a f?tési költség egy átlagos épülethez képest, de még egy alacsony energiaszint? épület esetében is elérheti a megtakarítás a 60-70 százalékot – mondta el Debreczy Zoltán, a Magyar Passzívház Szövetség elnöke. De az sem elhanyagolható szempont, hogy évente tonnás nagyságrenddel kevesebb széndioxid-kibocsátást okoz.
A takarékosság mellett nagyon fontos érv az értékállóság, hiszen a piac és a technikák folyamatos fejl?dése miatt egy ma még energetikailag éppen megfelel? épületet 2020 után se gazdaságosan kif?teni, se megfelel? áron értékesíteni nem lehet. Kiemelten fontos, hogy mind a tervez?k, mind a kivitelez?k, mind az építtet?k tisztában legyenek a megfelel? technológiákkal. A Magyar Passzívház Szövetségnek 2007-es megalakulása óta célja az energiahatékony építészeti ismeretek terjesztése, ennek jegyében idén február 16-án rendezzük meg az V. Magyar Passzívház Konferenciát – tette hozzá a szövetség elnöke.
Hazánkban összesen 4,2 millió lakást tartanak nyilván, s egy átlagos lakás élettartama száz év, azaz évente negyvenezer újnak kellene megépülnie. A tavalyi évben összesen hétezer lakhatási engedélyt adtak ki, mely az ingatlanpiac mélypontját jelzi. A Magyar Passzívház Szövetség adatai szerint az egy százalékot sem érte el azon lakóegységek száma, mely passzívház technológiával készült.
Világszerte több mint 32 ezer passzívház épült már, hazánkban mintegy 100 épület éri el vagy közelíti meg ezt a színvonalat. A tendencia minden országban, így hazánkban is az, hogy el?ször családi házak épülnek, de Európában már középületek, irodaházak, társasházak, lakóparkok n?nek ki a földb?l ennek jegyében. A Magyar Passzívház Szövetség reményei szerint az elkövetkezend? években ugrásszer?en n?ni fog a passzívházak száma hazánkban, mely szükségszer?sége nem csak az uniós irányelvb?l következik, hanem abból is, hogy a hosszú távú fenntarthatóság és a költséghatékonyság alappillére.
Magyarországon még elenyész? számú nem családi ház jelleg? passzívház épület létesült, ezért is különleges az a kezdeményezés, mely a Magyar Passzívház Szövetség támogatásával, számos gyártó cég és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának együttm?ködésével a „Nem Adom Fel Alapítvány” valósít meg: 2012 decemberére kívánják felépíteni hazánk els? passzívházként m?köd? szociális intézményét, egy fogyatékos emberek számára épül? lakóotthont. A mintaérték? projekt esetében fontos, hogy e technológiával épüljön fel, hiszen egy szociális intézmény fenntartási költségei nagy terhet rónak a fenntartóra, így annak csökkentése kiemelked? feladat. A nemzetközi tapasztalatok mutatják, hogy a lakóotthon egyébként az az épülettípus, mely szinte predesztinált arra, hogy passzívházként valósítsák meg. A több szempontból is példaérték? kezdeményezésnek minden esélye megvan arra, hogy ne csak egyedüli hírmondója, hanem sokkal inkább kezd?lökést adó zászlós hajója legyen az energetikailag kimagasló szint? lakóotthon-építések beindulásának – emelte ki Debreczy Zoltán.
Forrás: Magyar Passzívház Szövetség
