Hírek a közelmúltból

A kínai napelemgyár, ahol 3 millió cella készül naponta

A mostani miniválság mutatja, miért veszélyes az akkugyáraknak való kiszolgáltatottság

2,8 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene márciusban a munkanaphatástól tisztított év/év adatok szerint. A visszaesés minden ágazatot érintett, ám a járműgyártásban, valamint a villamos berendezések gyártásában kifejezetten jelentős mértékű volt a KSH közleménye szerint.

Miért fontos ez? A német járműiparnak régóta kitett Magyarországon a 2008-as válság óta bőven akad tapasztalat az efféle függőségek kockázataival kapcsolatban – a hazai autógyártás akkor mennyiségben 40 százalékkal szűkült, a teljes ágazat kibocsátása pedig negyedével csökkent, a gazdaság egészénél jóval nagyobb visszaesést mutatva, egyben válságba sodorva az államháztartást.

• Azóta az autóipar mellett az akkumulátorgyártás iránt is elköteleződött a magyar gazdaságpolitika, Szijjártó Péter tavaly ősszel vázolt víziója szerint Magyarország hamarosan a világ második legnagyobb akkumulátorgyártója lesz, és a közelmúlt kibocsátási és GDP-adatain is jól látszik az ágazat térnyerése.
• A gazdasági ciklusokra érzékeny autó- és akkumulátorgyárak gyengélkedése hozzájárult ahhoz, hogy az első negyedévben csak 1,1 százalékkal nőtt a magyar gazdaság.

Tágabb kontextus: az autópiacon és különösen az akkumulátoriparra támaszkodó elektromos autók piacán nem valami fényes a helyzet. A német autóipar kifejezetten rosszul viseli a gyenge keresletet és az erősödő árversenyt, de Magyarországról nézve már a kínai szereplők európai teljesítménye is egyre fontosabb, ami jelenleg szintén nem túl fényes.

• Tömegével vesztegelnek eladásra váró kínai autók az európai kikötőkben, aminek részben az az oka, hogy a kereslet messze alulmúlta a gyártók várakozásait. A problémához logisztikai nehézségek is hozzájárulnak, egyes kocsik már másfél éve állnak a kikötőkben, a kínaiak ugyanis a szárazföldi továbbszállításuk megszervezése nélkül hozták be őket.

Mi várható? Az akkumulátorgyártásnak mindinkább kiszolgáltatott magyar gazdaság helyzetét egyre nagyobb mértékben befolyásolhatja majd az elektromos autók piacának alakulása, a foglalkoztatottságtól kezdve a GDP-n keresztül az exportig számos szempontból kitetté válik a következő években a szegmensnek. A német autóiparnak való kiszolgáltatottsághoz képest azonban van egy fontos különbség:

• Az ide települő akkumulátorgyártók „hozzák” a beszállítóikat Ázsiából, magyar cégekre alig támaszkodnak az itteni tevékenységük során, szemben a német beruházókkal. A kedvezőtlen akkumulátoripari tendenciák tehát érzékelhetők lesznek a gazdaságban, de közvetlenül a hazai vállalatok rendelésállományát kevésbé érinthetik.

Forrás: g7.hu

Fizetésképtelen a csornai napelemgyár, épp most ég el benne több mint 10 milliárd forint állami hitel

Esélyes, hogy elbukja az állami tulajdonú MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. annak a 40 millió eurós hitelnek a nagyobb részét, amit a csornai napelemgyár projektjébe beletolt. Miközben pörög a napelempiac, az Ecosolifer Heterojunction Kft. három év alatt 7,7 milliárd forint veszteséget hozott össze. A cég megmentésére bevetették a szerkezet-átalakítási eljárást, de nem érkezett meg a beharangozott külföldi megmentő a sokmilliárdos tőkeinjekcióval, így végül a bíróság elrendelte a napelemgyártó felszámolását.

A bíróság kimondta az Ecosolifer Heterojunction Kft., a fantomgyárként elhíresült csornai napelemgyártó cég fizetésképtelenségét, egyúttal elrendelte a felszámolását múlt pénteken, május 3-án – tudta meg a 24.hu. A bíróság által kirendelt felszámoló a ProTrust Reorganizáció Felszámoló és Befektetési Kft., a felszámolóbiztos Lampért Csaba. Ezen felül csak annyi derül ki a bírósági határozatból, hogy tavaly augusztus 31-én nyújtották be a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet, arra nem térnek ki, melyik hitelező kezdeményezte az eljárást. Annyit azonban a bedőlt cég utolsó leadott mérlegéből kihámozhatunk, hogy a 2022. végi állapot szerint

• a legnagyobb hitelező az állami tulajdonú MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. volt, 11,4 milliárd forint hosszú lejáratú fejlesztési hitellel,
• illetve kétmilliárd forint rövid lejáratú kölcsönt várt vissza az állami bankcsoporthoz tartozó Regionális Fejlesztés Finanszírozó Zrt.

A nyolc éve bukdácsoló gyárról februárban érkeztek az első aggasztó hírek, akkor dolgozók jelezték, hogy csúszik a bérük kifizetése, és határozatlan időre állásidőre küldték a munkásokat. Márciusban a csornai önkormányzat csoportos létszámleépítésről posztolt, és arról, hogy a gyár bezárja a kapuit, a több tucat dolgozót érintő ügyben azonban a polgármester ugyanúgy nem tudott kapcsolatba lépni a gyártulajdonossal és a cégvezetéssel, mint ahogy lapunk sem.

A bérfizetések elakadásáig csak annyi látszott, hogy a csornai cég a termelés 2020-as indulása óta tetemes veszteséget és adósságot halmozott fel. Ugyan bevétele 2022-ben már valamelyest meghaladta az 1,2 milliárd forintot, de ennek több mind a tripláját tette ki a veszteség: 3,8 milliárd forint volt a mínusz. Ennek nagyobb részét a pénzügyi műveleteken elszenvedett 2,9 milliárd forint veszteség okozta.

Három év alatt, 2020 és 2022 között

7,7 milliárd forint veszteséget hozott össze a társaság, miközben szárnyalt a napelempiac.

Így a cég saját tőkéje negatívba fordult, 2022 végére mínusz 4,8 milliárd forint szerepelt a saját vagyont mutató soron, ami pedig a tartozásait illeti: az összes kötelezettsége meghaladta a 18 milliárd forintot.

Pedig az indulása óta óriási állami hátszél segítette a csornai céget:

• egyedi kormánydöntéssel 1 milliárd forint állami támogatást kapott,
• közel 2 milliárd forint uniós támogatást nyert el,
• az állami Eximbank 22,5 millió euró hitelt nyújtott a cégnek,
• majd a szintén állami MFB átvette a hitelt, sőt a duplájára emelte a keretet a piaci keresletre hivatkozva. (A 40 millió eurós hitelről, a 80 millió eurós biztosítékról itt írtunk részletesebben.)

És ezzel sem volt vége a sornak, a brutális fejlesztési hiteleken kívül az MFB a működéshez is nyújtott forrást, az ugyancsak a bankcsoporthoz tartozó Regionális Fejlesztési Finanszírozó (RFF) Zrt. a 2022-es mérleg szerint közel 2 milliárd forint erejéig nyújtott hitelt a csornai cégnek. Informátorunk úgy tudja, hogy a forgóeszközhitelre például a bérfizetéshez volt szükség.

A fő hitelező MFB-t hiába kérdeztük korábban arról, hogyan akarják kezelni a cég helyzetét, mi a terv az óriási állami hitel visszaszerzésére, felmondják-e a szerződést – nem kaptunk választ. Nem találtuk nyomát a hivatalos és a nyilvános cégiratokban annak, hogy a bank tőkeemelést szorgalmazott volna, vagy az évek óta negatív saját tőke miatt kezdeményezte volna a törvénysértő helyzet megszüntetését. Senki nem kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárást, és az sem merült fel, hogy a cégbíróság törölje a céget.

Diszkrét kísérlet a gyár feltámasztására vagy időhúzás?

Találtunk viszont nyomokat arra, hogyan próbálták feltámasztani a társaságot. A társaságot bevonták a néhány éve bevezetett, úgynevezett szerkezet-átalakítási eljárásba, legalábbis a Rose Consulting Kft. honlapján az eljárás alá vont cégek között szerepel az Ecosolifer, méghozzá úgy, hogy 2023. március 13-án kezdték a szerkezet-átalakítást. Ez az eljárás 2022 közepe óta létezik, célja, hogy a fizetési gondba került cég szakértők bevonásával egy olyan restrukturálási tervet dolgozzon ki, mellyel helyreállíthatja a pénzügyi egyensúlyát, elkerülheti a fizetésképtelenséget, valamint biztosíthatja működőképességét. Adott esetben ez a csődeljárásnál kedvezőbb lehetőséget nyújthat, hiszen például a sikertelensége esetén nem megy át automatikusan felszámolásba. A szerkezet-átalakítási eljárásban is a hitelezőkkel kell megegyezni a meneküléshez, de nagyobb az adós mozgástere, belefér például az is, hogy friss finanszírozási lehetőséggel mentsék meg a céget.

A csőd- és felszámolási eljárásokhoz viszonyítva diszkrétebb, hiszen az eljárás lefolytatható a nyilvánosság kizárásával, így az nem rontja a piaci megítélést.

Az eljárásra egy év áll rendelkezésre, ez az Ecosolifer esetében március közepén járt le, de úgy fest, nem hozott eredményt, hiszen a bíróság végül elrendelte a felszámolást.

Alapvetően a 40 millió euró (közel 16 milliárd forint) hitelt nyújtó MFB-vel kellett volna tető alá hozni megállapodást, tekintve, hogy az Ecosolifer 18,7 milliárd forint összes kötelezettségének oroszlánrésze az állami bankhoz kötődött. (A mérlegben 11,4 milliárd forint hosszú lejáratú, fejlesztési, beruházási hitel szerepelt, a rövid lejáratú kötelezettségek között van nyoma a 2 milliárdos RFF-kölcsönnek és a 2,2 milliárd forintos tagi hitelnek a svájci anyacégtől.)

A tőkepótlásra és a fennálló hitelezői követelések rendezésére a svájci homályba vesző tulajdonos képviselője, Haidegger Ákos olyan megoldást vázolt a mérlegbeszámolóhoz fűzött szöveges kiegészítésben, ami egyszer már megesett a cég történetében. A cég az Eximbank bő 20 millió eurós hitelével nem tudott boldogulni, majd az MFB duplájára emelte a hitelkeretet azzal, hogy nagyobb kapacitást alakítanak ki.

A szerkezet-átalakítás kapcsán is az merült fel, hogy a tőkehelyzet konszolidációja kapacitásbővítés mellett következne be, mégpedig  12 hónapon belül. A terv úgy szólt, hogy külső befektető bevonásával a társaság tőkeemelést hajt végre, és a tőkeemelés összegével megegyező, egyösszegű törlesztést fizet a banki hitelezők számára. A banki hitelezők fennmaradó követelését átütemezik, és az új befektető finanszírozza a kapacitásbővítést plusz a gyártást. A Haidegger által ellenjegyzett beszámoló szerint 2022–2023-ban négy szándéknyilatkozatot írtak alá külföldi befektetőkkel. A szándéknyilatkozatokból azonban végül nem lett szerződés, és az MFB-vel sem jött össze a megállapodás a szerkezet-átalakításról. „A vadonatúj eljárás alkalmazásával csak elodázták a felszámolási eljárást egy évvel” – foglalta össze a következményeket az ügyet belülről ismerő forrásunk.

Számos egyéb mozzanat mellett nehezen érthető, hogy ilyen tekintélyes állami hitelnyújtás mellett miként fordulhatott elő, hogy az állami bankoknak sosem volt a cég ügyeire rálátó igazgatósági vagy felügyelőbizottsági delegáltja – mi több, nem is működött a cégnél ilyen testület. Ügyvezetőként Haidegger Ákos irányította a céget a kezdetektől, a tulajdonos pedig a svájci homályba vesző Ecosolifer AG volt, a magyar állam csak a forrást nyújtotta az üzlethez.

A hitelezőknek – így az MFB-nek is – 40 napjuk van, hogy jelezzék: érvényesíteni kívánják a követelésüket. Óriási eszközállománya van az Ecosolifernek: 2022 végén 15,5 milliárd forint tárgyi eszközt szerepeltettek a könyvekben,

• ebből 10,7 milliárd a műszaki berendezés, aminek a lelke a gyártósor,
• bő 4,8 milliárd pedig az ingatlanok, valamint a kapcsolódó vagyoni jogok nyilvántartott értéke.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy vérmes reményei lehetnek a hitelezőknek. Napelemes cégek felszámolásán edződött szakértők és a csornai projektet ismerő források úgy vélik: a gyártósorért, illetve a telepért a könyvekben szereplő érték töredéke folyhat be, vagyis

esélyes, hogy az állami bank hitelének nagyobb része benn ég a csornai projektben.

 

Forrás: 24.hu

Több százan mondták el véleményüket az Otthonfelújítási Programról, de még nem tudni, mennyire fogják ezeket komolyan venni

Lezárult az Otthonfelújítási Program tervezetének társadalmi egyeztetése, több százan fűztek hozzá véleményt.