A passzívház nem egy szakkifejezés vagy épülettípus, hanem épületenergetikai kategória. Bár a világ egyes részei még mindig versengenek, hogy minél magasabb, fényűzőbb épületeket alkossanak, szerencsére a tervezők és az építkezésbe vágó átlagember számára is egyre fontosabb szempont az energiatakarékosság és a környezettudatosság. Amellett, hogy a rosszul megépített házak kibocsátotta káros anyagok többlet-környezetterhelést jelentenek, fenntartásuk drágább. A fosszilis energiaforrások kimerülése, a nagy energiaszolgáltatóknak való kiszolgáltatottság, a klímaválság és a környezetvédelem világnapja is arra indít, hogy gondolkodjunk el a lehetőségeinken.
– A passzívház nagy odafigyeléssel, a legkorszerűbb technológiákkal, a legjobb elérhető anyagokból, lehetőleg minimális energiafelhasználással, megújuló energiaforrások használatával elkészülő épület, amely megfelel egy hárompontos kritériumrendszer követelményeinek – foglalta össze Tóth Tibor építészmérnök, vállalkozási főmérnök a lényeget. Ez azt jelenti, hogy mindenből a legextrább, legjobb tulajdonságokkal rendelkező anyagokat használjuk fel, és azokat az építési technológiákat alkalmazzuk, amelyek a legkisebb környezeti terhelést okozzák.
Már tervezéskor eldől
– Az épület tervezésekor figyelni kell a tájolásra. Annak érdekében, hogy minél kevesebb fűtési energiát kelljen felhasználni, érdemes úgy tájolni a házat, hogy a télen jelentkező, nagyon lapos szögben sütő nap fénye minél nagyobb üvegfelületeket melegítsen fel, így segítve az automatikus fűtésnek. Nyáron ugyanezeket az üvegfelületeket árnyékolni kell, hogy ne működjenek hőcsapdaként, szükségessé téve a klimatizálást – mutatott rá Tóth Tibor. Ez nagyon fontos, és nem mindig pénz kérdése. Viszont következik belőle, hogy egy rossz beépíthetőségi tulajdonságokkal rendelkező telken, ahol a szabályozás meghatározza, hová lehet építeni – a telek bal vagy jobb oldalán, az utcafronttól öt méterre – és például az udvarra néző homlokzat északi, az jelentősen nehezíti, akár lehetetlenné teszi a passzív ház építését.
A falak nem a hagyományos, megszokott téglából készülnek. A passzívházat a legkorszerűbb, úgynevezett klímatéglából építik, aminek sokkal jobb hőtechnikai képességei vannak, mint egy átlagos téglának; ennek megfelelően az ára is magasabb. – A csatlakozó felületeket síkba csiszolják, és nem hagyományos habarccsal vagy hőszigetelő habarccsal építik össze, hanem egy-két milliméter vastagságú ragasztóval, hogy az se rontsa a technikai tulajdonságot. Erre 25-40 centiméternyi szigetelés jön, ami lehet expandált polisztirol (EPS), extrudált polisztirol (XPS), kőzetgyapot. A vakolat pedig annak függvénye, miből készül a hőszigetelés.
A páratartalom is számít
A polisztirolnak (lánynevén hungarocellnek) van egy tulajdonsága: párazáró réteget képez a falon, vagyis a páratartalom bentről kifelé nem tud távozni. – A házon belül – a nagy felhőszakadásokat leszámítva – nagyobb a páratartalom, mint kint, hiszen a bent tartózkodó emberek kilégzéséből is jelentős pára kerül ki, ehhez járul a mosás, főzés, takarítás, tisztálkodás. A benti és a kinti páranyomás szeret kiegyenlítődni, ami a hagyományos szerkezetű házakon gond nélkül megtörténik, leginkább a nyílászárók tömítetlen hézagain keresztül, de magán a falszerkezeten is. Hiába B30-as a tégla, rajta vakolattal, ez mind ásványi anyag, nem párazáró – magyarázta a főmérnök. Ezekben a házakban nem penészedik a fal. A mostani nyílászárók azonban legtöbbször hézagmentesek.
– A passzívháznál gravitációs szellőzés történik: tulajdonképpen becsövezik az egész épületet, és hőcserélőt építenek be, hogy a kiáramló levegő nyáron hűtse le a kintről érkező levegőt, télen pedig, mikor sokkal hidegebb, melegítse fel. Vagyis a távozó levegőből a hőcserélőn keresztül kinyerhető minden energia. Ez azt jelenti, hogy ha bent 22 fok van, kint pedig nulla, a szellőztető rendszer a bejövő hideg levegőt képes akár 15 fokosra is felmelegíteni. A fűtésnek már csak innen kell bekapcsolódnia. Ez nem egyszerű, de kiforrott és működő technológia – hangsúlyozta Tóth Tibor.
Hagyományos fűtés nem kell
A klasszikus passzívház gyakorlatilag mindenféle kisegítő hagyományos fűtési rendszer nélkül tartja azt a hőmérsékletet, ami a bent tartózkodóknak megfelel. – Az igazi passzív rendszernél az a cél, hogy az épületben semmilyen hagyományos hőleadó ne legyen, se padlófűtés, se radiátor, se egyéb, hanem maga az épület szigetelése úgy működjön, hogy – egészen a kint előforduló legszélsőségesebb hőmérsékletekig – a ház tarthassa azt a hőmérsékletet, ami a lakóknak ideális, a 20-23 fok közötti tartományt, és a kis eltéréseket a mesterséges szellőzés a korábban említett kiegyenlítésével megoldja – magyarázta a szakember. Ez a laikus számára talán kicsit megfoghatatlan dolog: a lakásban keletkezett mindenféle hulladékhőt figyelembe vesznek a méretezésnél. A televízió, a számítógép, a mosógép működés közben mind hőt termel, maga az emberi lét is hőfejlődéssel jár. Tehát a passzívházban lakók a létezésükkel, tevékenységeikkel fűtik be a házat, együtt az ablakon besütő napsugárral; a hőszigetelés a falakon és a tetőn pedig biztosítja, hogy a meleg ne illanjon el. – Csak az úgynevezett mesterséges légcserét kell biztosítani, úgy, hogy nyáron lehűtse, télen felfűtse a kintről érkező levegőt. De ez a gyakorlatban ritkán szokott megvalósulni, ezért valamilyen fűtési rendszerre szükség van, és lényeges, hogy az milyen – mondta Tóth Tibor.
Általában hőszivattyús rendszerű fűtést alkalmaznak. Ennek az egyik válfaja a talajszondás hőszivattyús rendszer, ezt nevezi a köznyelv geotermikusnak, bár valójában nem az. A geotermikusnál termálvizet használnak, itt a talajhőt hasznosítják. Létezik levegő-levegő rendszer is, ebben az esetben a kinti levegőből nyerik a hőt, télen is. Ez szintén létező technológia, kivitelezhető is, ám a talajszondánál is drágább. Alternatív megoldásként a napelem vagy napkollektor jön szóba, ami éppen akkor nem működik megfelelő hatásfokon, amikor kellene: télen. Nyáron termel több energiát, amikor legfeljebb klímázásra vagy vízmelegítésre lehet használni, aminek a felhasználása ebben az időszakban szintén nem annyira jelentős.
PtkI
A passzívház három követelménye
Az épület éves fűtési energiaigénye nem haladja meg a 15 kWh/(m²év) értéket. A hagyományos téglaszerkezetű épületek 300-400 kWh/m²/év energiát használnak fel fűtési célra, általában fosszilis tüzelőanyagot, azaz földgázt. A jól szigetelt, új épületek felhasználása körülbelül 100-150 kWh/m²/év, tehát a tízszerese egy passzívházénak.
A légtömörség eléri a 0,6 1/h értéket.
Ez a szerkezeteken – a falakon – keresztül történő levegőáramlást jelenti, tehát minél alacsonyabb, annál jobb.
A primer-energiamutató kevesebb mint 120 kWh/m²/év.
Ez a ház teljes energiaigényét illeti: áramfogyasztás, fűtés, meleg víz és a többi.
Évek múltán megtérül
A szakember elmondta, a passzívház ötlete németországi gyökerű, ott vannak a legnagyobb hagyományai: az összes megvalósult épületnek körülbelül a kilencven százaléka is Németországban található.
Eredetileg a föld alatt akartak építkezni, talajréteggel borítani a házakat, hiszen annál jobb hőszigetelő nincs. Gondoljunk a borospincékre: mindegy, hogy kint 30 vagy mínusz 15 fok van, tartják az ideális 8-12 fokot, mert a hegy gyomrában helyezkednek el. Az elképzelés szerint a passzívházak esetében ezen a hőmérsékleten már csak egy icipicit kellene javítani valamivel; ehhez pedig a légcsere és az üvegfelületek elegendőnek bizonyulnak. Mivel a föld alatt építkezés nyilvánvalóan nem valósítható meg a sűrűn beépített városi környezetben, vidéken vannak erre próbálkozások. A településeken pedig mesterségesen próbálják létrehozni ezt a szupertéglákkal és a hihetetlenül vastag homlokzati és tetőszigeteléssel.
Egy felső kategóriás passzív – családi – ház építési költsége óvatos becslés szerint is duplája egy átlagos házénak, de egyes szakértők szerint ez a szorzó háromszoros, négyszeres is lehet. Egy mostanában elérhető, megfelelő műszaki színvonalon megvalósított átlagos családi ház kivitelezési költségeit tekintve nyolcszázezer vagy egymillió forint négyzetméterenként, tehát ennek két-három-négyszeresével kell számolnunk, hogyha passzívházat akarunk létrehozni.
Forrás: haon.hu
