Brüsszeli bejelentése alapján Orbán Viktor újabb csatába indult az energiaszolgáltatókkal és keresked?kkel szemben. Az ígért céges rezsicsökkentésre van technikai lehet?ség, igaz már meglév? szerz?déseket is át kell majd írni.
A kormány a vállalatok által használt energia árát is állami eszközökkel fogja csökkenteni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Brüsszelben. Ha ez valóban bekövetkezik, az azt jelenti, hogy a szolgáltatók az eddiginél is nagyobbat buknak a lakossági rezsicsökkentésen, nem lesz ugyanis mib?l kompenzálniuk az ott keletkez? veszteséget.
Az idén január 1-jét?l érvényes rezsicsökkentést az áram esetében úgy vezette be a kormány, hogy az egyetemes szolgáltatás díját (ez a lakossági piac) hatóságilag mérsékelte. A vállalatok többsége azonban e szolgáltatási körön kívül, a piacon veszi az áramot. Annak árát tehát a kormány – hacsak nem szünteti meg a liberalizált piacot – nem tudja befolyásolni.
Hálózati díj, kát
Változtathat viszont a piacon vásárolt áram hálózatüzemeltetési díjain, ez ugyanis hatósági jogkör – mondta az [origo]-nak Drucker György, az Energainfo.hu elemz?je. Éppen ezek a díjtételek voltak azok, amelyek megemelésével az el?z? csökkentés idején részben kompenzálta a kormány az energiaszolgáltatókat a lakossági szolgáltatáson elszenvedett veszteségért.
A másik lehet?ség, hogy a kát (a kapcsolt energia kötelez? átvételéb?l adódó költség) vállalkozásokra rakódó terhét csökkenti valamiféleképpen a kormány – akár úgy, hogy ezt is egyszer?en ráterheli a szolgáltatókra.
Meglév? szerz?déseket kéne módosítani
„Ebben az országban már bármit el tudok képzelni, de nem akarok tippeket adni a kormánynak” – reagált a kormányf? tegnapi bejelentésére az egyik magyarországi áramkeresked? cég vezet?je.
Kérdésünkre azonban ? is azt mondta, hogy van a teljes liberalizált árampiacot megszünteti a kormány, vagy a hálózati díjakon, a kát-rendszeren keresztül van lehet?sége befolyásolni a cégek által fizetett árat.
Az energiapiaci keresked? ugyanakkor hozzátette, nem érti, hogy miért akar árcsökkenést kier?szakolni a kormány, hiszen a piaci árak amúgy is lefelé mennek. „Vannak olyan szerz?déseim, amelyek 2014-re, akár 2015-re szólnak. Azokat hogyan írom majd át?” – fakadt ki a szakember.
Miért éri meg a kormánynak?
A kormánynak két szempontból érheti meg egy újabb fronton konfrontációt vállalni az energiaszektorral.
A cégek terheinek csökkentése hozzájárul a gazdasági növekedés beindításához. Varga Mihály miniszter a kinevezésekor ezt nevezte meg f? feladatának, és Matolcsy György is ennek érdekében indított programot a Magyar Nemzeti Bankban.
Kommunikációs szempontból is el?nyös lehet az új akció. A rezsicsökkentéssel szemben eddig a legkönnyebben felhozható érv, hogy annak árát a cégek fizetik meg. Most ezt megszüntetnék. Másrészt a rezsicsökkentési folyamat a jöv? évi választásokra készül? kormánypártok legüt?sebb kártyája, így annak kiterjesztése, napirenden tartása hasznos számukra.
Az EU írta el? a szabadáras piacot
Az energiapiac liberalizációját az Európai Unió írja el? Magyarország számára. 2003 elején a nagyfogyasztók, 2004-ben pedig a nem lakossági fogyasztók léptek ki a hatóságilag szabályozott energiaárak világából a szabadpiacra.
2007-ben a közüzemi szolgáltatás is megsz?nt, 2008-tól az úgynevezett egyetemes szolgáltatás vette át a helyét. Ennek igénybevételére jogosult minden lakossági és kisfeszültségen vételez? fogyasztó, mindenki más a liberalizált piacon jut energiához. Ezen felül az egyetemes szolgáltatás fogyasztói is köthetnek piaci szerz?dést a területükön illetékes szolgáltatóval.
Más kérdés, hogy ilyen szerz?dés kötése nem igazán érné meg az egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztóknak, a szabadpiaci energiaárak ugyanis magasabbak, már csak azért is, mert 2013-ban az egyetemes szolgáltatás árait központilag csökkentette a kormány, a szolgáltatók bevételkiesésének egy része pedig a szabadpiaci szegmens fogyasztóin csapódott.
2013.05.30. | origo | Michael Debreczeni
