Több mint egy hete hirdeti a kormány a lapokban, hogy csak Magyarországon csökken a rezsi. Választói lekötelezve érezhetik magukat, hogy olyan országban élhetnek, mely a világon egyedülálló módon hajlandó foglalkozni az átlagember napi gondjaival!
Persze mint oly sok más esetben, ezúttal is cáfolható az állítás.
Korábbi írásaimra érkez? hozzászólások közt visszatér? érvelés, hogy „ezek legalább megpróbálták, a többi országban meg csak lapítanak, és tömik a multik zsebét!” Ezért utánajártam kicsit tudatosabban is, hogy hol miként küzdenek az elharapódzó rezsiköltségek ellen, illetve miként készülnek a jöv?re.
Azt ugyanis fontos el?rebocsátani, hogy a rezsi a világ legtöbb országában n?. Nem, nem azért, mert a kormányok lefeküdtek a gaz energiamultiknak, hanem mert egyfel?l a nyersanyagok ára is n?, a környezetvédelem költségeit is terítik az államok a fogyasztók között, illetve az alternatív energiatermelési eljárások eleinte magas fajlagos költségeit a fejlett társadalmak felvállalják, a jöv?beni függetlenség és egészségesebb életért cserébe.
Nézzük néhány konkrét ország példáját:
Németország
Dobogós ország az EU-ban a rezsit tekintve. 2000 óta 61%-kal növekedett a lakossági áramár, f?ként a megújuló energiákat támogató adó miatt. Ezt elvileg 2011-ben Merkel megígérte, hogy befagyasztja, de mégis növekszik: idén 50%-kal növekedett az a tarifatényez?, amit a tiszta energia támogatásáért fizetnek a fogyasztók. Számítások szerint egy német háztartás villanyrezsijének negyede megújulók t?késítésére megy el. Januárban végül hoztak egy intézkedést, hogy ne szabaduljon el ennél is jobban az áramár. Ez a megújuló energiatermel?ket érintette, az ? támogatásukat csökkentette és befagyasztotta 2014-ig.
Ugyanakkor ?k is tisztában vannak azzal, hogy lakosaikat nem terhelhetik a végletekig. Altmaier, a német környezetvédelmi miniszter októberben indított egy programot. A cél, hogy az alacsony jövedelm? háztartások számára ingyenes energiahatékonysági támogatást/tanácsadást nyújtsanak. Jelenleg 10% kap ilyet, 2020-ra az összes háztartás a cél. Ki gondolná, hogy a németeknél is probléma a nemfizet?k növekv? aránya (kb 800ezer a komoly hátralékos!), illetve az illegális fatolvajlás és tüzelés?
Fukusima után a németek elhatározták, hogy 2022-ig bezárják az összes atomer?m?vet és 2050-ig meg akarják háromszorozni a zöld energia részarányát. Ez egyben a gazdasági növekedésüknek is egy fontos motorja. A németek egyébként is sokkal áldozatkészebbek a német gazdaság megsegítése érdekében, kevéssé közismert tény, hogy az ipari fogyasztók áramtarifái nem magasabbak, mint 30 éve, a versenyképesség fenntartása végett! Egy olyan országról beszélünk, ahol a válság idején Merkel arra kérte a németeket, hogy inkább belföldön nyaraljanak, és külföldön se költsenek. Kérdezzünk meg bármilyen hévízi boltost, hogy mikor adott el utoljára bármit is a helyben gyógykezelt német nyugdíjasoknak! Noha milliószámra érkeznek a társadalombiztosításuk terhére, de extrákra nem áldoznak.
Van még egy érdekes vetülete a magas német rezsiköltségeknek: azáltal, hogy a lakossági terhek ilyen magasak (még ha a további növelést el is halasztották), a zöld termel?k nyomott áron tudnak exportálni. Ezt egyébként nehezményezte is az unió energiaügyi biztosa, aki egyébként történetesen német. Saját országát szólította, fel, hogy legyen tekintettel az unió egységére: a német zöldáram dömping a holland és svájci termel?knek kifejezetten fejtörést okoz, saját fenntarthatóságuk alá estek a piaci árak.
A németeknél tehát b?ven lenne mib?l visszajuttatni a lakosságnak, de a népszer?tlenség ellenére megtartják a magas lakossági árakat, két indokból: ezzel a fizetési mérleget a jó áron exportált energiával kordában tudják tartani, továbbá belátják, hogy meg kell lépni azt az évtizedes átmenetet, ami alatt a zöld energia fejlesztésével függetlenné tehetik magukat egyúttal fenntartva a gazdasági növekedésüket.
Hollandia
Ez az ország helyb?l cáfolja a „csak mi nálunk…” érvelést. Hollandiában január 1-t?l önkéntesen csökkentette a három legnagyobb energiacég a lakossági árakat. Tudták ezt tenni annak következtében, hogy a válság miatt csökkent az ipari fogyasztók gázfelhasználása, és ez aktuálisan készletgazdálkodási megtakarítást hozott nekik. A három nagy egyikének, az Eneconak a jóslata szerint évi 80 euro megtakarítást hoz átlagban a háztartásoknak az olcsóbb gáz (kb havi 2ezer forint).
A lakossági villanyáramra pedig kedvez? hatást gyakorolt az imént taglalt olcsó német import, továbbá a norvég is, ahol a magyarhoz hasonlóan csapadékos id?járás a folyók magas vízhozamát okozta, és vízer?m?veik jelent?s villamos áram-többletet termeltek, amit valahova el kellett adni: így járt jól a holland fogyasztó, és viszonylag rosszul a holland áramtermel?. Nem csoda, hogy a hollandok a teljes EU-s árampiac összekapcsolását szorgalmazzák, hogy az ilyen alkalmi kilengések kevésbé befolyásolják a kisebb államok piacát: gyakorlatilag a norvég és német átmeneti többlet azt okozhatja, hogy tönkremegy a hazai termelés, emiatt persze kés?bb, ha nincs mód olcsó importra belerokkannának a hazai termelés visszaállításába. Érthet? álláspont tehát a kockázatok terítése.
Franciaország
A franciáknál most készül az új energiatörvény, amiben szeretnék 50%-ra csökkenteni a nukleáris energia részesedését 75%-ról. Most az egyik legolcsóbb energia itt van, a megújuló energia támogatásával azonban komoly átstrukturálást kell elszenvedni árak tekintetében is. Hogy miért vállalják fel mégis az olcsó atom helyett a drága zöldet? Az indok egyszer?, ?k is a gazdasági fejl?dés motorjaként tekintenek az innovatív energiaszektorra.
Az új törvényben arról is szó volt, hogy az energiaköltségeket kor, nem és éghajlat alapján fizessék. Az Electricite de France és a GDF Suez kapná meg az adatokat és az alapján döntenének plusz költségekr?l, hogy ki mennyire pazarló vagy mennyire takarékoskodik. Náluk egy dolog verte ki a biztosítékot: az ilyen személyes jelleg? adatok központi kezelése riadalmat kelt az öntudatos francia polgárokban. Érdekes módon azt ritkán kifogásolják, hogy a lakossági gázpiacuk és a villanypiacuk 90 és 93 százalékát a két fenti szerepl? birtokolja. Noha állami cégek, t?zsdén is jegyzett társaságok, és a részvényesek rögtön meg is riadtak, mikor a szociális rezsicsökkentési terv hírére a cégek részvényei rosszabbul kezdtek szerepelni, mint az európai energia szektor átlaga.
Anglia
Az angolok hosszútávon gondolkodnak, és azt mondják, hogy 2020-ra a rezsiköltségek 11%-kal lesznek alacsonyabbak annál, mintha semmi sem történne. Ez persze nem jelenti azt feltétlenül, hogy abszolút értékben csökkenést képesek összehozni. Az energiapolitika célja az energiaárak csökkentése, ami nem csak a világpiaci árak, hanem a kormányzati intézkedések miatt is n?tt. 2005 óta folyamatosan csökken a lakossági energiafelhasználás a hatékonysági beruházások következtében. Sajnos azonban saját északi tengeri kitermelésük is csökken? tendenciát mutat, így például 2010 folyamán többször felmerült, hogy korlátozni kell a gázfogyasztást a készletek megcsappanása miatt. Hogy ez ne történjen meg, folyamatosan keresik a hosszútávú megoldást, és éppen a napokban jelentették be, hogy tetemes mennyiség? cseppfolyós gázt fognak importálni 2018-tól az USA-ból. A bonyolult és költséges szállítás ellenére a palagáz alacsony ára miatt arra számítanak, hogy javítja a hazai mérlegüket az importált mennyiség. Közbeszólhat azonban az a tény, hogy az import?r Centrica simán eladhatja akár Ázsiában is, ha ott jobb árat kap érte, mint otthon.
Belgium
Belgiumban többféle megközelítésben nyúlnak az energiaszegénység problémájához. A szociális tarifa biztosítja minden ember energiához való jogának érvényesülését. Ez alatt azt kell érteni, hogy a gáz és villany árát a legszegényebbek részére korlátozzák. A szolgáltatók jövedelemkiesését egy állami alap fedezi, néhány tízezer euro értékben. Emellett edukatív akciókat is indítottak.
Spanyolország
Április 1-t?l emelkedtek a tömegközlekedés és a telefonel?fizetés árai, ugyanakkor az áramé 6,62%-kal csökkent! A gáz árát befagyasztották. A csökkenés piaci alapon történt, hiszen itt sem pörög igazán a gazdaság. Újabb cáfolat a magyar kormány állítására.
A lakossági átlagáraknál kedvez?bb tarifa kérhet? kisfogyasztóknak, többgyermekeseknek, munkanélkülieknek, nyugdíjasoknak. Ezekkel a tarifákkal a villanyár negyedével is csökkenhet a lakossági irányadó tarifához képest.
Tanulságos történet az el?z? spanyol kormány rezsicsökkentési húzása is: 2011-ben és 2012-ben is n?tt a villanyár, de 2012 elején az akkori kormány egyoldalúan a szolgáltatókra hárított bizonyos terheket. Ezeket azonban a helyi alkotmánybíróság utólag megvétózta, így a spanyolok 2012 második felében extra számlákat kaptak kézhez, hogy a kampány során megnyert rezsiel?nyt visszafizessék.
Dánia
Itt a legdrágább az energia az egész EU-ban, de azért, mert a megújuló energiát támogatják teljes meggy?z?déssel. Most azonban csökkentették az otthoni napelemek által termelt áram átvételi árát, azért, hogy ösztönözzék a saját fogyasztást arra a napszakra id?zíteni, amikor többletet termelnek teljes kapacitáson a fogyasztók.
Olaszország
Olaszországban eleve drága az áram, mivel 1987-ben a nukleáris energia ellen szavaztak egy népszavazáson (nyilván Csernobil miatt). Nagy a gáz és olajfügg?ség, ezért 2008-ban pl. 9 centtel többet fizettek az áramért, mint a franciák. 2008-ban a miniszter a nukleáris er?m?vek leállítását szörny? hibának nevezte, ami 50 milliárd euróba került nekik.
Mario Monti kormánya er?sen technokrata volt, ennek köszönhet?en az energiapiac liberalizálásáért tett intézkedéseket.
Most márciusban a helyi energiahivatal 3 év után el?ször csökkentette az árait: a gáz 4,2%-kal, az áram 1%-kal lett olcsóbb április 1-t?l. A hatóság elnöke úgy véli, hogy ez a liberalizáció hatása. A hatóság év végéig a gázár további 7%-os csökkentését prognosztizálja.
Brazília
Januárban csökkent a villany ára a dél-amerikai országban, jelent?sen, a lakosságnak 20 százalékkal, az iparban akár 28%-kal is. Ebb?l 7 százalékot tesz ki a csökken? forgalmi és társasági adó, további 13-20 százalékot pedig az, hogy bizonyos termel?egységek egyszer?en már megtérültek, és nincs további elszámolnivaló amortizáció a beruházásra, illetve a disztribúcióra. (Egyes vízer?m?vek 70 évesek!) A brazil kormány elismerte továbbá az energiaszektor azon törekvéseit is, hogy edukálja és támogassa a lakosságot az energia hatékony felhasználására és a rászorulók segítésére, és csökkentette az erre létrehozott szociális alapba fizetend? hozzájárulásuk mértékét is.
Van tehát jó pár ország, ahol csökkentettek, és mindenhol az figyelhet? meg, hogy valamilyen korrekt diszkussziót követ?en, piaci, vagy állami, vagy közös kalapból. És a jöv?re gondolnak a legtöbben, nem egy év távlatában, hanem legalább 10 évre el?re.
Forrás: http://energiagorilla.blog.hu
Több mint egy hete hirdeti a kormány a lapokban, hogy csak Magyarországon csökken a rezsi. Választói lekötelezve érezhetik magukat, hogy olyan országban élhetnek, mely a világon egyedülálló módon hajlandó foglalkozni az átlagember napi gondjaival!
Persze mint oly sok más esetben, ezúttal is cáfolható az állítás.
Korábbi írásaimra érkez? hozzászólások közt visszatér? érvelés, hogy „ezek legalább megpróbálták, a többi országban meg csak lapítanak, és tömik a multik zsebét!” Ezért utánajártam kicsit tudatosabban is, hogy hol miként küzdenek az elharapódzó rezsiköltségek ellen, illetve miként készülnek a jöv?re.
Azt ugyanis fontos el?rebocsátani, hogy a rezsi a világ legtöbb országában n?. Nem, nem azért, mert a kormányok lefeküdtek a gaz energiamultiknak, hanem mert egyfel?l a nyersanyagok ára is n?, a környezetvédelem költségeit is terítik az államok a fogyasztók között, illetve az alternatív energiatermelési eljárások eleinte magas fajlagos költségeit a fejlett társadalmak felvállalják, a jöv?beni függetlenség és egészségesebb életért cserébe.
Nézzük néhány konkrét ország példáját:
Németország
Dobogós ország az EU-ban a rezsit tekintve. 2000 óta 61%-kal növekedett a lakossági áramár, f?ként a megújuló energiákat támogató adó miatt. Ezt elvileg 2011-ben Merkel megígérte, hogy befagyasztja, de mégis növekszik: idén 50%-kal növekedett az a tarifatényez?, amit a tiszta energia támogatásáért fizetnek a fogyasztók. Számítások szerint egy német háztartás villanyrezsijének negyede megújulók t?késítésére megy el. Januárban végül hoztak egy intézkedést, hogy ne szabaduljon el ennél is jobban az áramár. Ez a megújuló energiatermel?ket érintette, az ? támogatásukat csökkentette és befagyasztotta 2014-ig.
Ugyanakkor ?k is tisztában vannak azzal, hogy lakosaikat nem terhelhetik a végletekig. Altmaier, a német környezetvédelmi miniszter októberben indított egy programot. A cél, hogy az alacsony jövedelm? háztartások számára ingyenes energiahatékonysági támogatást/tanácsadást nyújtsanak. Jelenleg 10% kap ilyet, 2020-ra az összes háztartás a cél. Ki gondolná, hogy a németeknél is probléma a nemfizet?k növekv? aránya (kb 800ezer a komoly hátralékos!), illetve az illegális fatolvajlás és tüzelés?
Fukusima után a németek elhatározták, hogy 2022-ig bezárják az összes atomer?m?vet és 2050-ig meg akarják háromszorozni a zöld energia részarányát. Ez egyben a gazdasági növekedésüknek is egy fontos motorja. A németek egyébként is sokkal áldozatkészebbek a német gazdaság megsegítése érdekében, kevéssé közismert tény, hogy az ipari fogyasztók áramtarifái nem magasabbak, mint 30 éve, a versenyképesség fenntartása végett! Egy olyan országról beszélünk, ahol a válság idején Merkel arra kérte a németeket, hogy inkább belföldön nyaraljanak, és külföldön se költsenek. Kérdezzünk meg bármilyen hévízi boltost, hogy mikor adott el utoljára bármit is a helyben gyógykezelt német nyugdíjasoknak! Noha milliószámra érkeznek a társadalombiztosításuk terhére, de extrákra nem áldoznak.
Van még egy érdekes vetülete a magas német rezsiköltségeknek: azáltal, hogy a lakossági terhek ilyen magasak (még ha a további növelést el is halasztották), a zöld termel?k nyomott áron tudnak exportálni. Ezt egyébként nehezményezte is az unió energiaügyi biztosa, aki egyébként történetesen német. Saját országát szólította, fel, hogy legyen tekintettel az unió egységére: a német zöldáram dömping a holland és svájci termel?knek kifejezetten fejtörést okoz, saját fenntarthatóságuk alá estek a piaci árak.
A németeknél tehát b?ven lenne mib?l visszajuttatni a lakosságnak, de a népszer?tlenség ellenére megtartják a magas lakossági árakat, két indokból: ezzel a fizetési mérleget a jó áron exportált energiával kordában tudják tartani, továbbá belátják, hogy meg kell lépni azt az évtizedes átmenetet, ami alatt a zöld energia fejlesztésével függetlenné tehetik magukat egyúttal fenntartva a gazdasági növekedésüket.
Hollandia
Ez az ország helyb?l cáfolja a „csak mi nálunk…” érvelést. Hollandiában január 1-t?l önkéntesen csökkentette a három legnagyobb energiacég a lakossági árakat. Tudták ezt tenni annak következtében, hogy a válság miatt csökkent az ipari fogyasztók gázfelhasználása, és ez aktuálisan készletgazdálkodási megtakarítást hozott nekik. A három nagy egyikének, az Eneconak a jóslata szerint évi 80 euro megtakarítást hoz átlagban a háztartásoknak az olcsóbb gáz (kb havi 2ezer forint).
A lakossági villanyáramra pedig kedvez? hatást gyakorolt az imént taglalt olcsó német import, továbbá a norvég is, ahol a magyarhoz hasonlóan csapadékos id?járás a folyók magas vízhozamát okozta, és vízer?m?veik jelent?s villamos áram-többletet termeltek, amit valahova el kellett adni: így járt jól a holland fogyasztó, és viszonylag rosszul a holland áramtermel?. Nem csoda, hogy a hollandok a teljes EU-s árampiac összekapcsolását szorgalmazzák, hogy az ilyen alkalmi kilengések kevésbé befolyásolják a kisebb államok piacát: gyakorlatilag a norvég és német átmeneti többlet azt okozhatja, hogy tönkremegy a hazai termelés, emiatt persze kés?bb, ha nincs mód olcsó importra belerokkannának a hazai termelés visszaállításába. Érthet? álláspont tehát a kockázatok terítése.
Franciaország
A franciáknál most készül az új energiatörvény, amiben szeretnék 50%-ra csökkenteni a nukleáris energia részesedését 75%-ról. Most az egyik legolcsóbb energia itt van, a megújuló energia támogatásával azonban komoly átstrukturálást kell elszenvedni árak tekintetében is. Hogy miért vállalják fel mégis az olcsó atom helyett a drága zöldet? Az indok egyszer?, ?k is a gazdasági fejl?dés motorjaként tekintenek az innovatív energiaszektorra.
Az új törvényben arról is szó volt, hogy az energiaköltségeket kor, nem és éghajlat alapján fizessék. Az Electricite de France és a GDF Suez kapná meg az adatokat és az alapján döntenének plusz költségekr?l, hogy ki mennyire pazarló vagy mennyire takarékoskodik. Náluk egy dolog verte ki a biztosítékot: az ilyen személyes jelleg? adatok központi kezelése riadalmat kelt az öntudatos francia polgárokban. Érdekes módon azt ritkán kifogásolják, hogy a lakossági gázpiacuk és a villanypiacuk 90 és 93 százalékát a két fenti szerepl? birtokolja. Noha állami cégek, t?zsdén is jegyzett társaságok, és a részvényesek rögtön meg is riadtak, mikor a szociális rezsicsökkentési terv hírére a cégek részvényei rosszabbul kezdtek szerepelni, mint az európai energia szektor átlaga.
Anglia
Az angolok hosszútávon gondolkodnak, és azt mondják, hogy 2020-ra a rezsiköltségek 11%-kal lesznek alacsonyabbak annál, mintha semmi sem történne. Ez persze nem jelenti azt feltétlenül, hogy abszolút értékben csökkenést képesek összehozni. Az energiapolitika célja az energiaárak csökkentése, ami nem csak a világpiaci árak, hanem a kormányzati intézkedések miatt is n?tt. 2005 óta folyamatosan csökken a lakossági energiafelhasználás a hatékonysági beruházások következtében. Sajnos azonban saját északi tengeri kitermelésük is csökken? tendenciát mutat, így például 2010 folyamán többször felmerült, hogy korlátozni kell a gázfogyasztást a készletek megcsappanása miatt. Hogy ez ne történjen meg, folyamatosan keresik a hosszútávú megoldást, és éppen a napokban jelentették be, hogy tetemes mennyiség? cseppfolyós gázt fognak importálni 2018-tól az USA-ból. A bonyolult és költséges szállítás ellenére a palagáz alacsony ára miatt arra számítanak, hogy javítja a hazai mérlegüket az importált mennyiség. Közbeszólhat azonban az a tény, hogy az import?r Centrica simán eladhatja akár Ázsiában is, ha ott jobb árat kap érte, mint otthon.
Belgium
Belgiumban többféle megközelítésben nyúlnak az energiaszegénység problémájához. A szociális tarifa biztosítja minden ember energiához való jogának érvényesülését. Ez alatt azt kell érteni, hogy a gáz és villany árát a legszegényebbek részére korlátozzák. A szolgáltatók jövedelemkiesését egy állami alap fedezi, néhány tízezer euro értékben. Emellett edukatív akciókat is indítottak.
Spanyolország
Április 1-t?l emelkedtek a tömegközlekedés és a telefonel?fizetés árai, ugyanakkor az áramé 6,62%-kal csökkent! A gáz árát befagyasztották. A csökkenés piaci alapon történt, hiszen itt sem pörög igazán a gazdaság. Újabb cáfolat a magyar kormány állítására.
A lakossági átlagáraknál kedvez?bb tarifa kérhet? kisfogyasztóknak, többgyermekeseknek, munkanélkülieknek, nyugdíjasoknak. Ezekkel a tarifákkal a villanyár negyedével is csökkenhet a lakossági irányadó tarifához képest.
Tanulságos történet az el?z? spanyol kormány rezsicsökkentési húzása is: 2011-ben és 2012-ben is n?tt a villanyár, de 2012 elején az akkori kormány egyoldalúan a szolgáltatókra hárított bizonyos terheket. Ezeket azonban a helyi alkotmánybíróság utólag megvétózta, így a spanyolok 2012 második felében extra számlákat kaptak kézhez, hogy a kampány során megnyert rezsiel?nyt visszafizessék.
Dánia
Itt a legdrágább az energia az egész EU-ban, de azért, mert a megújuló energiát támogatják teljes meggy?z?déssel. Most azonban csökkentették az otthoni napelemek által termelt áram átvételi árát, azért, hogy ösztönözzék a saját fogyasztást arra a napszakra id?zíteni, amikor többletet termelnek teljes kapacitáson a fogyasztók.
Olaszország
Olaszországban eleve drága az áram, mivel 1987-ben a nukleáris energia ellen szavaztak egy népszavazáson (nyilván Csernobil miatt). Nagy a gáz és olajfügg?ség, ezért 2008-ban pl. 9 centtel többet fizettek az áramért, mint a franciák. 2008-ban a miniszter a nukleáris er?m?vek leállítását szörny? hibának nevezte, ami 50 milliárd euróba került nekik.
Mario Monti kormánya er?sen technokrata volt, ennek köszönhet?en az energiapiac liberalizálásáért tett intézkedéseket.
Most márciusban a helyi energiahivatal 3 év után el?ször csökkentette az árait: a gáz 4,2%-kal, az áram 1%-kal lett olcsóbb április 1-t?l. A hatóság elnöke úgy véli, hogy ez a liberalizáció hatása. A hatóság év végéig a gázár további 7%-os csökkentését prognosztizálja.
Brazília
Januárban csökkent a villany ára a dél-amerikai országban, jelent?sen, a lakosságnak 20 százalékkal, az iparban akár 28%-kal is. Ebb?l 7 százalékot tesz ki a csökken? forgalmi és társasági adó, további 13-20 százalékot pedig az, hogy bizonyos termel?egységek egyszer?en már megtérültek, és nincs további elszámolnivaló amortizáció a beruházásra, illetve a disztribúcióra. (Egyes vízer?m?vek 70 évesek!) A brazil kormány elismerte továbbá az energiaszektor azon törekvéseit is, hogy edukálja és támogassa a lakosságot az energia hatékony felhasználására és a rászorulók segítésére, és csökkentette az erre létrehozott szociális alapba fizetend? hozzájárulásuk mértékét is.
Van tehát jó pár ország, ahol csökkentettek, és mindenhol az figyelhet? meg, hogy valamilyen korrekt diszkussziót követ?en, piaci, vagy állami, vagy közös kalapból. És a jöv?re gondolnak a legtöbben, nem egy év távlatában, hanem legalább 10 évre el?re.
Forrás: http://energiagorilla.blog.hu
A Nap korlátlan energiaforrás, fényét ingyen biztosítja. Megyénkben is egyre többen használják ki ezt, hogy kiváltsák, csökkentsék a villanyszámlájukat.
A magyarországi áramszolgáltatók a villamos energiáról szóló 2007-es törvény szerint kötelesek meghatározott árfolyamon a megújuló energiából származó áramot átvenni. Csatlakozási dokumentációt kell benyújtani, engedélyeztetni, majd a szolgáltató „ad-vesz” típusúra cseréli a mér?órát. Ez azért lényeges, mert a saját rendszer által termelt többletenergiát a közhálózatba táplálják vissza, és ezért fizetnek. Az év végi elszámoláskor derül ki, hogy milyen mértékben sikerült csökkenteni a villanyszámlát.
Számítások szerint egy ilyen beruházás 6-7 év alatt térül meg, ugyanakkor egy-egy ilyen rendszer 25-30 évig stabilan m?ködik, alig amortizálódik. A szakemberek a Napból nyert áram el?nyének tartják, hogy korlátlanul és mindenhol rendelkezésre áll, a környezetnek megfelel?, tiszta, emellett a napáram energiatudatosságra is nevel.
És hogy miként válik a napfény árammá? A szolár modulok hangtalanul és kibocsátásmentesen alakítják át a napfényt elektromos egyenárammá. Ezt az inverter alakítja át váltóárammá, és így a hálózati áramot letárolja a rendszer vagy azonnal felhasználásra kerül.
Egyre többen tudják azt is, hogy a HMKE rövidítés mögött a Háztartási Méret? Kiser?m? áll, 50 kilovoltamper teljesítményig. Ilyet építettek ki a békéscsabai belvárosi általános iskola és gimnázium uszodája és tornaterme feletti lapostet?kön. Az 50 kilovoltamper teljesítmény? napelemes kiser?m? 216 táblából áll. Csatári Ferenc, a békéscsabai önkormányzat beruházási ügyintéz?je elmondta, a megtermelt villamos energiát els?sorban az épületben használják fel, a fel nem használt áramot a nyári szünetben az EDF-Démász Zrt. a kötelez? átvételi áron átveszi.
A korszer?sítésnek köszönhet?en az elektromosenergia-fogyasztás évente 94,3 megawattórával csökken, ezáltal jelent?sen spórolhat az intézmény.
Az eddigi, mintegy tizenöt hónap tapasztalatai kifejezetten kedvez?ek, hiszen az intézmény energiaköltségeinek jelent?s hányadát takarítják meg, a beruházásnak köszönhet?en.
