A világ legeldugottabb helyeire is eljuttatná az internetet a Google, méghozzá h?légballonok segítségével. A kísérleti projekt szombaton indult az új-zélandi Déli-szigeten fekv? Tekapo-tónál, ahol feleresztették az els? ilyen h?légballonokat.
H?légballonok segítségével juttatná el az internetet a világ legeldugottabb helyeire is a Google: a kísérleti projekt szombaton indult az új-zélandi Déli-szigeten fekv? Tekapo-tónál, ahol feleresztették az els? ilyen h?légballonokat.
A Project Loon elnevezés? programon már 18 hónapja dolgoznak a Google fejleszt?i egy titkos laboratóriumban, amelynek munkatársai már el?álltak a Google vezet? nélküli autójával és a webszemüveggel, a Google Glass-szal is. A szombaton felbocsájtott ballonok ez els?k azon több ezer közül, amelyeket a Google a sztratoszférába akar feljuttatni, hogy áthidalja a digitális megosztottság szakadékát a világ 4,8 milliárd internet nélküli embere és a már internetes csatlakozással bíró 2,2 milliárd szörföl?je között.
Nem kellenek drága optikai kábelek
Ha a technológia sikeres lesz, lehet?vé teszi, hogy számos ország átugorja a drága optikai kábelek lefektetését, és drámaian megnöveli az internethasználók számát Afrikában és Délkelet-Ázsiában. „Ez a holdkutatási programhoz hasonló vállalkozás. Egy igazán nagy, megvalósításra váró cél. Az internet lehet?sége a korunkat átformáló egyik legnagyobb technológia” – hangsúlyozta Mike Cassidy projektvezet?.
Az els? ember, aki a Google h?légballonos internetes kapcsolata révén csatlakozhat a világhálóhoz, az új-zélandi Leeston városkában él? Charles Nimmo gazda, vállalkozó lesz. ? egyike annak az ötven helybélinek, akik jelentkeztek a kísérleti programra. Technikusok érkeztek a kisvárosba, és a házak falára kosárlabda nagyságú jelfogó eszközöket szereltek fel.
Számtalan helyen használják a h?légballont
Nimmo egyike azoknak a vidéken él? embereknek – még a fejlett országokban is –, akik nem juthatnak hozzá a széles sávhoz. A tárcsázós technológiáról évekkel ezel?tt ugyan átállt a m?holdas internetszolgáltatásra, ám akkora számlával kellett szembenéznie, amely bizonyos esetekben a havi ezer dollárt is meghaladta.
A koncepció ugyan új, de a h?légballont számtalan helyen használják a kommunikációban, a közlekedésben és a szórakoztatásban évszázadok óta. Kr. e. 220-ban például kínai tábornokok papírból készült léggömböket használtak katonai jelek továbbítására.
Internetszolgáltatás 1250 négyzetkilométeren
A Google h?légballonjai közül minden egyes ballon egy New York város nagyságának kétszeresét kitev? területen – 1250 négyzetkilométeren – képes internetes szolgáltatást biztosítani, és a domborzat sem jelent akadályt. Képes internetet eljuttatni Afganisztánba a magashegyi hágók térségébe vagy a közép-afrikai Kamerunba, ahol minden száz emberb?l csak négynek van internetes hozzáférése.
A Google azért választotta Új-Zélandot a projekt próbájára, mert hatalmasak a távolságok. A következ? fázisban háromszáz h?légballont bocsátanak fel, amelyek kört alkotva a déli félteke 40. szélességei körén Új-Zélandtól Ausztrálián át Chiléig, Uruguayig, Paraguayig és Argentínáig képesek lesznek eljuttatni a világhálót a 3G-s hálózatokhoz hasonló sebességgel vagy gyorsabban. A Google h?légballonok szabadon repülnek, napenergia biztosítja a szolgáltatás m?ködését. A napelemek négyórányi töltése egy egész napos m?ködéshez elegend?, az uralkodó szelek által hajtva repülik körbe a Földet. Internet-hozzáféréssel rendelkez? földi állomásokról, amelyeket 10 kilométerenként telepítenek, juttatják el a jeleket a h?légballonokra.
Forrás: http://mno.hu/
