Az ENER-SUPPLY projekt videopályázatot hirdet az energiahatékonyság és a megújuló energiafelhasználásának népszer?sítésére. Az EU Dél- Kelet Európai Transznacionális Együttm?ködési Programja által finanszírozott projekt célja, hogy segítse a helyi és regionális önkormányzatokat az ésszer? energiagazdálkodásban, a megújuló energia beruházások tervezésében és a megújuló energia beruházások népszer?sítésében. A versenyben a projektben részt vev? országok – Albánia, Bosznia-Herzegovina, Bulgária, Görögország, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Magyarország, Olaszország, Románia, Szerbia és Szlovákia – lakosai vehetnek részt. A pályázóktól az alábbi régiók energiahatékonyságával, megújuló energia felhasználásával és fenntartható fejl?désével kapcsolatos anyagot várunk:
Albánia: Korca
Bosznia-Hercegovina: Közép-boszniai kanton
Bulgária: Dobrich régió, Dobrich Önkormányzat, Dolni Chiflik, Beloslav
Horvátország: Split, Dalmácia megye, Medimurje megye, Labin
Görögország: Peloponnészosz külterülete
Magyarország: Közép-magyarországi régió
Olaszország: Potenzai agglomeráció
Románia: Ialomita megye, Dambovita megye
Szerbia: Vajdaság Tartomány
Szlovákia: Kassai agglomeráció
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság: Ohrid, Skopje
A pályázóktól eredeti, színvonalas, saját munkával készített videokat várunk. A pályam?vek hossza a résztvev?k felsorolását is beleértve nem haladhatja meg a 1,5-3 percest. Alkotói közösségek is pályázhatnak.
A verseny els? helyezettjével a projekt szerz?dést köt egy hosszabb film elkészítésére. A film költségeit a projekt fedezi, és a projekt gondoskodik a majdani film számos nemzetközi rendezvényen való bemutatásáról szerte Európában. Az els? 20 helyezett elismer? oklevelet kap.
A pályázatokat 2011. október 14. és december 30. között lehet benyújtani. A videokat a http://www.youtube.com -on keresztül lehet feltölteni. A pályázat általános szabályairól és a pályázat benyújtásáról a http://ener-supply.eu/video-competition/index.php internetes címen lehet tájékozódni.
Kérjük, hogy a pályázattal kapcsolatos kérdéseket emailben az office@bsrec.bg címre küldjék.
Várjuk a gondolatébreszt? pályam?veket, a pályázóknak pedig sok sikert kívánunk!
Néhány éve csak kevesen hallottak róla, ma igazi slágertéma. A semmib?l energiát el?állító csodaszerkezet, vagy divatos szemfényvesztés a h?szivattyú? Egyik sem, inkább egy olyan alternatívája a jól ismert f?tésrendszereknek, mellyel jól járhatunk.
A h?szivattyú nem más, mint a ház és környezete h?mérséklet-különbségét használó f?tés és h?tés központi eleme. Tulajdonképpen mindenkinek van saját h?szivattyúja, amit rendszeresen használ is: a h?t?jében duruzsol. Némi áram és (zárt rendszerben forgatott) gáz segítségével „kiveszi” a belül lév? meleget, és leadja a környezetének – ezért hideg a tej, és meleg a h?t?gép hátsó része. A h?szivattyú m?ködése gyakorlatilag ugyanez: a környezetb?l kivont h?t a lakásban (házban) adja le.
Olcsón m?köd?, környezetvéd? alternatíva
A kompresszor m?ködéséhez elektromos áramra van szükség, ez a f?tési energiának az a része, ami nem a megújuló, ingyenes oldalról származik (kivéve, ha napelem szolgáltatja). A h?szivattyús rendszerek egyik legfontosabb mutatója a COP szám, vagy jóságfok: amennyiben ez például négyes, az energia ¾ része, azaz 75 százaléka a környezetb?l származik, a többit az áram szolgáltatja.
A f?téshez szükséges h?t a föld a leveg? és a víz egyaránt szolgáltathatja. Mindhárom rendszernek megvan a maga el?nye (ahogy persze a hátránya is).
A föld, a víz és a leveg? is f?thet: el?nyök és hátrányok
A legelterjedtebb módszer, amikor jó mélyre (átlagosan száz méterre), szondákat telepítenek a ház körül. A fúrt lyukban lév? csövekben kering? folyadék (általában fagyállós víz) átveszi a talaj h?mérsékletét, ezt hasznosítja a rendszer. A h?t a talaj felszínéhez közel telepített spirálszondával, kollektorral, vagy energiacölöppel is kinyerhetjük, ezek telepítéséhez nem kell például több százezer forintra rúgó bányakapitánysági engedély.
A talajh? f?tés a h?szivattyús megoldások közül a legstabilabb, üzemeltetési költségei minimálisak, hatásfoka meglehet?sen magas. A telket felforgató földmunkák miatt leginkább építkez?knek, vagy teljes felújítást választóknak ajánlható.
Vízügyi engedély kell viszont ahhoz, ha közvetlenül a talajvízb?l nyerjük a f?tés h?jét. A víz-víz (talajvíz- f?tésvíz) rendszer kiépítéséhez szükség lesz két kútra: az egyikb?l kinyerjük a hideg vizet, a másikba visszaengedjük, ami felmelegedett. A rendszer hatásfoka jó (ett?l várhatjuk a legmagasabb COP értéket), de az engedély drága, és a kutak, valamint a rendszer id?nkénti tisztítására is szükség lehet. Ott, ahol a felszínhez közel találni megfelel? min?ség? talajvizet, a magas hatásfok miatt érdemes ezt a megoldást választani.
A leveg?s rendszer esetén a praktikus szempontokkal pont fordítva állunk: a kiépítés, üzemeltetés olcsó, de a hatásfok, ha az egész évet nézzük, alacsony lesz. Természetesen a környez? leveg? használatához nincs szükség engedélyre, s?t, leveg?-víz h?szivattyú esetén a talajmunkát is megspórolhatjuk magunknak. Felújításnál, kiegészít? f?tésrendszernek jó választás lehet,
F?t?testek helyett felületf?tés
A f?tés másik oldala a lakótéré: nem mindegy, milyen szigetelése és h?leadási rendszere van. A jó nyílászárók és falak kevés h?t engednek megszökni, kevesebb f?tési energiára lesz szükségünk. A h?szivattyú pedig annál hatékonyabb, minél kevésbé kell felf?tenie a házban kering? vizet.
Ezért ideális a felületf?tés alkalmazása: a padlóban és falakban (s?t, akár a mennyezetben is) kering? víz akár 25-30 fokosan is biztosítja a benti meleget, és nyáron is könnyedén h?ti a szükségesre a leveg? h?mérsékletét. Ráadásul a felületf?tés ugyanazt a h?érzetet kínálja 20 fokos, mint a f?t?testes megoldás 22 fokos leveg?vel, ezzel is rengeteget spórolunk.
A h?szivattyús rendszer méretezése életbevágó, ha a h?forrás nem elég nagy, akkor sok áramot fogyaszt a rendszer, ha a leadás felülete, hatékonysága kevés, akkor is rosszul járunk. A választás során elég jól kalkulálhatunk, ha a rendszer minden részével tisztában vagyunk.
A Nap segítségével akár ingyen is f?thetünk
A szigetelés, f?tend? terület adott, a talaj (és esetleg talajvíz) h?leadó képességér?l próbafúrás adhat számot, az átlagos h?mérsékletet ismerjük. A kalkulációba bekerülhetnek a rendszer költségei, az (emelked?) energiaárak, a COP szám, az elérhet? támogatások, és már dönthetünk is, milyen f?tés kerüljön az épületbe.
A h?szivattyú üzemeltetését akár ingyenessé is teheti, ha a rendszert megtámogatjuk napkollektorral és napelemmel, persze ezek a beruházás költségeit is jelent?sen emelik. És a kalkulációból soha ne hagyjuk ki, hogy az alacsony rezsi miatt mennyit n? a ház (illetve lakás) értéke, arról nem is beszélve, hogy a kémény nélküli házzal óvjuk a környezetet is.
Az egyenletb?l ne felejtsük ki, hogy a h?szivattyús rendszer a klímát is feleslegessé teszi (ha kell, nyáron h?t), s?t, a meleg víz készítésében is részt vesz. Mindez természetesen csak akkor igaz, ha min?ségi terméket választunk, és a tervezést, kivitelezést is profikra bízzuk.
Megéri?
Egy új építés? átlagház gázf?téssel és klímával való felszerelése nem (vagy nem sokkal) olcsóbb, mint az, ha a két funkciót egyszerre ellátó geotermikus technológiát választjuk. A megtérülési id? így jó esetben maximum néhány év, de az is lehet, hogy egyb?l élvezhetjük az olcsó üzemeltetés el?nyeit.
Mivel a h?szivattyú az energiáját a környezetb?l nyeri, nagyobb függetlenséget biztosít az emelked? nyersanyagárakkal és a szemben. És jelent?sen növeli az ingatlan értékét, mára a h?szivattyú hívószó lett az ingatlanpiacon.
forrás: index.hu
