A h?szivattyú kertészeti alkalmazása olyan növényházakban indokolt (fóliasátrak és üvegházak), amelyekben a teljes naptári évben termelnénk zöldséget, dísznövényt vagy gombát, vagyis ahol el?írt technológiai igény a f?tés és h?tés.
A h?szivattyú üzemeltetéséhez szükséges villamos energia magyar napelemekkel vagy szélgenerátorokkal is megtermelhet?, így akár közüzemi hálózat nélkül is m?ködtethet? a f?tés, a h?tés és a szell?zés. Villamos h?szivattyús berendezések használatával pedig teljesen tiszta, helyi káros gázkibocsátás nélküli területek jöhetnek létre.
Kevesebb energiával
A földh? h?forrású h?szivattyúk elterjedésének az utóbbi évtizedben lehettünk tanúi a világon, bizonyára piaci megfontolások alapján. A h?szivattyús technológia éves energiafogyasztása ugyanis jóval kisebb, mint a hagyományos megoldásé, és az ebb?l származó energia-megtakarítás jóval több, mint az új berendezés, a h?szivattyú beruházási költsége.
Magyarország adottságai, nevezetesen napenergia- és földenergia-potenciálja, valamint magas színvonalú szellemi t?kéje kedvez a megújuló energiát hasznosító h?szivattyús technológia elterjedésének. Rohamos fejl?dés el?tt áll ez az innovatív technológia, hiszen a közös agrárpolitika reformjának is egyik célkit?zése a természetes er?forrásokkal fenntartható gazdálkodás, amelyben szerepet kaphat a geotermikus energiák mind nagyobb arányú hasznosítása. A h?szivattyúk alkalmazása kitörési pont lehet, jogos lenne tehát ezek támogatása a pályázatokban.
Magyar fejlesztés
A h?szivattyú a m?ködtetésére betáplált villamos energiát – természeti állandó energiaforrás felhasználásával – a 36,5szeresére növeli. Ezzel manapság ez az energia-megtakarítás leghatékonyabb m?szaki eszköze. „A h?szivattyú egyike azon alternatív technológiáknak, amelyek jelent?sége nem els?sorban a hagyományos megújuló energia kategóriák keretei közé szorított értékelésével, hanem a technológia sokszín?ségével, hatékonyságával és a benne rejl? lehet?ségek alapján értelmezhet?” – írja Farkas István egyetemi tanár a „H?szivattyús rendszerek. Heller László születésének centenáriumára” cím? szakkönyv ajánlásában. A magyar mérnökök egyik kiemelked? személyisége, Heller László (1907–1980) m?szaki doktori dolgozatában hatvanöt éve tudományosan leírta a h?szivattyúk használatát. Ez a m? hungarikumnak számít, amely a h?szivattyúipar megteremtésével ma végre tárgyiasodhatna.
A fejlett országok technológiájának hazai másolása önmagában nem szavatolja a hatásos m?ködést. Ennek oka, hogy sajátosan eltér?ek például a meteorológiai, hidrológiai, geológiai viszonyaink. A hazai adottságokra méretezett rendszerek kifejlesztésével piaci lehet?ség nyílik versenyképes technológiák kialakítására térségünkben, határainkon kívül is.
Már ma is vannak magyar eredmények. A f?tésih?tési m?ködést egyaránt gazdaságosan biztosító Magyar Termék Nagydíjas® (2012) váltószelepes (reverzálható) geotermikus h?szivattyú egyik alkalmazási lehet?sége a növényházaknál lehetne. El?nye, hogy h?tési célú használatakor sincs szükség külön h?cserél? berendezésre.
A magyar fejlesztés amellett, hogy a jelenlegi leghatékonyabb g?zbefecskendezéses kompresszorokat alkalmazza, és így még magas f?tési, illetve alacsony h?tési h?mérsékleteken is kedvez? a COP, illetve az EER-érték, az újszer? körfolyamat kialakításával kiküszöbölte azokat a nehézségeket, amelyek a hatékonyság gátjai voltak.
Vegyes fogadtatás
Ezek a berendezések alapjaiban megváltoztatták a h?szivattyúk hatékony alkalmazhatóságát még a hagyományos h?leadójú f?tési-h?tési rendszerek üzemeltetésénél is. Magyarországon szakmai berkekben is érezhet?en nagy az ellentábora a geotermikus h?szivattyús rendszerek alkalmazásának. Évek óta nem tapasztalható jelent?s elmozdulás e területen, holott a legtöbb európai országban komoly a felfutásuk e korszer? f?tési-h?tési rendszereknek.
Ezzel a hozzáállással pedig olyan f?tési-h?tési rendszert mell?zünk, amely nagyrészt megújuló energiát, földh?t hasznosít olyan ár/érték arányban, amelyre bizonyíthatóan egyik alternatív, megújuló energiát hasznosító rendszer sem képes. Ráadásul jól illeszthet? az energiastratégiába, hiszen a h?szivattyúk hajtásához szükséges villamos áram a decentralizált energiaellátás b?vülésével, a technikai fejl?dés során megújuló energiával is kiválható.
A magyar fejlesztés teljesen más megvilágításba helyezi a geotermikus h?szivattyúk alkalmazhatóságát. A megtérülési id? minden h?szivattyús rendszernél más, ezért azt egyedileg kell kiszámolni. A hosszú élettartam (kb. 30 év) és a kisebb üzemeltetési költség miatt szakszer? tervezés, kivitelezés és üzemeltetés esetén a beruházási többletköltség a berendezés m?ködési ideje alatt többszörösen megtérül. Ezért szerz?déskötéskor célszer? jótállást kérni az éves átlagos f?tési-h?tési tényez? értékre (SCOP illetve SEER)!
Ajánlás
A h?szivattyúval ellátott növényházi termesztés az agráriumban megvalósuló közfoglalkoztatási programhoz is illeszthet? bárhol az országban. Nem kell hozzá pince, termálvíz és egész évben sokak által végezhet? betanított munkát igényel. Fontossága miatt jelezzük, hogy a hazánkban keletkez? jelent?s mennyiség? csurgalékhévíz mint h?forrás, h?szivattyús rendszerekkel hasznosítható lehetne!
Szakmai elismerés
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület az el?zetesen beérkezett javaslatok, valamint a szakirodalmi tevékenység alapján immár 13. éve Nívódíjat adományoz azoknak a tagjainak, akik az egyesület folyóirataiban, kiadványaiban kiemelked? színvonalú tanulmányt, cikket közöltek és/vagy nagy siker? el?adást tartottak. Az idén ezt az elismerést Komlós Ferenc is átvehette a H?energia alapigények a h?szivattyúk alkalmazása és a Hellerterv célkit?zései tükrében cím? írásáért.
A magyar fejlesztés? és gyártású Vaporline® márkanev? h?szivattyúcsaládot tavaly Magyar Termék Nagydíjjal jutalmazták.
1 comment for “Hőszivattyúk a kertészetben”