Ahhoz, hogy 2050-re valóban megvalósuljon a nettó zéró ÜGH-kibocsátás, a megújuló energiák részesedésének a tavalyi 12%-ról több mint kétharmadra kell nőni az éves globális energiamixben és ehhez a jelenleginél háromszor több befektetés kell már 2030-ig a megújuló energiákba, amelyhez világos gazdaságpolitikai döntések kellenek – hangsúlyozta a Nemzeti Energia Ügynökség (IEA) a szerdán kiadott éves jelentésében. Ez a hónap végi glasgow-i ENSZ klímacsúcsra hangolva azt is üzeni, hogy ha csak a jelenlegi fontolva haladás forgatókönyve szerint változik a világ energiafelhasználása, akkor 2100-ra 2,6 Celsius fokkal nő a globális átlaghőmérséklet az ipari korszak előttihez képest, azaz drámai éghajlati következmények lehetnek. A jelentés felvázolja az előttünk álló évtizedek várható energiaszükségleti pályáját is, amelyből kiderül például, hogy egyelőre még nőni fog a gáz- és olajfogyasztás, az utóbbinál azonban már első alkalommal tetőzést vár a 2030-as évek elejére.
Az IEA adatai szerint idén az összes új energetikai kapacitás mintegy kétharmada már a megújuló energiákból jön, de ezzel együtt is csaknem rekordmértékben nő idén a CO2-kibocsátás amiatt, hogy közben az olaj- és gázfogyasztás nagyot ugrik a járvány utáni gazdasági fellendülés mellett – írja a Reuters. Arról, hogy milyen pálya mellett alakulhat a következő évtizedekben a főbb fosszilis energiahordozók felhasználása, az alábbi ábrák szólnak:
Forrás/bővebben: portfolio.hu
