Így függ az orosz gáztól az EU: Magyarországnak szuperkegyetlen lenne a leválás

Share Button

Az Oroszország ellen hozott szankciók egyik sarkalatos pontja az energiaellátás: az EU szeretné minél hamarabb megszüntetni függőségét az orosz gáztól, azonban ez nehéz és bonyolult feladat. Milyen alternatívák állnak az Unió rendelkezésére energiapiacon és mikor lehet végleg elzárni az orosz gázcsapot? Mennyire van hazánk Oroszország gázszállítására utalva?

Az oroszok szerepe a globális energiaellátásban óriási: Oroszország a világ legnagyobb földgáz-exportőre, és a második legnagyobb nyersolaj-szállítója Szaúd-Arábia után. Ha ezt számokban akarjuk kifejezni, akkor tavaly nagyjából az EU fölgáz-felhasználásának 40%-a – mely elengedhetetlen a fűtéshez, az áramellátáshoz és az ipar működéséhez – Oroszországból érkezett.

Amerika viszont már megtette súlyos ellenlépéseit az ukrajnai háború miatt, és betiltotta az orosz energiaforrások vásárlását. Ez azonba a gyakorlatban náluk csak kis részét tette ki a nyersolaj- és petróleumbeszerzésnek – tavaly novemberben pédául csak 7%-ot. Más viszont a helyzet Európában: a kontinens energiafüggősége stratégiai- és gazdasági sebezhetőséget jelent, miközben folyamatos bevételt biztosít Oroszországnak.

A jelenlegi orosz-ukrán háború miatti nyugati szankciós politikai tehát kifejezetten mélyen érinti Európát, még akkor is, ha a tervek egyébként már megvannak az oroszoktól való nagyobb függetlenedés irányába. Igaz, ez nem megy egyik pillanatról a másikra. Az ügymenet felgyorsítása ugyanakkor kedvező hatásokkal is járhat, az orosz energiaimport fokozatos megszüntetése ugyanis felgyorsíthatja az átállást a környezetbarát forrásokra, például a szél- és a napenergiára.

Mégis mennyi orosz gáz érkezik az EU-ba?

Ha lakossági szempontból nézzük ez európai energiaellátást, niylvánvalóan a gáz a legfontosabb: elengedhetetlen a fűtséhez és a villamosenergia-termeléshez, hogy csak a két legfonotosabbat említsük. Az EU éves gázfelhasználása 400,5 milliárd köbméter volt, ebből majdnem 153 milliárd köbméter származott Oroszországból (40%, ahogy azt korábban említettük). A második legfontosabb gázszállító, Norvégia, ennek a mennyiségnek a csak a felét adta ugyanebben az évben, 74 milliárd köbmétert.

Forrás/bővebben: penzcentrum.hu