A hidraulikus repesztésnek köszönhet?en a földgáz kitermelés volumene az elmúlt három évben jelent?sen megugrott,
ugyanis a nehezebben elérhet? rétegeket is be tudták vonni a kitermelésbe. Ezzel a korábbi 12 dolláros csúcsokról egészen 2 dollárig süllyedt a földgáz árfolyama a múlt évben (jelenleg 3, 3 dolláron áll a jegyzés). Nem meglep?, hogy Washington számára jelenleg kiemelt stratégiai fontossággal bír a földgáz piaca, ugyanis évekig a nettó import?r szerepét töltötte be az ország. Az észak-amerikai állam célja, hogy a következ? években ezen változtasson, és bels? fogyasztásának önellátóvá tételét követ?en export?rré válhasson. Ezen túlmen?en a közúti szállítmányozást is komolyabban érintené az amerikai kormány terve, ugyanis a jöv?ben szeretnék elérni Washingtonban, hogy a teherfuvarozás nagy része gázüzem?ként m?ködhessen. Az olcsó földgáz felhasználása az áram el?állításában is komoly szerepet kaphat, ezzel is csökkentve a vállalatok számára a termelési költségeket.
Kapcsolódó
Emiatt az európai kontinensen jelenleg ellenzik ez ilyen jelleg? technológia bevezetését, és más alternatív energiaforrások után kutatnak. Pontosan emiatt volt meglep?, hogy nemrégiben a lengyel kormány úgy döntött: országuk az aggályok ellenére engedélyezi ezt a kitermelési technológiát.
Az, hogy a jöv?ben mely régiókban terjedhet el a hidraulikus repesztés, egyel?re megjósolhatatlan. Az viszont biztosra vehet?, hogy az Egyesült Államok nem fog elállni az ilyen jelleg? kitermelési formától. Már csak azért sem, mert nem régiben egy kutatás során Utah államban mintegy 1500 milliárd hordóval egyenérték? gázkészletet találtak, aminek kitermelése jó id?re megoldhatná Amerika energia ellátását.
Amennyiben a befektetések területér?l kívánjuk megvizsgálni a jelenlegi helyzetet, mindenképpen izgalmas évek el?tt állnak azon vállalatok, amelyek a cseppfolyósított földgáz szállításában érintettek. Ezen túlmen?en szintén komoly felértékel?dési potenciállal rendelkeznek az üzemanyag berendezéseket gyártó, valamint olajkitermel? vállalatok.
Länger Péter
Forrás:napi.hu
A hidraulikus repesztésnek köszönhet?en a földgáz kitermelés volumene az elmúlt három évben jelent?sen megugrott, ugyanis a nehezebben elérhet? rétegeket is be tudták vonni a kitermelésbe. Ezzel a korábbi 12 dolláros csúcsokról egészen 2 dollárig süllyedt a földgáz árfolyama a múlt évben (jelenleg 3,3 dolláron áll a jegyzés). Nem meglep?, hogy Washington számára jelenleg kiemelt stratégiai fontossággal bír a földgáz piaca, ugyanis évekig a nettó import?r szerepét töltötte be az ország. Az észak-amerikai állam célja, hogy a következ? években ezen változtasson, és bels? fogyasztásának önellátóvá tételét követ?en export?rré válhasson. Ezen túlmen?en a közúti szállítmányozást is komolyabban érintené az amerikai kormány terve, ugyanis a jöv?ben szeretnék elérni Washingtonban, hogy a teherfuvarozás nagy része gázüzem?ként m?ködhessen. Az olcsó földgáz felhasználása az áram el?állításában is komoly szerepet kaphat, ezzel is csökkentve a vállalatok számára a termelési költségeket.
Kapcsolódó
Emiatt az európai kontinensen jelenleg ellenzik ez ilyen jelleg? technológia bevezetését, és más alternatív energiaforrások után kutatnak. Pontosan emiatt volt meglep?, hogy nemrégiben a lengyel kormány úgy döntött: országuk az aggályok ellenére engedélyezi ezt a kitermelési technológiát.
Az, hogy a jöv?ben mely régiókban terjedhet el a hidraulikus repesztés, egyel?re megjósolhatatlan. Az viszont biztosra vehet?, hogy az Egyesült Államok nem fog elállni az ilyen jelleg? kitermelési formától. Már csak azért sem, mert nem régiben egy kutatás során Utah államban mintegy 1500 milliárd hordóval egyenérték? gázkészletet találtak, aminek kitermelése jó id?re megoldhatná Amerika energia ellátását.
Amennyiben a befektetések területér?l kívánjuk megvizsgálni a jelenlegi helyzetet, mindenképpen izgalmas évek el?tt állnak azon vállalatok, amelyek a cseppfolyósított földgáz szállításában érintettek. Ezen túlmen?en szintén komoly felértékel?dési potenciállal rendelkeznek az üzemanyag berendezéseket gyártó, valamint olajkitermel? vállalatok.
Länger Péter
Forrás:napi.hu
Budapest, 2013. február 14., csütörtök (MTI) – Az ombudsman azt kérte a belügyminisztert?l, hogy vizsgálja felül a háztartási célú napelemek és napkollektorok felszerelését építési engedélyhez köt? új kormányrendelet el?írásait – közölte az Alapvet? Jogok Biztosának Hivatala csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint Szabó Máté ombudsman A válság vesztesei a paragrafusok fogságában cím? projektjének keretében vizsgálta meg a megújuló energiaforrások alkalmazásának jogszabályi feltételeit. Az alapjogi biztos jelentésében megállapította, hogy az építési engedélyezési eljárásról szóló, január 1-jén hatályba lépett kormányrendelet építési engedélyezési eljáráshoz köti a háztartási célú napelemek és napkollektorok felszerelését, és csak a bontásuk végezhet? bejelentés vagy építési engedély nélkül.
Szabó Máté azt kérte a belügyminisztert?l, hogy vizsgálja felül a szabályozást, amely álláspontja szerint hátrányos a napenergia hasznosítása szempontjából, továbbá sérti az egészséges környezethez való jogot és a jogbiztonság követelményét is. Pintér Sándor válaszában elismerte, hogy a napkollektorok felszereléséhez szakmai szempontból nem szükséges az építési engedélyezési eljárás vagy bejelentés, és a kormányrendelet kiegészítése mellett foglalt állást.
A belügyminiszter a napelemek esetében ugyanakkor vitatta a biztos kezdeményezését, azzal érvelve, hogy a napelemek várható elterjedése miatt szükséges egy differenciált, méretfügg? anyagi norma kidolgozása, és az országos településrendezési és építési követelményekr?l szóló jogszabály (OTÉK) módosítása.
Az ombudsmani jelentés teljes szövege a http://www.ajbh.hu/allam/jelentes/201204908.rtf oldalon olvasható.
Budapest, 2013. február 14., csütörtök (MTI) – Az ombudsman azt kérte a belügyminisztert?l, hogy vizsgálja felül a háztartási célú napelemek és napkollektorok felszerelését építési engedélyhez köt? új kormányrendelet el?írásait – közölte az Alapvet? Jogok Biztosának Hivatala csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint Szabó Máté ombudsman A válság vesztesei a paragrafusok fogságában cím? projektjének keretében vizsgálta meg a megújuló energiaforrások alkalmazásának jogszabályi feltételeit. Az alapjogi biztos jelentésében megállapította, hogy az építési engedélyezési eljárásról szóló, január 1-jén hatályba lépett kormányrendelet építési engedélyezési eljáráshoz köti a háztartási célú napelemek és napkollektorok felszerelését, és csak a bontásuk végezhet? bejelentés vagy építési engedély nélkül.
Szabó Máté azt kérte a belügyminisztert?l, hogy vizsgálja felül a szabályozást, amely álláspontja szerint hátrányos a napenergia hasznosítása szempontjából, továbbá sérti az egészséges környezethez való jogot és a jogbiztonság követelményét is. Pintér Sándor válaszában elismerte, hogy a napkollektorok felszereléséhez szakmai szempontból nem szükséges az építési engedélyezési eljárás vagy bejelentés, és a kormányrendelet kiegészítése mellett foglalt állást.
A belügyminiszter a napelemek esetében ugyanakkor vitatta a biztos kezdeményezését, azzal érvelve, hogy a napelemek várható elterjedése miatt szükséges egy differenciált, méretfügg? anyagi norma kidolgozása, és az országos településrendezési és építési követelményekr?l szóló jogszabály (OTÉK) módosítása.
Az ombudsmani jelentés teljes szövege a http://www.ajbh.hu/allam/jelentes/201204908.rtf oldalon olvasható.
Balatonfüred, 2013. február 14., csütörtök (MTI) – Két pályázatnak köszönhet?en négyszázötvenmillió forintból korszer?sítették a balatonfüredi szívkórház energetikai rendszerét. A beruházást csütörtökön adták át.
Veress Gábor f?igazgató elmondta: a energetikai rendszer korszer?sítése a történelmi múltú kórház épületeinek egyik legjelent?sebb felújítása, a fejlesztéseknek köszönhet?en az országos jelent?ség? intézmény a jöv?ben gazdaságosabban m?ködhet, és nagyobb komfortot biztosíthat a betegeknek.
A pályázati forrásból megvalósult a kórház épületenergetikai fejlesztése, a világítás korszer?sítése és az energetikai hatékonyság fokozása, a 2012 nyarán megkezdett beruházás egyik részében fejlesztették az épületek h?védelmét, és elvégezték a h?ellátó rendszer energiahatékony rekonstrukcióját – ismertette az igazgató.
Hozzátette: a beruházás másik részében telepítettek 600 négyzetméter napelemet, korszer?sítették a bels? világítást, a h?tési rendszert, valamint energiatakarékosabbak lettek a f?bb konyhai és mosodai eszközök.
A beruházásnak köszönhet?en az intézmény évi 35-36 millió forintot takaríthat meg – jegyezte meg Veress Gábor.
A beruházáshoz az Európai Unió és az állam összesen 449 842 471 forint összeg? támogatást nyújtott két pályázati konstrukció keretében.
Balatonfüred, 2013. február 14., csütörtök (MTI) – Két pályázatnak köszönhet?en négyszázötvenmillió forintból korszer?sítették a balatonfüredi szívkórház energetikai rendszerét. A beruházást csütörtökön adták át.
Veress Gábor f?igazgató elmondta: a energetikai rendszer korszer?sítése a történelmi múltú kórház épületeinek egyik legjelent?sebb felújítása, a fejlesztéseknek köszönhet?en az országos jelent?ség? intézmény a jöv?ben gazdaságosabban m?ködhet, és nagyobb komfortot biztosíthat a betegeknek.
A pályázati forrásból megvalósult a kórház épületenergetikai fejlesztése, a világítás korszer?sítése és az energetikai hatékonyság fokozása, a 2012 nyarán megkezdett beruházás egyik részében fejlesztették az épületek h?védelmét, és elvégezték a h?ellátó rendszer energiahatékony rekonstrukcióját – ismertette az igazgató.
Hozzátette: a beruházás másik részében telepítettek 600 négyzetméter napelemet, korszer?sítették a bels? világítást, a h?tési rendszert, valamint energiatakarékosabbak lettek a f?bb konyhai és mosodai eszközök.
A beruházásnak köszönhet?en az intézmény évi 35-36 millió forintot takaríthat meg – jegyezte meg Veress Gábor.
A beruházáshoz az Európai Unió és az állam összesen 449 842 471 forint összeg? támogatást nyújtott két pályázati konstrukció keretében.
Balatonfüred, 2013. február 14., csütörtök (MTI) – Két pályázatnak köszönhet?en négyszázötvenmillió forintból korszer?sítették a balatonfüredi szívkórház energetikai rendszerét. A beruházást csütörtökön adták át.
Veress Gábor f?igazgató elmondta: a energetikai rendszer korszer?sítése a történelmi múltú kórház épületeinek egyik legjelent?sebb felújítása, a fejlesztéseknek köszönhet?en az országos jelent?ség? intézmény a jöv?ben gazdaságosabban m?ködhet, és nagyobb komfortot biztosíthat a betegeknek.
A pályázati forrásból megvalósult a kórház épületenergetikai fejlesztése, a világítás korszer?sítése és az energetikai hatékonyság fokozása, a 2012 nyarán megkezdett beruházás egyik részében fejlesztették az épületek h?védelmét, és elvégezték a h?ellátó rendszer energiahatékony rekonstrukcióját – ismertette az igazgató.
Hozzátette: a beruházás másik részében telepítettek 600 négyzetméter napelemet, korszer?sítették a bels? világítást, a h?tési rendszert, valamint energiatakarékosabbak lettek a f?bb konyhai és mosodai eszközök.
A beruházásnak köszönhet?en az intézmény évi 35-36 millió forintot takaríthat meg – jegyezte meg Veress Gábor.
A beruházáshoz az Európai Unió és az állam összesen 449 842 471 forint összeg? támogatást nyújtott két pályázati konstrukció keretében.
Budapest, 2013. február 14., csütörtök (MTI) – Hat magyar vállalat és szakmai szervezet képviselte Magyarországot a hatodik alkalommal megrendezett Clean Energy Building (CEB) Megújuló Energia és Passzívház Építészeti Kiállításon február 7-9. között Stuttgartban – tájékoztatta a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) csütörtökön az MTI-t.
A rendezvény az energiahatékony építészet egyik legfontosabb eseménye Németországban, amelyen mintegy 200 kiállító szerepelt és 7000 szakmai látogató vett részt.
A Magyarországon még csak kezdeti lépéseket megtev? passzívház-iparágban már jelen vannak olyan innovatív magyar vállalatok, amelyek saját technológiájukkal, exportképes megoldásaikkal eredményesen vettek részt a kiállításon – jelezte közleményében a HITA.
A hivatal által szervezett 38 négyzetméteres kollektív magyar standon az Archenerg Klaszter, a COzero Kft., az Interhaus-Barta Kft., a Miskolczy Energiaterv Kft., a Merkapt Zrt. és a Variosystem Group Kft. kapott bemutatkozási lehet?séget. A rendezvény segített abban, hogy hasznos kapcsolatokat építsenek ki új partnerekkel és megrendel?kkel, illetve megismerjék a legújabb trendeket.
A HITA szerint máris láthatók a részvétel els? eredményei. A Miskolczy Energiaterv Kft. Icotherm passzív ház ajtói nagy érdekl?dést váltottak ki a vásár látogatói között. A cégvezet?k több komoly megrendel?vel is tárgyaltak, valamint egy lehetséges viszonteladó német céggel is felvették a kapcsolatot.
Budapest,
2013. február 14., csütörtök (MTI) – Hat magyar vállalat és szakmai szervezet képviselte Magyarországot a hatodik alkalommal megrendezett Clean Energy Building (CEB) Megújuló Energia és Passzívház Építészeti Kiállításon február 7-9. között Stuttgartban – tájékoztatta a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) csütörtökön az MTI-t.
A rendezvény az energiahatékony építészet egyik legfontosabb eseménye Németországban, amelyen mintegy 200 kiállító szerepelt és 7000 szakmai látogató vett részt.
A Magyarországon még csak kezdeti lépéseket megtev? passzívház-iparágban már jelen vannak olyan innovatív magyar vállalatok, amelyek saját technológiájukkal, exportképes megoldásaikkal eredményesen vettek részt a kiállításon – jelezte közleményében a HITA.
A hivatal által szervezett 38 négyzetméteres kollektív magyar standon az Archenerg Klaszter, a COzero Kft., az Interhaus-Barta Kft., a Miskolczy Energiaterv Kft., a Merkapt Zrt. és a Variosystem Group Kft. kapott bemutatkozási lehet?séget. A rendezvény segített abban, hogy hasznos kapcsolatokat építsenek ki új partnerekkel és megrendel?kkel, illetve megismerjék a legújabb trendeket.
A HITA szerint máris láthatók a részvétel els? eredményei. A Miskolczy Energiaterv Kft. Icotherm passzív ház ajtói nagy érdekl?dést váltottak ki a vásár látogatói között. A cégvezet?k több komoly megrendel?vel is tárgyaltak, valamint egy lehetséges viszonteladó német céggel is felvették a kapcsolatot.
Budapest, 2013. február 14., csütörtök (MTI) – Hat magyar vállalat és szakmai szervezet képviselte Magyarországot a hatodik alkalommal megrendezett Clean Energy Building (CEB) Megújuló Energia és Passzívház Építészeti Kiállításon február 7-9. között Stuttgartban – tájékoztatta a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) csütörtökön az MTI-t.
A rendezvény az energiahatékony építészet egyik legfontosabb eseménye Németországban, amelyen mintegy 200 kiállító szerepelt és 7000 szakmai látogató vett részt.
A Magyarországon még csak kezdeti lépéseket megtev? passzívház-iparágban már jelen vannak olyan innovatív magyar vállalatok, amelyek saját technológiájukkal, exportképes megoldásaikkal eredményesen vettek részt a kiállításon – jelezte közleményében a HITA.
A hivatal által szervezett 38 négyzetméteres kollektív magyar standon az Archenerg Klaszter, a COzero Kft., az Interhaus-Barta Kft., a Miskolczy Energiaterv Kft., a Merkapt Zrt. és a Variosystem Group Kft. kapott bemutatkozási lehet?séget. A rendezvény segített abban, hogy hasznos kapcsolatokat építsenek ki új partnerekkel és megrendel?kkel, illetve megismerjék a legújabb trendeket.
A HITA szerint máris láthatók a részvétel els? eredményei. A Miskolczy Energiaterv Kft. Icotherm passzív ház ajtói nagy érdekl?dést váltottak ki a vásár látogatói között. A cégvezet?k több komoly megrendel?vel is tárgyaltak, valamint egy lehetséges viszonteladó német céggel is felvették a kapcsolatot.
Milyen házat építsünk 2013-ban? Trendek, lehet?ségek, megoldások, mintaprojektek
VI. Magyar Passzívház Konferencia
SYMA Rendezvényközpontban
2013. február 21. a
kísér?rendezvényeként
Az el?adók között köszönthetjük Günter Schlagowski urat, a Lengyel Passzívház Intézet képviseletében, akit?l a lengyelországi passzívház építési trendekr?l, tapasztalatokról hallhatunk,
de neves hazai egyetemi oktatók és gyakorlati szakemberek el?adásai színesítik a programot és adnak ízelít?t a passzívház építés gyakorlati kérdéseir?l, tapasztalatairól, a hazai és külföldi megvalósult projektek bemutatásával.
Kreditpontok: Magyar Építész Kamarai tagoknak 2, 5 + pont (konferencia+kiállítás). Magyar Mérnöki Kamaránál 1 pont (konferencia).
Még néhány napig lehet kedvezményesen jelentkezni!
Milyen házat építsünk 2013-ban? Trendek, lehet?ségek, megoldások,
mintaprojektek
VI. Magyar Passzívház Konferencia
SYMA Rendezvényközpontban
2013. február 21. a
kísér?rendezvényeként
Az el?adók között köszönthetjük Günter Schlagowski urat, a Lengyel Passzívház Intézet képviseletében, akit?l a lengyelországi passzívház építési trendekr?l, tapasztalatokról hallhatunk,
de neves hazai egyetemi oktatók és gyakorlati szakemberek el?adásai színesítik a programot és adnak ízelít?t a passzívház építés gyakorlati kérdéseir?l, tapasztalatairól, a hazai és külföldi megvalósult projektek bemutatásával.
Kreditpontok: Magyar Építész Kamarai tagoknak 2, 5 + pont (konferencia+kiállítás). Magyar Mérnöki Kamaránál 1 pont (konferencia).
Még néhány napig lehet kedvezményesen jelentkezni!
Egyre több amerikai elektromos közüzemi vállalat köt megállapodást széler?m? m?ködtetésére köszönhet?en az adókedvezmények miatti alacsony fogyasztói áraknak, közölte csütörtöki közleményében az Amerikai Szélenergia Társaság (AWEA).
A szervezet szerint 2013 elejével 66 amerikai közüzemi vállalat vásárolt vagy birtokolt széler?m?vet, és közel több mint 50 százalékuk 100 megawattnál nagyobb teljesítmény?. Egy évvel ezel?tt ugyanez az arány 42 százalék volt.
Ez nagyrészt a tiszta energiával kapcsolatos termelési adókedvezménnyel magyarázható, amelyet a kongresszus által januárban jóváhagyott törvény keretében hosszabbítottak meg.
forrás: http://hungarian.cri.cn
ezt körülbelül 1650 tonna tüzel?anyaggal lehet kielégíteni évente. Ennek alig 4-6 százalékát képes fedezni a települési zöld hulladék. A maradék beszerzése viszont fejtörést okoz, nem biztos, hogy az önkormányzatok és intézményeik fel vannak erre készülve, ráadásul a szállítás elviheti a f?t?anyag árel?nyének jelent?s részét. Az AERD Megújuló Energia és Régiófejleszt? Zrt. szakért?i szerint megoldást jelenthet, ha a járások területén különböz? konstrukciók mellett saját tüzel?anyag-gyártási kapacitások épülnek ki.
A modell Ausztriában lassan egy évtizede m?ködik. A legutóbbi felmérések szerint az elmúlt 15 évben több mint duplájára emelkedett a közepes – 100 kilowatt és 1 megawatt közötti (jellemz?en néhány intézmény h?ellátásáért felel?s), valamint a nagy – 1 megawatt feletti – biomassza alapú f?tési rendszerek száma. „A beépített h?termel? kapacitások már mindkét rendszer esetében elérik az 1000 megawatt körüli értéket” – mutat rá a modell sikerességére Makra József, a régiófejlesztés lehet?ségeit energetikai rendszereken keresztül vizsgáló vállalat elnöke. A siker kulcsa a megfelel?en koordinált kistérségi összefogás, és ennek mentén a helyi biomassza-lehet?ségek szervezetszer? kiaknázása.
Nyugati szomszédunk esetében a tüzel?anyagot szinte kizárólag a faapríték biztosítja. Idehaza viszont a kihasználatlan lehet?ségeket a mez?gazdasági melléktermékek és az energianövények jelenthetik. A KSH adatai szerint a hazai term?területek 66 százalékán termelnek kalászos növényeket, a szalmának viszont csak alig 60 százalékát takarítják be a gazdaságok. A maradékot korábban els?sorban beszántották, vagy tarlóégetéssel semmisítették meg – ez utóbbi azonban ma már tilos. A magas cellulóztartalmú szalma beszántása viszont nagy mennyiség? nitrogéntartalmú m?trágya felhasználását vonja magával. „A felesleg begy?jtése és energetikai alapanyagként történ? feldolgozása, hasznosítása viszont hatalmas értékkel bírhat az érintett térségek számára. Ráadásul nagy mennyiségekr?l beszélünk, f?leg ha a ma még 90 százalékban felhasználatlan kukorica- és napraforgószárat is hozzávesszük” – mutat rá Makra József. A term?területeken 30-50 kilométeres vonzáskörzetb?l biztosítható az éves teljes fogyasztást kielégít? tüzel?anyag-mennyiség több önkormányzat intézményei számára is, számolták ki az AERD energetikai szakért?i. A térségben fel nem használt mennyiség pedig továbbértékesíthet?. Körülbelül 20 megawatt – ez körülbelül 12-15 apró kistelepülés intézményeinek együttes f?tési szükséglete -h?igény esetében egy brikettáló üzem létesítése már megtérül? beruházás. Ennek a h?energia-szükségletnek a biomassza alapokon nyugvó kielégítése évente 4,8 millió köbméter földgázt vált ki.
20 megawatt esetén a tüzel?anyagok árán tehát 600-620 millió forintot spórolhatnak az önkormányzatok évente. Ehhez járulnak még a térségi gazdaságfejlesztés egyéb járulékos el?nyei.Napjainkban ezek közül a legfontosabb a munkahelyteremtés. „Megvizsgáltuk egy-egy ilyen beruházás munkahelyteremt? hatását és azt láttuk, hogy csak az üzem háromm?szakos m?ködtetése 8-12 családnak teremt megélhetést. A begy?jtési id?szakban pedig akár közmunkaprogram keretében lehet értelmes, értékteremt? munkát adni az embereknek” – ismereti az energetikai régiófejlesztési lehet?ségek terén végzett bels? felmérések eredményét az igazgatóság elnöke. A mez?gazdasági melléktermékek felvásárlása a gazdálkodók számára teremt kiszámítható extra bevételi forrást, teszi hozzá. A járási tüzel?anyag-gyártó bázis egyéb szociális terheket is levehet a települések válláról. Sok esetben probléma, hogy a települések miként segítsék nehezebb anyagi körülmények között él? lakosaikat. Tekintettel arra, hogy a brikett gond nélkül eltüzelhet? cserépkályhában, vegyes tüzelés? kazánban is, szociális juttatásként az önkormányzat saját termelés? brikettel segítheti a családokat, a fennmaradó mennyiséget pedig kedvez? áron értékesíthetik a település további lakosai számára.
Mindezen el?nyök ráadásul kigazdálkodható beruházások mellett jelentkeznek. Egy 20 megawatt f?tési h?igényt kiszolgálni képes, óránként 1,5 tonna kapacitású brikettáló gépsor 70-75 millió forintos költséggel létesíthet?. A telephely fejlesztése – elektromos hálózat b?vítése, épületek átalakítása – további 15-20 millió forintból fedezhet?. Ezeket a költséget akár a járások is kigazdálkodhatják, de megfelel? együttm?ködési konstrukcióban erre szakosodott cégek is vállalják azok felépítését és üzemeltetésért. „Ez utóbbi esetben extra bevételként jelentkezik a helyi ipar?zési adó és a telephely ára, bérleti díja. Ezeket akár termékkel is megválthatja a vállalkozás, de sok esetben vállalják például a közmunkások foglalkoztatását is, cserébe pedig olcsóbban adják a települések intézményeinek a tüzel?anyagot” – mondja Makra József.
Arra a kérdésre, hogy miért nem terjed el itthon a fenti modell, mikor Ausztriában példátlan sikernek számít, a válasz megdöbbent?: a járási, települési döntéshozók nem ismerik a rendelkezésükre álló lehet?ségeket, illetve a járási energetikai szakért?k is hiányoznak a rendszerb?l, akik hozzáért?ként segíthetnének dönteni a településvezet?knek. „Ez vezetett ahhoz, hogy jó néhány önkormányzat most azzal küzd, hogy az állami pályázat segítségével lecserélt kazánjait f?t?anyaggal ellássa. Ráadásul hátráltatják a modell elterjedését a települések érdekellentétei is, amelyek els?sorban a helyi bevételek körül csúcsosodnak ki” – mutat rá a hátráltató tényez?kre Makra József.
Forrás:napi.hu
