Sikerülhet szoláráram nélkül az energiafordulat?
A rövid válasz, nem. De a rendes válasz hosszabb. Ezt mutatja példásan a gondolatfordulat is, ami sokaknál végbement az utóbbi években. Széler?m?vekb?l származó villamosenergia olcsóbb mint a szoláráram – ez volt több éven keresztül az aranyszabály az elemzésekben. Ez ma már másképpen néz ki. Ez már nem érvényes korlátlanul.
Sokan állítják ezt azok a kollégák is, akik a szoláriparból jönnek. Így például professzor Volker Quaschning is, a berlini technikai és gazdasági f?iskola megújuló technikák ágazatának profeszora id?szakos el?adásaiban.
A Magyarországon elérhet? fajlagos szélpotenciál (legfeljebb 250-300W/m2/év) jelent?sen elmarad a tengerparttal rendelkez? európai országok adataitól (600-800 W/m2/év) (Bencze B?cs, 2006). 2001. év végéig négy villamos energia termelésére alkalmas szélturbina készült el (Kulcs, Inota, Mosonszolnok) és teljesen környezetbarát módon termelik az áramot (Bohoczky, 2001). A Magyar Szélenergia Társaság adatai alapján 2007-ben 41 darab er?m? 6505 kW-os teljesítményt produkált. A legtöbb szélturbina Mosonmagyaróváron van (12-12 db), ezt követi Mosonszolnok (3 db) és Csetény (2 db) (Koskocsák, 2008). Itthon a szél átlagsebessége 1,5-2,5 m/s, mely messze van az ideális 6-7 m/s értékt?l (Meskó, 2007).
Számítások alapján 20-50 MW teljesítmény tartományba lehet széler?m? parkokat létesíteni (Bohoczky, 2001). A szélenergia-hasznosítás magyarországi elterjedést az elmúlt években els?sorban a villamosenergia-rendszer, illetve a paksi atomer?m? megépítése óta halogatott tárolókapacitás-fejlesztés elmaradása is hátráltatta.
A magyar villamos energia termelésnek jelenleg mindössze fél-egy százaléka származik szélkerekekb?l a maguk 330 megawattos kapacitásával.
A hazai célok továbbra sem elég ambiciózusak: míg az EU tagállamainak 2020-as célkit?zései az összesítés szerint 34 százalékos megújulóenergia-részarányt vetítetnek el?re a teljes villamos energia termelésen belül, addig Magyarországon ez az arány 15 százalék; mindebb?l a szélenergia a közösség átlagában 14, itthon viszont csak 5 százalékot tehet ki. Legutóbb 2006-ban adott ki létesítési engedélyt széler?m?re az energiahivatal.
A fotovoltaikus- és a szélenergia munkahelyteremt? hatásait tekintve is versenyképesek a nukleáris és fosszilis energiával szemben. A járulékos pozitív hatások között említhet?ek a b?vül? adóbevételek is, a számítások szerint 420 megawatt beépíttet szélenergia kapacitás 10 milliárd forintos nagyságrend? ipar?zési adóbevételt jelenthetne az érdekelt hazai önkormányzatoknak.
Az Európai Unión belül Magyarország sereghajtó a szélenergia hasznosítási terveket tekintve. Becsült adatok szerint akár 2.000 MW is lehet a beépített kapacitás 2030-ra.
A fotovoltaikus energia felhasználásának mértéke jelenleg is alacsony hazánkban. Magyarország adottságai a napenergia-hasznosítás szempontjából kedvez?bbek, mint sok európai országé, tekintettel arra, hogy az évi napsütéses órák száma 1.900–2.200, a bees? napsugárzás éves összege átlagosan 1.300 kWh/m2. A becslések alapján számított magyarországi fotovillamos potenciál (486 milliárd kWh = 1.749 PJ/év) villamosenergia-termelési lehet?sége Magyarország jelenlegi éves villamosenergia-fogyasztásának több mint tizenkétszerese (Pálfy, 2004).
A hazai bruttó villamosenergia-felhasználás 2010-2011. évi mérsékl?d? növekedése a recessziós hatások következtében 2012-ben csökkenésbe fordul, majd csak 2013-ban emelkedik ismét, két év átlagában pedig stagnálás, enyhe növekedés várható. Az import mennyisége és részaránya tovább emelkedik. A lecsökkent kereslet, a jelent?sen besz?kült finanszírozási lehet?ségek, az ágazatot sújtó többletadók terhe, a szabályozási-jogi környezet jelenlegi kiszámíthatatlan állapota miatt a beruházások gyakorlatilag leálltak, további régi egységek állhatnak le.
2012-13-ban a földgázfelhasználás várhatóan stagnál, esetleg kis mértékben csökkenhet. Míg a lakossági szektor igénye két év átlagában várhatóan érdemben nem változik, a villamosenergia-szektor földgázigénye csökken, az egyéb felhasználás pedig emelkedik. Az egyetemes szolgáltatás szoros árszabályozása és az olcsóbb szabadpiaci kínálat kikényszerítette a nyugati irányú beszállítási lehet?ségek növelését és az átláthatóság is javult a határkeresztez? kapacitások kezelésében. Az állam a lehetséges területeken el?nyt biztosít az állami tulajdonú szerepl?nek.
Itt is felhívjuk a figyelmet arra, hogy az energiastatisztikai szolgáltatás a nagy kormányzati átszervezés viharában elt?nt, megsz?nt. Nincs rendszeres tájékoztatás, statisztikai adatszolgáltatás, s az érdekl?d?knek sem válaszol az illetékes hivatal. Úgy véljük, hogy ez nem csak a kutatók ügye, hanem az egész energetika problémája. (http://gkienergia.hu/content/magyar-gazdasag-es-energiaszektor-helyzete-kilatasai-2012-2013-ra)
A villamos csúcsterhelés a hazai rendszerben kb. 1%-kal csökkenve tavaly 6.492 MW volt, az er?m?vek együttes csúcsterhelése viszont még az 5.700 MW-ot sem érte el.
A magyarországi villamosenergia-ellátás energiamérlegében az összes (bruttó) villamosenergia-felhasználás 2011. december 31-es adattal 42.909.638 MWh volt.
Összességében – kerekítve – az mondható, hogy az összes villamosenergia-felhasználás 42,6 TWh-ról 42,9 TWh-ra növekedett egy év alatt, azaz mintegy 0,7%-kal. Ez jelent?sen elmaradt a 2010. évben tapasztalt 2,8%-os növekedést?l (41,422 TWh-ról 42,566 TWh-ra), annak csak mintegy a negyedét érte el.
Azaz 266 433 MWh-val többet használtunk fel 2011-ben, mint 2010-ben, és ez 0,625%-os növekedést jelent.
Feltételezhet?, hogy a nettó villamosenergia-igény növekedési üteme a következ? két évtizedben évente átlagosan 1,5% lesz, valamint a villamos csúcsterhelés évente közel 100 MW-tal fog növekedni. Mindezt meger?síti az is, hogy egyes társaságok (pl. IEA – International Energy Agency) 1%-os növekedést prognosztizálnak az EU villamosenergia-felhasználására, és azt mindenképpen feltételezni lehet, hogy Magyarországon az átlagnál nagyobb lesz a növekmény, hiszen felhasznált villamos energia tekintetében az európai rangsor végén helyezkedünk el.
Tekintettel arra, hogy a már most eléggé elöregedett er?m?parkunknak mintegy a fele vagy még kisebb része maradhat csak meg az említett két évtized távlatában, azt kell jeleznünk, hogy mintegy 9.000 MW új bruttó er?m?ves teljesít?képességet kell létrehozni hazánkban. A források, a villamos teljesít?képességek várható alakulása – meglév?k megsz?nése, újak létesülése – alapján megállapítható, hogy els?sorban a pótlás igénye sürget új létesítést, kisebb mértékben a fogyasztás növekedése.
Nem számolunk azzal – bár lehetne – a tanulmányban, hogy importból 2030-ban mértékadó kapacitás köthet? még le, azzal viszont igen, hogy mi képesek lehetünk az exportra. Bár a kormányzati tervek szerint 2030-ra Magyarország nettó áramexport?r is lehet els?sorban a paksi atomer?m? b?vítése miatt, azonban a jelenlegi trend alapján nem t?nik reális lehet?ségnek, hogy a nukleáris energia húsz év múlva konkurálni tudjon a szél- és a napenergiával.
A forráslétesítés szükségessége (Forrás: MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Forrásoldali Kapacitáselemzése, 2011.)
Az új er?m?ves teljesít?képességb?l kb. 7.000 MW-ot tehetnek ki a nagyer?m?vek, köztük a paksi kétblokkos atomer?m?ves b?vítés 2.000-3.400 MW-ja. A többit a menetrend tartása és a tartalékok képzése miatt f?leg gázturbinás nagyer?m?vek adnák – szénhidrogén tüzelésével.
A maradék 2.000 MW-ot els?sorban a megújuló forrásra építhet? kiser?m?vek tennék ki, amelyek közül különösen a szél-, a napenergiam?vek és a biomassza-tüzelés?ek lehetnek jelent?s részarányúak. Ez utóbbiak a távf?tésben is nagy szerepet játszhatnak.
A MAVIR vizsgálat fontos kiindulási adatsora is a várható villamosenergia-igények elemzésén alapul.
A várható villamos csúcsterhelésnek az alakulásához kell illeszteni a teljesít?képességeket, ezért a jelzett energiaigények alapján számolva feltételezzük, hogy a jelenlegi csúcskihasználási óraszám (mintegy 6.500 óra/év) tovább már nem növekszik. A térségben az új nagyer?m?-építési tervek – els?sorban energia- és környezetpolitikai okokból – halasztódnak. A konszolidálódó piaci helyzet alapján az import és az export különbsége jelent?sen mérsékl?dhet, ha a régiónkban a tartalékok csökkennek.
Biztonsági alapkövetelményként az a korábbi UCTE feltétel tekinthet?, hogy az ún. maradó teljesítmény legyen nagyobb, mint a nettó beépített villamos teljesít?képesség 5%-a. Ebben a felfogásban a tartalék az egyéb, váratlan eseményekre vonatkozik, hiszen a maradó teljesítmény a beépített teljesít?képességb?l úgy adódik ki, hogy az állandó és változó hiányok, a karbantartások és a váratlan kiesések mellett levonják a rendszer irányításához szükséges tartalékokat is.
A behozatali többlet – a villamosenergia-behozatal és a – kivitel különbsége – az ún. fizikai importszaldó a Napi Jelentések alapján:
2010. december 31.-én 5.195.163 MWh,
2011. december 31.-én 6.643.171 MWh
volt, azaz egy év alatt 1 446 008 MWh-val n?tt. Ez 27,9% növekedést jelent, tehát jóval többet, mint egy negyedet.
A magyar villamosenergia-rendszer hivatalos, 2010-es évi statisztikai adatai szerint a 2010-es évi importszaldó szintén 5.195 GWh volt.
Az átvitel, az ún. tranzit er?sen növekedett: 2010-ben még 9,897 – 4,702 TWh volt a behozatal és a kivitel számsora, és 2011-ben ez 13,878 – 7,235 TWh-ra emelkedett.
Feltehet?en a kedvez? piaci feltételek miatt változott meg az ellátásunkban a külkereskedelem aránya, jelent?sége az ellátásban megnövekedett.
Meg kell jegyezni, hogy az importszaldónak ez a nagy aránya azt jelenti, hogy az összes villamosenergia-felhasználáshoz képest ismét 15% fölé kerültünk a behozatali többlettel.
Tekintettel arra, hogy a villamosenergia-felhasználás alig n?tt, az importszaldó viszont jelent?sen megnövekedett, a hazai er?m?vek bruttó villamosenergia-termelése csökkent: míg 2010-ben még 37,37 TWh-t termeltek er?m?veink, addig 2011-ben már csak 36,27 TWh-t, azaz mintegy 3%-kal kevesebbet – az egyel?re még nem hivatalos statisztikák szerint.
A nagyer?m?vek saját villamosenergia-fogyasztása egyrészt az önfogyasztásból (a termelt és kiadott villamos energia különbségéb?l) ered, másrészt a hálózatból vásárolt villamos energiából. Ez utóbbi különösen az egyblokkos er?m?veknél jelent?s, hiszen egy blokk vétel nélkül el sem tudna indulni.
A nagyer?m?veink átlagos villamos önfogyasztása 2011-ben 7,2% volt, míg a kiser?m?veinknél jóval kisebb. Az er?m?park egészére átlagosan, kerekítve most mintegy 7%-kal lehetne számolni. Az önfogyasztás 2010-ben 7,4% volt.
Nagyer?m?veink 2011-ben 68 GWh villamos energiát vásároltak a hálózatból, ami a teljes hálózatra kiadott villamos energia 0,2%-a. Kiser?m?veinkkel együtt sem lehet ez a mutatószám sokkal nagyobb.
Az alábbit hangsúlyozta ki Bencsik János a volt energiaügyért és klímapolitikáért felel?s államtitkár 2011. november 23-án, az újszilvási naper?m? ünnepélyes átadásán.
„A kormányváltást követ?en 169 fotovoltaikus projekt kapott támogatást összesen 7,4 milliárd forint értékben. Az Új Széchenyi Tervben induló projektek keretében összesen 12.8 MW teljesítmény? napelemet építenek be, amely 13 200 tonna szén-dioxid megtakarítást és több mint 15 GWh villamosenergia-termelést jelent évente. A megítélt támogatással rendelkez? napelemes projektek megvalósulása esetén a 2010-es 0.9 MW beépített napelem kapacitás több mint tizennégyszeresére n? majd.”
A becslések alapján számított hazai fotovillamos potenciál (486 mrd kWh=1.749,6 PJ/év) villamosenergia-termelési lehet?sége az ország jelenlegi éves villamosenergia-fogyasztásának több mint 12-szerese. A fotovillamos hasznosítás tehát a jelenleginél lényegesen nagyobb szerepet tölthet be. A potenciál számításánál az épülethomlokzatok napelemes borítása (növel? tényez?) valamint a termikus kollektorok részesedése (csökkent? tényez?) nem lett figyelembe véve. Meg kell továbbá említeni a kombinált fotovillamos-fototermikus energiaátalakítás lehet?ségét is.
A Magyarországon üzemel? napelemes berendezésekre vonatkozó adatbázis nem áll rendelkezésre. A napelemes berendezések 2011-ben üzemel? állománya kb. 800 kWp teljesítményre becsülhet?, amelynek éves energiatermelése kb. 1.140 MWh, azaz 4.104 GJ/év a magyarországi átlagos 30 fokos d?lésszög? telepítéssel számolva.
Az energiamegtakarítás mellett elért környezetszennyezés-csökkenés számításához használható átlagos adat, hogy a napelemek által megtermelt 1 kWh villamos energia mellett megtakarítható szén-dioxid-kibocsátás értéke 0,82 kg. Ennek figyelembevételével a jelenleg 800 kWp teljesítmény? telepített fotovillamos berendezések 934,8 t CO2 kibocsátástól mentesítenek.
Hosszabb távon mindenképen fel kell készülnünk arra, hogy a csúcs mindig a nyári id?szakokra fog esni, mivel a klímah?tés hazánkban is megnövekedik.
Határozottan és gyorsan meg kell oldani a megújuló források támogatását a villamosenergia-termelésben, mert nem tudjuk majd teljesíteni az EU-27-ben tett tízéves vállalásunkat. Nyugat-Európában most a megújulós termelés fejl?désének korszakát éljük. Amíg nem bizonyítottuk be, hogy nekünk ez zsákutca, addig a 20-20-20% féle elveket kellene követnünk. Biztosan nehéz elkötelezni magunkat bizonyos építési irányok mellett az energiafordulat érdekében, de sokkal többet kellene tör?dni a beruházási kockázatokkal és az üzemeltetési rizikókkal – partnerként kezelni a lehetséges belföldi és külföldi befektet?ket egyaránt.
Mi azt gondoljuk, hogy a fotovoltaik és a szélenergia párosításának technológiája kedvez?bb lesz az elkövetkez? években hazánkban is. És reális költségbeállításnál igen is nagy szerepet fognak játszani az energiafordulatban. A megújuló energiatechnológiák fejl?désének a dinamikája olyan nagylépték?, hogy már egy éven belül teljesen más képet fognak mutatni.
Mennyi megújuló villamosenergia termel? rendszer ajánlatos Magyarországnak? Nulla, 110 vagy 200 gigawatt teljesítmény? A válasz dönt?képpen attól függ, hogyan lehetséges a megújulók villamosenenergiáit elosztani és közbentárolni – mint egyébként az energiafordulat sikeressége is egyáltalán.
De a szektor vállalkozásainak a sikerességéhez lényeges, az ügyfeleinek olyan rendszereket felkínálni, amik az igényelt id?pontban szállítják a villamosenergiát. Mert azoknak az id?knek, amikor a szolár- és a széler?m?vek csak tervezhet? nyereség-projektek, azoknak belátható id?n belül vége lesz.
A tározási technológiáknak és a hálózatba történ? integrációnak ezért f? témájának kell lenni ennek a megújuló technológia iparágának.
Mivel a költségcsökkentések lehet?sége a fotovoltaik szektorban magasabb mint a széler?m?veknél, ezért ésszer?, hogy az energiafordulatban jelent?sebb szerepet kaphat hazánkban a fotovoltaik. De figyelmeztetni kell mindenkit a megújulók dinamikus rohamos fejl?désére úgy, hogy ez a szituáció egy éven belül már teljesen más képet is mutathat.
Fotovoltaik : szél = 1 : 1,6
Mivel eddig nincsen semmi féle tanulmány egy teljes energiaszenárióra, ami a 100 %-osan megújuló energiákat kiszámítja és emellett reális költségeket is feltételez, ezért a fotovoltaik optimális kiépítését min?ségi oldalról kell megközelíteni. A fotovoltaik érdemleges nagyságának a kiépítéséhez meg kell becsülnünk, hogy hogyan minimálhatjuk a fluktuációkat a jöv? energiarendszereiben.
E mögött az a kézenfogható gondolat van, hogy a Nap sokszor akkor süt amikor nem fúj a szél és fordítva. Hogy szisztematikus adatokat kaphassunk elemezni kell a hazai hálózat fogyasztási adatait és a szolár- és a széler?m?vek termelési adatait egy egész évre nézve. Ezután lépcs?r?l lépcs?re megnövelhetjük a szolár- és a széláram részesedését mindaddig, amíg hazánk egész éves villamosenenergia igényének az átlagolt 80 százalékát lefedi. Eközben szükségszer?en vannak olyan pillanatok, amikor túl sok áram lesz termelve és másszor amikor a szolár és a szél együttesen túl kevés teljesítményt hoznak. Ezt a kikerülhetetlen ingadozást (fluktuációt) kell a tározó rendszereknek kiegészíteni. A modellünket ezért olyan irányba kell optimalizálni, hogy lehet?ség szerint kevés ingadozást kelljen kiszabályozni. Ez az az eset, amikor a széler?m?vek teljesítménye 1, 6 szorosa a fotovoltaik rendszerek teljesítményének.
A számításokban nincsenek más megújuló energiák mint a biomassza, vízer? és geotermia beleértve, amik valószín?leg nem több mint 10-20 százalékot fedhetnek le a villamosenergia szükségletben.
A nagy kihívások a megújuló energiák fluktuációjának kiegyenlítésében vannak. Ami azt jelenti, hogy télen, amikor a fotovoltaik rendszerek viszonylag kevés áramot termelnek, a kapcsolt h?- és villamosenergia-termel? egységek termelik az áramot és a h?t és Smart Gridek vezérlik az intelligens elektromos készülékeket.
Vannak viszont kételyek, mivel a részben a 70-es években megépített hálózatunk „merevek”. Az el?tt még léteztek h?- és villamosenergia-termel? egységek több ipari létesítményben.
Amennyiben az ingadozás (fluktuáció) kérdése megoldódott, úgy további el?nyüket is kijátszhatják a szolárrendszerek az energiafordulatban. Mivel ezeket ott is fel lehet állítani, ahol arra szükség van, tehát decentralizáltan. Ez minimalizálja a hálózat kiépítésének a szükségességét, hogy mennyi lehetne az, arra még senki sem tudott mennyiségi adatot megadni.
De mégegyszer a lényeg, hogy a fotovoltaik ne csak gazdasági okok miatt legyen kiépítve. Szeretnénk a fotovoltaikával együtt az energiafordulatot elérni, ezért a lakossággal való elfogadtatás a cél. Mert lehetséges az, hogy a lakosságot részesíthetnénk a szolárparkoknál, amíg központi nagy rendszereknél vagy a sivatagban csak a nagy befektet?k kereshetnének.
A tömeg ereje így is úgy is meg fogja magát hamarosan mutatni. Az árak továbbra is csökennek. Aki magának felépít egy akkumulátoros tározós napelemes rendszert, az pár éven belül lényegesen kevesebb áramdíjat fog fizetni mint a konektorból érkez? áramért. És akkor alig lehet majd a szolárrendszerekbe történ? befektetéseket megakadályozni.
Tározós rendszerek alkalmazása
Most 2012 július elején állította fel az IBC Solar AG (Bad Staffelstein) az SWN Neustadt GmbH áramszolgáltatónál a 200 kWh-s kapacitású szoláráram tározót. A Fechheim városrészben üzemel? fotovoltaik rendszerek által túltermelt villamosenergiája ezentúl közben lesz tárolva és az id?eltolással lesz a hálózatra ráttáplálva. Ezzel is a hálózatot kívánják stabilizálni (tehermentesíti a törpefeszültség? hálózatot és a középfeszültség? transzformátort) és a Németországban sokat vitatott drága hálózatb?vítést akarják kikerülni. Az ilyenfajta befektetési megkönnyítések fontos hozzájárulást nyújtanak az energiafordulathoz, mert így ezzel is a megújuló energiák versenyképességét biztosítják.
Szoláráram tározó felállítása a Neustadt GmbH áramszolgáltatónál
A kivitelezést majdnem két éves tervezési munka el?zte meg. Ezzel a mintaprojekttel is szeretnék igazolni, hogy milyen fontos a fejl?dési folyamatokat figyelni és nem csak a hálózatb?vítés az egyetlen igaz út, a megújuló energiákat integrálni és az energiafordulatot illetve a környezetkáros CO2 csökkentési célokat elérni.
Az áramtározókat össze lehet egymással kötni. Amikor a villamosenergia termelési értéke elérte a bizonyos küszöbértéket, úgy a helyi fotovoltaik rendszerek által termelt villamosenergia a köztes tározóba lesz irányítva. És amikor a készenléti energia ismét elérte a beállított köszöbértékét, úgy a tárolt áram ismét a hálózatra lesz irányítva. Ez leginkább esténként és a reggeli órákban történik, amikor a háztartások sok elektromos fogyasztói áramot igényelnek. Az el?ször csak számítási alapokon nyugvó küszöbértéket állandóan értékelik és szükség esetén ezt módosítják az elkövetkez? projektekben.
Az elkövetkez? id?kben több ilyen áramtározót össze lehetne kötni virtuálisan és intelligensen is. Több más decentralizált villamosenergia-termel? egységekkel ezek egy virtuális er?m?vet képeznek. Ami által nem csak a hálózatot segíti napmentes periódusok alatt, hanem a csúcser?m?vek építése is elkerülhet?ek.
A következ? részben a hálózatba történ? itegrálásról, a saját felhasználásról általában és a saját felhasználáskor alkalmazott mér?óráról folytatjuk írásunkat.
Forrásfelhasználás: A magyar villamosenergia-ellátás el?z? évi változásainak elemzése / dr. Stróbl Alajos
2012.07.12. | Michael Debreczeni © MNM Zrt.
Sikerülhet szoláráram nélkül az energiafordulat?
A rövid válasz, nem. De a rendes válasz hosszabb. Ezt mutatja példásan a gondolatfordulat is,
ami sokaknál végbement az utóbbi években. Széler?m?vekb?l származó villamosenergia olcsóbb mint a szoláráram – ez volt több éven keresztül az aranyszabály az elemzésekben. Ez ma már másképpen néz ki. Ez már nem érvényes korlátlanul.
Sokan állítják ezt azok a kollégák is, akik a szoláriparból jönnek. Így például professzor Volker Quaschning is, a berlini technikai és gazdasági f?iskola megújuló technikák ágazatának profeszora id?szakos el?adásaiban.
A Magyarországon elérhet? fajlagos szélpotenciál (legfeljebb 250-300W/m2/év) jelent?sen elmarad a tengerparttal rendelkez? európai országok adataitól (600-800 W/m2/év) (Bencze B?cs, 2006). 2001. év végéig négy villamos energia termelésére alkalmas szélturbina készült el (Kulcs, Inota, Mosonszolnok) és teljesen környezetbarát módon termelik az áramot (Bohoczky, 2001). A Magyar Szélenergia Társaság adatai alapján 2007-ben 41 darab er?m? 6505 kW-os teljesítményt produkált. A legtöbb szélturbina Mosonmagyaróváron van (12-12 db), ezt követi Mosonszolnok (3 db) és Csetény (2 db) (Koskocsák, 2008). Itthon a szél átlagsebessége 1,5-2,5 m/s, mely messze van az ideális 6-7 m/s értékt?l (Meskó, 2007).
Számítások alapján 20-50 MW teljesítmény tartományba lehet széler?m? parkokat létesíteni (Bohoczky, 2001). A szélenergia-hasznosítás magyarországi elterjedést az elmúlt években els?sorban a villamosenergia-rendszer, illetve a paksi atomer?m? megépítése óta halogatott tárolókapacitás-fejlesztés elmaradása is hátráltatta.
A magyar villamos energia termelésnek jelenleg mindössze fél-egy százaléka származik szélkerekekb?l a maguk 330 megawattos kapacitásával.
A hazai célok továbbra sem elég ambiciózusak: míg az EU tagállamainak 2020-as célkit?zései az összesítés szerint 34 százalékos megújulóenergia-részarányt vetítetnek el?re a teljes villamos energia termelésen belül, addig Magyarországon ez az arány 15 százalék; mindebb?l a szélenergia a közösség átlagában 14, itthon viszont csak 5 százalékot tehet ki. Legutóbb 2006-ban adott ki létesítési engedélyt széler?m?re az energiahivatal.
A fotovoltaikus- és a szélenergia munkahelyteremt? hatásait tekintve is versenyképesek a nukleáris és fosszilis energiával szemben. A járulékos pozitív hatások között említhet?ek a b?vül? adóbevételek is, a számítások szerint 420 megawatt beépíttet szélenergia kapacitás 10 milliárd forintos nagyságrend? ipar?zési adóbevételt jelenthetne az érdekelt hazai önkormányzatoknak.
Az Európai Unión belül Magyarország sereghajtó a szélenergia hasznosítási terveket tekintve. Becsült adatok szerint akár 2.000 MW is lehet a beépített kapacitás 2030-ra.
A fotovoltaikus energia felhasználásának mértéke jelenleg is alacsony hazánkban. Magyarország adottságai a napenergia-hasznosítás szempontjából kedvez?bbek, mint sok európai országé, tekintettel arra, hogy az évi napsütéses órák száma 1.900–2.200, a bees? napsugárzás éves összege átlagosan 1.300 kWh/m2. A becslések alapján számított magyarországi fotovillamos potenciál (486 milliárd kWh = 1.749 PJ/év) villamosenergia-termelési lehet?sége Magyarország jelenlegi éves villamosenergia-fogyasztásának több mint tizenkétszerese (Pálfy, 2004).
A hazai bruttó villamosenergia-felhasználás 2010-2011. évi mérsékl?d? növekedése a recessziós hatások következtében 2012-ben csökkenésbe fordul, majd csak 2013-ban emelkedik ismét, két év átlagában pedig stagnálás, enyhe növekedés várható. Az import mennyisége és részaránya tovább emelkedik. A lecsökkent kereslet, a jelent?sen besz?kült finanszírozási lehet?ségek, az ágazatot sújtó többletadók terhe, a szabályozási-jogi környezet jelenlegi kiszámíthatatlan állapota miatt a beruházások gyakorlatilag leálltak, további régi egységek állhatnak le.
2012-13-ban a földgázfelhasználás várhatóan stagnál, esetleg kis mértékben csökkenhet. Míg a lakossági szektor igénye két év átlagában várhatóan érdemben nem változik, a villamosenergia-szektor földgázigénye csökken, az egyéb felhasználás pedig emelkedik. Az egyetemes szolgáltatás szoros árszabályozása és az olcsóbb szabadpiaci kínálat kikényszerítette a nyugati irányú beszállítási lehet?ségek növelését és az átláthatóság is javult a határkeresztez? kapacitások kezelésében. Az állam a lehetséges területeken el?nyt biztosít az állami tulajdonú szerepl?nek.
Itt is felhívjuk a figyelmet arra, hogy az energiastatisztikai szolgáltatás a nagy kormányzati átszervezés viharában elt?nt, megsz?nt. Nincs rendszeres tájékoztatás, statisztikai adatszolgáltatás, s az érdekl?d?knek sem válaszol az illetékes hivatal. Úgy véljük, hogy ez nem csak a kutatók ügye, hanem az egész energetika problémája. (http://gkienergia.hu/content/magyar-gazdasag-es-energiaszektor-helyzete-kilatasai-2012-2013-ra)
A villamos csúcsterhelés a hazai rendszerben kb. 1%-kal csökkenve tavaly 6.492 MW volt, az er?m?vek együttes csúcsterhelése viszont még az 5.700 MW-ot sem érte el.
A magyarországi villamosenergia-ellátás energiamérlegében az összes (bruttó) villamosenergia-felhasználás 2011. december 31-es adattal 42.909.638 MWh volt.
Összességében – kerekítve – az mondható, hogy az összes villamosenergia-felhasználás 42,6 TWh-ról 42,9 TWh-ra növekedett egy év alatt, azaz mintegy 0,7%-kal. Ez jelent?sen elmaradt a 2010. évben tapasztalt 2,8%-os növekedést?l (41,422 TWh-ról 42,566 TWh-ra), annak csak mintegy a negyedét érte el.
Azaz 266 433 MWh-val többet használtunk fel 2011-ben, mint 2010-ben, és ez 0,625%-os növekedést jelent.
Feltételezhet?, hogy a nettó villamosenergia-igény növekedési üteme a következ? két évtizedben évente átlagosan 1,5% lesz, valamint a villamos csúcsterhelés évente közel 100 MW-tal fog növekedni. Mindezt meger?síti az is, hogy egyes társaságok (pl. IEA – International Energy Agency) 1%-os növekedést prognosztizálnak az EU villamosenergia-felhasználására, és azt mindenképpen feltételezni lehet, hogy Magyarországon az átlagnál nagyobb lesz a növekmény, hiszen felhasznált villamos energia tekintetében az európai rangsor végén helyezkedünk el.
Tekintettel arra, hogy a már most eléggé elöregedett er?m?parkunknak mintegy a fele vagy még kisebb része maradhat csak meg az említett két évtized távlatában, azt kell jeleznünk, hogy mintegy 9.000 MW új bruttó er?m?ves teljesít?képességet kell létrehozni hazánkban. A források, a villamos teljesít?képességek várható alakulása – meglév?k megsz?nése, újak létesülése – alapján megállapítható, hogy els?sorban a pótlás igénye sürget új létesítést, kisebb mértékben a fogyasztás növekedése.
Nem számolunk azzal – bár lehetne – a tanulmányban, hogy importból 2030-ban mértékadó kapacitás köthet? még le, azzal viszont igen, hogy mi képesek lehetünk az exportra. Bár a kormányzati tervek szerint 2030-ra Magyarország nettó áramexport?r is lehet els?sorban a paksi atomer?m? b?vítése miatt, azonban a jelenlegi trend alapján nem t?nik reális lehet?ségnek, hogy a nukleáris energia húsz év múlva konkurálni tudjon a szél- és a napenergiával.
A forráslétesítés szükségessége (Forrás: MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Forrásoldali Kapacitáselemzése, 2011.)
Az új er?m?ves teljesít?képességb?l kb. 7.000 MW-ot tehetnek ki a nagyer?m?vek, köztük a paksi kétblokkos atomer?m?ves b?vítés 2.000-3.400 MW-ja. A többit a menetrend tartása és a tartalékok képzése miatt f?leg gázturbinás nagyer?m?vek adnák – szénhidrogén tüzelésével.
A maradék 2.000 MW-ot els?sorban a megújuló forrásra építhet? kiser?m?vek tennék ki, amelyek közül különösen a szél-, a napenergiam?vek és a biomassza-tüzelés?ek lehetnek jelent?s részarányúak. Ez utóbbiak a távf?tésben is nagy szerepet játszhatnak.
A MAVIR vizsgálat fontos kiindulási adatsora is a várható villamosenergia-igények elemzésén alapul.
A várható villamos csúcsterhelésnek az alakulásához kell illeszteni a teljesít?képességeket, ezért a jelzett energiaigények alapján számolva feltételezzük, hogy a jelenlegi csúcskihasználási óraszám (mintegy 6.500 óra/év) tovább már nem növekszik. A térségben az új nagyer?m?-építési tervek – els?sorban energia- és környezetpolitikai okokból – halasztódnak. A konszolidálódó piaci helyzet alapján az import és az export különbsége jelent?sen mérsékl?dhet, ha a régiónkban a tartalékok csökkennek.
Biztonsági alapkövetelményként az a korábbi UCTE feltétel tekinthet?, hogy az ún. maradó teljesítmény legyen nagyobb, mint a nettó beépített villamos teljesít?képesség 5%-a. Ebben a felfogásban a tartalék az egyéb, váratlan eseményekre vonatkozik, hiszen a maradó teljesítmény a beépített teljesít?képességb?l úgy adódik ki, hogy az állandó és változó hiányok, a karbantartások és a váratlan kiesések mellett levonják a rendszer irányításához szükséges tartalékokat is.
A behozatali többlet – a villamosenergia-behozatal és a – kivitel különbsége – az ún. fizikai importszaldó a Napi Jelentések alapján:
2010. december 31.-én 5.195.163 MWh,
2011. december 31.-én 6.643.171 MWh
volt, azaz egy év alatt 1 446 008 MWh-val n?tt. Ez 27,9% növekedést jelent, tehát jóval többet, mint egy negyedet.
A magyar villamosenergia-rendszer hivatalos, 2010-es évi statisztikai adatai szerint a 2010-es évi importszaldó szintén 5.195 GWh volt.
Az átvitel, az ún. tranzit er?sen növekedett: 2010-ben még 9,897 – 4,702 TWh volt a behozatal és a kivitel számsora, és 2011-ben ez 13,878 – 7,235 TWh-ra emelkedett.
Feltehet?en a kedvez? piaci feltételek miatt változott meg az ellátásunkban a külkereskedelem aránya, jelent?sége az ellátásban megnövekedett.
Meg kell jegyezni, hogy az importszaldónak ez a nagy aránya azt jelenti, hogy az összes villamosenergia-felhasználáshoz képest ismét 15% fölé kerültünk a behozatali többlettel.
Tekintettel arra, hogy a villamosenergia-felhasználás alig n?tt, az importszaldó viszont jelent?sen megnövekedett, a hazai er?m?vek bruttó villamosenergia-termelése csökkent: míg 2010-ben még 37,37 TWh-t termeltek er?m?veink, addig 2011-ben már csak 36,27 TWh-t, azaz mintegy 3%-kal kevesebbet – az egyel?re még nem hivatalos statisztikák szerint.
A nagyer?m?vek saját villamosenergia-fogyasztása egyrészt az önfogyasztásból (a termelt és kiadott villamos energia különbségéb?l) ered, másrészt a hálózatból vásárolt villamos energiából. Ez utóbbi különösen az egyblokkos er?m?veknél jelent?s, hiszen egy blokk vétel nélkül el sem tudna indulni.
A nagyer?m?veink átlagos villamos önfogyasztása 2011-ben 7,2% volt, míg a kiser?m?veinknél jóval kisebb. Az er?m?park egészére átlagosan, kerekítve most mintegy 7%-kal lehetne számolni. Az önfogyasztás 2010-ben 7,4% volt.
Nagyer?m?veink 2011-ben 68 GWh villamos energiát vásároltak a hálózatból, ami a teljes hálózatra kiadott villamos energia 0,2%-a. Kiser?m?veinkkel együtt sem lehet ez a mutatószám sokkal nagyobb.
Az alábbit hangsúlyozta ki Bencsik János a volt energiaügyért és klímapolitikáért felel?s államtitkár 2011. november 23-án, az újszilvási naper?m? ünnepélyes átadásán.
„A kormányváltást követ?en 169 fotovoltaikus projekt kapott támogatást összesen 7,4 milliárd forint értékben. Az Új Széchenyi Tervben induló projektek keretében összesen 12.8 MW teljesítmény? napelemet építenek be, amely 13 200 tonna szén-dioxid megtakarítást és több mint 15 GWh villamosenergia-termelést jelent évente. A megítélt támogatással rendelkez? napelemes projektek megvalósulása esetén a 2010-es 0.9 MW beépített napelem kapacitás több mint tizennégyszeresére n? majd.”
A becslések alapján számított hazai fotovillamos potenciál (486 mrd kWh=1.749,6 PJ/év) villamosenergia-termelési lehet?sége az ország jelenlegi éves villamosenergia-fogyasztásának több mint 12-szerese. A fotovillamos hasznosítás tehát a jelenleginél lényegesen nagyobb szerepet tölthet be. A potenciál számításánál az épülethomlokzatok napelemes borítása (növel? tényez?) valamint a termikus kollektorok részesedése (csökkent? tényez?) nem lett figyelembe véve. Meg kell továbbá említeni a kombinált fotovillamos-fototermikus energiaátalakítás lehet?ségét is.
A Magyarországon üzemel? napelemes berendezésekre vonatkozó adatbázis nem áll rendelkezésre. A napelemes berendezések 2011-ben üzemel? állománya kb. 800 kWp teljesítményre becsülhet?, amelynek éves energiatermelése kb. 1.140 MWh, azaz 4.104 GJ/év a magyarországi átlagos 30 fokos d?lésszög? telepítéssel számolva.
Az energiamegtakarítás mellett elért környezetszennyezés-csökkenés számításához használható átlagos adat, hogy a napelemek által megtermelt 1 kWh villamos energia mellett megtakarítható szén-dioxid-kibocsátás értéke 0,82 kg. Ennek figyelembevételével a jelenleg 800 kWp teljesítmény? telepített fotovillamos berendezések 934,8 t CO2 kibocsátástól mentesítenek.
Hosszabb távon mindenképen fel kell készülnünk arra, hogy a csúcs mindig a nyári id?szakokra fog esni, mivel a klímah?tés hazánkban is megnövekedik.
Határozottan és gyorsan meg kell oldani a megújuló források támogatását a villamosenergia-termelésben, mert nem tudjuk majd teljesíteni az EU-27-ben tett tízéves vállalásunkat. Nyugat-Európában most a megújulós termelés fejl?désének korszakát éljük. Amíg nem bizonyítottuk be, hogy nekünk ez zsákutca, addig a 20-20-20% féle elveket kellene követnünk. Biztosan nehéz elkötelezni magunkat bizonyos építési irányok mellett az energiafordulat érdekében, de sokkal többet kellene tör?dni a beruházási kockázatokkal és az üzemeltetési rizikókkal – partnerként kezelni a lehetséges belföldi és külföldi befektet?ket egyaránt.
Mi azt gondoljuk, hogy a fotovoltaik és a szélenergia párosításának technológiája kedvez?bb lesz az elkövetkez? években hazánkban is. És reális költségbeállításnál igen is nagy szerepet fognak játszani az energiafordulatban. A megújuló energiatechnológiák fejl?désének a dinamikája olyan nagylépték?, hogy már egy éven belül teljesen más képet fognak mutatni.
Mennyi megújuló villamosenergia termel? rendszer ajánlatos Magyarországnak? Nulla, 110 vagy 200 gigawatt teljesítmény? A válasz dönt?képpen attól függ, hogyan lehetséges a megújulók villamosenenergiáit elosztani és közbentárolni – mint egyébként az energiafordulat sikeressége is egyáltalán.
De a szektor vállalkozásainak a sikerességéhez lényeges, az ügyfeleinek olyan rendszereket felkínálni, amik az igényelt id?pontban szállítják a villamosenergiát. Mert azoknak az id?knek, amikor a szolár- és a széler?m?vek csak tervezhet? nyereség-projektek, azoknak belátható id?n belül vége lesz.
A tározási technológiáknak és a hálózatba történ? integrációnak ezért f? témájának kell lenni ennek a megújuló technológia iparágának.
Mivel a költségcsökkentések lehet?sége a fotovoltaik szektorban magasabb mint a széler?m?veknél, ezért ésszer?, hogy az energiafordulatban jelent?sebb szerepet kaphat hazánkban a fotovoltaik. De figyelmeztetni kell mindenkit a megújulók dinamikus rohamos fejl?désére úgy, hogy ez a szituáció egy éven belül már teljesen más képet is mutathat.
Fotovoltaik : szél = 1 : 1,6
Mivel eddig nincsen semmi féle tanulmány egy teljes energiaszenárióra, ami a 100 %-osan megújuló energiákat kiszámítja és emellett reális költségeket is feltételez, ezért a fotovoltaik optimális kiépítését min?ségi oldalról kell megközelíteni. A fotovoltaik érdemleges nagyságának a kiépítéséhez meg kell becsülnünk, hogy hogyan minimálhatjuk a fluktuációkat a jöv? energiarendszereiben.
E mögött az a kézenfogható gondolat van, hogy a Nap sokszor akkor süt amikor nem fúj a szél és fordítva. Hogy szisztematikus adatokat kaphassunk elemezni kell a hazai hálózat fogyasztási adatait és a szolár- és a széler?m?vek termelési adatait egy egész évre nézve. Ezután lépcs?r?l lépcs?re megnövelhetjük a szolár- és a széláram részesedését mindaddig, amíg hazánk egész éves villamosenenergia igényének az átlagolt 80 százalékát lefedi. Eközben szükségszer?en vannak olyan pillanatok, amikor túl sok áram lesz termelve és másszor amikor a szolár és a szél együttesen túl kevés teljesítményt hoznak. Ezt a kikerülhetetlen ingadozást (fluktuációt) kell a tározó rendszereknek kiegészíteni. A modellünket ezért olyan irányba kell optimalizálni, hogy lehet?ség szerint kevés ingadozást kelljen kiszabályozni. Ez az az eset, amikor a széler?m?vek teljesítménye 1, 6 szorosa a fotovoltaik rendszerek teljesítményének.
A számításokban nincsenek más megújuló energiák mint a biomassza, vízer? és geotermia beleértve, amik valószín?leg nem több mint 10-20 százalékot fedhetnek le a villamosenergia szükségletben.
A nagy kihívások a megújuló energiák fluktuációjának kiegyenlítésében vannak. Ami azt jelenti, hogy télen, amikor a fotovoltaik rendszerek viszonylag kevés áramot termelnek, a kapcsolt h?- és villamosenergia-termel? egységek termelik az áramot és a h?t és Smart Gridek vezérlik az intelligens elektromos készülékeket.
Vannak viszont kételyek, mivel a részben a 70-es években megépített hálózatunk „merevek”. Az el?tt még léteztek h?- és villamosenergia-termel? egységek több ipari létesítményben.
Amennyiben az ingadozás (fluktuáció) kérdése megoldódott, úgy további el?nyüket is kijátszhatják a szolárrendszerek az energiafordulatban. Mivel ezeket ott is fel lehet állítani, ahol arra szükség van, tehát decentralizáltan. Ez minimalizálja a hálózat kiépítésének a szükségességét, hogy mennyi lehetne az, arra még senki sem tudott mennyiségi adatot megadni.
De mégegyszer a lényeg, hogy a fotovoltaik ne csak gazdasági okok miatt legyen kiépítve. Szeretnénk a fotovoltaikával együtt az energiafordulatot elérni, ezért a lakossággal való elfogadtatás a cél. Mert lehetséges az, hogy a lakosságot részesíthetnénk a szolárparkoknál, amíg központi nagy rendszereknél vagy a sivatagban csak a nagy befektet?k kereshetnének.
A tömeg ereje így is úgy is meg fogja magát hamarosan mutatni. Az árak továbbra is csökennek. Aki magának felépít egy akkumulátoros tározós napelemes rendszert, az pár éven belül lényegesen kevesebb áramdíjat fog fizetni mint a konektorból érkez? áramért. És akkor alig lehet majd a szolárrendszerekbe történ? befektetéseket megakadályozni.
Tározós rendszerek alkalmazása
Most 2012 július elején állította fel az IBC Solar AG (Bad Staffelstein) az SWN Neustadt GmbH áramszolgáltatónál a 200 kWh-s kapacitású szoláráram tározót. A Fechheim városrészben üzemel? fotovoltaik rendszerek által túltermelt villamosenergiája ezentúl közben lesz tárolva és az id?eltolással lesz a hálózatra ráttáplálva. Ezzel is a hálózatot kívánják stabilizálni (tehermentesíti a törpefeszültség? hálózatot és a középfeszültség? transzformátort) és a Németországban sokat vitatott drága hálózatb?vítést akarják kikerülni. Az ilyenfajta befektetési megkönnyítések fontos hozzájárulást nyújtanak az energiafordulathoz, mert így ezzel is a megújuló energiák versenyképességét biztosítják.
Szoláráram tározó felállítása a Neustadt GmbH áramszolgáltatónál
A kivitelezést majdnem két éves tervezési munka el?zte meg. Ezzel a mintaprojekttel is szeretnék igazolni, hogy milyen fontos a fejl?dési folyamatokat figyelni és nem csak a hálózatb?vítés az egyetlen igaz út, a megújuló energiákat integrálni és az energiafordulatot illetve a környezetkáros CO2 csökkentési célokat elérni.
Az áramtározókat össze lehet egymással kötni. Amikor a villamosenergia termelési értéke elérte a bizonyos küszöbértéket, úgy a helyi fotovoltaik rendszerek által termelt villamosenergia a köztes tározóba lesz irányítva. És amikor a készenléti energia ismét elérte a beállított köszöbértékét, úgy a tárolt áram ismét a hálózatra lesz irányítva. Ez leginkább esténként és a reggeli órákban történik, amikor a háztartások sok elektromos fogyasztói áramot igényelnek. Az el?ször csak számítási alapokon nyugvó küszöbértéket állandóan értékelik és szükség esetén ezt módosítják az elkövetkez? projektekben.
Az elkövetkez? id?kben több ilyen áramtározót össze lehetne kötni virtuálisan és intelligensen is. Több más decentralizált villamosenergia-termel? egységekkel ezek egy virtuális er?m?vet képeznek. Ami által nem csak a hálózatot segíti napmentes periódusok alatt, hanem a csúcser?m?vek építése is elkerülhet?ek.
A következ? részben a hálózatba történ? itegrálásról, a saját felhasználásról általában és a saját felhasználáskor alkalmazott mér?óráról folytatjuk írásunkat.
Forrásfelhasználás: A magyar villamosenergia-ellátás el?z? évi változásainak elemzése / dr. Stróbl Alajos
2012.07.12. | Michael Debreczeni © MNM Zrt.
Összesen 102 MW beépített teljesítménnyel, három brit szélfarmot vásárolt a világ legnagyobb viszontbiztosító társasága,
a Munich Re. A tranzakció pontos összegét nem hozták nyilvánosságra, a társaság csupán annyit közölt, hogy a befektetés értéke euróban kifejezve „kisebb háromjegy? milliós” összeg – számol be a Bloomberg.
A társaság nem adott pontos közlést arról, hogy mennyiért vásárolta meg a szélenergetikai eszközöket, csupán annyit közöltek, hogy a befektetés értéke euróban kifejezve „kisebb háromjegy? milliós”.
A Munich Re korábban bejelentette, hogy összesen 2,5 milliárd eurót kíván kihelyezni megújuló energetikai eszközökbe. A társaság a mostani tranzakcióval már tavaly óta meghaladta a 600 millió eurót.
A biztosítótársaságok egyre nagyobb szerepet kezdenek betölteni a zöld energetikai projektek finanszírozásában. A társaságok el?szeretettel fektetnek be a fiatal, azonban már kipróbált szélparkokba. Nemrég a világ egyik másik meghatározó biztosítótársasága, az Allianz jelentett be hasonló tranzakciót. Az Allianz tavasszal összesen 74 MW-nyi szélfarmot vásárolt Franciaországban és Németországban, amellyel 658 MW-ra növelte a tulajdonában álló szélkapacitások mértékét.
Forrás: portfoloi.hu
Összesen 102 MW beépített teljesítménnyel, három brit szélfarmot vásárolt a világ legnagyobb viszontbiztosító társasága, a Munich Re. A tranzakció pontos összegét nem hozták nyilvánosságra, a társaság csupán annyit közölt, hogy a befektetés értéke euróban kifejezve „kisebb háromjegy? milliós” összeg – számol be a Bloomberg.
A társaság nem adott pontos közlést arról, hogy mennyiért vásárolta meg a szélenergetikai eszközöket, csupán annyit közöltek, hogy a befektetés értéke euróban kifejezve „kisebb háromjegy? milliós”.
A Munich Re korábban bejelentette, hogy összesen 2,5 milliárd eurót kíván kihelyezni megújuló energetikai eszközökbe. A társaság a mostani tranzakcióval már tavaly óta meghaladta a 600 millió eurót.
A biztosítótársaságok egyre nagyobb szerepet kezdenek betölteni a zöld energetikai projektek finanszírozásában. A társaságok el?szeretettel fektetnek be a fiatal, azonban már kipróbált szélparkokba. Nemrég a világ egyik másik meghatározó biztosítótársasága, az Allianz jelentett be hasonló tranzakciót. Az Allianz tavasszal összesen 74 MW-nyi szélfarmot vásárolt Franciaországban és Németországban, amellyel 658 MW-ra növelte a tulajdonában álló szélkapacitások mértékét.
Forrás: portfoloi.hu
Összesen 102 MW beépített teljesítménnyel, három brit szélfarmot vásárolt a világ legnagyobb viszontbiztosító társasága, a Munich Re. A tranzakció pontos összegét nem hozták nyilvánosságra, a társaság csupán annyit közölt, hogy a befektetés értéke euróban kifejezve „kisebb háromjegy? milliós” összeg – számol be a Bloomberg.
A társaság nem adott pontos közlést arról, hogy mennyiért vásárolta meg a szélenergetikai eszközöket, csupán annyit közöltek, hogy a befektetés értéke euróban kifejezve „kisebb háromjegy? milliós”.
A Munich Re korábban bejelentette, hogy összesen 2,5 milliárd eurót kíván kihelyezni megújuló energetikai eszközökbe. A társaság a mostani tranzakcióval már tavaly óta meghaladta a 600 millió eurót.
A biztosítótársaságok egyre nagyobb szerepet kezdenek betölteni a zöld energetikai projektek finanszírozásában. A társaságok el?szeretettel fektetnek be a fiatal, azonban már kipróbált szélparkokba. Nemrég a világ egyik másik meghatározó biztosítótársasága, az Allianz jelentett be hasonló tranzakciót. Az Allianz tavasszal összesen 74 MW-nyi szélfarmot vásárolt Franciaországban és Németországban, amellyel 658 MW-ra növelte a tulajdonában álló szélkapacitások mértékét.
Forrás: portfoloi.hu
Az épületek tervezésekor a jöv?ben kötelez?en meg kell vizsgálni az alternatív energetikai rendszerek alkalmazásának lehet?ségét. Az ezer négyzetméteresnél nagyobb középületeknél 2013. január 9-t?l, az egyéb épületek esetében 2013. július 9-t?l vezetnék be a felújítások és b?vítések esetén is érvényes kötelezettséget a legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent belügyminiszteri rendelet szerint.
A rendelet az energiatanúsítványt bevezet?, 2006 tavaszán született tárca nélküli miniszteri rendeletet módosítja. A középület fogalma így szól: hatósági rendeltetés?, állami tulajdonú és közhasználatú épület. Az alternatív energetikai rendszerbe pedig a megújuló energiaforrásokon alapuló decentralizált energiaellátási rendszert érti a jogszabály, de ez kiegészül a kapcsolt energiatermeléssel (a gázmotoros áramtermeléssel és f?téssel), továbbá a távf?téssel és -h?téssel, illetve a h?szivattyúval.
A rendelet melléklete új épületbe, illetve a meglév?be kazáncserekor zárt égéster? kondenzációs gázkazánt javasol. Viszont a 100 négyzetméteresnél nagyobb épületekben kötelez?vé teszi a kazánból kijöv? víz h?fokának, a küls? leveg? h?mérsékletét?l függ? szabályozását.
Az utóbbi id?ben több szakmai fórumon elhangzott: miután az EU-ban 2020-tól már csak passzív ház építhet?, erre – szakaszosan – a magyar szabályozásnak is fel kellene készülnie. Ennek része lenne az, hogy az épületek határoló szerkezeteinek h?átbocsátását folyamatosan csökkentenék annyira, hogy egy négyzetméternyi lakófelületet, egy szezonban 15 kilowattóra energiával lehessen kif?teni. A rendelet mellékletében szerepl? h?átbocsátási értékeket a mostani módosítás nem változtatta meg.
Forrás: MTI
Az épületek tervezésekor a jöv?ben kötelez?en meg kell vizsgálni az alternatív energetikai rendszerek alkalmazásának lehet?ségét. Az ezer négyzetméteresnél nagyobb középületeknél 2013. január 9-t?l, az egyéb épületek esetében 2013. július 9-t?l vezetnék be a felújítások és b?vítések esetén is érvényes kötelezettséget a legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent belügyminiszteri rendelet szerint.
A rendelet az energiatanúsítványt bevezet?, 2006 tavaszán született tárca nélküli miniszteri rendeletet módosítja. A középület fogalma így szól: hatósági rendeltetés?, állami tulajdonú és közhasználatú épület. Az alternatív energetikai rendszerbe pedig a megújuló energiaforrásokon alapuló decentralizált energiaellátási rendszert érti a jogszabály, de ez kiegészül a kapcsolt energiatermeléssel (a gázmotoros áramtermeléssel és f?téssel), továbbá a távf?téssel és -h?téssel, illetve a h?szivattyúval.
A rendelet melléklete új épületbe, illetve a meglév?be kazáncserekor zárt égéster? kondenzációs gázkazánt javasol. Viszont a 100 négyzetméteresnél nagyobb épületekben kötelez?vé teszi a kazánból kijöv? víz h?fokának, a küls? leveg? h?mérsékletét?l függ? szabályozását.
Az utóbbi id?ben több szakmai fórumon elhangzott: miután az EU-ban 2020-tól már csak passzív ház építhet?, erre – szakaszosan – a magyar szabályozásnak is fel kellene készülnie. Ennek része lenne az, hogy az épületek határoló szerkezeteinek h?átbocsátását folyamatosan csökkentenék annyira, hogy egy négyzetméternyi lakófelületet, egy szezonban 15 kilowattóra energiával lehessen kif?teni. A rendelet mellékletében szerepl? h?átbocsátási értékeket a mostani módosítás nem változtatta meg.
Forrás: MTI
Az épületek tervezésekor a jöv?ben kötelez?en meg kell vizsgálni az alternatív energetikai rendszerek alkalmazásának lehet?ségét. Az ezer négyzetméteresnél nagyobb középületeknél 2013. január 9-t?l, az egyéb épületek esetében 2013. július 9-t?l vezetnék be a felújítások és b?vítések esetén is érvényes kötelezettséget a legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent belügyminiszteri rendelet szerint.
A rendelet az energiatanúsítványt bevezet?, 2006 tavaszán született tárca nélküli miniszteri rendeletet módosítja. A középület fogalma így szól: hatósági rendeltetés?, állami tulajdonú és közhasználatú épület. Az alternatív energetikai rendszerbe pedig a megújuló energiaforrásokon alapuló decentralizált energiaellátási rendszert érti a jogszabály, de ez kiegészül a kapcsolt energiatermeléssel (a gázmotoros áramtermeléssel és f?téssel), továbbá a távf?téssel és -h?téssel, illetve a h?szivattyúval.
A rendelet melléklete új épületbe, illetve a meglév?be kazáncserekor zárt égéster? kondenzációs gázkazánt javasol. Viszont a 100 négyzetméteresnél nagyobb épületekben kötelez?vé teszi a kazánból kijöv? víz h?fokának, a küls? leveg? h?mérsékletét?l függ? szabályozását.
Az utóbbi id?ben több szakmai fórumon elhangzott: miután az EU-ban 2020-tól már csak passzív ház építhet?, erre – szakaszosan – a magyar szabályozásnak is fel kellene készülnie. Ennek része lenne az, hogy az épületek határoló szerkezeteinek h?átbocsátását folyamatosan csökkentenék annyira, hogy egy négyzetméternyi lakófelületet, egy szezonban 15 kilowattóra energiával lehessen kif?teni. A rendelet mellékletében szerepl? h?átbocsátási értékeket a mostani módosítás nem változtatta meg.
Forrás: MTI
Technológiai gy?zteseket és veszteseket mindig utólag lehet csak kihirdetni, de ha azt vesszük alapul, hogy sok cég vág bele egy hasonló fejlesztési irányba, akkor a kvázi-mono (vagy moli) technolgiára érdemes odafigyelni.
A napelemek cellákból állnak össze, ezeket a cellákat nagy tisztaságú szilícium tömbökb?l vágják. Ezeket a tömböket vagy elektromos térben húzták ki és egyetlen kristályként dermednek meg (innen a mono, azaz 1 kristály elnevezés), vagy sok (azaz poli) kristályos szerkezet jött létre. A polit kicsit olcsóbb el?állítani, de picit kisebb a hatásfoka, a mono drágábban tud nagyobb hatásfokot.
Az utóbbi id?ben mind több gyártó kezdett foglalkozni a két technológia öszvéresítésével: és az ötlet ugyan nem új, de csak most sikerült gazdaságosan megoldani. Ami még érdekesebb, hogy nem európai vagy amerikai fejlesztés, hanem a két vezet? kínai cellagyártó, a JA Solar és a Renesola jött ki el?ször életképes áron ilyen cellákkal.
A technológia lényege, hogy a szilícium tömbök központi része monohoz hasonló, míg kívül egyre több a kristályos szilícium aránya.
A fenti képen a középs? kett? a kvázi-mono cella, a bal oldali a mono, jobb oldali pedig a multikristályos szerkezet.
A kristályosodás a tömbökön belül is eltér?, a központi részb?l vágott szeleteknél a mono arány akár 90% is lehet (ezeket lehet a legdrágábban eladni), míg a nagy része a tömböknek 60 és 90%-os mono aránnyal bírnak. Így is átlagosan 17,5%-ot lehet elérni cella hatásfokban – ez napelem tábla hatásfokban 15-16%-os modulokat jelent.
2011-ben kezdtek el ilyen cellákat gyártani a kínaiak, és ma már tucatnyi cég kínál hasonlót. Egyes el?rejelzések szerint a teljes napelem piac akár 35%-a is kvázi-mono alapú lehet 2017-re. Ehhez azonban vannak még megoldandó technológia gondok – az egyik például, hogy a tömbök végén viszont magas a hibás cellák aránya, így nagy a selejt arány. Ezek már csak nagyon alacsony áron adhatók el, és igencsak kérdéses az élettartamuk.
A kvázi-mono technológia a szilícium tömbök el?állításában jelent tehát új irányt. Emellett a tömbökb?l vágott cellák kezelésében, kialakításában és el?készítésében is van új a nap alatt: egyre több cég kezd gyártani a hagyományos, p-típusú (boronnal kezelt) cellák helyett foszfát felületkezelés?, n-típusú cellákat is.
A nagy gyártók közül a Bosch, a Yingli és a Trina is kínál már ilyen cellákkal szerelt modulokat, de technológia részletekben jelent?s eltérések vannak – ennek kifejtése most túlmutat ezen poszt terjedelmét. Az n-típusú cellák fontos tulajdonsága, hogy tömeggyártás szintjén is 21-23%-os hatásfokot tudnak hozni. De itt még nincs egyértelm?en új irány, a költségek magasak, és nagyon sok irányba folynak fejlesztések, így trendr?l cellák területén még nem lehet beszélni – a moli tömböknél már sokkal inkább, ott nagyon sok cég lépett vagy tervez lépni ebbe az irányba.
Természetesen a f? kérdés most is, hogy költség oldalon mennyire bizonyulnak életképesek az új megoldások. Az már jó ideje látszik, hogy a mostani technológiákkal nincs már komolyabb tartalék a gyártásban a költségek csökkentésére, a teljes gyártási láncban minden szerepl? minimális profittal (vagy veszteségesen) termel. Így további költségcsökkentést csak a technológiai fejlesztések hozhatnak, amivel vagy a gyártási költséget tudják csökkenteni a gyártók, vagy a hatásfokot növelni azonos költség mellett: mindkett? javíthatja a végs? EUR / Watt árat.
Ez utóbbira ígéret a kvázi-mono technológia, de ma még nehéz eldönteni, hogy sikeres lesz-e ebben. Emlékezzünk csak: 4-5 éve mindenki egyöntet?en állította, hogy a vékonyréteg? technológiák egyre nagyobb szeletet fognak kihasítani a piacon, és ez évekig igaznak is t?nt, dinamikusan b?vült a thin-film gyártás. Majd 2010-ben esni kezdtek a kristályos napelem árak, ami el?bb az amorf-szilícium gyártókat küldte padlóra, majd idén már a vékonyréteg? technológia vezére, korábbi világels? gyártót, a First Solar-t is nehéz helyzetbe hozta, egyes hírekszerint a cég a túlélésért küzd.
Hasonlóan a mono technológia is komoly gondokkal szembesült tavaly, a gyártási költségeket tekintve a hagyományos, Czochralski húzással készült mono cellák egyszer?en nem bírták a versenyt a polikristályos cellák árcsökkenésével – és így egyre több gyártónál csökkent a mono modulok aránya, a Sharp például egyszer?en be is szüntette a mono modulok gyártását. Úgy t?nt, hogy a monokristályos cellák ideje leáldozott (közel 60 év után). Erre tessék, a kvázi-mono megoldással – ha más, továbbfejlesztett formában is – mégiscsak lehet jöv?je a mono technológiának.
Tehát láttunk már hasonló újítást, mely végül nem élte meg a feln?tt kort, és áldozott is le már nagyon régi technológiának. Ma, 2012-ben biztonságos kijelentés, hogy a hagyományos polikristályos modulok jelentik a f? irányt, költség oldalon verhetetlen, ráadásul jól kipróbált technológia is. Hogy mit hoz a holnap, és mi lesz a kvázi mono a jöv?je, azt ma még korai lenne megítélni, de egy biztos: végül a gyártási költségek, és az EUR/W dönt majd.
Forrás: napelemek.blog.hu
Technológiai gy?zteseket és veszteseket mindig utólag lehet csak kihirdetni,
de ha azt vesszük alapul, hogy sok cég vág bele egy hasonló fejlesztési irányba, akkor a kvázi-mono (vagy moli) technolgiára érdemes odafigyelni.
A napelemek cellákból állnak össze, ezeket a cellákat nagy tisztaságú szilícium tömbökb?l vágják. Ezeket a tömböket vagy elektromos térben húzták ki és egyetlen kristályként dermednek meg (innen a mono, azaz 1 kristály elnevezés), vagy sok (azaz poli) kristályos szerkezet jött létre. A polit kicsit olcsóbb el?állítani, de picit kisebb a hatásfoka, a mono drágábban tud nagyobb hatásfokot.
Az utóbbi id?ben mind több gyártó kezdett foglalkozni a két technológia öszvéresítésével: és az ötlet ugyan nem új, de csak most sikerült gazdaságosan megoldani. Ami még érdekesebb, hogy nem európai vagy amerikai fejlesztés, hanem a két vezet? kínai cellagyártó, a JA Solar és a Renesola jött ki el?ször életképes áron ilyen cellákkal.
A technológia lényege, hogy a szilícium tömbök központi része monohoz hasonló, míg kívül egyre több a kristályos szilícium aránya.
A fenti képen a középs? kett? a kvázi-mono cella, a bal oldali a mono, jobb oldali pedig a multikristályos szerkezet.
A kristályosodás a tömbökön belül is eltér?, a központi részb?l vágott szeleteknél a mono arány akár 90% is lehet (ezeket lehet a legdrágábban eladni), míg a nagy része a tömböknek 60 és 90%-os mono aránnyal bírnak. Így is átlagosan 17,5%-ot lehet elérni cella hatásfokban – ez napelem tábla hatásfokban 15-16%-os modulokat jelent.
2011-ben kezdtek el ilyen cellákat gyártani a kínaiak, és ma már tucatnyi cég kínál hasonlót. Egyes el?rejelzések szerint a teljes napelem piac akár 35%-a is kvázi-mono alapú lehet 2017-re. Ehhez azonban vannak még megoldandó technológia gondok – az egyik például, hogy a tömbök végén viszont magas a hibás cellák aránya, így nagy a selejt arány. Ezek már csak nagyon alacsony áron adhatók el, és igencsak kérdéses az élettartamuk.
A kvázi-mono technológia a szilícium tömbök el?állításában jelent tehát új irányt. Emellett a tömbökb?l vágott cellák kezelésében, kialakításában és el?készítésében is van új a nap alatt: egyre több cég kezd gyártani a hagyományos, p-típusú (boronnal kezelt) cellák helyett foszfát felületkezelés?, n-típusú cellákat is.
A nagy gyártók közül a Bosch, a Yingli és a Trina is kínál már ilyen cellákkal szerelt modulokat, de technológia részletekben jelent?s eltérések vannak – ennek kifejtése most túlmutat ezen poszt terjedelmét. Az n-típusú cellák fontos tulajdonsága, hogy tömeggyártás szintjén is 21-23%-os hatásfokot tudnak hozni. De itt még nincs egyértelm?en új irány, a költségek magasak, és nagyon sok irányba folynak fejlesztések, így trendr?l cellák területén még nem lehet beszélni – a moli tömböknél már sokkal inkább, ott nagyon sok cég lépett vagy tervez lépni ebbe az irányba.
Természetesen a f? kérdés most is, hogy költség oldalon mennyire bizonyulnak életképesek az új megoldások. Az már jó ideje látszik, hogy a mostani technológiákkal nincs már komolyabb tartalék a gyártásban a költségek csökkentésére, a teljes gyártási láncban minden szerepl? minimális profittal (vagy veszteségesen) termel. Így további költségcsökkentést csak a technológiai fejlesztések hozhatnak, amivel vagy a gyártási költséget tudják csökkenteni a gyártók, vagy a hatásfokot növelni azonos költség mellett: mindkett? javíthatja a végs? EUR / Watt árat.
Ez utóbbira ígéret a kvázi-mono technológia, de ma még nehéz eldönteni, hogy sikeres lesz-e ebben. Emlékezzünk csak: 4-5 éve mindenki egyöntet?en állította, hogy a vékonyréteg? technológiák egyre nagyobb szeletet fognak kihasítani a piacon, és ez évekig igaznak is t?nt, dinamikusan b?vült a thin-film gyártás. Majd 2010-ben esni kezdtek a kristályos napelem árak, ami el?bb az amorf-szilícium gyártókat küldte padlóra, majd idén már a vékonyréteg? technológia vezére, korábbi világels? gyártót, a First Solar-t is nehéz helyzetbe hozta, egyes hírekszerint a cég a túlélésért küzd.
Hasonlóan a mono technológia is komoly gondokkal szembesült tavaly, a gyártási költségeket tekintve a hagyományos, Czochralski húzással készült mono cellák egyszer?en nem bírták a versenyt a polikristályos cellák árcsökkenésével – és így egyre több gyártónál csökkent a mono modulok aránya, a Sharp például egyszer?en be is szüntette a mono modulok gyártását. Úgy t?nt, hogy a monokristályos cellák ideje leáldozott (közel 60 év után). Erre tessék, a kvázi-mono megoldással – ha más, továbbfejlesztett formában is – mégiscsak lehet jöv?je a mono technológiának.
Tehát láttunk már hasonló újítást, mely végül nem élte meg a feln?tt kort, és áldozott is le már nagyon régi technológiának. Ma, 2012-ben biztonságos kijelentés, hogy a hagyományos polikristályos modulok jelentik a f? irányt, költség oldalon verhetetlen, ráadásul jól kipróbált technológia is. Hogy mit hoz a holnap, és mi lesz a kvázi mono a jöv?je, azt ma még korai lenne megítélni, de egy biztos: végül a gyártási költségek, és az EUR/W dönt majd.
Forrás: napelemek.blog.hu
Magyarországon a felhasznált összes energia megközelít?en 40 százalékát a háztartások használják fel, ezért lehet jelent?s megtakarításokat elérni, akár kisebb átalakításokkal is ezen a területen – mondta Katona Edina, az egyesület „Válts Energiát!” projektjének vezet?je.
Az egyesület egy online kalkulátorral igyekszik meggy?zni a lakosságot a fentiekr?l. A kalkulátor segítségével a lakóépület paramétereinek kiválasztása után látható, hogy hány százalékos megtakarítás érhet? el a lakás felújításával. A kalkulátorral megyei rendezvényekre települ ki az egyesület, minden érdekl?d? ajándékot kap, de helyszínenként egy-egy iPadet is kisorsolnak a kitölt?k között.
Hegyi Ákos, önkormányzati képvisel? els?k között próbálta ki a kalkulátort. Beszélt a már megvalósult és a várható városi fejlesztésekr?l is: megemlítette a Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskolát, ahol a megújuló energiák felhasználásáról szerezhetnek tudást a jöv? szakemberei, és a rendszereket ki is próbálhatják.
Olajos Péter, a Progresszív Zöld Közhasznú Egyesület küls? szakért?jeként elmondta, hogy a „Válts Energiát!” kampány célja, hogy meggy?zze a megyében él?ket, hogy jól felfogott anyagi érdekük az alternatív energiaforrások alkalmazása. Olajos hangsúlyozta, Magyarországnak 2020-ra el kell érnie, hogy az összes felhasznált energia 14 százaléka megújuló energiaforrásokból származzon.
A hozzászólások közül dr. Gy?rvári Márk polgármester szavait emelhetnénk ki, aki elmondta, hogy Szentl?rincen mintaérték? projekt valósult meg, több mint 1000 lakást f?tenek geotermikus energiával.
Az energiafelhasználás korszer?sítése, az energiatudatosság növelése több szempontból is kulcskérdés: javíthatjuk a lakhatás megfizethet?ségét, megel?zhetjük az eladósodást, csökkenthetjük hazánk energiafügg?ségét, lassíthatjuk a klímaváltozást.
A „Válts Energiát!” kampánnyal el?ször a Szentl?rinci Gazdanapokon lehet találkozni augusztus 11-én. Majd a következ? helyszíneken és id?pontokban várják még az érdekl?d?ket: augusztus 18-án a Nemzet Kenyere Fesztiválon, augusztus 25-én a Szamárfül Fesztiválon, szeptember 8-án a Harkányi Mézesheteken és szeptember 15-én az Örökség Fesztiválon. További 2 rendezvényt pedig az Árkádban lesz augusztus 26-án és szeptember 22-én.
A „Válts Energiát!” kampány az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Forrás: OrientPress Hírügynökség
