Összesen 16 darab, minden feltételt teljesítő és figyelembe vehető pályázat érkezett be a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által az Innovációs és Technológiai Minisztérium felkérése 2022. március 4-én kiírt METÁR-tenderre. A figyelembe nem veendő pályázatokkal együtt 26 darabos – kizárólag naperőművek létesítésével kapcsolatos – pályázati szám mélyen a legalacsonyabb a megújuló energiaforrások felhasználásával történő villamosenergia-termelés támogatását célzó azon METÁR-tenderek közül, amelyeken újonnan létesítendő erőműveket tervező beruházók is indulhattak: a 2019. szeptemberi első kiírásra több mint 150, a 2020. júliusi másodikra több mint 270, a 2021 áprilisi harmadik tenderre pedig több mint 180 pályázat érkezett be.
Ezzel párhuzamosan visszaesett a versenyt és a tender vonzerejét jelző kompetíciós ráta is.
MÍG AZ EZT MEGLŐZŐ KIÍRÁSOKBAN A TÚLJELENTKEZÉS – VAGYIS AZ IGÉNYELT ÉS A KIOSZTHATÓ TÁMOGATHATÓ VILLAMOSENERGIA-MENNYISÉG HÁNYADOSA – 2,5-5,5-SZERES VOLT, MOST ELŐSZÖR 1 ALÁ CSÖKKENT AZ ÉRTÉKE.
Ez azt jelenti, hogy a figyelembe veendő (a visszavont, valamint a később újra benyújtott, duplikációnak minősülő pályázatokat nem számítva) pályázatok összesen kisebb éves villamosenergia-termelésre (707 GWh/év) igényeltek támogatást, mint amekkora a kiírásban rögzített korlát volt (864 GWh). Márpedig ez az egyik legfontosabb mutató: minél nagyobb a túljelentkezés, annál vonzóbb a tender.
Nagyobb a bizonytalanság a piaci szereplők körében
A ráta alacsony értékét több tényező indokolhatja. Először is, a 864 GWh kiosztható támogatott villamosenergia-mennyiség nagyon jelentős a korábbiakhoz képest; megközelíti az eddigi három hasonló kiírásban összesen meghirdetett mennyiséget (890 GWh), a végül kiosztott mennyiséget (835 GWh) pedig meg is haladja. A ráta csökkenésében annak is lehetett szerepe, hogy a magas villamosenergia-piaci árak valószínűleg csökkentik az olyan támogatásos konstrukciók, mint a kötelező átvételi árat garantáló KÁT-, valamint az egy meghatározott referenciaárhoz képest prémiumot fizető METÁR-rendszer vonzerejét. Ezt támasztja alá az is, hogy a KÁT-termelők körében megnőtt az érdeklődés a támogatási rendszer elhagyása iránt, valamint az, hogy iparági hírek szerint jelentős beruházói szándék van arra, hogy Magyarországon is támogatás nélkül, tisztán piaci alapon (pl. PPA-konstrukció keretében) épüljenek naperőművek.
Mindemellett a verseny csökkenéséhez hozzájárulhatott az is, hogy az iparág ellátási nehézséggekkel küzd, és költségei emelkednek a nemzetközi termelési és szállítási problémák miatt, ami sokszor a beruházások elhalasztását és a távlati tervek újraírását vonja maga után. Az okok között említhető a pályázat összeállítására és benyújtására rendelkezésre álló, a kiírási dokumentáció megjelenésétől számítva 24 napos (később informatikai probléma miatt bő fél nappal megnyújtott) határidő viszonylagos rövidsége is.
Forrás/bővebben: portfolio.hu
