Indul a napkollektor-pályázat – közel egymilliót kaphat Ön is

Share Button

Napelemek a próbaüzem megkezdése el?tt az újszilvási naper?m?ben. A 400 kWp (kilowatt peak) névleges csúcsteljesítmény? fotovoltaikus – azaz elektromos áramot termel? – naper?m?vet egy hónapos próbaüzem után kötik be a közösségi áramellátó rendszerbe.

 

Egy szerel? az egyik napelem rögzítését ellen?rzi a próbaüzem megkezdése el?tt az újszilvási naper?m?ben. A 400 kWp (kilowatt peak) névleges csúcsteljesítmény? fotovoltaikus – azaz elektromos áramot termel? – naper?m?vet egy hónapos próbaüzem után kötik be a közösségi áramellátó rendszerbe.

Forrás: MTI

fotó:

Kovács Tamás

Ahogy egyre inkább tömegtermékké válnak, fokozatosan csökken a szolár-panelek és -cellák árszintje. De gyártóiknak nem feltétlenül jó, hogy szélesebb kör számára megengedhet? termékké válnak.

A fotovoltaikus (azaz napenergiai) berendezések ára 2010 óta 70 százalékkal csökkent, a szélturbináké 2009 óta 20 százalékkal, tanusítja a Bloomberg New Energy felmérése. (A lehet? legolcsóbb és leginkább környezetbarát módon visz fényt a sötét helyiségekbe ez a PET palackból készített „villanykörte”.)

A szoláripar több oldalról szorításban van: sok országban is meghúzták az állami támogatások, kevesebb az új megrendelés, és a túltermelés miatt nagy készletek halmozódtak fel, ezeken alighanem akciókkal, kezdvezményes áron lesznek képesek túladni.

napenergia, napkollektor, németország, áram

Egyre nehezebb helyzetben a gyártók
Fotó: sxc

A nagy gyártók még mindig nyereségesek, de kisebb profitra tudnak szert tenni, mint gondolták. Az amerikai Solyndra cs?dje is részben annak tudható be, hogy az átlagpolgárok nem váltottak ki boom-ot a szolárpanel-vásárlásaikkal. Tavaly attól volt hangos a gazdasági sajtó Amerikában, hogy Kína elviszi a zöld bizniszt az amerikai nehézipartól, ám a kínai Suntech, a világ piacvezet? szolárcella-gyártója a vártnál is nagyobb veszteséget lesz kénytelen elkönyvelni esedékes negyedévi eredményként. A nyugati cégek eközben hadakoznak a kínai versenytársakkal, hogy vámtarifa illesse az Ázsiából behozott napenergiai termékeket.

Viszonylag jobb helyzetben vannak a komplikáltabb gyártási folyamatot igényl? napenergia-átalakítók el?állítói, bár náluk is kevesebb profit várható – ezek az inverterek alakítják át a szolárpanelekben keletkezett energiát hasznos villamos árammá.

Eközben a szél- és napenergia-farmok építése lankadatlan lendülettel folytatódik, csak ebben a negyedévben 41,8 milliárd dollár áramlott ilyen beruházásokba, 27 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor, jelentette a Bloomberg. A legnagyobb építkezéseket az USA-ban, Brazíliában, Kínában és Indonéziában kivitelezik. (A napelemes cégeket tömörít? MANAP Iparági Egyesület szerint mer?ben új alapokra kellene helyezni a napelemes rendszerek terjedésének lakossági ösztönzését.)

Merkel meggondolta magát
Németországnak jelenleg 45 GW a szél- és napenergia-kapacitása. Angela Merkel német kancellárasszony október elején azt mondta, a szélenergia hamarosan piacképes üzletággá válik Németországban, míg a napenergia továbbra is állami támogatásra szorul. A német kormányf? ezért jobbnak látná, ha a napenergiát Görögországból és más mediterrán országokból hoznák be, ahol hosszabb ideig süt a nap.
Németország, melynek ipara nagy napenergia-eszközgyártó, két éve több lépcs?ben csökkentette a napenergia garantált átvételéhez f?z?d? állami támogatásokat (feed-in tariffs), melyet az inftrastruktúra beruházói kapnak, amikor eladják az áramszolgáltatóknak a napenergiából megtermelt áramot – ez állítólag nyolcszor(!) drágább, mint a széntüzeléses vagy földgázzal m?köd? er?m?vekben el?állított áram.
forrás: piacesprofit.hu
A napenergia-felhasználás terjesztését szolgáló lakossági pályázat indul közel 3 milliárd forint értékben – vélhet?en komoly érdekl?dés fogja övezni a tendert. A pályázatok az év végéig, vagy a keret kimerüléséig nyújthatók be. A szakember szerint érdemes alaposan fölkészülni; kellemetlen meglepetést okozhat a tulajdonosoknak, ha egy-egy munkálat esetében csupán az alapvet? m?szaki tartalom árával számol. Konkrét példaszámítás cikkünk végén olvasható.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2,97 milliárd forint keretösszegben ír ki pályázatot az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer keretében használati meleg víz el?állítását és f?tésrásegítést szolgáló napkollektor-rendszerek beszerzésére, és telepítésére. A használati-melegvíz el?állítására, épületek f?tésére, vagy ezen célok kombinált, esetleg egyéb h?igények kielégítésére is szolgáló, többcélú napkollektoros rendszerek beszerzésére és telepítésére magánszemélyek és maximum 12 lakásos társasházak nyújthatnak majd be pályázatot.

A támogatható tevékenységek közé tartozik – a lakóingatlan építési technológiájától függetlenül – a napkollektorból és csatlakozó elemekb?l álló rendszer és annak telepítése is. A pályázati forrás a teljes beruházási érték 50 százalékát fedezheti, lakásonként legfeljebb 800 ezer forint vissza nem térítend?, utófinanszírozású támogatás nyerhet? el.

Feltétel, hogy a munkadíj nem lehet több a támogatás szempontjából elismerhet? bekerülési költség 30 százalékánál; továbbá, a telepítend? napkollektor-rendszernek szervesen illeszkednie kell az épület meglév? gépészeti rendszeréhez és egész évben m?köd?képesnek kell lennie. A rendszerek telepítését kizárólag az ÉMI Építésügyi Min?ségellen?rz? Innovációs Nonprofit Kft. által regisztrált kivitelez? végezheti el.

Kellemetlen meglepetés is jöhet

Minden háztulajdonosnak célszer? tisztába kerülnie az ingatlan állapotával, miel?tt energetikai felújításba kezd – fogalmazott Tóth Gábor, a Matech Magyar Technológiai Kft ügyvezet?je. Ehhez érdemes energetikai szakember tanácsát kikérni, illet?leg energetikai tanúsítványt kiállíttatni az erre szakosodott társaságokkal.

Általánosságban igaz, hogy minél régebbi a ház, annál nagyobb, drágább munkálatokra van szükség energetikai rendszerei optimalizálása érdekében. Hogy pontosan mekkora – és milyen jelleg? beruházást igényel a felújítás, erre nézve a munkálatok elkezdése el?tt érdemes konkrét tervet készíteni, ami a váratlan költségek kés?bbi felmerülése ellen is védelmet nyújt – fogalmazott, hangsúlyozva: érdemes a folyamatot szakemberekre bízni.

Milyen megtérüléssel számolhatunk?
A megtérülési számokat mindig az adott esetben, konkrét paraméterek ismeretében lehet meghatározni. Általánosságban igaz, hogy a leggyorsabban a h?szigetelés, födém-, padlásszigetelés térül meg. Nyílászáró-cserénél 5-10 éves megtérülés adódik a járulékos költségeket is figyelembe véve. Napkollektorok telepítése után mintegy évtizedes id?távon „jönnek vissza” a befektetett forintok, ez támogatással 5-6 évre csökkenthet?.

Mindenképpen fontos továbbá, hogy a telepíteni kívánt rendszer méretét az energiafelhasználást tekintetbe véve optimalizáljuk, különös tekintettel a napkollektoros rendszereknél – tette hozzá. Az adott épület jellemz?i – ideértve az épületben kiépített h?leadó rendszert (úgymint radiátorok, felületf?tések, padlóf?tés) – meghatározzák, hogy egyáltalán milyen rendszerek jöhetnek szóba, de többnyire a kombinált megoldások hozzák a legjobb eredményt.

Kellemetlen meglepetést okozhat a tulajdonosoknak, ha egy-egy munkálat esetében csupán az alapvet? m?szaki tartalom árával számol, a járulékos, egyéb szükséges tételeket figyelmen kívül hagyja. Erre tipikus példa ha a homlokzati h?szigetelés esetén csak a h?szigetel? anyag költségével kalkulálnak – a reklámok pedig sokszor maguk is csak ezt tüntetik föl ajánlatukban. A relatív olcsó h?szigetelésnél is komplexen kell figyelembe venni a ház épületfizikai jellemz?it, a falak penészesedésének elkerülése végett megfelel? szell?ztetésr?l is gondoskodni kell; amennyiben ezt gépi rendszerrel kívánjuk megoldani, bels? szell?z? rendszer telepítése is szükségessé válhat, ami akár százezrekkel is megnövelheti a végs? árat. A költségvetés pontos meghatározásához összességében, az egész házat egységként kezelve, a kiinduló és az elérni kívánt állapotot definiálva lehet eljutni – mondta a szakember.

Lépésr?l-lépésre haladni

Els?sorban az épületet kell kezelni – hívja föl a figyelmet a szempont fontosságára a szakember. A gépészeti rendszerek esetében vannak praktikák, amelyek újabb építés? házak esetében jó hatással alkalmazhatóak, azonban a régebbi épületeknél ajánlott komplex felújításban gondolkodni.

Amennyiben példának okáért h?szivattyúval szeretnénk fölszerelni házunkat, nem árt tudni, hogy régebbi építés esetén valószín?leg a szekunder oldalt, azaz a h?leadó rendszert – radiátorok, f?t?testek stb. – is cserélni kell.

Ilyenkor, a magas beruházási költségek miatt érdemes lehet els? körben a használati meleg víz el?állítására, illetve f?tésrásegítésre korlátozni a rekonstrukciót – mondja a szakember. Például egy 40 éves családi ház teljes, a szigetelést?l a f?tési rendszer korszer?sítéséig terjed? teljes megújításának összes költsége megközelítheti a 2-8 millió forintos nagyságrendet is.

Ilyen beruházási igény mellett – amennyiben állami, illetve banki támogatást sem lehet becsatornázni – a lehet?ségeket figyelembe véve nyilván érdemesebb lépésr?l-lépésre haladni a hagyományos, többnyire gáztüzelésen alapuló rendszer átalakításában. Míg egy a fahulladék, pellet égetésére alkalmas vegyes tüzelés? kazán beépítése viszonylag alacsonyabb összegb?l megoldható, addig a h?szivattyú telepítése másfél-kétmillió forinttól indul. Ráadásul olyan bonyolult, nagy szaktudást igényl? munkálatokról van szó, amelyeket mindenképpen referenciákkal rendelkez?, garanciát vállaló szakmai kivitelez?re kell bízni. Napkollektorok, napelemek esetében szintén igen fontos szempont, hogy a berendezést gyártó cég mennyire megbízható, ad-e például garanciát termékére, hiszen hosszabb, 15-20 éves távú befektetésr?l van szó.

Konkrét példa, számításokkal
A következ?, konkrét számokat tartalmazó példa segítségével megközelít?leg képet kaphatunk egy átlagos családi ház takarékos energetikai felújításának eredményér?l, amelynek keretében az épület falszerkezetének felújítására és napkollektorok elhelyezésére kerül sor.

F?tés
Maga az épület az 1960-as években épült. A vizsgált falfelület 82,5 négyzetméter, vastagsága 35,5 centiméter, 5,5 centiméter széles vakolat és 30 centiméter vastag téglafal képezi a szerkezetet, a h?átbocsátási tényez? (U) 1,55. A szerkezet szigetelése el?tt a h?veszteség (Q) 9070 watt. A felújítás után a falszerkezet 12 centiméter polisztirolhab szigetelést kapott, melynek következtében a h?veszteség 3452 wattra csökkent (U=0,27). Az alapesetben az éves felhasznált h?mennyiség 78,9 gigajoule volt, az átalakítás után ez az érték 30,1 gigajoule-ra mérsékl?dött.
Így a f?tési költségb?l igen jelent?s mértékben lehet lefaragni. 2,933 forint/megajoule értékkel számolva a régi szerkezetnél hozzávet?leg 230 000 forintos, míg a felújított szerkezetnél mindössze körülbelül 90 000 forintos f?tési költséggel kell számolni. Ez mintegy 59 százalékos megtakarítás az eredeti költségekhez képest.

Melegvíz-igény
A használati meleg víz (hmv) igény számításához 4 személlyel számolunk. Egy f? átlagos napi használati melegvíz igénye 50 liter. Ezt az értéket éves szintre vetítve megkapjuk, hogy a vizsgált épület igénye körülbelül 73 000 liter. 1liter víz h?fokának 1 Celsius fokkal való emeléséhez 1 wattóra energia szükséges. Jelen esetben 35 fokos h?mérséklet különbség áthidalása után kapjuk meg a 10 fokos vízb?l el?állítani kívánt 45 fokos meleg vizet. A számítások elvégzése után eredményül kapjuk, hogy az éves hmv-igény kielégítésére 2555 kilowattóra energiára van szükségünk. A falszerkezet felújítása mellett 2 darab napkollektor is elhelyezésre került az épület tetején. A két napkollektor összesen évi mintegy 1800-2200 kilowattóra energia hozammal rendelkezik. Abban a helyzetben, amikor a kazán látja el az igényeket, az éves költség 51 000 forint 19,7 forint/kilowattórával számolva. A napkollektorral párosított kazános megoldás esetén a hmv-igény kazánra es? része 13 600 forintra csökkent. Ez 75 százalékos megtakarítást jelent.

Fontos megjegyezni, hogy elvi számításról van szó, az épület használatától, épület bels? h?mérsékletét?l, egyéb épületszerkezetek m?szaki állapotától, az épület filtrációjától és egyéb tényez?kt?l függ?en ez az érték ingadozhat. A beruházási összeg a ház paramétereit?l függ, esetünkben nagyságrendileg másfél millió forint. Összességében a fenti beruházások hozzávet?legesen 10 év alatt térülnek meg.

forrás: napi.hu

Ahogy egyre inkább tömegtermékké válnak, fokozatosan csökken a szolár-panelek és -cellák árszintje. De gyártóiknak nem feltétlenül jó, hogy szélesebb kör számára megengedhet? termékké válnak.

A fotovoltaikus (azaz napenergiai) berendezések ára 2010 óta 70 százalékkal csökkent, a szélturbináké 2009 óta 20 százalékkal, tanusítja a Bloomberg New Energy felmérése. (A lehet? legolcsóbb és leginkább környezetbarát módon visz fényt a sötét helyiségekbe ez a PET palackból készített „villanykörte”.)

A szoláripar több oldalról szorításban van: sok országban is meghúzták az állami támogatások, kevesebb az új megrendelés, és a túltermelés miatt nagy készletek halmozódtak fel, ezeken alighanem akciókkal, kezdvezményes áron lesznek képesek túladni.

napenergia, napkollektor, németország, áram

Egyre nehezebb helyzetben a gyártók
Fotó: sxc

A nagy gyártók még mindig nyereségesek, de kisebb profitra tudnak szert tenni, mint gondolták. Az amerikai Solyndra cs?dje is részben annak tudható be, hogy az átlagpolgárok nem váltottak ki boom-ot a szolárpanel-vásárlásaikkal. Tavaly attól volt hangos a gazdasági sajtó Amerikában, hogy Kína elviszi a zöld bizniszt az amerikai nehézipartól, ám a kínai Suntech, a világ piacvezet? szolárcella-gyártója a vártnál is nagyobb veszteséget lesz kénytelen elkönyvelni esedékes negyedévi eredményként. A nyugati cégek eközben hadakoznak a kínai versenytársakkal, hogy vámtarifa illesse az Ázsiából behozott napenergiai termékeket.

Viszonylag jobb helyzetben vannak a komplikáltabb gyártási folyamatot igényl? napenergia-átalakítók el?állítói, bár náluk is kevesebb profit várható – ezek az inverterek alakítják át a szolárpanelekben keletkezett energiát hasznos villamos árammá.

Eközben a szél- és napenergia-farmok építése lankadatlan lendülettel folytatódik, csak ebben a negyedévben 41,8 milliárd dollár áramlott ilyen beruházásokba, 27 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor, jelentette a Bloomberg. A legnagyobb építkezéseket az USA-ban, Brazíliában, Kínában és Indonéziában kivitelezik. (A napelemes cégeket tömörít? MANAP Iparági Egyesület szerint mer?ben új alapokra kellene helyezni a napelemes rendszerek terjedésének lakossági ösztönzését.)

Merkel meggondolta magát
Németországnak jelenleg 45 GW a szél- és napenergia-kapacitása. Angela Merkel német kancellárasszony október elején azt mondta, a szélenergia hamarosan piacképes üzletággá válik Németországban, míg a napenergia továbbra is állami támogatásra szorul. A német kormányf? ezért jobbnak látná, ha a napenergiát Görögországból és más mediterrán országokból hoznák be, ahol hosszabb ideig süt a nap.
Németország, melynek ipara nagy napenergia-eszközgyártó, két éve több lépcs?ben csökkentette a napenergia garantált átvételéhez f?z?d? állami támogatásokat (feed-in tariffs), melyet az inftrastruktúra beruházói kapnak, amikor eladják az áramszolgáltatóknak a napenergiából megtermelt áramot – ez állítólag nyolcszor(!) drágább, mint a széntüzeléses vagy földgázzal m?köd? er?m?vekben el?állított áram.
forrás: piacesprofit.hu

Ahogy egyre inkább tömegtermékké válnak, fokozatosan csökken a szolár-panelek és -cellák árszintje. De gyártóiknak nem feltétlenül jó, hogy szélesebb kör számára megengedhet? termékké válnak.

A fotovoltaikus (azaz napenergiai) berendezések ára 2010 óta 70 százalékkal csökkent, a szélturbináké 2009 óta 20 százalékkal, tanusítja a Bloomberg New Energy felmérése. (A lehet? legolcsóbb és leginkább környezetbarát módon visz fényt a sötét helyiségekbe ez a PET palackból készített „villanykörte”.)

A szoláripar több oldalról szorításban van: sok országban is meghúzták az állami támogatások, kevesebb az új megrendelés, és a túltermelés miatt nagy készletek halmozódtak fel, ezeken alighanem akciókkal, kezdvezményes áron lesznek képesek túladni.

napenergia, napkollektor, németország, áram

Egyre nehezebb helyzetben a gyártók
Fotó: sxc

A nagy gyártók még mindig nyereségesek, de kisebb profitra tudnak szert tenni, mint gondolták. Az amerikai Solyndra cs?dje is részben annak tudható be, hogy az átlagpolgárok nem váltottak ki boom-ot a szolárpanel-vásárlásaikkal. Tavaly attól volt hangos a gazdasági sajtó Amerikában, hogy Kína elviszi a zöld bizniszt az amerikai nehézipartól, ám a kínai Suntech, a világ piacvezet? szolárcella-gyártója a vártnál is nagyobb veszteséget lesz kénytelen elkönyvelni esedékes negyedévi eredményként. A nyugati cégek eközben hadakoznak a kínai versenytársakkal, hogy vámtarifa illesse az Ázsiából behozott napenergiai termékeket.

Viszonylag jobb helyzetben vannak a komplikáltabb gyártási folyamatot igényl? napenergia-átalakítók el?állítói, bár náluk is kevesebb profit várható – ezek az inverterek alakítják át a szolárpanelekben keletkezett energiát hasznos villamos árammá.

Eközben a szél- és napenergia-farmok építése lankadatlan lendülettel folytatódik, csak ebben a negyedévben 41,8 milliárd dollár áramlott ilyen beruházásokba, 27 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor, jelentette a Bloomberg. A legnagyobb építkezéseket az USA-ban, Brazíliában, Kínában és Indonéziában kivitelezik. (A napelemes cégeket tömörít? MANAP Iparági Egyesület szerint mer?ben új alapokra kellene helyezni a napelemes rendszerek terjedésének lakossági ösztönzését.)

Merkel meggondolta magát
Németországnak jelenleg 45 GW a szél- és napenergia-kapacitása. Angela Merkel német kancellárasszony október elején azt mondta, a szélenergia hamarosan piacképes üzletággá válik Németországban, míg a napenergia továbbra is állami támogatásra szorul. A német kormányf? ezért jobbnak látná, ha a napenergiát Görögországból és más mediterrán országokból hoznák be, ahol hosszabb ideig süt a nap.
Németország, melynek ipara nagy napenergia-eszközgyártó, két éve több lépcs?ben csökkentette a napenergia garantált átvételéhez f?z?d? állami támogatásokat (feed-in tariffs), melyet az inftrastruktúra beruházói kapnak, amikor eladják az áramszolgáltatóknak a napenergiából megtermelt áramot – ez állítólag nyolcszor(!) drágább, mint a széntüzeléses vagy földgázzal m?köd? er?m?vekben el?állított áram.
forrás: piacesprofit.hu

Ismét csökkenti a fotovoltaikus beruházások szubvencióját Berlin, mivel a befektet?k között – a magas támogatásnak köszönhet?en – túlságosan népszer?vé váltak a napenergiára alapozó projektek.

Tizenöt százalékkal csökkenti Berlin a fotovoltaikus létesítmények támogatását. Az újonnan meghatározott ún. betáplálási pótlék összege jöv? január elsejét?l 17, 94 és 24, 43 eurocent között lesz a létesítmény méretét?l és elhelyezkedését?l függ?en. Berlin már korábban is jelezte, hogy csökkenteni fogja a támogatás mértékét az újonnan kiépített létesítményekre, míg a korábban épült naper?m?vek és napelemtelepek támogatásának mértéke nem változik.

A Merkel-kormány azután határozta el magát a támogatás csökkentésére, hogy csak 2010 októbere és 2011 októbere között 5400 megawattnyi teljesítmény kiépítéséhez és üzemeltetéséhez kértek támogatást a befektet?k. Összehasonlításképpen: Magyarországon 2010-re értük el az 1,75 MW-os összteljesítményt és a magyar energiapiacon a fotovoltaikus energiatermelés statisztikailag ma sem mérhet?.

Forrás: Energiainfo
Ismét csökkenti a fotovoltaikus beruházások szubvencióját Berlin, mivel a befektet?k között – a magas támogatásnak köszönhet?en – túlságosan népszer?vé váltak a napenergiára alapozó projektek.

Tizenöt százalékkal csökkenti Berlin a fotovoltaikus létesítmények támogatását. Az újonnan meghatározott ún. betáplálási pótlék összege jöv? január elsejét?l 17, 94 és 24,43 eurocent között lesz a létesítmény méretét?l és elhelyezkedését?l függ?en. Berlin már korábban is jelezte, hogy csökkenteni fogja a támogatás mértékét az újonnan kiépített létesítményekre, míg a korábban épült naper?m?vek és napelemtelepek támogatásának mértéke nem változik.

A Merkel-kormány azután határozta el magát a támogatás csökkentésére, hogy csak 2010 októbere és 2011 októbere között 5400 megawattnyi teljesítmény kiépítéséhez és üzemeltetéséhez kértek támogatást a befektet?k. Összehasonlításképpen: Magyarországon 2010-re értük el az 1,75 MW-os összteljesítményt és a magyar energiapiacon a fotovoltaikus energiatermelés statisztikailag ma sem mérhet?.

Forrás: Energiainfo

Ismét csökkenti a fotovoltaikus beruházások szubvencióját Berlin, mivel a befektet?k között – a magas támogatásnak köszönhet?en – túlságosan népszer?vé váltak a napenergiára alapozó projektek.

Tizenöt százalékkal csökkenti Berlin a fotovoltaikus létesítmények támogatását. Az újonnan meghatározott ún. betáplálási pótlék összege jöv? január elsejét?l 17, 94 és 24,43 eurocent között lesz a létesítmény méretét?l és elhelyezkedését?l függ?en. Berlin már korábban is jelezte, hogy csökkenteni fogja a támogatás mértékét az újonnan kiépített létesítményekre, míg a korábban épült naper?m?vek és napelemtelepek támogatásának mértéke nem változik.

A Merkel-kormány azután határozta el magát a támogatás csökkentésére, hogy csak 2010 októbere és 2011 októbere között 5400 megawattnyi teljesítmény kiépítéséhez és üzemeltetéséhez kértek támogatást a befektet?k. Összehasonlításképpen: Magyarországon 2010-re értük el az 1,75 MW-os összteljesítményt és a magyar energiapiacon a fotovoltaikus energiatermelés statisztikailag ma sem mérhet?.

Forrás: Energiainfo

A napenergia-felhasználás terjesztését szolgáló lakossági pályázat indul közel 3 milliárd forint értékben – vélhet?en komoly érdekl?dés fogja övezni a tendert. A pályázatok az év végéig, vagy a keret kimerüléséig nyújthatók be. A szakember szerint érdemes alaposan fölkészülni; kellemetlen meglepetést okozhat a tulajdonosoknak, ha egy-egy munkálat esetében csupán az alapvet? m?szaki tartalom árával számol. Konkrét példaszámítás cikkünk végén olvasható.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2,97 milliárd forint keretösszegben ír ki pályázatot az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer keretében használati meleg víz el?állítását és f?tésrásegítést szolgáló napkollektor-rendszerek beszerzésére, és telepítésére. A használati-melegvíz el?állítására, épületek f?tésére, vagy ezen célok kombinált, esetleg egyéb h?igények kielégítésére is szolgáló, többcélú napkollektoros rendszerek beszerzésére és telepítésére magánszemélyek és maximum 12 lakásos társasházak nyújthatnak majd be pályázatot.

A támogatható tevékenységek közé tartozik – a lakóingatlan építési technológiájától függetlenül – a napkollektorból és csatlakozó elemekb?l álló rendszer és annak telepítése is. A pályázati forrás a teljes beruházási érték 50 százalékát fedezheti, lakásonként legfeljebb 800 ezer forint vissza nem térítend?, utófinanszírozású támogatás nyerhet? el.

Feltétel, hogy a munkadíj nem lehet több a támogatás szempontjából elismerhet? bekerülési költség 30 százalékánál; továbbá, a telepítend? napkollektor-rendszernek szervesen illeszkednie kell az épület meglév? gépészeti rendszeréhez és egész évben m?köd?képesnek kell lennie. A rendszerek telepítését kizárólag az ÉMI Építésügyi Min?ségellen?rz? Innovációs Nonprofit Kft. által regisztrált kivitelez? végezheti el.

Kellemetlen meglepetés is jöhet

Minden háztulajdonosnak célszer? tisztába kerülnie az ingatlan állapotával, miel?tt energetikai felújításba kezd – fogalmazott Tóth Gábor, a Matech Magyar Technológiai Kft ügyvezet?je. Ehhez érdemes energetikai szakember tanácsát kikérni, illet?leg energetikai tanúsítványt kiállíttatni az erre szakosodott társaságokkal.

Általánosságban igaz, hogy minél régebbi a ház, annál nagyobb, drágább munkálatokra van szükség energetikai rendszerei optimalizálása érdekében. Hogy pontosan mekkora – és milyen jelleg? beruházást igényel a felújítás, erre nézve a munkálatok elkezdése el?tt érdemes konkrét tervet készíteni, ami a váratlan költségek kés?bbi felmerülése ellen is védelmet nyújt – fogalmazott, hangsúlyozva: érdemes a folyamatot szakemberekre bízni.

Milyen megtérüléssel számolhatunk?
A megtérülési számokat mindig az adott esetben, konkrét paraméterek ismeretében lehet meghatározni. Általánosságban igaz, hogy a leggyorsabban a h?szigetelés, födém-, padlásszigetelés térül meg. Nyílászáró-cserénél 5-10 éves megtérülés adódik a járulékos költségeket is figyelembe véve. Napkollektorok telepítése után mintegy évtizedes id?távon „jönnek vissza” a befektetett forintok, ez támogatással 5-6 évre csökkenthet?.

Mindenképpen fontos továbbá, hogy a telepíteni kívánt rendszer méretét az energiafelhasználást tekintetbe véve optimalizáljuk, különös tekintettel a napkollektoros rendszereknél – tette hozzá. Az adott épület jellemz?i – ideértve az épületben kiépített h?leadó rendszert (úgymint radiátorok, felületf?tések, padlóf?tés) – meghatározzák, hogy egyáltalán milyen rendszerek jöhetnek szóba, de többnyire a kombinált megoldások hozzák a legjobb eredményt.

Kellemetlen meglepetést okozhat a tulajdonosoknak, ha egy-egy munkálat esetében csupán az alapvet? m?szaki tartalom árával számol, a járulékos, egyéb szükséges tételeket figyelmen kívül hagyja. Erre tipikus példa ha a homlokzati h?szigetelés esetén csak a h?szigetel? anyag költségével kalkulálnak – a reklámok pedig sokszor maguk is csak ezt tüntetik föl ajánlatukban. A relatív olcsó h?szigetelésnél is komplexen kell figyelembe venni a ház épületfizikai jellemz?it, a falak penészesedésének elkerülése végett megfelel? szell?ztetésr?l is gondoskodni kell; amennyiben ezt gépi rendszerrel kívánjuk megoldani, bels? szell?z? rendszer telepítése is szükségessé válhat, ami akár százezrekkel is megnövelheti a végs? árat. A költségvetés pontos meghatározásához összességében, az egész házat egységként kezelve, a kiinduló és az elérni kívánt állapotot definiálva lehet eljutni – mondta a szakember.

Lépésr?l-lépésre haladni

Els?sorban az épületet kell kezelni – hívja föl a figyelmet a szempont fontosságára a szakember. A gépészeti rendszerek esetében vannak praktikák, amelyek újabb építés? házak esetében jó hatással alkalmazhatóak, azonban a régebbi épületeknél ajánlott komplex felújításban gondolkodni.

Amennyiben példának okáért h?szivattyúval szeretnénk fölszerelni házunkat, nem árt tudni, hogy régebbi építés esetén valószín?leg a szekunder oldalt, azaz a h?leadó rendszert – radiátorok, f?t?testek stb. – is cserélni kell.

Ilyenkor, a magas beruházási költségek miatt érdemes lehet els? körben a használati meleg víz el?állítására, illetve f?tésrásegítésre korlátozni a rekonstrukciót – mondja a szakember. Például egy 40 éves családi ház teljes, a szigetelést?l a f?tési rendszer korszer?sítéséig terjed? teljes megújításának összes költsége megközelítheti a 2-8 millió forintos nagyságrendet is.

Ilyen beruházási igény mellett – amennyiben állami, illetve banki támogatást sem lehet becsatornázni – a lehet?ségeket figyelembe véve nyilván érdemesebb lépésr?l-lépésre haladni a hagyományos, többnyire gáztüzelésen alapuló rendszer átalakításában. Míg egy a fahulladék, pellet égetésére alkalmas vegyes tüzelés? kazán beépítése viszonylag alacsonyabb összegb?l megoldható, addig a h?szivattyú telepítése másfél-kétmillió forinttól indul. Ráadásul olyan bonyolult, nagy szaktudást igényl? munkálatokról van szó, amelyeket mindenképpen referenciákkal rendelkez?, garanciát vállaló szakmai kivitelez?re kell bízni. Napkollektorok, napelemek esetében szintén igen fontos szempont, hogy a berendezést gyártó cég mennyire megbízható, ad-e például garanciát termékére, hiszen hosszabb, 15-20 éves távú befektetésr?l van szó.

Konkrét példa, számításokkal
A következ?, konkrét számokat tartalmazó példa segítségével megközelít?leg képet kaphatunk egy átlagos családi ház takarékos energetikai felújításának eredményér?l, amelynek keretében az épület falszerkezetének felújítására és napkollektorok elhelyezésére kerül sor.F?tés
Maga az épület az 1960-as években épült. A vizsgált falfelület 82,5 négyzetméter, vastagsága 35,5 centiméter, 5,5 centiméter széles vakolat és 30 centiméter vastag téglafal képezi a szerkezetet, a h?átbocsátási tényez? (U) 1,55. A szerkezet szigetelése el?tt a h?veszteség (Q) 9070 watt. A felújítás után a falszerkezet 12 centiméter polisztirolhab szigetelést kapott, melynek következtében a h?veszteség 3452 wattra csökkent (U=0,27). Az alapesetben az éves felhasznált h?mennyiség 78,9 gigajoule volt, az átalakítás után ez az érték 30,1 gigajoule-ra mérsékl?dött.
Így a f?tési költségb?l igen jelent?s mértékben lehet lefaragni. 2,933 forint/megajoule értékkel számolva a régi szerkezetnél hozzávet?leg 230 000 forintos, míg a felújított szerkezetnél mindössze körülbelül 90 000 forintos f?tési költséggel kell számolni. Ez mintegy 59 százalékos megtakarítás az eredeti költségekhez képest.Melegvíz-igény
A használati meleg víz (hmv) igény számításához 4 személlyel számolunk. Egy f? átlagos napi használati melegvíz igénye 50 liter. Ezt az értéket éves szintre vetítve megkapjuk, hogy a vizsgált épület igénye körülbelül 73 000 liter. 1liter víz h?fokának 1 Celsius fokkal való emeléséhez 1 wattóra energia szükséges. Jelen esetben 35 fokos h?mérséklet különbség áthidalása után kapjuk meg a 10 fokos vízb?l el?állítani kívánt 45 fokos meleg vizet. A számítások elvégzése után eredményül kapjuk, hogy az éves hmv-igény kielégítésére 2555 kilowattóra energiára van szükségünk. A falszerkezet felújítása mellett 2 darab napkollektor is elhelyezésre került az épület tetején. A két napkollektor összesen évi mintegy 1800-2200 kilowattóra energia hozammal rendelkezik. Abban a helyzetben, amikor a kazán látja el az igényeket, az éves költség 51 000 forint 19,7 forint/kilowattórával számolva. A napkollektorral párosított kazános megoldás esetén a hmv-igény kazánra es? része 13 600 forintra csökkent. Ez 75 százalékos megtakarítást jelent.

Fontos megjegyezni, hogy elvi számításról van szó, az épület használatától, épület bels? h?mérsékletét?l, egyéb épületszerkezetek m?szaki állapotától, az épület filtrációjától és egyéb tényez?kt?l függ?en ez az érték ingadozhat. A beruházási összeg a ház paramétereit?l függ, esetünkben nagyságrendileg másfél millió forint. Összességében a fenti beruházások hozzávet?legesen 10 év alatt térülnek meg.

forrás: napi.hu

Vélemény, hozzászólás?