hirdetés
hirdetésA PGNiG mai bejelentése szerint a lengyel gáztársaság választott bírósági eljárást kezdeményezett a Gazprommal, illetve a Gazprom Exporttal szemben a meglév? ellátási szerz?dések árazása ügyében. A lengyel álláspont szerint az európai spot áraknál jelent?sen többet fizetnek az orosz gázért a hosszú távú ellátási szerz?dések árazási feltételei miatt.
A PGNiG korábban többször fenyeget?zött a bírósági eljárás elindításával, ezzel szándékozva nyomást gyakorolniaz orosz Gazpromra, ami a mai bejelentés értelmében nem mutatott különösebb hajlandóságot az árazási struktúra átalakítására.
A 2008/2009-es válság után nehezen magára találó európai gázkereslet, illetve az amerikai nem konvencionális gáztermelés terén tapasztalt fejl?dés miatt az európai piacon érdemi túlkínálat keletkezett, ami által az azonnali piacon diszkonttal lehetett beszerezni a földgázt a hosszú távú szerz?dések olajindexált áraihoz képest. Az európai import?rök szinte kivétel nélkül a földgáz árazási tényez?inek megváltoztatását kérték hosszú távú beszállítói partnereikt?l (Algéria, Norvégia és Ororszország), amelyek a legtöbb esetben elzárkóztak az iparág évtizedes hagyományainak feladásától. El?bbi csoport azzal érvel, hogy mostanra a földgáz és az olaj fundamentumai túlzott mértékben elváltak egymástól, illetve az cseppfolyós földgázszállítások által valós világpiaca formálódik az energiahordozónak, amelyet az utóbbi csoport azzal hárít el, hogy a rendkívül t?keigényes kutatás-termelési és szállítási tevékenységben csak a jelenleg is alkalmazott, kiszámítható környezetet biztosító feltételek mellett valósulhatnak meg a beruházások.
Jelenleg Európa-szerte számos választott bírósági eljárás van folyamatban a fent vázolt kérdésben, nem egy esetben került már arra sor, hogy peren kívül a Gazprom spot elemeket is beengedett a szerz?dések árképletébe.
A PGNiG közlése szerint a stockholmi eljárás zárt, a társaság semmilyen további információt nem adott közre követeléseivel kapcsolatban. Lengyelország teljes gázfogyasztása kétharmadát kénytelen importból fedezni, amelyet jelenleg Oroszországtól szerez be. A lengyelek akárcsak Magyarország, az egyoldalú függés oldására érdekeltek az interkonnektorok kiépítésében a szomszédos országokkal, így az európai Észak-déli gázfolyosó létrehozásában. Az ország északi partvidékén már folyamatban vannak egy cseppfolyós földgáz (LNG)fogadására képes terminál építési munkálatai.
Forrás: portfolio.hu
hirdetéshirdetésA PGNiG mai bejelentése szerint a lengyel gáztársaság választott bírósági eljárást kezdeményezett a Gazprommal,
illetve a Gazprom Exporttal szemben a meglév? ellátási szerz?dések árazása ügyében. A lengyel álláspont szerint az európai spot áraknál jelent?sen többet fizetnek az orosz gázért a hosszú távú ellátási szerz?dések árazási feltételei miatt.
A PGNiG korábban többször fenyeget?zött a bírósági eljárás elindításával, ezzel szándékozva nyomást gyakorolniaz orosz Gazpromra, ami a mai bejelentés értelmében nem mutatott különösebb hajlandóságot az árazási struktúra átalakítására.
A 2008/2009-es válság után nehezen magára találó európai gázkereslet, illetve az amerikai nem konvencionális gáztermelés terén tapasztalt fejl?dés miatt az európai piacon érdemi túlkínálat keletkezett, ami által az azonnali piacon diszkonttal lehetett beszerezni a földgázt a hosszú távú szerz?dések olajindexált áraihoz képest. Az európai import?rök szinte kivétel nélkül a földgáz árazási tényez?inek megváltoztatását kérték hosszú távú beszállítói partnereikt?l (Algéria, Norvégia és Ororszország), amelyek a legtöbb esetben elzárkóztak az iparág évtizedes hagyományainak feladásától. El?bbi csoport azzal érvel, hogy mostanra a földgáz és az olaj fundamentumai túlzott mértékben elváltak egymástól, illetve az cseppfolyós földgázszállítások által valós világpiaca formálódik az energiahordozónak, amelyet az utóbbi csoport azzal hárít el, hogy a rendkívül t?keigényes kutatás-termelési és szállítási tevékenységben csak a jelenleg is alkalmazott, kiszámítható környezetet biztosító feltételek mellett valósulhatnak meg a beruházások.
Jelenleg Európa-szerte számos választott bírósági eljárás van folyamatban a fent vázolt kérdésben, nem egy esetben került már arra sor, hogy peren kívül a Gazprom spot elemeket is beengedett a szerz?dések árképletébe.
A PGNiG közlése szerint a stockholmi eljárás zárt, a társaság semmilyen további információt nem adott közre követeléseivel kapcsolatban. Lengyelország teljes gázfogyasztása kétharmadát kénytelen importból fedezni, amelyet jelenleg Oroszországtól szerez be. A lengyelek akárcsak Magyarország, az egyoldalú függés oldására érdekeltek az interkonnektorok kiépítésében a szomszédos országokkal, így az európai Észak-déli gázfolyosó létrehozásában. Az ország északi partvidékén már folyamatban vannak egy cseppfolyós földgáz (LNG)fogadására képes terminál építési munkálatai.
Forrás: portfolio.hu
A környezetszennyezés csupán tünete az egyre növekv? energiaéhségnek. Ezt a szükségszer?séget az elektronikai gyártók úgy igyekeznek kiszolgálni, hogy egyre hatékonyabb eszközöket készítenek, a készülékek fogyasztása generációról generációra szinte folyamatos csökkenést mutat. Mindennek az alapja természetesen az, hogy olyan processzor vezérelje ?ket, ami a lehet? legkevesebbel is beéri.
Fények és processzorok
Komoly nyomás helyezkedik tehát az érintettekre, többek között az Intelre is. Noha a gyártó alacsony feszültség? és ultraalacsony feszültség? lapkái már évtizedes háttérrel rendelkeznek, még b?ven van hova fejl?dni. A vállalatnál nemrég azonban felmerült egy ötlet: mi lenne, ha nem (csak) a fogyasztásra koncentrálnának, hanem az energia-utánpótlásra is? Hiszen ha sikerül „valahonnan” extra energiát bevinni a rendszerbe, ami nem terheli a fogyasztót, akkor az tovább csökkentheti az áramszámlát és egyben környezetbarátabb megoldás is lehet.
Nos, ez lett a Claremont: egy olyan CPU-ról van szó, amelyet akár mindössze egy olvasólámpa fénye is elláthat m?ködéséhez szükséges energiával. A kísérleti lapka közel sem korlátozott annyira, mint amennyire ezt fogyasztása sejtetné, hiszen a vállalat állítása szerint képes Windows-os és linuxos PC-k üzemeltetésére.
Kicsi feszültség, kicsi méret
Mindössze egy postai bélyeg méretét – a digitális generáció számára: nagyjából két-három körömnyit – teszi ki az NTV-nek is hívott processzor. A mozaikszó a near-treshold voltage kifejezést takarja; a küszöbfeszültség közeli jelz?t azért érdemelte ki, mert extrém kevés, mindössze 280 millivolt feszültséggel üzemel. Igaz, ekkor mindössze 3 MHz-es órajelen ketyeg (a C64-es CPU-jának háromszorosán); 1 GHz környékére felpörögve már 1,2 voltra van szüksége.
Intel Clermont, „fényhajtással”
Ennél sokkal több részlet egyel?re nem ismert, de a héten, San Francisco-ban tartandó International Solid-State Circuits Conference keretei között valószín?leg jóval részletesebb információt kapunk majd a (nap)fény hajtotta processzorról. Justin Rattner, az Intel m?szaki vezet?je a projekt kapcsán elárulta, hogy extrém módon energiahatékony számítógépes eszközök létrehozása volt a cél. A lapka képes küszöbfeszültség környékén üzemelni, azaz szinte semmit nem fogyasztva m?ködtetni a laptopok alapfunkcióit. Ez értelemszer?en jobb választás, mint az alvó vagy hibernációs üzemmód, hiszen utóbbi két állapot esetén a gép mindaddig kvázi használhatatlan, amíg tulajdonosa „fel nem ébreszti”.
A tavalyi Intel Developer Forumon már felületesen bemutatkozott a processzor: egy PC animációt futtatott úgy, hogy CPU-ját lámpával világították meg. Amint a fényforrás megsz?nt, a számítógép lefagyott, demonstrálva az elképzelés életképességét. Maga a chip egyébként a Micron úgynevezett hibrid memóriakocka (Hybrid Memory Cube) DDR3 memóriastruktúrájára alapulva készült, ami hétszer energiahatékonyabb kialakítást jelent a jelenleg használatban lev? DDR3 memóriákhoz képest.
Demonstráció a tavalyi IDF-en
Fényhajtás, nem csak processzoroknak
Rattner elárulta azt is, hogy nem csak CPU-szinten gondolkodnak az NTV alkalmazását illet?en. Ha sikerült az elektromos áramkörökbe általánosságban véve beültetni ezt a kialakítást, akkor abból minden komponens profitálhat. A Pentium lapka designján alapuló fényhajtású processzor 32 nanométeres gyártási eljárással készült, vagyis modern eszközeink mindegyikébe integrálható. Akár grafikus processzorokban, memóriákban és lebeg?pontos számításokat végz? egységekben is megjelenhet.
Mindazonáltal a vállalat nem tervezi a Claremont kereskedelmi forgalomba való bevezetését. Azt reméli a projektt?l, hogy annak egyes elemei kés?bb visszaköszönhetnek jöv?beni termékeiben, energia hatékonyabbá téve azokat a mostani kísérletezgetéssel.
Forrás: mno.hu
