Perse, 2011. július 21. Juhok legelnek egy naper?m? cellái alatt Perse (Prsa) község közelében Szlovákiában. Az országban számos magánkézben lév? napelemes er?m? épült, a termelt energiát az állam szabott áron veszi át. Felvételünk 2011. július 20-án készült. MTI Fotó: Komka Péter
Napenergiával töltött nanocsöves üzemanyag lehet a megoldás napjaink energiaproblémájára.
Az 1970-es évek óta dolgoznak azon a kémikusok, hogy a napenergiát fényre állapotot változtató molekulákkal tárolják el. A fotoaktív, azaz fényérzékeny molekulák a „nap üzemanyag” ideális alapjául szolgálhatnának, mivel megfelel? struktúrába rendezve könnyen szállítható, olcsó és újratölthet? energiatárolót kapunk. Azonban van egy apró kis gond vele: mindmáig nem sikerült létrehozni olyan formában, hogy minden, vele szemben támasztott feltételt teljesítene. Például a nemrég kifejlesztett tetrakarbon-diruténium fulvalén vegyület akár meg is felelhetne a kívánalmaknak, ha a ruténium nem lenne ritka és éppen ezért igen drága anyag.
Nem adták fel azonban a kutatók a reményt, hogy egyszer sikerül létrehozni a kívánt struktúrát, és úgy t?nik, er?feszítéseik beérni látszanak. Alexie Kolpak és Jeffrey Grossman újfajta anyaggal álltak el?, mely nem csak, hogy rendelkezik a fenti tulajdonságokkal, de emellett termális stabilitás és a napjainkban forgalomban lev? lítium-ion akkumulátoroknál nagyobb energias?r?ség is jellemzi fejlesztésüket. Az MIT két tudósa által létrehozott design szerves fényérzékeny molekulákat kombinál azobenzénnel és az egyre népszer?bbé váló szén nanocsövekkel.
Forrás: wiredMiel?tt a fejlesztést részletesen ismertetnénk, érdemes pár szót szánni a fotoaktív molekulák napenergia-tároló képességének m?ködésére. Amikor egy ilyen molekula elnyeli a napsugárzást, konformációs változáson megy keresztül, azaz alacsony energiaállapotból magasabba kerül. Utóbbi helyzetben metastabillá válik, azaz rövid ideig stabil állapotú marad, de nagymértékben hajlamos energiavesztésre. Valamilyen behatás (feszültség, h?, fény stb.) következtében a molekula gyakorlatilag azonnal visszakerül alapállapotába, a két állapot közötti energiakülönbség (ezt ?H-val jelölik) pedig távozik.
A napenergiára alapuló üzemanyagban rejl? legnagyobb kihívás, hogy olyan anyagot kell létrehozni, aminek molekulái egyenként is relatíve nagy energiakülönbséget képesek abszorbeálni és leadni, illetve nagy aktivációs energiával rendelkezik. Ez a két tényez? sajnos gyakran egymás ellen dolgozik, hiszen ha utóbbi túl alacsony, akkor az anyag instabillá válik, és hajlamosabb nem kívánt módon (azaz túl hamar) leadni az eltárolt töltést. Márpedig, ha a ?H magas, akkor többnyire az aktivációs energia alacsony.
Egy kis szenet ide, némi nanocsövet oda…
Kolpak és Grossman kutatásának fontossága pont ebben rejlik: a szakemberpáros megtalálta a két érték közötti ideális egyensúlyt. Az azobenzén és a szén nanocsövek közötti kötés számítógépes modelljének vizsgálata fényt derített arra, hogy az el?bbi szén nanocs?ben való alkalmazásával mind az alacsony, mind a magas energiaállapot stabillá válik. Mivel elég jelent?s energiakülönbség van a két helyezett között, ez egyben jó (magas) ?H-t is jelent. A kutatók állítása szerint így a kapacitás felez?déséig egy év is eltelhet, ami nagyon jó eredmény a korábbiakhoz képest.
Kérdés persze, mekkora is ez a tárolókapacitás. Az MIT-n dolgozó szakemberek szerint saját fejlesztésük túlteljesíti a lítium-ion akkumulátorokét. A jelenleg használt technológia 200-600 wattórára képes literenként, ugyanakkor az azobenzén / szén nanocs? megoldás nagyjából 690 wattórát biztosít literenként. Teszi mindezt úgy, hogy az azobenzén egymagában mindössze 90 wattóra/liter paraméterrel bír.
Sajnos, hátra van még a feketeleves. Kolpak és Grossman mindezt csak elméletben, vagyis számítógépes modelleken próbálta ki, a valóságban még nem hozták létre az üzemanyagot. Ráadásul, elmondásuk szerint az azobenzén / szén nanocs? alapú akkumulátor energialeadása csak h? formájában történhet, vagyis, ha ezzel az energiával elektromos berendezéseket akarunk m?ködtetni, akkor el?ször át kell alakítani a h?t elektromossággá. Ez természetesen nem mehet végbe 100 százalékos hatásfokkal, ami rontja a rendszer összteljesítményét, emellett összetettebbé is teszi azt.
forrás: tudomany.ma.hu
Napenergiával töltött nanocsöves üzemanyag lehet a megoldás napjaink energiaproblémájára.
Az 1970-es évek óta dolgoznak azon a kémikusok, hogy a napenergiát fényre állapotot változtató molekulákkal tárolják el. A fotoaktív, azaz fényérzékeny molekulák a „nap üzemanyag” ideális alapjául szolgálhatnának, mivel megfelel? struktúrába rendezve könnyen szállítható, olcsó és újratölthet? energiatárolót kapunk. Azonban van egy apró kis gond vele: mindmáig nem sikerült létrehozni olyan formában, hogy minden, vele szemben támasztott feltételt teljesítene. Például a nemrég kifejlesztett tetrakarbon-diruténium fulvalén vegyület akár meg is felelhetne a kívánalmaknak, ha a ruténium nem lenne ritka és éppen ezért igen drága anyag.
Nem adták fel azonban a kutatók a reményt, hogy egyszer sikerül létrehozni a kívánt struktúrát, és úgy t?nik, er?feszítéseik beérni látszanak. Alexie Kolpak és Jeffrey Grossman újfajta anyaggal álltak el?, mely nem csak, hogy rendelkezik a fenti tulajdonságokkal, de emellett termális stabilitás és a napjainkban forgalomban lev? lítium-ion akkumulátoroknál nagyobb energias?r?ség is jellemzi fejlesztésüket. Az MIT két tudósa által létrehozott design szerves fényérzékeny molekulákat kombinál azobenzénnel és az egyre népszer?bbé váló szén nanocsövekkel.
Forrás: wiredMiel?tt a fejlesztést részletesen ismertetnénk, érdemes pár szót szánni a fotoaktív molekulák napenergia-tároló képességének m?ködésére. Amikor egy ilyen molekula elnyeli a napsugárzást, konformációs változáson megy keresztül, azaz alacsony energiaállapotból magasabba kerül. Utóbbi helyzetben metastabillá válik, azaz rövid ideig stabil állapotú marad, de nagymértékben hajlamos energiavesztésre. Valamilyen behatás (feszültség, h?, fény stb.) következtében a molekula gyakorlatilag azonnal visszakerül alapállapotába, a két állapot közötti energiakülönbség (ezt ?H-val jelölik) pedig távozik.
A napenergiára alapuló üzemanyagban rejl? legnagyobb kihívás, hogy olyan anyagot kell létrehozni, aminek molekulái egyenként is relatíve nagy energiakülönbséget képesek abszorbeálni és leadni, illetve nagy aktivációs energiával rendelkezik. Ez a két tényez? sajnos gyakran egymás ellen dolgozik, hiszen ha utóbbi túl alacsony, akkor az anyag instabillá válik, és hajlamosabb nem kívánt módon (azaz túl hamar) leadni az eltárolt töltést. Márpedig, ha a ?H magas, akkor többnyire az aktivációs energia alacsony.
Egy kis szenet ide, némi nanocsövet oda…
Kolpak és Grossman kutatásának fontossága pont ebben rejlik: a szakemberpáros megtalálta a két érték közötti ideális egyensúlyt. Az azobenzén és a szén nanocsövek közötti kötés számítógépes modelljének vizsgálata fényt derített arra, hogy az el?bbi szén nanocs?ben való alkalmazásával mind az alacsony, mind a magas energiaállapot stabillá válik. Mivel elég jelent?s energiakülönbség van a két helyezett között, ez egyben jó (magas) ?H-t is jelent. A kutatók állítása szerint így a kapacitás felez?déséig egy év is eltelhet, ami nagyon jó eredmény a korábbiakhoz képest.
Kérdés persze, mekkora is ez a tárolókapacitás. Az MIT-n dolgozó szakemberek szerint saját fejlesztésük túlteljesíti a lítium-ion akkumulátorokét. A jelenleg használt technológia 200-600 wattórára képes literenként, ugyanakkor az azobenzén / szén nanocs? megoldás nagyjából 690 wattórát biztosít literenként. Teszi mindezt úgy, hogy az azobenzén egymagában mindössze 90 wattóra/liter paraméterrel bír.
Sajnos, hátra van még a feketeleves. Kolpak és Grossman mindezt csak elméletben, vagyis számítógépes modelleken próbálta ki, a valóságban még nem hozták létre az üzemanyagot. Ráadásul, elmondásuk szerint az azobenzén / szén nanocs? alapú akkumulátor energialeadása csak h? formájában történhet, vagyis, ha ezzel az energiával elektromos berendezéseket akarunk m?ködtetni, akkor el?ször át kell alakítani a h?t elektromossággá. Ez természetesen nem mehet végbe 100 százalékos hatásfokkal, ami rontja a rendszer összteljesítményét, emellett összetettebbé is teszi azt.
forrás: tudomany.ma.hu
Napenergiával töltött nanocsöves üzemanyag lehet a megoldás napjaink energiaproblémájára.
Az 1970-es évek óta dolgoznak azon a kémikusok, hogy a napenergiát fényre állapotot változtató molekulákkal tárolják el. A fotoaktív, azaz fényérzékeny molekulák a „nap üzemanyag” ideális alapjául szolgálhatnának, mivel megfelel? struktúrába rendezve könnyen szállítható, olcsó és újratölthet? energiatárolót kapunk. Azonban van egy apró kis gond vele: mindmáig nem sikerült létrehozni olyan formában, hogy minden, vele szemben támasztott feltételt teljesítene. Például a nemrég kifejlesztett tetrakarbon-diruténium fulvalén vegyület akár meg is felelhetne a kívánalmaknak, ha a ruténium nem lenne ritka és éppen ezért igen drága anyag.
Nem adták fel azonban a kutatók a reményt, hogy egyszer sikerül létrehozni a kívánt struktúrát, és úgy t?nik, er?feszítéseik beérni látszanak. Alexie Kolpak és Jeffrey Grossman újfajta anyaggal álltak el?, mely nem csak, hogy rendelkezik a fenti tulajdonságokkal, de emellett termális stabilitás és a napjainkban forgalomban lev? lítium-ion akkumulátoroknál nagyobb energias?r?ség is jellemzi fejlesztésüket. Az MIT két tudósa által létrehozott design szerves fényérzékeny molekulákat kombinál azobenzénnel és az egyre népszer?bbé váló szén nanocsövekkel.
Forrás: wiredMiel?tt a fejlesztést részletesen ismertetnénk, érdemes pár szót szánni a fotoaktív molekulák napenergia-tároló képességének m?ködésére. Amikor egy ilyen molekula elnyeli a napsugárzást, konformációs változáson megy keresztül, azaz alacsony energiaállapotból magasabba kerül. Utóbbi helyzetben metastabillá válik, azaz rövid ideig stabil állapotú marad, de nagymértékben hajlamos energiavesztésre. Valamilyen behatás (feszültség, h?, fény stb.) következtében a molekula gyakorlatilag azonnal visszakerül alapállapotába, a két állapot közötti energiakülönbség (ezt ?H-val jelölik) pedig távozik.
A napenergiára alapuló üzemanyagban rejl? legnagyobb kihívás, hogy olyan anyagot kell létrehozni, aminek molekulái egyenként is relatíve nagy energiakülönbséget képesek abszorbeálni és leadni, illetve nagy aktivációs energiával rendelkezik. Ez a két tényez? sajnos gyakran egymás ellen dolgozik, hiszen ha utóbbi túl alacsony, akkor az anyag instabillá válik, és hajlamosabb nem kívánt módon (azaz túl hamar) leadni az eltárolt töltést. Márpedig, ha a ?H magas, akkor többnyire az aktivációs energia alacsony.
Egy kis szenet ide, némi nanocsövet oda…
Kolpak és Grossman kutatásának fontossága pont ebben rejlik: a szakemberpáros megtalálta a két érték közötti ideális egyensúlyt. Az azobenzén és a szén nanocsövek közötti kötés számítógépes modelljének vizsgálata fényt derített arra, hogy az el?bbi szén nanocs?ben való alkalmazásával mind az alacsony, mind a magas energiaállapot stabillá válik. Mivel elég jelent?s energiakülönbség van a két helyezett között, ez egyben jó (magas) ?H-t is jelent. A kutatók állítása szerint így a kapacitás felez?déséig egy év is eltelhet, ami nagyon jó eredmény a korábbiakhoz képest.
Kérdés persze, mekkora is ez a tárolókapacitás. Az MIT-n dolgozó szakemberek szerint saját fejlesztésük túlteljesíti a lítium-ion akkumulátorokét. A jelenleg használt technológia 200-600 wattórára képes literenként, ugyanakkor az azobenzén / szén nanocs? megoldás nagyjából 690 wattórát biztosít literenként. Teszi mindezt úgy, hogy az azobenzén egymagában mindössze 90 wattóra/liter paraméterrel bír.
Sajnos, hátra van még a feketeleves. Kolpak és Grossman mindezt csak elméletben, vagyis számítógépes modelleken próbálta ki, a valóságban még nem hozták létre az üzemanyagot. Ráadásul, elmondásuk szerint az azobenzén / szén nanocs? alapú akkumulátor energialeadása csak h? formájában történhet, vagyis, ha ezzel az energiával elektromos berendezéseket akarunk m?ködtetni, akkor el?ször át kell alakítani a h?t elektromossággá. Ez természetesen nem mehet végbe 100 százalékos hatásfokkal, ami rontja a rendszer összteljesítményét, emellett összetettebbé is teszi azt.
forrás: tudomany.ma.hu
Húsz év múlva is a Paksi Atomer?m? lesz a legfontosabb energiatermel? egység Magyarországon – derül ki a kormány által múlt héten elfogadott hosszú távú energiastratégiából. A kormány úgy számol, hogy a megújuló energiaforrások használata lassan terjed majd el, a földgáz továbbra is fontos lesz, a legtöbb energiát pedig a lakások felújításával lehet megtakarítani. 2030 után a paksi mellett újabb atomer?m? épülhet, viszont elt?nt a tervek közül a dunai vízier?m?.
A napelemek csak 2020 után terjedhetnek el
„Magyarország nem lehet teljesen energiafüggetlen, de felel?sen gondolkodva mégis erre kell törekednie” – röviden így foglalja össze a következ? két évtized energiapolitikájának célkit?zéseit a kormány által a múlt héten jóváhagyott Nemzeti Energiastratégia, amely várhatóan ?sszel kerül a parlament elé (a teljes anyagot itt érheti el, pdf formátumban).
A kormány a különböz? lehet?ségek közül az úgynevezett atom-szén-zöld forgatókönyvet választotta, amely az új paksi atomer?m? mellett egy új széntüzelés? h?er?m?vel, illetve a megújuló energiaforrások korábban eltervezett ütem? fejlesztésével számol. „Egyel?re nem mondhatunk le a fosszilis energiahordozókról” – magyarázza a stratégia, amely szerint jelenleg „nincs alternatívája az atomer?m? által termelt villamos energia kiváltásának” sem.
Az épületekkel lehet sokat spórolni
Az energiastratégia ennek ellenére nagyon komoly változásokkal számol: célkit?zése, hogy két évtized múlva az ország teljes energiafelhasználása ne haladja meg a gazdasági válság el?tti szintet. Ez jelent?s hatékonyságnövekedést feltételez, hiszen a kormány úgy számol, hogy a gazdaság jelent?sen fejl?dik – az egy f?re jutó GDP szempontjából elérjük a mai német szintet – miközben ezt az energiaigény szinte egyáltalán nem követi.
A legnagyobb, a teljes energiafelhasználás több mint 10 százalékát kitev? megtakarítást az épületek korszer?sítésével lehet elérni. Ma ugyanis az összes energia 40 százalékát az épületekben használják fel, kétharmad részben f?tésre és h?tésre. A lakások és középületek többsége rossz m?szaki állapotban van: míg egy új épület f?tése átlagosan évente, négyzetméterenként száz kilowattóra energiát igényel, egy panellakásban ez kétszáz, egy középületben pedig 340 kilowattóra.
Visszafogott zöldítés
A tervekben viszonylag korlátozott szerepet kapnak a megújuló energiaforrások: a jelenleg 7 százalékos arányt a tavaly év végén elfogadott Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv (NCsT) alapján 2012-re 7,5 százalékra, 2020-ig pedig 14,65 százalékra kell emelni. Az energiastratégia csak ennek a pályának a „lineáris meghosszabbítását” tartalmazza, e szerint 2030-ban az összes felhasznált energia mintegy 20 százalékának, illetve a villamos energia 16 százalékának kell megújuló forrásból származnia.
A megújuló energián belül els?bbséget élveznek a stratégia szerint a biogáz- és biomassza-er?m?vek, illetve a geotermikus energia. Ezek els?sorban h?termelési célt szolgálnának, csak másodlagosan termelnének villamos energiát. Ez fontos változás a korábbi gyakorlathoz képest, hiszen eddig az áram kötelez? átvételével ösztönözték a villamosenergia-termelést, ami oda vezetett, hogy néhány rossz hatékonyságú er?m?ben rönkfát tüzeltek el, az áramért pedig a piacinál magasabb, garantált árat kaptak.
![Forrás: [origo]](http://static6.origos.hu/i/1107/20110703energiaen3.jpg "Forrás: [origo]")
Faapríték egy biomassza-er?m? f?t?anyagaként
A stratégia szerint a jöv?ben a bioenergia nyersanyaga els?sorban az eleve energetikai célra telepített ültetvényekb?l, vagyis energianövényekb?l származna, emellett mez?gazdasági és ipari melléktermékeket hasznosítanának. „Szintén hangsúlyos kérdés az anyagukban már nem hasznosítható kommunális és ipari hulladékok, illetve szennyvizek energetikai felhasználása” – utal a szöveg arra, hogy a kormány továbbviszi el?dje hulladékégetésre vonatkozó elképzeléseit.
Tíz év múlva jöhet a napelem
A kormány kisebb mértékben számol a nap- és szélenergiával. Az el?rejelzés szerint „2020 után nyílhat lehet?ség a hazai napenergia-potenciál nagyobb mérték?, közvetlen áramtermelésre való felhasználására”, mivel várhatóan ekkorra jelent?sen csökken (akár egyharmadára esik) a napelemek ára. A vízenergia kihasználására a stratégia szerint olyan kisebb egységek kellenek, amelyek nem okoznak visszafordíthatatlan természetkárosítást (a stratégiában a Széchenyi-tervvel szemben már nem szerepel dunai vízlépcs?).
Az energiastratégia készít?i úgy számolnak, hogy az atom-szén-zöld forgatókönyvben az államnak 2025-ig évente 55 milliárd, 2026-tól pedig évente 65 milliárd forint támogatást kell adnia a megújuló energiatermelésnek. A zöldenergia hasznosítása a számítások szerint kilowattóránként el?bb 1,1, majd 1,2 forinttal drágítja meg az áramot. Annak érdekében, hogy decentralizált (több kisebb egységb?l álló) rendszer jöjjön létre, a stratégia szerint kiemelt fontosságú, hogy az engedélyezés egyszer?södjön, és befektet?baráttá váljon.
Az atomot ajánlják
„A paksi atomer?m? üzemid?-hosszabbítását minden forgatókönyv tartalmazza” – írja a stratégia, amely kész tényként kezeli, hogy a Paksi Atomer?m? jelenlegi négy blokkja újabb húsz évre megkapja az engedélyt, és 2032-2037-ig termelhet. A stratégia összeállítói azt is eldöntött kérdésként kezelik, hogy a 2009-es országgy?lési határozat alapján Pakson felépül egy vagy két újabb blokk, így a magyar villamosenergia-rendszer teljes kapacitásának több mint felét (összesen 4000 megawattot) az atomenergia adja majd.
A Paksi Atomer?m? – az el?térben az új blokkok tervezett helye
Ezzel elvileg Magyarország import?rb?l villamosenergia-export?rré válhat, a termelés akár 14 százalékát is külföldre adhatja el, ami különösen jó üzlet lehet a német atomer?m?vek leállítása miatt. Ehhez azonban fejleszteni kell a határokon átnyúló hálózatokat, egységes irányítási szabályokat kell kialakítani. A rendszer szabályozhatósága érdekében a stratégia szerz?i régiós együttm?ködést ajánlanak: például a környez? országok vízer?m?vei segíthetnének a magyar hálózat egyensúlyban tartásában.
Az energiastratégia részben el?retekint a 2030 utáni évekre is, amikor fokozatosan le kell állítani a jelenleg is üzemel? négy blokkot. Ezzel ismét körülbelül 2000 megawattra csökken az atomenergia részaránya. Kies? 2000 megawatt pótlására az egyik – a stratégia által igencsak ajánlott – opció egy újabb atomer?m? megépítése lehet egy másik telephelyen. Ezt a döntést azonban nem most, hanem csak 2015 és 2018 közt kell meghozni.
Több más elemzéshez hasonlóan az energiastratégia is az atomenergia melletti legfontosabb érvek közt hozza fel, hogy az urán több helyr?l, politikailag stabil országokból is beszerezhet?. Valaha Magyarországon, a Mecsekben is bányásztak uránércet, de a bányát 1997-ben bezárták. Néhány éve ismét kutatnak uránérc után, de a stratégia úgy számol, hogy a kitermelés csak akkor lehet gazdaságos, ha az urán-oxid ára a jelenleginek mintegy másfélszeresére emelkedik.
Közlekedés villanyautóval
Az atomer?m? éjszakai áramának fontos felhasználói lehetnek az elektromos autók. A stratégia szerz?i szerint a legnagyobb gyártók már 2015-t?l piacra lépnek az elektromos kocsikkal. Magyarországon „a tömeges technikai váltás lehet, hogy késik egy évtizedet”, de a tervek szerint valószín?síthet?, hogy 2025-30-ig az elektromos autók ára versenyképes lesz. Az atomer?m?vek éjszakai áramfeleslege a számítások szerint 200 ezer elektromos autó feltöltését teszi majd lehet?vé, ami a teljes állomány mintegy 5 százaléka lehet.
![Fotó: Hajdú D. András [origo]](http://static6.origos.hu/i/1103/20110331elektromo4.jpg "Fotó: Hajdú D. András [origo]")
A közúti áruszállítás helyett a stratégia szerint jelent?s mértékben növelni kellene a vasúti és vízi szállítás arányát. A mez?gazdaságban pedig lehet?vé kellene tenni, hogy a gépeket helyben termesztett repcéb?l sajtolt üzemanyagra állítsák át.
Jöhetnek az állami gázcégek
Bár a megújuló és a nukleáris energia fejlesztése csökkentené a szerepét, továbbra is meghatározó energiahordozó lenne a földgáz: a villamosenergia-termelésnek például 2030-ban is a 39 százalékát adná. Az elemzés szerint sok függ attól, hogy sikerül-e áttérni a piaci gázárakra, amikor 2015-ben lejár az oroszokkal kötött hosszú távú megállapodás, amely jelenleg némi csúszással, de az olajárhoz köti a gáz árát. Piaci árakkal a hazai er?m?vek versenyképesebbek lennének, ezért kevesebb áramot importálna az ország.
A piaci nyitáshoz mindenekel?tt arra van szükség, hogy megépüljenek a tervezett összeköt? vezetékek a szomszédos országok felé. Az úgynevezett szlovák-magyar interkonnektor megépítésével Magyarország össze lenne kötve a német és a lengyel hálózattal, a horvát-magyar vezetéken keresztül pedig akár katari cseppfolyósított földgáz is érkezhetne. A gáztárolók fejlesztésével pedig Magyarország „stratégiai szerepl?vé” válhatna a régióban.
Bár az energiastratégia szerint az állam ma els?sorban „szabályozási eszközökkel” tudja érvényesíteni az akaratát, a szerz?k külön foglalkoznak az állam közvetlen szerepvállalásának szükségességével. A „nemzeti érdekek hatékonyabb képviselete” érdekében e szerint az államnak egyrészt kisebbségi tulajdont kell szereznie energetikai társaságokban, másrészt er?sítenie kell az állami tulajdonú cégek helyzetét.
Ezek a folyamatok részben már zajlanak: a bevásárlásra az els? példa a Mol 21 százalékos részvénycsomagjának visszavásárlása volt. Az állami cégek szerepér?l azt írják: az MVM-csoporton keresztül az államnak közvetlen lehet?sége van a piac befolyásolására, és „a földgáz- és k?olajszektorban ennek a megteremtése a cél”. Ennek eszköze lehet, hogy az MVM-hez tartozó Mavir Zrt. szervezheti meg a gázt?zsdét, illetve meg nem er?sített hírek szerint az állam megvenné az E.on gáznagykeresked? cégét is.
forrás: origo.hu
Húsz év múlva is a Paksi Atomer?m? lesz a legfontosabb energiatermel? egység Magyarországon – derül ki a kormány által múlt héten elfogadott hosszú távú energiastratégiából. A kormány úgy számol, hogy a megújuló energiaforrások használata lassan terjed majd el,
a földgáz továbbra is fontos lesz, a legtöbb energiát pedig a lakások felújításával lehet megtakarítani. 2030 után a paksi mellett újabb atomer?m? épülhet, viszont elt?nt a tervek közül a dunai vízier?m?.
A napelemek csak 2020 után terjedhetnek el
„Magyarország nem lehet teljesen energiafüggetlen, de felel?sen gondolkodva mégis erre kell törekednie” – röviden így foglalja össze a következ? két évtized energiapolitikájának célkit?zéseit a kormány által a múlt héten jóváhagyott Nemzeti Energiastratégia, amely várhatóan ?sszel kerül a parlament elé (a teljes anyagot itt érheti el, pdf formátumban).
A kormány a különböz? lehet?ségek közül az úgynevezett atom-szén-zöld forgatókönyvet választotta, amely az új paksi atomer?m? mellett egy új széntüzelés? h?er?m?vel, illetve a megújuló energiaforrások korábban eltervezett ütem? fejlesztésével számol. „Egyel?re nem mondhatunk le a fosszilis energiahordozókról” – magyarázza a stratégia, amely szerint jelenleg „nincs alternatívája az atomer?m? által termelt villamos energia kiváltásának” sem.
Az épületekkel lehet sokat spórolni
Az energiastratégia ennek ellenére nagyon komoly változásokkal számol: célkit?zése, hogy két évtized múlva az ország teljes energiafelhasználása ne haladja meg a gazdasági válság el?tti szintet. Ez jelent?s hatékonyságnövekedést feltételez, hiszen a kormány úgy számol, hogy a gazdaság jelent?sen fejl?dik – az egy f?re jutó GDP szempontjából elérjük a mai német szintet – miközben ezt az energiaigény szinte egyáltalán nem követi.
A legnagyobb, a teljes energiafelhasználás több mint 10 százalékát kitev? megtakarítást az épületek korszer?sítésével lehet elérni. Ma ugyanis az összes energia 40 százalékát az épületekben használják fel, kétharmad részben f?tésre és h?tésre. A lakások és középületek többsége rossz m?szaki állapotban van: míg egy új épület f?tése átlagosan évente, négyzetméterenként száz kilowattóra energiát igényel, egy panellakásban ez kétszáz, egy középületben pedig 340 kilowattóra.
Visszafogott zöldítés
A tervekben viszonylag korlátozott szerepet kapnak a megújuló energiaforrások: a jelenleg 7 százalékos arányt a tavaly év végén elfogadott Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv (NCsT) alapján 2012-re 7,5 százalékra, 2020-ig pedig 14,65 százalékra kell emelni. Az energiastratégia csak ennek a pályának a „lineáris meghosszabbítását” tartalmazza, e szerint 2030-ban az összes felhasznált energia mintegy 20 százalékának, illetve a villamos energia 16 százalékának kell megújuló forrásból származnia.
A megújuló energián belül els?bbséget élveznek a stratégia szerint a biogáz- és biomassza-er?m?vek, illetve a geotermikus energia. Ezek els?sorban h?termelési célt szolgálnának, csak másodlagosan termelnének villamos energiát. Ez fontos változás a korábbi gyakorlathoz képest, hiszen eddig az áram kötelez? átvételével ösztönözték a villamosenergia-termelést, ami oda vezetett, hogy néhány rossz hatékonyságú er?m?ben rönkfát tüzeltek el, az áramért pedig a piacinál magasabb, garantált árat kaptak.
Faapríték egy biomassza-er?m? f?t?anyagaként
A stratégia szerint a jöv?ben a bioenergia nyersanyaga els?sorban az eleve energetikai célra telepített ültetvényekb?l, vagyis energianövényekb?l származna, emellett mez?gazdasági és ipari melléktermékeket hasznosítanának. „Szintén hangsúlyos kérdés az anyagukban már nem hasznosítható kommunális és ipari hulladékok, illetve szennyvizek energetikai felhasználása” – utal a szöveg arra, hogy a kormány továbbviszi el?dje hulladékégetésre vonatkozó elképzeléseit.
Tíz év múlva jöhet a napelem
A kormány kisebb mértékben számol a nap- és szélenergiával. Az el?rejelzés szerint „2020 után nyílhat lehet?ség a hazai napenergia-potenciál nagyobb mérték?, közvetlen áramtermelésre való felhasználására”, mivel várhatóan ekkorra jelent?sen csökken (akár egyharmadára esik) a napelemek ára. A vízenergia kihasználására a stratégia szerint olyan kisebb egységek kellenek, amelyek nem okoznak visszafordíthatatlan természetkárosítást (a stratégiában a Széchenyi-tervvel szemben már nem szerepel dunai vízlépcs?).
Az energiastratégia készít?i úgy számolnak, hogy az atom-szén-zöld forgatókönyvben az államnak 2025-ig évente 55 milliárd, 2026-tól pedig évente 65 milliárd forint támogatást kell adnia a megújuló energiatermelésnek. A zöldenergia hasznosítása a számítások szerint kilowattóránként el?bb 1,1, majd 1,2 forinttal drágítja meg az áramot. Annak érdekében, hogy decentralizált (több kisebb egységb?l álló) rendszer jöjjön létre, a stratégia szerint kiemelt fontosságú, hogy az engedélyezés egyszer?södjön, és befektet?baráttá váljon.
Az atomot ajánlják
„A paksi atomer?m? üzemid?-hosszabbítását minden forgatókönyv tartalmazza” – írja a stratégia, amely kész tényként kezeli, hogy a Paksi Atomer?m? jelenlegi négy blokkja újabb húsz évre megkapja az engedélyt, és 2032-2037-ig termelhet. A stratégia összeállítói azt is eldöntött kérdésként kezelik, hogy a 2009-es országgy?lési határozat alapján Pakson felépül egy vagy két újabb blokk, így a magyar villamosenergia-rendszer teljes kapacitásának több mint felét (összesen 4000 megawattot) az atomenergia adja majd.
A Paksi Atomer?m? – az el?térben az új blokkok tervezett helye
Ezzel elvileg Magyarország import?rb?l villamosenergia-export?rré válhat, a termelés akár 14 százalékát is külföldre adhatja el, ami különösen jó üzlet lehet a német atomer?m?vek leállítása miatt. Ehhez azonban fejleszteni kell a határokon átnyúló hálózatokat, egységes irányítási szabályokat kell kialakítani. A rendszer szabályozhatósága érdekében a stratégia szerz?i régiós együttm?ködést ajánlanak: például a környez? országok vízer?m?vei segíthetnének a magyar hálózat egyensúlyban tartásában.
Az energiastratégia részben el?retekint a 2030 utáni évekre is, amikor fokozatosan le kell állítani a jelenleg is üzemel? négy blokkot. Ezzel ismét körülbelül 2000 megawattra csökken az atomenergia részaránya. Kies? 2000 megawatt pótlására az egyik – a stratégia által igencsak ajánlott – opció egy újabb atomer?m? megépítése lehet egy másik telephelyen. Ezt a döntést azonban nem most, hanem csak 2015 és 2018 közt kell meghozni.
Több más elemzéshez hasonlóan az energiastratégia is az atomenergia melletti legfontosabb érvek közt hozza fel, hogy az urán több helyr?l, politikailag stabil országokból is beszerezhet?. Valaha Magyarországon, a Mecsekben is bányásztak uránércet, de a bányát 1997-ben bezárták. Néhány éve ismét kutatnak uránérc után, de a stratégia úgy számol, hogy a kitermelés csak akkor lehet gazdaságos, ha az urán-oxid ára a jelenleginek mintegy másfélszeresére emelkedik.
Közlekedés villanyautóval
Az atomer?m? éjszakai áramának fontos felhasználói lehetnek az elektromos autók. A stratégia szerz?i szerint a legnagyobb gyártók már 2015-t?l piacra lépnek az elektromos kocsikkal. Magyarországon „a tömeges technikai váltás lehet, hogy késik egy évtizedet”, de a tervek szerint valószín?síthet?, hogy 2025-30-ig az elektromos autók ára versenyképes lesz. Az atomer?m?vek éjszakai áramfeleslege a számítások szerint 200 ezer elektromos autó feltöltését teszi majd lehet?vé, ami a teljes állomány mintegy 5 százaléka lehet.
A közúti áruszállítás helyett a stratégia szerint jelent?s mértékben növelni kellene a vasúti és vízi szállítás arányát. A mez?gazdaságban pedig lehet?vé kellene tenni, hogy a gépeket helyben termesztett repcéb?l sajtolt üzemanyagra állítsák át.
Jöhetnek az állami gázcégek
Bár a megújuló és a nukleáris energia fejlesztése csökkentené a szerepét, továbbra is meghatározó energiahordozó lenne a földgáz: a villamosenergia-termelésnek például 2030-ban is a 39 százalékát adná. Az elemzés szerint sok függ attól, hogy sikerül-e áttérni a piaci gázárakra, amikor 2015-ben lejár az oroszokkal kötött hosszú távú megállapodás, amely jelenleg némi csúszással, de az olajárhoz köti a gáz árát. Piaci árakkal a hazai er?m?vek versenyképesebbek lennének, ezért kevesebb áramot importálna az ország.
A piaci nyitáshoz mindenekel?tt arra van szükség, hogy megépüljenek a tervezett összeköt? vezetékek a szomszédos országok felé. Az úgynevezett szlovák-magyar interkonnektor megépítésével Magyarország össze lenne kötve a német és a lengyel hálózattal, a horvát-magyar vezetéken keresztül pedig akár katari cseppfolyósított földgáz is érkezhetne. A gáztárolók fejlesztésével pedig Magyarország „stratégiai szerepl?vé” válhatna a régióban.
Bár az energiastratégia szerint az állam ma els?sorban „szabályozási eszközökkel” tudja érvényesíteni az akaratát, a szerz?k külön foglalkoznak az állam közvetlen szerepvállalásának szükségességével. A „nemzeti érdekek hatékonyabb képviselete” érdekében e szerint az államnak egyrészt kisebbségi tulajdont kell szereznie energetikai társaságokban, másrészt er?sítenie kell az állami tulajdonú cégek helyzetét.
Ezek a folyamatok részben már zajlanak: a bevásárlásra az els? példa a Mol 21 százalékos részvénycsomagjának visszavásárlása volt. Az állami cégek szerepér?l azt írják: az MVM-csoporton keresztül az államnak közvetlen lehet?sége van a piac befolyásolására, és „a földgáz- és k?olajszektorban ennek a megteremtése a cél”. Ennek eszköze lehet, hogy az MVM-hez tartozó Mavir Zrt. szervezheti meg a gázt?zsdét, illetve meg nem er?sített hírek szerint az állam megvenné az E.on gáznagykeresked? cégét is.
forrás: origo.hu
Soha meg nem valósuló távlati elképzelések gy?jteménye – így jellemezte a kormányzat napokban elfogadott energia stratégiáját több általunk megkérdezett szakember. Szerintük a tervezet nem elég részletes, a célkit?zések elérésének a módjáról alig esik szó a dokumentumban. A koncepció egyes elemei illúziókon alapulnak – állítják szakért?k.
Az például Magyarország adottságainak az ismertében teljesíthetetlen feladatnak t?nik, hogy az elkövetkez? években drasztikusan csökkentsük az ország energia import függ?ségét.
A kormányzat napokban elfogadott hosszú távú energia stratégiája nem más, mint soha meg nem valósuló távlati elképzelések gy?jteménye – állítják egyes általunk megkérdezett szakért?k. Akik szerint a tervezetb?l hiányoznak a konkrétumok, a „nemes célkit?zések” megvalósításának a leírása. Hege?d Miklós a GKI Gazdaságkutató Kft. ügyvezet?je úgy látja, hogy az új koncepció – bár mások hangsúlyok és helyenként újszer? megfogalmazásokat tartalmaz – meglehet?sen hasonlít az el?djeire.
Vagyis kiemelt kérdésként kezeli az energia ellátás biztonságának a meg?rzését, fokozását, szó esik benne a megújuló energia termelési módok elterjesztésének a szükségességér?l, csakúgy mint az atomenergia jöv?beni használatáról.
A hosszú távú energia politikák megalkotói két nagy hibát követnek el gyakran – jegyezte meg a szakember. Az egyik az, ha túlzottan részletes tervet alkotnak. Az ilyen stratégiák megvalósulását ugyanis bizonytalanná teszi, hogy a múló évek alatt megváltozhatnak a gazdasági körülmények, s ez a legtöbb esetben az energia szektor átalakulását is maga után vonja.
A másik gyakori probléma az ilyen koncepcióknál az, ha túlzottan általános a célok megfogalmazása. Ebben az esetben ugyanis csak egy kívánság listáról beszélhetünk. A mostani koncepcióról inkább ez utóbbi mondható el – tette hozzá az ügyvezet?. Igaz, – fogalmazott a szakember – ezeket a kormányzati koncepciókat nem kell túlzottan komolyan venni, a végrehajtásukra senkit sem kötelez semmilyen el?írás.
A szakért? úgy véli: a mostani stratégia egyes elemei illúziókon alapulnak. Az ugyanis a hazai adottságokat ismerve aligha elképzelhet?, hogy az elkövetkez? években érdemben csökken Magyarország energia import függ?sége. A magyarországi fosszilis energia készletek ugyanis kimerül?ben vannak, a megújuló típusok – a nap, a szélenergia, vagy a biomassza, illetve a geotermális források – kiaknázása pedig nem növekedhet olyan mérték?re, hogy az függetlenítse Magyarországot a külvilágtól.
Ezenfelül az energia behozatal nem tekinthet? ördögt?l való dolognak – f?zte hozzá az elemz? – mivel a világ legtöbb országa külföldr?l szerzi be a számára szükséges energia egy részét. Ezért az energia import kérdését nem szabad túldimenzionálni. Inkább arra kell a hangsúlyt fektetni, hogy országunk minél versenyképesebb áron jusson hozzá a különböz? energiahordozókhoz, köztük a földgázhoz és a k?olajhoz – mondta el az ügyvezet?.
Az atomenergia hasznosításának a kérdését viszont reálisan közelíti meg a tanulmány – állítja több szakember egybehangzóan. Miután a kormányzat a japánban bekövetkezett atomer?m? baleset, és az azt követ? Európa szerte megjelen? nukleáris er?m? bezárási hullám ellenére rögzíti a tervezetben, hogy országunknak a jöv?ben is szüksége lesz az atomenergiára. Így a paksi atomreaktorok 2032-t?l kezd?d? leállításáig el kell kezdeni az új blokk (blokkok ) építését a paksi er?m? területén.
Az viszont már az ugyancsak az aligha megvalósuló célok közé tartozik, – véli több hozzáért? – hogy az elkövetkez? években a lakosság óriási összegeket költsön a lakása energiatakarékossági célú felújítására. A legtöbb család ugyanis jelent?s adóssággal és anyagi gondokkal küszködik, így nem lesz képes lakás korszer?sítésre pénzt kiadni, még akkor sem, ha tisztában van annak az el?nyeivel.
Heged?s Miklós szerint azzal alapvet?en nincs gond, hogy a kormányzat célul t?zte ki, hogy egyre nagyobb tulajdoni hányadot szerez a hazai energetikai piacon.
Miután más országokban is jelen van a szektorban az állam, mint tulajdonos. A problémát az okozná, hogy – amint azt az eddigi tapasztalatok mutatják – a kormányzat nem közgazdasági alapelvek szerint m?köd? tulajdonosként, a piaci verseny egyik szerepl?jeként jelenne meg az energetikában, hanem valamilyen versenyt fékez?, torzító monopolisztikus er?ként. Emellett az is bajt okozhatna, ha a kormány – mint ahogyan erre is volt már precedens – nem jó tulajdonosként, hanem egy-egy rövidtávú politikai célkit?zés megvalósítójaként hozna döntéseket.
