http://afase.org/en/action/sign-open-letter
Az eddigi hírek szerint 2013. június elején az Európai Unió véd?vámokat fog bevezetni a kínai napelemek és napelem részegységek Európába történ? behozatalára. Becslések szerint ennek mértéke átlagosan 60 % lesz. A véd?vámok bevezetése várhatóan negatív hatással lesz a hazai szolár iparra is, hisz így a napelemes er?m?vek ára jelent?s mértékben n?ni fog. A jelent?s mérték? véd?vám elemz?k szerint számos munkahely megsz?néséhez is vezet, mely számszer?sítve százezres nagyságokat ölt Európa szerte.
Az AFASE megpróbál minden t?le telhet?t megtenni, hogy a véd?vám bevezetése mégse történjen meg. Nyílt levelükkel az EU Kereskedelmi Biztosát keresték meg és vázolták fel a negatív hatásokat. A petíciójukhoz számos cég és szövetség csatlakozott már egész Európában, többek között a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség is.
KKérjük csatlakozzon Ön is és fogjunk össze közösen, hogy ne lehetetlenítsék el a szolár ipar fejl?dését Magyarországon sem.
Íme a levél:
Nyílt levél az EU Kereskedelmi Biztosához:
Kedves EU Kereskedelmi Biztos, kedves Mr. De Gucht,
Cégünk egy európai tagja a napelem értékláncolatnak.
Nagyon aggódunk a kínai szolár termékek dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatának eredménye miatt, melynek jelent?s hatása lehet az üzletünkre és jöv?beni növekedésünkre.
Mi teljes mértékben támogatjuk a Megfizethet? Napenergia Szövetség (AFASE) vízióját egy egészséges és ingyenes Napelem iparért Európában, ahogy az alábbiakban részleteztük.
- I. A globális PV ipar helyzete
A PV piac az elmúlt 30 évben többször a fellendülésb?l a cs?d ciklus felé mozgott- 2010-t?l máig ez a második ciklus. A globális éghajlatváltozás elleni küzdelmi menetrend részeként, szerte a világon több mint 120 ország ambiciózus tervekbe kezdett, hogy a megújuló energiákat fejlesszék, mint a fosszilis tüzel?anyagok egyik életképes alternatíváját. Az EU tagállamok összhangban jártak el az ambiciózusokkal és jogilag kötelez? érvény?, egész EU-ra kiterjed? megújuló energia célkit?zéseket vezettek be 2020-ra. Ahhoz, hogy ezeket a célokat elérjék több, ha nem is az összes kormányzat támogatási rendszereket vezetett be, hogy a megújuló energiák összes formáját növekedésre sarkallják, beleértve a napenergiát is.
Az ösztönz? tervek, mint a feed-in tarifák (visszatáplálós) és egyéb, az állami hatóságok által létrehozott támogatási rendszerek felgyorsították a beruházásokat a PV termelési kapacitásban világszerte. Valóban, ahogy n?tt a kereslet a napelemre, a befektet?k a napelem értéklánc különböz? szintjeinél vonzó profit határokat láthattak. Ez egy fellendülési ciklust eredményezett, ami által a termelési kapacitás világszerte nagyon jelent?sen növekedett.
A megdöbbent?en növekedett kiadások közös hatása jelent?s növekedéshez vezetett az állami kiadásokban, a pénzügyi válság állami támogatásának formájában 2007 és 2009 között, mely hatására a támogatási rendszer forrásaiban éles hiány lépett fel. Az így okozott kereslet a PV létesítményekre csökkent az EU-ban mindenütt.
A napelem-gyártók jelenlegi nehéz helyzete az eredménye a globális termelési kapacitás növekedésének és a kínálat stagnálásának, amit a pénzügyi válság okozott. Ahogy az Európai Napelem-ipar Szövetség (EPIA) elismerte, a kereslet várhatóan csökkenni fog 2015-ig.
Ennek a cs?d id?szaknak az eredményeként, a PV ipar jelenleg konszolidációs állapotban van, különböz? szerepl?k összefogásával viszont maximális költségmegtakarítást és méretgazdaságosságot lehet elérni – és egyéb kilépést a PV piacnak. Ennek a helyzetnek nem csak a PV gyártókra van hatása, hanem a vállalatunkra is a PV értéklánc mellett, ahol munkahelyek sz?ntek meg, nem a Kínából származó behozatal miatt, hanem mert a PV jelenleg egy cs?d cikluson halad át.
Minden szakért? azt hangsúlyozza, hogy a napelemek ki fognak lépni ebb?l a jelenlegi cs?d ciklusból a folyamatos költségcsökkentések által, költség racionalizálásokon és a méretgazdaságosságokon keresztül, ezáltal lesz fenntartható és növekv? a kereslet. Meg vagyunk gy?z?dve róla, hogy pontosan ez az a képességhiány, ami képes lenne csökkenti a költségeket a szükségszer? állapotban az ipar fejl?désekor, ami ártott az EU gyártóinak, de ez az út is lehetne tovább azok sikeréhez.
Impozáns kiegészít? behozatali vám van éles ellentmondásban a költségek csökkentésével, ami szükséges lenne az ipar túléléséhez.
- II. Lehetséges vámok hatásai
A dömpingellenes és/ vagy kiegyenlít? vámok súlyosan gátolják a napenergia növekedését az EU-ban az egész európai napelemes érték-láncolat kárára és semmilyen jelent?s pozitív hatása nincs az európai szolár gyártókra.
A. A szolár termékek ára az EU-ban elkerülhetetlenül emelkedni fog.
Ha dömpingellenes és/ vagy kiegyenlít? vámokat vezetnek be, két forgatókönyv lehetséges:
- 1. forgatókönyv
A kínai modulokat kiszorítják más gyártó-országok, mint például Korea, Japán, Tajvan, vagy az USA, ha olyan áron értékesítenek, mely fenntartja a megfelel? keresletet. A probléma az, hogy ez a forgatókönyv nem fog segíteni az EU gyártóknak.
2. forgatókönyv
Követve a kínai termékek árnövekedését, az EU-ban is, egyéb, nem kínai modulok és kínai modulok lesznek elérhet?ek csak olyan árszinteken, mely jelent?sen gyengíti a keresletet, ezáltal befolyásolva a teljes globális napelem érték-láncolatot.
Az 1. forgatókönyv nem túl valószín?, mivel ezek a gyártók a harmadik világ országaiban nem kínálják ugyanazokat az el?nyöket a költség racionalizálás és méretgazdaságosság terén, mint a kínai gyártók.
A harmadik világ országai egyre inkább vonzóbbak azzal, hogy a saját piacaikon növekszik a kereslet, ami lényegesen er?sebb, mint az EU-ban. Például az IMS Reserch azt mutatja, hogy az éves PV telepítések Ázsiában 70 %-kal n?ttek 2011 és 2012 között. Számokban ez a növekedés 5669 MW-ról 10071 MW telepítést jelentett és el?reláthatólag több mint 37 % növekedés lesz 2013-ban, így a telepítés 13828 MW-ra fog változni.
A 2. forgatókönyv lenne az eredménye a dömpingellenes és / vagy kiegyenlít? vámok bevezetésének.
B. Azzal, hogy a kínai termékek árai n?nek, a fotovoltaikus telepítések iránti kereslet csökken.
A fotovoltaikus beruházások csak egy vonzó üzletet jelentenek a befektet?knek, ha azok elegend? bevételt termelnek az ? saját telepítési beruházásukon. A kereskedelmi befektet?k jelent?sebb megtérülést várnak el a beruházástól, összehasonlítva más befektet?kkel. Az állami támogatás révén a FITs (feed-in tarifák) már sok éve biztosítja a napelemek telepítések által létrehozott bevétel nagy részét.
Az ösztönz?k csökkentésével, mint például a FiTs csökkentésével, a fenntartható kereslet a PV létesítményekre növeli a nyomást 1. csökkentve a telepítések költségeit magában foglalva a modulok költségeit és 2. növelve a bevételeket a helyben történ? villamos energia fogyasztásból. A helyben történ? fogyasztásból származó bevételek függenek a villamos energia költségeit?l, a napenergia hozama minden régió napsugárzási értékét?l és a telepítés típusától is függ. Mindezek a tényez?k függnek a körülmények számától, a lefelé irányuló költség-nyomás a napelemeken növekszik.
A napelem létesítmények fenntartása iránti keresletet megköveteli az EU piacától, hogy befogadják a fotovoltaikus termékeket, beleértve a modulokat, olyan árszinten, ahol a napenergia versenyezni tud a hagyományos fosszilis tüzel?anyagokkal bármilyen állami támogatás felhasználása nélkül.
A dömpingellenes és/ vagy kiegyenlít? vámok okozta terhelés a kínai eredet? waffereken, cellákon és modulokon meg fogja akadályozni, hogy ezt a célt el lehessen érni. A vámok er?sen súlyozni fogják a keresletet a napenergiára és a fotovoltaikus létesítményekre az egész EU érték-láncolat kárára.
C. A dömpingellenes és / vagy kiegyenlít? vámok nem fognak segíteni az európai szolár gyártóknak.
Néhány európai szolár gyártó ára kevésbé versenyképes, mint más gyártóké világszerte. Az ? saját stratégiai döntéseik terhelik ?ket a magas árszerkezettel, és így különösen képtelenek versenyezni a teljes árcsökkenés háttere ellen. Az ? magas áraik betudhatóak például a függ?ségüknek a hosszú távú szerz?désekt?l a poliszilikonért jelent?sen magasabb áron, mint a mai azonnali piaci árak, valamint a költség eredménytelenségt?l összehasonlítva a versenytársakkal. Valójában a kínai cella, waffer és modulgyártók rendkívül költséghatékony termelési folyamatokat hoztak létre, integráltan a jelenlegi legjobb termelési lehet?ségek, gazdaságos díjszabások, alacsonyabb munka és rezsiköltségek, és K+F fejlesztések használatával. A független piackutatás általánosan min?síti a waffer, cella és modul gyártókat Kínában, mint a világ költség vezet?i, az európai gyártók nyilvánvaló hiányának ellenére. Ez lehet?vé tette a jó termelési berendezések használatán keresztül, hogy kínai szolár termékeket vásároltak az EU-ban.
Sok, ha nem is a legtöbb európai szolár gyártónak nagyon kis termelési kapacitása van, 100 MW alatti, ami nem csak megfosztja ?ket a szükséges méretgazdaságosságtól, de emellett azt eredményezi a tehetetlenségükben, hogy leszállítsák a szükséges mennyiség? terméket a szállítási id? beállításán belül nagyobb lépték? projektekhez. A dömpingellenes és / vagy kiegyenlít? vámok terhe nem fogja megváltoztatni az európai gyártók hiányosságait a költség-versenyképesség tekintetében, vagy a méret hátrányosságukban a nagyobb szerz?dések kínálatában.
D. A feldolgozó és kereskedelmi szolgáltatók kára messze felülmúlja az európai PV gyártók el?nyeit.
Az EU piacának 70 % körüli PV készlet érték-láncolata Európában jön létre. A hozzáadott érték, amit a feldolgozó és kereskedelmi (upstream és downstream) tevékenységek hoztak létre az EU-ban óriási, 40 milliárd euró, 265 000 embernek biztosít munkahelyet és emellett a napelem érték-láncolatot is biztosítja az EPIA szerint.
Az európai szolár ipar a modul gyártás maximum 30 %-át képviseli a 70 %-os értékb?l. Így, ezek a hatásos vámok el?nyösek lehetnek az ipar esetleges 30%-ának, bár ez sérti a fennmaradó 70 %-ot. A gazdasági tanácsadó, a Prognos, kiadott egy tanulmányt, ami azt mutatja, hogy minden százalékát egy dömpingellenes és/ vagy kiegyenlít? vámnak azonnal a csökkent PV telepítések iránti keresletbe fordítanak. Ez hozzájárul a munkahelyek csökkenéséhez és a hozzáadott érték mentén a PV értékláncolathoz és az EU gazdaságának kapcsolódó ágazataihoz. Még ha az európai szolár gyártók növelni is tudnák a termelésük mennyiségét és az eladásaikat, az ebb?l ered? gyártási munkahelyek hatása eltörpül azon vámok hatásához képest, melyek a nagyobb európai PV értékláncolat és az EU gazdaságának kapcsolódó ágazatai miatt vannak. Figyelembe véve az illusztrációt, a dömpingellenes és/vagy kiegyenlít? vámok 20% és 60 % között fekszenek, a Prognos tanulmánya azt mutatja, hogy az Eu-ban az elbocsátások 115 600 és 242 000 munkahely között lehetnek, míg a teljes hozzáadott értékveszteség 4,740 billió és 27 billió Euró között lehet, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy az EU szolár gyártói növelhetik a termeléseiket és az eladásaikat.
Összegzés / Konklúzió
Az összes fent említett ok miatt ?szintén kérjük, hogy az EU Bizottság tartózkodjon a hatásos dömpingellenes és / vagy kiegyenlít? vámoktól és engedélyezze az EU PV érték-láncolatot, hogy fejl?dhessen és növekedhessen- ezáltal létrehozva a legnagyobb hozzájárulást az EU foglalkoztatásához és hozzáadott értékéhez.
Kérjük csatlakozzon Ön is az AFASE kezdeményezéséhez akadályozzuk meg együtt a több ezer hazai munkahely elvesztését eredményez? véd?vámok bevezetését az alábbi linken! http://afase.org/en/action/become-afase-supporter
Megkezd?dött a geotermikus f?tési rendszer kiépítése az egyetemen. 30 százalékot spórolhatnak a gázf?tés költségihez képest.
Sajtóbejáráson mutatták be kedden a Szegedi Tudományegyetem és a kivitelez? cég képvisel?i azt a nagyszabású beruházást, melynek keretében újszegedi és szegedi termálkör létesül az SZTE, az SZBK, valamint az NGSZ részvételével. Szeged egyik legjelent?sebb megújulóenergia-hasznosítási projektjét?l éves szinten 80-100 millió forint megtakarítást remélnek.
Az épül? új klinika melletti parkban megkezd?dött az els? termálkút fúrása, mely mintegy két hónapig tart – tájékoztatott a kivitelez? Geotermikus Szolgáltató Kft. ügyvezet?je, Péter Tamás. A további munkafolyamattal kapcsolatban elmondta, két héten belül a távvezetékek és a h?központ kiépítése is elindul. Újszegeden a Kisstadionban létesül majd termálkút, s ahogy a belvárosihoz, ahhoz is két visszasajtolókút kapcsolódik. A tervek szerint a két kaszkádrendszert másfél év múlva, 2014 ?szére adhatják át, s összesen 36 közintézményt f?tését oldhatják meg ezekkel. Mint megtudtuk: az érintett egységekben a gázf?tés 80 százalékát váltják ki megújuló energiával, ami nemcsak jelent?s költségmegtakarítással jár, hanem környezetvédelmi szempontból is el?remutató. Az idei esztend? végére a klinika melletti termálkútnak már üzemelnie kell, míg az újszegedi a jöv? évi f?tésszezonban szolgálhatja ki az igényeket.
Majó Zoltán, az SZTE gazdasági és m?szaki f?igazgatója közölte, a belvárosi termálkút az épül? 265 ágyas magkórház, a meglév? 410 ágyas klinika és a sürg?sségi betegellátó osztály f?tését teljes mértékben meg fogja oldani. Kiemelte Kóbor Balázs geológus és csapata szerepét, akik lassan egy évtizede hívják fel az egyetem figyelmét a geotermikus energiában rejl? lehet?ségekre. A környezeti és a gazdasági feltételek most értek meg a beruházás megindítására.
Kóbor Balázstól megtudtuk, a mintegy 2000 méter talpmélység? kutak elvárt vízhozama 80-90 köbméter/óra, a vízh?fok pedig 90 Celsius-fok. A kapacitásuk 6-6,5 megawatt, ennek mintegy kétharmad h?teljesítményét hasznosítják ténylegesen. Kiemelte, a Dél-Alföldnek páratlan esélyt kínál a fels?pannon homokk?rétegben rejl? termálkincs, mely Szeged esetében 180 ezres fogyasztópiacot tud ellátni. Így aztán a szakemberek bíznak benne, hogy a két termálkör létesítése csak az els? lépés a szegedi geotermikus fejlesztések terén, s a jöv?ben a rendszer tovább b?vülhet.
Korábban írtuk:
Az el?zményekkel kapcsolatban érdemes tudni, hogy a Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány nyújtott be néhány éve pályázatot, melyben a Szegedi Tudományegyetem projektpartnerként vett részt. Ennek eredményeként engedélyes m?szaki tervek szintjéig kidolgozottan igazolódott, hogy Szeged hidrogeológiai adottságai lehet?séget biztosítanak gazdaságosan üzemeltethet? geotermikus rendszer megépítésére. A terv egy szegedi és egy újszegedi kör megvalósítását javasolta. A tervezett két termálkör megvalósítása eddig váratott magára. Az energiaárak és igények folyamatos növekedése mellett keresni kellett a megoldásokat az energiaköltségek csökkentésére.
„A korábbi tanulmányok és az elvégzett új elemzések meger?sítették, hogy az intézmények h?energia-igényét részben kielégít?, a gázfelhasználáshoz képest fajlagosan olcsóbb szolgáltatást nyújtó geotermikus rendszer megvalósítása és hosszú távú m?ködtetése megvalósítható. A Szegedi Tudományegyetem mellett a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja és a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata konzorciumot alakítva írta ki a megvalósításhoz szükséges nyílt közbeszerzési eljárást. A fejlesztés megvalósulásával biztosítani tudjuk a geotermikus h?szolgáltatást kezdetben 36 jelent?s szegedi és újszegedi közintézmény számára” – nyilatkozta még múlt héten a SZEGEDma.hu-nak Majó Zoltán, az SZTE gazdasági-m?szaki f?igazgatója, kiemelve, az universitas elkötelezett a zöld egyetem szemlélet mellett, a folyamatosan igyekszik javítani helyét a világranglistán, ahol ebben a tekintetben jelenleg az el?kel? ötvenedik hely körül jegyzik.
A projekt célja – fejtette ki – a mindenkori földgázalapú h?energia-szolgáltatást részben vagy egészben kiváltva olcsóbb megoldást nyújtani az igénybe vev?k számára, illetve a megújuló energia használatával csökkenteni az üvegházi gázok kibocsátását. A szolgáltatáshoz els? körben a Szegedi Tudományegyetem, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata csatlakozik, de a kés?bbiekben lehet?séget nyújtanak a Csongrád Megyei Kormányhivatal, illetve a Szegedi Sport és Fürd?k Kft. egyes objektumainak a rendszerhez való kapcsolódásához is.
„A geotermikus kaszkádrendszer úgy m?ködik, hogy a termálkútból nyert kb. 85-90 Celsius-fokos víz h?szigetelt cs?vezetéken jut el az épületekbe. Ott a meglév? f?tési rendszerbe beépített új h?cserél?n keresztül (a kazán helyett) felf?ti az épület f?t?vizét. Ezzel az épület f?tése az id?járástól és a meglév? f?tési rendszer jellemz?it?l függ?en részben vagy egészben biztosított. Amennyiben többleth?igény jelentkezik, akkor az automatika önm?köd?en bekapcsolja a kazánt, amely a termálvíz által már felmelegített rendszerben kering? f?t?vizet a szükséges h?mérsékletre f?ti fel” – mutatta be a m?ködést a f?igazgató. Hozzáf?zte: nyílt közbeszerzési eljárás keretében a szolgáltatás biztosításának lehet?ségét a szegedi Geotermikus Szolgáltató Kft. nyerte meg.
A tervezett megvalósítás költségvetése 3,254 milliárd forint. A szakemberek úgy számolnak, a technológiából adódóan a csökken? gázfelhasználás mellett a kazánok és a h?-távvezetékek veszteségei is kiküszöbölhet?k, így a jelenlegi gázf?tés költségeihez képest 30 százalék körüli megtakarítás várható, ami éves szinten 80-100 millió forint közötti összeget jelenthet. A Szegedi Tudományegyetem mint a konzorcium gesztora a rendszer közel 80 százalékos felhasználója lesz. A kivitelezési munkák, a kútfúrások 2013 második negyedévében indulnak.
forrás: szegedma.hu
Megjelent a NER300 program újabb pályázati felhívása: az Európai Bizottság a program keretében közzétett új pályázatával olyan innovatív technológiák er?m?vi projektjeinek megvalósítására biztosít támogatást,
amelyek a szén-dioxid biztonságos leválasztására és geológiai tárolására, a megújuló energiaforrások hasznosítására, valamint intelligens hálózatok fejlesztésére irányulnak – számol be az MTI.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közleményében kiemeli: az uniós társfinanszírozásban megvalósítandó beruházások teljes pályázati dokumentációinak beküldési határideje 2013. július 3. Tagállamonként összesen három projekt projektet lehet benyújtani a felhívásra.
Az Európai Bizottság várhatóan 2014 nyarán dönt a nyertes projektekr?l. A tagállamok a hivatalos pályázati kihirdetést követ?en kezdik meg projektjeik pályázati el?készítését.
Az eredményes felkészülés és részvétel támogatása érdekében az NFM április 15-én NER300 pályázati fogadóórát tart. A pályázók munkáját segít? esemény célja a program követelményeinek és a pályázat menetének bemutatása, a korábbi forduló szakmai tapasztalatainak megosztása.
A magyarországi projektek szükséges el?min?sítését a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium végzi az ÉMI Építésügyi Min?ségellen?rz? Innovációs Nonprofit Kft. bevonásával. A szaktárca a folyamatról szóló részletes tájékoztatást és a pályázathoz szükséges adatlapot, információs dokumentumokat a kormányzati honlapon teszi majd közzé – olvasható a közleményben.
Az NFM közli, hogy az el?z? kiírás jelent?s magyar sikerrel zárult: a benyújtott hazai projekt 39,3 millió euró (mintegy 11 milliárd forint) támogatást nyert. Az EU-FIRE Kft. és a Mannvit Kft. által alapított EGS Hungary Konzorcium új típusú geotermikus er?m?vének létesítésével innovatív fejlesztés valósulhat meg az alföldi régióban. A magyar pályázatot a benyújtott 34 megújuló energia projekt közül választotta ki az Európai Bizottság.
