2011-ben kb. 13 százalékos volt a megújuló energiák részesedése (1) a bruttó végenergia-felhasználásban az EU27-ben,
2004-ben ez 7, 9 százalék és 2010-ben 12, 1 százalék volt. A megújuló energiák részesedésének aránya a végenergia-felhasználásban egyike a vezérindikátoroknak az Európa 2020-as Stratégiában (2).
Az EU27 célja, hogy 2020-ig 20 százalékos legyen a megújuló energiák részesedése a bruttó végenergia-felhasználásban. A tagállamok nemzeti célértékei (3) figyelembe veszik ezek különböz? kiindulási helyzetét, a megújuló energiákban rejl? lehet?ségét és gazdasági szempontból nézve ezek teljesít? képességét.
Ezek az információk (4) az Eurostat, azaz az Európai Unió Statisztikai Hivatala által lesznek nyilvánosságra hozva és a megújuló energiák alkalmazása által történt fejl?dést mutatják be az EU27 és a tagállamok általi energiafelhasználás kiértékelésével.
A megújuló energiák legnagyobb részesedése Svédországban, Lettországban, Finnországban és Ausztriában van
2010 és 2011 között majdnem minden tagállam megemelte a bruttó végenergia-felhasználásban a megújuló energiák részesedését. A megújuló energiák legnagyobb részesedését a végenergiában:
- Svédország (a felhasznált energia 46,8%-a származott megújuló energiaforrásokból)
- Lettország (33,1%)
- Finnország (31,8%) és
- Ausztria (30,9%) mondhatják magukénak.
- A legalacsonyabb értékeket Málta (0,4%)
- Luxemburg (2,9%)
- Egyesült Királyság (3,8%)
- Belgium (4,1%) és
- Hollandia (4,3%) jelentette.
- 2011-ben Észtország volt az els? tagállam, amelyik az Európa 2020-as stratégiai célértékét már túl is lépte.
2004 óta (5) minden tagállamban emelkedett a megújuló energiák részesedése a végenergia-felhasználásban.
A legnagyobb növekedést ebben az id?szakban
- Svédország (a 2004-es 38,3%-ról 2011-ben már 46,8%-ra)
- Dánia (14,9%-ról 23,1%-ra)
- Ausztria (22,8%-ról 30,9%-ra)
- Németország (4,8%-ról 12,3%-ra) és
- Észtország (18,4%-ról 25,9%-ra) tudták elkönyvelni.
A megújuló energiák részesüléseinek nagyságait (%-os értékekben a bruttó végenergia-felhasználáshoz képest) itt találhatóak meg
- A forrásadatokba beleértend?ek a megújuló energiák (napkollektor és napelemes rendszerek), vízenergia (beleértve az ár-apály, a hullámok és az óceánok által termelt energiákat), szélenergia, geotermikus energia, és biomasszából termelt energia (beleértve a bio-hulladékokból és folyékony bio-üzemanyagokból termelt energiákat). A tagállamok által h?szivattyúkkal termelt megújuló energiák részesedése figyelembe van véve, amennyiben azok adatszolgáltatással éltek. Az ezekb?l a forrásokból ered? és a végfelhasználók (ipar, közlekedés, háztartások, szolgáltatások stb.) felé szállított energia képezi a számlálót az Európa 2020-as cél kiszámításában. Az osztó, tehát az összes energiaforrás által lefedett bruttó végenergia-felhasználás magába öleli azt az összenergiát, ami a végfelhasználónak lesz szállítva valamint a villamosenergia és a h?energia termelésben keletkez? veszteségeket (szállítási- és elosztói veszteségek).
- További információk az Europa 2020 Stratégiához: http://ec.europa.eu/europe2020/index_de.htm
- További információk a megújuló energiák alkalmazásának célkit?zéseihez: http://ec.europa.eu/energy/renewables/index_de.htm
- További Eurostat energia-adatok: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/energy/introduction
- 2004 az els? év, amelyre el?ször számítható ki a részesedés a harmonizált alapra.
2013.04.27. | Forrás: Europäische Kommission / eurostat 2013 | Michael Debreczeni
2011-ben kb. 13 százalékos volt a megújuló energiák részesedése (1) a bruttó végenergia-felhasználásban az EU27-ben, 2004-ben ez 7, 9 százalék és 2010-ben 12, 1 százalék volt. A megújuló energiák részesedésének aránya a végenergia-felhasználásban egyike a vezérindikátoroknak az Európa 2020-as Stratégiában (2).
Az EU27 célja, hogy 2020-ig 20 százalékos legyen a megújuló energiák részesedése a bruttó végenergia-felhasználásban. A tagállamok nemzeti célértékei (3) figyelembe veszik ezek különböz? kiindulási helyzetét, a megújuló energiákban rejl? lehet?ségét és gazdasági szempontból nézve ezek teljesít? képességét.
Ezek az információk (4) az Eurostat, azaz az Európai Unió Statisztikai Hivatala által lesznek nyilvánosságra hozva és a megújuló energiák alkalmazása által történt fejl?dést mutatják be az EU27 és a tagállamok általi energiafelhasználás kiértékelésével.
A megújuló energiák legnagyobb részesedése Svédországban, Lettországban, Finnországban és Ausztriában van
2010 és 2011 között majdnem minden tagállam megemelte a bruttó végenergia-felhasználásban a megújuló energiák részesedését. A megújuló energiák legnagyobb részesedését a végenergiában:
- Svédország (a felhasznált energia 46,8%-a származott megújuló energiaforrásokból)
- Lettország (33,1%)
- Finnország (31,8%) és
- Ausztria (30,9%) mondhatják magukénak.
- A legalacsonyabb értékeket Málta (0,4%)
- Luxemburg (2,9%)
- Egyesült Királyság (3,8%)
- Belgium (4,1%) és
- Hollandia (4,3%) jelentette.
- 2011-ben Észtország volt az els? tagállam, amelyik az Európa 2020-as stratégiai célértékét már túl is lépte.
2004 óta (5) minden tagállamban emelkedett a megújuló energiák részesedése a végenergia-felhasználásban.
A legnagyobb növekedést ebben az id?szakban
- Svédország (a 2004-es 38,3%-ról 2011-ben már 46,8%-ra)
- Dánia (14,9%-ról 23,1%-ra)
- Ausztria (22,8%-ról 30,9%-ra)
- Németország (4,8%-ról 12,3%-ra) és
- Észtország (18,4%-ról 25,9%-ra) tudták elkönyvelni.
A megújuló energiák részesüléseinek nagyságait (%-os értékekben a bruttó végenergia-felhasználáshoz képest) itt találhatóak meg
- A forrásadatokba beleértend?ek a megújuló energiák (napkollektor és napelemes rendszerek), vízenergia (beleértve az ár-apály, a hullámok és az óceánok által termelt energiákat), szélenergia, geotermikus energia, és biomasszából termelt energia (beleértve a bio-hulladékokból és folyékony bio-üzemanyagokból termelt energiákat). A tagállamok által h?szivattyúkkal termelt megújuló energiák részesedése figyelembe van véve, amennyiben azok adatszolgáltatással éltek. Az ezekb?l a forrásokból ered? és a végfelhasználók (ipar, közlekedés, háztartások, szolgáltatások stb.) felé szállított energia képezi a számlálót az Európa 2020-as cél kiszámításában. Az osztó, tehát az összes energiaforrás által lefedett bruttó végenergia-felhasználás magába öleli azt az összenergiát, ami a végfelhasználónak lesz szállítva valamint a villamosenergia és a h?energia termelésben keletkez? veszteségeket (szállítási- és elosztói veszteségek).
- További információk az Europa 2020 Stratégiához: http://ec.europa.eu/europe2020/index_de.htm
- További információk a megújuló energiák alkalmazásának célkit?zéseihez: http://ec.europa.eu/energy/renewables/index_de.htm
- További Eurostat energia-adatok: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/energy/introduction
- 2004 az els? év, amelyre el?ször számítható ki a részesedés a harmonizált alapra.
2013.04.27. | Forrás: Europäische Kommission / eurostat 2013 | Michael Debreczeni
2011-ben kb. 13 százalékos volt a megújuló energiák részesedése (1) a bruttó végenergia-felhasználásban az EU27-ben, 2004-ben ez 7, 9 százalék és 2010-ben 12, 1 százalék volt. A megújuló energiák részesedésének aránya a végenergia-felhasználásban egyike a vezérindikátoroknak az Európa 2020-as Stratégiában (2).
Az EU27 célja, hogy 2020-ig 20 százalékos legyen a megújuló energiák részesedése a bruttó végenergia-felhasználásban. A tagállamok nemzeti célértékei (3) figyelembe veszik ezek különböz? kiindulási helyzetét, a megújuló energiákban rejl? lehet?ségét és gazdasági szempontból nézve ezek teljesít? képességét.
Ezek az információk (4) az Eurostat, azaz az Európai Unió Statisztikai Hivatala által lesznek nyilvánosságra hozva és a megújuló energiák alkalmazása által történt fejl?dést mutatják be az EU27 és a tagállamok általi energiafelhasználás kiértékelésével.
A megújuló energiák legnagyobb részesedése Svédországban, Lettországban, Finnországban és Ausztriában van
2010 és 2011 között majdnem minden tagállam megemelte a bruttó végenergia-felhasználásban a megújuló energiák részesedését. A megújuló energiák legnagyobb részesedését a végenergiában:
- Svédország (a felhasznált energia 46,8%-a származott megújuló energiaforrásokból)
- Lettország (33,1%)
- Finnország (31,8%) és
- Ausztria (30,9%) mondhatják magukénak.
- A legalacsonyabb értékeket Málta (0,4%)
- Luxemburg (2,9%)
- Egyesült Királyság (3,8%)
- Belgium (4,1%) és
- Hollandia (4,3%) jelentette.
- 2011-ben Észtország volt az els? tagállam, amelyik az Európa 2020-as stratégiai célértékét már túl is lépte.
2004 óta (5) minden tagállamban emelkedett a megújuló energiák részesedése a végenergia-felhasználásban.
A legnagyobb növekedést ebben az id?szakban
- Svédország (a 2004-es 38,3%-ról 2011-ben már 46,8%-ra)
- Dánia (14,9%-ról 23,1%-ra)
- Ausztria (22,8%-ról 30,9%-ra)
- Németország (4,8%-ról 12,3%-ra) és
- Észtország (18,4%-ról 25,9%-ra) tudták elkönyvelni.
A megújuló energiák részesüléseinek nagyságait (%-os értékekben a bruttó végenergia-felhasználáshoz képest) itt találhatóak meg
- A forrásadatokba beleértend?ek a megújuló energiák (napkollektor és napelemes rendszerek), vízenergia (beleértve az ár-apály, a hullámok és az óceánok által termelt energiákat), szélenergia, geotermikus energia, és biomasszából termelt energia (beleértve a bio-hulladékokból és folyékony bio-üzemanyagokból termelt energiákat). A tagállamok által h?szivattyúkkal termelt megújuló energiák részesedése figyelembe van véve, amennyiben azok adatszolgáltatással éltek. Az ezekb?l a forrásokból ered? és a végfelhasználók (ipar, közlekedés, háztartások, szolgáltatások stb.) felé szállított energia képezi a számlálót az Európa 2020-as cél kiszámításában. Az osztó, tehát az összes energiaforrás által lefedett bruttó végenergia-felhasználás magába öleli azt az összenergiát, ami a végfelhasználónak lesz szállítva valamint a villamosenergia és a h?energia termelésben keletkez? veszteségeket (szállítási- és elosztói veszteségek).
- További információk az Europa 2020 Stratégiához: http://ec.europa.eu/europe2020/index_de.htm
- További információk a megújuló energiák alkalmazásának célkit?zéseihez: http://ec.europa.eu/energy/renewables/index_de.htm
- További Eurostat energia-adatok: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/energy/introduction
- 2004 az els? év, amelyre el?ször számítható ki a részesedés a harmonizált alapra.
2013.04.27. | Forrás: Europäische Kommission / eurostat 2013 | Michael Debreczeni
2011-ben kb. 13 százalékos volt a megújuló energiák részesedése (1) a bruttó végenergia-felhasználásban az EU27-ben, 2004-ben ez 7, 9 százalék és 2010-ben 12, 1 százalék volt. A megújuló energiák részesedésének aránya a végenergia-felhasználásban egyike a vezérindikátoroknak az Európa 2020-as Stratégiában (2).
Az EU27 célja, hogy 2020-ig 20 százalékos legyen a megújuló energiák részesedése a bruttó végenergia-felhasználásban. A tagállamok nemzeti célértékei (3) figyelembe veszik ezek különböz? kiindulási helyzetét, a megújuló energiákban rejl? lehet?ségét és gazdasági szempontból nézve ezek teljesít? képességét.
Ezek az információk (4) az Eurostat, azaz az Európai Unió Statisztikai Hivatala által lesznek nyilvánosságra hozva és a megújuló energiák alkalmazása által történt fejl?dést mutatják be az EU27 és a tagállamok általi energiafelhasználás kiértékelésével.
A megújuló energiák legnagyobb részesedése Svédországban, Lettországban, Finnországban és Ausztriában van
2010 és 2011 között majdnem minden tagállam megemelte a bruttó végenergia-felhasználásban a megújuló energiák részesedését. A megújuló energiák legnagyobb részesedését a végenergiában:
- Svédország (a felhasznált energia 46,8%-a származott megújuló energiaforrásokból)
- Lettország (33,1%)
- Finnország (31,8%) és
- Ausztria (30,9%) mondhatják magukénak.
- A legalacsonyabb értékeket Málta (0,4%)
- Luxemburg (2,9%)
- Egyesült Királyság (3,8%)
- Belgium (4,1%) és
- Hollandia (4,3%) jelentette.
- 2011-ben Észtország volt az els? tagállam, amelyik az Európa 2020-as stratégiai célértékét már túl is lépte.
2004 óta (5) minden tagállamban emelkedett a megújuló energiák részesedése a végenergia-felhasználásban.
A legnagyobb növekedést ebben az id?szakban
- Svédország (a 2004-es 38,3%-ról 2011-ben már 46,8%-ra)
- Dánia (14,9%-ról 23,1%-ra)
- Ausztria (22,8%-ról 30,9%-ra)
- Németország (4,8%-ról 12,3%-ra) és
- Észtország (18,4%-ról 25,9%-ra) tudták elkönyvelni.
A megújuló energiák részesüléseinek nagyságait (%-os értékekben a bruttó végenergia-felhasználáshoz képest) itt találhatóak meg
- A forrásadatokba beleértend?ek a megújuló energiák (napkollektor és napelemes rendszerek), vízenergia (beleértve az ár-apály, a hullámok és az óceánok által termelt energiákat), szélenergia, geotermikus energia, és biomasszából termelt energia (beleértve a bio-hulladékokból és folyékony bio-üzemanyagokból termelt energiákat). A tagállamok által h?szivattyúkkal termelt megújuló energiák részesedése figyelembe van véve, amennyiben azok adatszolgáltatással éltek. Az ezekb?l a forrásokból ered? és a végfelhasználók (ipar, közlekedés, háztartások, szolgáltatások stb.) felé szállított energia képezi a számlálót az Európa 2020-as cél kiszámításában. Az osztó, tehát az összes energiaforrás által lefedett bruttó végenergia-felhasználás magába öleli azt az összenergiát, ami a végfelhasználónak lesz szállítva valamint a villamosenergia és a h?energia termelésben keletkez? veszteségeket (szállítási- és elosztói veszteségek).
- További információk az Europa 2020 Stratégiához: http://ec.europa.eu/europe2020/index_de.htm
- További információk a megújuló energiák alkalmazásának célkit?zéseihez: http://ec.europa.eu/energy/renewables/index_de.htm
- További Eurostat energia-adatok: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/energy/introduction
- 2004 az els? év, amelyre el?ször számítható ki a részesedés a harmonizált alapra.
2013.04.27. | Forrás: Europäische Kommission / eurostat 2013 | Michael Debreczeni
2011-ben kb. 13 százalékos volt a megújuló energiák részesedése (1) a bruttó végenergia-felhasználásban az EU27-ben, 2004-ben ez 7, 9 százalék és 2010-ben 12, 1 százalék volt. A megújuló energiák részesedésének aránya a végenergia-felhasználásban egyike a vezérindikátoroknak az Európa 2020-as Stratégiában (2).
Az EU27 célja, hogy 2020-ig 20 százalékos legyen a megújuló energiák részesedése a bruttó végenergia-felhasználásban. A tagállamok nemzeti célértékei (3) figyelembe veszik ezek különböz? kiindulási helyzetét, a megújuló energiákban rejl? lehet?ségét és gazdasági szempontból nézve ezek teljesít? képességét.
Ezek az információk (4) az Eurostat, azaz az Európai Unió Statisztikai Hivatala által lesznek nyilvánosságra hozva és a megújuló energiák alkalmazása által történt fejl?dést mutatják be az EU27 és a tagállamok általi energiafelhasználás kiértékelésével.
A megújuló energiák legnagyobb részesedése Svédországban, Lettországban, Finnországban és Ausztriában van
2010 és 2011 között majdnem minden tagállam megemelte a bruttó végenergia-felhasználásban a megújuló energiák részesedését. A megújuló energiák legnagyobb részesedését a végenergiában:
- Svédország (a felhasznált energia 46,8%-a származott megújuló energiaforrásokból)
- Lettország (33,1%)
- Finnország (31,8%) és
- Ausztria (30,9%) mondhatják magukénak.
- A legalacsonyabb értékeket Málta (0,4%)
- Luxemburg (2,9%)
- Egyesült Királyság (3,8%)
- Belgium (4,1%) és
- Hollandia (4,3%) jelentette.
- 2011-ben Észtország volt az els? tagállam, amelyik az Európa 2020-as stratégiai célértékét már túl is lépte.
2004 óta (5) minden tagállamban emelkedett a megújuló energiák részesedése a végenergia-felhasználásban.
A legnagyobb növekedést ebben az id?szakban
- Svédország (a 2004-es 38,3%-ról 2011-ben már 46,8%-ra)
- Dánia (14,9%-ról 23,1%-ra)
- Ausztria (22,8%-ról 30,9%-ra)
- Németország (4,8%-ról 12,3%-ra) és
- Észtország (18,4%-ról 25,9%-ra) tudták elkönyvelni.
A megújuló energiák részesüléseinek nagyságait (%-os értékekben a bruttó végenergia-felhasználáshoz képest) itt találhatóak meg
- A forrásadatokba beleértend?ek a megújuló energiák (napkollektor és napelemes rendszerek), vízenergia (beleértve az ár-apály, a hullámok és az óceánok által termelt energiákat), szélenergia, geotermikus energia, és biomasszából termelt energia (beleértve a bio-hulladékokból és folyékony bio-üzemanyagokból termelt energiákat). A tagállamok által h?szivattyúkkal termelt megújuló energiák részesedése figyelembe van véve, amennyiben azok adatszolgáltatással éltek. Az ezekb?l a forrásokból ered? és a végfelhasználók (ipar, közlekedés, háztartások, szolgáltatások stb.) felé szállított energia képezi a számlálót az Európa 2020-as cél kiszámításában. Az osztó, tehát az összes energiaforrás által lefedett bruttó végenergia-felhasználás magába öleli azt az összenergiát, ami a végfelhasználónak lesz szállítva valamint a villamosenergia és a h?energia termelésben keletkez? veszteségeket (szállítási- és elosztói veszteségek).
- További információk az Europa 2020 Stratégiához: http://ec.europa.eu/europe2020/index_de.htm
- További információk a megújuló energiák alkalmazásának célkit?zéseihez: http://ec.europa.eu/energy/renewables/index_de.htm
- További Eurostat energia-adatok: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/energy/introduction
- 2004 az els? év, amelyre el?ször számítható ki a részesedés a harmonizált alapra.
2013.04.27. | Forrás: Europäische Kommission / eurostat 2013 | Michael Debreczeni
2011-ben kb. 13 százalékos volt a megújuló energiák részesedése (1) a bruttó végenergia-felhasználásban az EU27-ben, 2004-ben ez 7, 9 százalék és 2010-ben 12,1 százalék volt. A megújuló energiák részesedésének aránya a végenergia-felhasználásban egyike a vezérindikátoroknak az Európa 2020-as Stratégiában (2).
Az EU27 célja, hogy 2020-ig 20 százalékos legyen a megújuló energiák részesedése a bruttó végenergia-felhasználásban. A tagállamok nemzeti célértékei (3) figyelembe veszik ezek különböz? kiindulási helyzetét, a megújuló energiákban rejl? lehet?ségét és gazdasági szempontból nézve ezek teljesít? képességét.
Ezek az információk (4) az Eurostat, azaz az Európai Unió Statisztikai Hivatala által lesznek nyilvánosságra hozva és a megújuló energiák alkalmazása által történt fejl?dést mutatják be az EU27 és a tagállamok általi energiafelhasználás kiértékelésével.
A megújuló energiák legnagyobb részesedése Svédországban, Lettországban, Finnországban és Ausztriában van
2010 és 2011 között majdnem minden tagállam megemelte a bruttó végenergia-felhasználásban a megújuló energiák részesedését. A megújuló energiák legnagyobb részesedését a végenergiában:
- Svédország (a felhasznált energia 46,8%-a származott megújuló energiaforrásokból)
- Lettország (33,1%)
- Finnország (31,8%) és
- Ausztria (30,9%) mondhatják magukénak.
- A legalacsonyabb értékeket Málta (0,4%)
- Luxemburg (2,9%)
- Egyesült Királyság (3,8%)
- Belgium (4,1%) és
- Hollandia (4,3%) jelentette.
- 2011-ben Észtország volt az els? tagállam, amelyik az Európa 2020-as stratégiai célértékét már túl is lépte.
2004 óta (5) minden tagállamban emelkedett a megújuló energiák részesedése a végenergia-felhasználásban.
A legnagyobb növekedést ebben az id?szakban
- Svédország (a 2004-es 38,3%-ról 2011-ben már 46,8%-ra)
- Dánia (14,9%-ról 23,1%-ra)
- Ausztria (22,8%-ról 30,9%-ra)
- Németország (4,8%-ról 12,3%-ra) és
- Észtország (18,4%-ról 25,9%-ra) tudták elkönyvelni.
A megújuló energiák részesüléseinek nagyságait (%-os értékekben a bruttó végenergia-felhasználáshoz képest) itt találhatóak meg
- A forrásadatokba beleértend?ek a megújuló energiák (napkollektor és napelemes rendszerek), vízenergia (beleértve az ár-apály, a hullámok és az óceánok által termelt energiákat), szélenergia, geotermikus energia, és biomasszából termelt energia (beleértve a bio-hulladékokból és folyékony bio-üzemanyagokból termelt energiákat). A tagállamok által h?szivattyúkkal termelt megújuló energiák részesedése figyelembe van véve, amennyiben azok adatszolgáltatással éltek. Az ezekb?l a forrásokból ered? és a végfelhasználók (ipar, közlekedés, háztartások, szolgáltatások stb.) felé szállított energia képezi a számlálót az Európa 2020-as cél kiszámításában. Az osztó, tehát az összes energiaforrás által lefedett bruttó végenergia-felhasználás magába öleli azt az összenergiát, ami a végfelhasználónak lesz szállítva valamint a villamosenergia és a h?energia termelésben keletkez? veszteségeket (szállítási- és elosztói veszteségek).
- További információk az Europa 2020 Stratégiához: http://ec.europa.eu/europe2020/index_de.htm
- További információk a megújuló energiák alkalmazásának célkit?zéseihez: http://ec.europa.eu/energy/renewables/index_de.htm
- További Eurostat energia-adatok: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/energy/introduction
- 2004 az els? év, amelyre el?ször számítható ki a részesedés a harmonizált alapra.
2013.04.27. | Forrás: Europäische Kommission / eurostat 2013 | Michael Debreczeni
Budapest, 2013. április 25., csütörtök (MTI) – Formálódnak a következ? évtized uniós energiapolitikájának keretei: az Európai Unió környezetvédelmi és energiaügyi miniszterei a héten Dublinban tartottak informális ülést, amelyen az éghajlat- és energiapolitika 2030-ig szóló kereteit meghatározó Zöld Könyvr?l is tárgyaltak.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) csütörtöki közleménye szerint az ülésen a Kovács Pál klíma- és energiaügyért felel?s államtitkár vezette a magyar küldöttséget.
A környezetvédelmi és energiaügyi miniszterek tárgyaltak az éghajlat- és energiapolitika 2030-ig szóló kereteit meghatározó Zöld Könyvr?l – írja a nemzeti fejlesztési tárca. A közlemény szerint Kovács Pál jelezte, hogy Magyarországon az érintett ágazatok részletes elemzésekben mérik fel a 2020-as célok teljesítésében eddig elért eredményeket és a jöv?beli kilátásokat.
Az államtitkár kiemelte, hogy egy kell?en kiegyensúlyozott és rugalmas keretrendszer a tagállamok közötti különbségek figyelembe vételével dolgozható ki. A folyamatban mindvégig nagyobb hangsúlyt kell kapnia a versenyképesség meg?rzésének és az energiaszegénység elkerülésének. A bels? energiapiac kialakítása során tekintettel kell lenni arra, hogy egyetlen ország se kerüljön hátrányba az eltér? intenzitású fejl?dés miatt. A rendelkezésre álló energiaforrások megfelel? kiaknázása mellett lehet?vé kell tenni, hogy a tagállamok igényeikhez és szükségleteikhez mérten maguk határozhassák meg a felhasznált energiahordozók arányát – olvasható a közleményben.
Az NFM hangsúlyozza, hogy a keretprogram az Európai Bizottság idei munkatervének egyik kiemelt eleme. A testület 2014 elejéig szeretné véglegesíteni a 2030-ig szóló célkit?zések és alapelvek kereteit. A csomaghoz kapcsolódó ágazati intézkedések elfogadását 2015-re tervezik. A Zöld Könyv bemutatása és megvitatása a keretprogram létrehozásának els? lépése.
Az energiaügyi miniszterek áttekintették a hagyományos technológiával nem kitermelhet? k?olaj- és földgázkészletek hasznosításának lehetséges hatásait az energiaellátásra és az árakra. Kovács Pál kifejtette: Magyarország a térség egyik leginkább szénhidrogénimport-függ? országaként szorgalmazza az alternatív energiaforrások kitermelésének vizsgálatát. A várakozások szerint nagy mennyiség? nem hagyományos földgáz megjelenése esetén el?rehaladhat az európai energiapiac egységesülése, er?södhet az energiabiztonság, csökkenhetnek az árak. Megjegyezte, hogy a magyar szakpolitikai kormányzat érdekl?déssel követi nyomon a régiósföldgázkészletek alakulását, így különösen a lengyelországi kutatási eredményeket. Közép-Európában az utóbbi években elkezd?dött a piacok összekapcsolása, a gáz szállításához szükséges összeköt? vezetékek rendelkezésre állnak vagy megvalósításuk jelenleg is zajlik.
Budapest,
2013. április 25., csütörtök (MTI) – Formálódnak a következ? évtized uniós energiapolitikájának keretei: az Európai Unió környezetvédelmi és energiaügyi miniszterei a héten Dublinban tartottak informális ülést, amelyen az éghajlat- és energiapolitika 2030-ig szóló kereteit meghatározó Zöld Könyvr?l is tárgyaltak.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) csütörtöki közleménye szerint az ülésen a Kovács Pál klíma- és energiaügyért felel?s államtitkár vezette a magyar küldöttséget.
A környezetvédelmi és energiaügyi miniszterek tárgyaltak az éghajlat- és energiapolitika 2030-ig szóló kereteit meghatározó Zöld Könyvr?l – írja a nemzeti fejlesztési tárca. A közlemény szerint Kovács Pál jelezte, hogy Magyarországon az érintett ágazatok részletes elemzésekben mérik fel a 2020-as célok teljesítésében eddig elért eredményeket és a jöv?beli kilátásokat.
Az államtitkár kiemelte, hogy egy kell?en kiegyensúlyozott és rugalmas keretrendszer a tagállamok közötti különbségek figyelembe vételével dolgozható ki. A folyamatban mindvégig nagyobb hangsúlyt kell kapnia a versenyképesség meg?rzésének és az energiaszegénység elkerülésének. A bels? energiapiac kialakítása során tekintettel kell lenni arra, hogy egyetlen ország se kerüljön hátrányba az eltér? intenzitású fejl?dés miatt. A rendelkezésre álló energiaforrások megfelel? kiaknázása mellett lehet?vé kell tenni, hogy a tagállamok igényeikhez és szükségleteikhez mérten maguk határozhassák meg a felhasznált energiahordozók arányát – olvasható a közleményben.
Az NFM hangsúlyozza, hogy a keretprogram az Európai Bizottság idei munkatervének egyik kiemelt eleme. A testület 2014 elejéig szeretné véglegesíteni a 2030-ig szóló célkit?zések és alapelvek kereteit. A csomaghoz kapcsolódó ágazati intézkedések elfogadását 2015-re tervezik. A Zöld Könyv bemutatása és megvitatása a keretprogram létrehozásának els? lépése.
Az energiaügyi miniszterek áttekintették a hagyományos technológiával nem kitermelhet? k?olaj- és földgázkészletek hasznosításának lehetséges hatásait az energiaellátásra és az árakra. Kovács Pál kifejtette: Magyarország a térség egyik leginkább szénhidrogénimport-függ? országaként szorgalmazza az alternatív energiaforrások kitermelésének vizsgálatát. A várakozások szerint nagy mennyiség? nem hagyományos földgáz megjelenése esetén el?rehaladhat az európai energiapiac egységesülése, er?södhet az energiabiztonság, csökkenhetnek az árak. Megjegyezte, hogy a magyar szakpolitikai kormányzat érdekl?déssel követi nyomon a régiósföldgázkészletek alakulását, így különösen a lengyelországi kutatási eredményeket. Közép-Európában az utóbbi években elkezd?dött a piacok összekapcsolása, a gáz szállításához szükséges összeköt? vezetékek rendelkezésre állnak vagy megvalósításuk jelenleg is zajlik.
Szeged, 2013. április 26., péntek (MTI) – A fideszes és a jobbikos képvisel?k szavazatával ismét elfogadta a szegedi távh?beruházással kapcsolatos el?terjesztéseket pénteken a csongrádi megyeszékhely közgy?lése.
Az el?terjeszt? Bohács Zsolt, a szegedi közgy?lés Fidesz-frakciójának vezet?je a vitában elmondta, az elfogadott határozatok csupán a lehet?séget teremtik meg a fejlesztéshez. Ha sikerül a hosszú évek óta els? szegedi termel? beruházást megvalósítani, az rezsicsökkentést eredményez és munkahelyeket teremt.
A fideszes politikus korábban közölte, a négymilliárd forintos beruházás költségeinek felét uniós támogatás fedezné, és a fejlesztés az adófizet?knek egyetlen fillérjükbe sem kerülne, hiszen azt a helyi távh?szolgáltató kisebbségi magántulajdonosának érdekeltsége valósítaná meg saját kockázatára.
A beruházás során három, öt MW h?teljesítmény? biomasszakazán telepítésével új er?m?vet telepítenének, három új termálkút fúrásával és két másik felújításával pedig használati meleg vizet biztosítanának a fogyasztóknak. A fejlesztés összességében 30 százalékkal csökkentené a távh? el?állításához szükséges földgáz mennyiségét.
Botka László (MSZP) polgármester, aki korábban megtagadta az el?terjesztések aláírását, közölte, a határozatok súlyosan törvénysért?k – többek között az építési szabályzat sem teszi lehet?vé az er?m? kialakítását a tervezett helyszínen -, és semmilyen garanciát nem adnak arra, hogy valóban a költségek csökkenését eredményezik a lakosságnak.
A politikus azt javasolta, az önkormányzat a Szegedi Tudományegyetemhez hasonlóan írjon ki nyílt közbeszerzési eljárást, s így válassza ki a legkedvez?bb lehet?séget a távh?rendszer fejlesztésére.
Szentistványi István, az LMP önkormányzati képvisel?je bejelentette: pártja népi kezdeményezést indít a – szavai szerint a lakosság által is elutasított – beruházás megakadályozásáért. Botka László bejelentette, csatlakozik a kezdeményezéshez.
Miután a közgy?lés az el?terjesztést elfogadta, a polgármesternek mérlegelés nélkül alá kell írnia.
