A telepítések felpörgése a jelentés szerint több kedvező körülménynek is köszönhető, így a technológia versenyképességét tovább fokozó folytatódó árcsökkenésnek; az elosztott energiatermelés stabil, energiapolitika által támogatott terjedésének, valamint a közüzemi méretű naperőművek iránti kereslet ismételt növekedési pályára állásának a tenderek és hosszú távú villamosenergia-vásárlási szerződések (Power Purchase Agreement; PPA) révén.
Noha a növekedés várhatóan a következő öt évben is folytatódik Európában, a kilátásokat kockázatok is terhelik, melyek akár csúszásokat is okozhatnak a telepítésekben. Ilyenek például a hálózati csatlakozással kapcsolatos problémák vagy a tervezési engedélyek kérdése, tekintettel az egyes régiókban már jelentős telepített kapacitásra, illetve a PPA-szerződések időtartamának pénzügyi piacok hajtotta rövidülése. Mindazonáltal az európai napenergia-piac egésze az érettség és a növekedési pálya új, támogatásokon túlmutató magasabb szintje felé halad – állapítja meg az IHS Markit. A piaci bővülést egyre inkább olyan fundamentális okok hajtják, mint a vállalkozások és a közműcégek fokozódó érdeklődése, amelyek mindinkább egy versenyképes energiaforrásként tekintenek a napenergiára.
A kereslet zöme négy országra koncentrálódik, Németország, Spanyolország, Ukrajna és Hollandia megrendelői jegyezték az összes tavalyi európai új telepítés mintegy 60 százalékát (13 GW). A kedvező folyamatok eredményeképpen ugyanakkor a nagynak számító piacok körébe több ország is bekerült, különösen Kelet-Európában – emeli ki a jelentés.
MÍG AZ OLYAN, HAGYOMÁNYOSAN ÉLENJÁRÓ PIACOKNAK SZÁMÍTÓ ORSZÁGOKBAN, MINT NÉMETORSZÁG, SPANYOLORSZÁG, OLASZORSZÁG, FRANCIAORSZÁG ÉS HOLLANDIA A VÁRAKOZÁSOK SZERINT TOVÁBBRA IS ERŐTELJES MARADHAT A BŐVÜLÉS, ADDIG OLYAN EGYÉB, KORÁBBAN E TÉREN NEM MEGHATÁROZÓ ÁLLAMOKBAN IS BEINDULT A NÖVEKEDÉS, MINT UKRAJNA, LENGYELORSZÁG, MAGYARORSZÁG, TÖRÖKORSZÁG ÉS PORTUGÁLIA. ÍGY MAGYARORSZÁG IS A TOP 10 EURÓPAI PIAC KÖZÉ EMELKEDETT AZ ÚJ NAPERŐMŰ-TELEPÍTÉSEK TEKINTETÉBEN.
A jelentés szerint a közüzemi mérettartományban számos kulcspiacon jelentősen bővültek a napenergia-termelő kapacitások tavaly, és a trend újabb országok csatlakozásával idén is folytatódhat (nagyrészt a tenderek és hosszú távú villamosenergia-vásárlási szerződések (Power Purchase Agreement; PPA) eredményeképpen). Ennek hatására 2019-ban az új, földre telepített kapacitás nagysága ismét meghaladhatja a háztetőkön létrehozott új naperőművekét, amire legutóbb 2015-ben volt példa. Ezzel együtt a nagyméretű napelemparkok telepítésével összefüggésben továbbra is felmerülnek bizonyos problémák, amelyek a kivitelezések csúszásához vezethetnek. Ukrajnában például a kötelező átvételi rendszerről a tendereztetésre való áttérés okozhat megtorpanást, illetve bizonyos projektek halasztását – jegyzi meg az IHS Markit. Magyarországon szintén éppen egy hasonló folyamat megy végbe; nálunk 2019 végén írták ki az első, pilot jellegű megújulóenergia-tendert, amint arra a jelentés utal is.
A tavalyi új európai naperőmű-építések 43 százaléka a közüzemi mérettartományban valósult meg, de a kisebb, jelentős részben saját fogyasztásra termelő (lakossági és céges) új telepítések továbbra is nagy és bővülő szegmensét alkotják a piacnak, miután a saját fogyasztás kielégítésének célja egyre fontosabb piaci hajtóerővé válik.
A (NEM ENERGIA-) CÉGEK ÁLTAL VÉGREHAJTOTT ÚJ NAPERŐMŰ-TELEPÍTÉSEKET TEKINTVE NÉMETORSZÁG, HOLLANDIA, TÖRÖKORSZÁG, FRANCIAORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG VOLTAK 2019 KULCSPIACAI.
A 2019-es telepítésekkel immár több mint 19 európai ország teljes fotovoltaikus naperőmű kapacitása haladja meg az 1 gigawattot, míg egy évtizeddel ezelőtt mindössze Németország, Olaszország és Spanyolország mondhatta el ugyanezt magáról. Magyarországon a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) előzetes adatai szerint már 2019 félévkor 1144 MW volt a telepített napelemek összteljesítménye. 2018-ban összesen mintegy 400 MW – akkor rekord nagyságúnak számító – új telepítéssel az év végére 726 MW-ra nőtt a hazai teljes kapacitás, vagyis 2019-ben már az első félévben megdőlhetett a 2018-ban felállított éves rekord, év végére pedig könnyedén 1500 MW körüli szintre emelkedhetett a magyarországi naperőműpark összteljesítménye. A tavalyi hazai bővülést elsősorban a korábban kiadott kötelező átvételi (KÁT) engedélyek hajtották.
A globális napenergia-piac napjainkban már egy olyan, szorosan összekapcsolt piac, amely erősen érzékeny a nagy piacok, például Kína keresletének gyengülésére. Az ellátási lánc olyan nagyságrendet ért el, hogy amennyiben a kulcspiacok komponensek iránti kereslete elmarad a várakozásoktól, a beszállítók azonnal új növekedési lehetőségek után néznek. Erre jó példát szolgáltatott 2019, amikor a kínai kereslet előző évi szinttől való elmaradása következtében a panelek és inverterek beszállítói gyors nemzetközi bővülésbe és árcsökkentésbe fogtak annak érdekében, hogy pótolják a rendelési könyveikben mutatkozó kiesést.
A jelenség haszonélvezői között elsősorban az európai fejlesztőket lehet megemlíteni, akik a kínai belföldi kereslet visszaesése idején aktívan folytatták a telepítéseket. Ennek köszönhetően Európa súlya az összes új globális fotovoltaikus napenergia telepítésekben 18 százalékra emelkedett 2019-ben az előző évi 12 százalékról. A következő években várhatóan számos kínai panelgyártó növelni fogja termelését, miután a nyereségesség és versenyképesség fenntartására irányuló stratégiájuk középpontjában a méretgazdaságosság áll. Amennyiben pedig így lesz, ennek következtében várhatóan a fotovoltaikus rendszerek ára is tovább csökken majd 2020-ban, nagyrészt a panelek áresését követve, ennek köszönhetően pedig Európa az eddigieknél is versenyképesebb költségen telepíthet új naperőműveket.
Forrás: portfolio.hu
