2030-ra 21 százalék lehet a megújuló energia részaránya a bruttó végső energiafelhasználásban
Palkovics László kezdte a sajtótájékoztatót, melyben hangsúlyozta:
- Európa azt várja el Magyarországtól, hogy klímasemleges egyen 2050-re.
- Kárpát medencében magas, de a világ átlaga alatti a klímaváltozási hatás. A globális felmelegedés üteme nő, 2000-2050 között másfél-két fokkal növekedhet az átlaghőmérséklet, ami megegyezik az 1900-2000 között történt hőmérsékletváltozás mértékével.
- A közvéleménykutatás szerint a magyar emberek 92,1 százaléka támogatja, hogy 2050-re Magyarország klímasemleges legyen. A megkérdezettek az energiaipart és közlekedést tekintették a legfontosabb területnek, ahol a kibocsátást csökkenteni kellene, ezenbelül a közösségi közlekedés fejlesztését tartották a legfontosabbnak a válaszadók.
Kormánydöntések szerint az alábbi dokumentumok jövő hét csütörtökön a kormány.hu-ra feltöltésre kerülnek:
- Éghajlatváltozási Cselekvési Terv
- Éghajlat változás hatása a Kárpát-Medencére
- Nemzeti Energiastratégia 2030
- Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve
A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia 2050 nevezetű dokumentum év végéig fog elkészülni.
Kaderják Péter részletesebben kitért a Nemzeti Energiastratégiára és a Nemzeti Energia és Klímatervre:
- Magyarország energiafüggetlenségének további erősítését emelte ki, mint legfontosabb cél.
- Kijelentette, hogy javult az interkonnektivitás és az energiaszektor diverzifikáltsága.
- A dokumentumok elkészítésénél az energiaimport mérséklése vezérfonal volt.
Négy alapelv határozza meg a fenti dokumentumokat:
- Középpontban a fogyasztó: rezsicsökkentés további fenntartása várható
- Energiaellátás biztonságának megerősítése: hazai szénhidrogén és megújulók fokozott hasznosítása, gázpiac folytatódó diverzifikációja
- Az energiaszektor klímabarát átalakítása: a villamosszektor üvegházhatású gázkibocsátásának további csökkentése, távhőszektor zöldítése és versenyképesebbé tétele.
- Energetikai innovációk és gazdaságfejlesztés
- A stratégiák megvalósítása 40 projekten keresztül fog terv szerint történni, melyeknek központi eleme az egyensúly, költséghatékonyság, technológiai semlegesség és igazságos átmenet, azaz kompenzálni kell azokat, akiket hátrányosan érint az átalakulás.
- A kormány azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra minimum 40%-kal csökkenti Magyarország az ÜHG kibocsátást az 1990-es szinthez képest. A megújulóenergia részaránya pedig minimum 21% lesz 2030-ra a bruttó végső energiafelhasználásban.
- Gázpiac ellátásbiztonsági célból fontos elsősorban a kormány számára, 70 százalékra tervezik csökkenteni az importfüggőségünket 2030-ra. A villanyszektorban 2030-ra 90%-ban karbonmentes áramtermelés a cél.
- Továbbá Innovációs projekteket támogató fejlesztések fognak indulni. A Klímatudatos vízgazdálkodás és a természetvédelem fontosságát is kiemelte Kaderják.
- 2030-as célok eléréséhez 14 ezer milliárd forint lehet szükséges a Paks 2-es beruházási költségen kívül. Idén a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia 2050 nevezetű dokumentumon fog dolgozni gőzerővel az ITM,
MAGYARORSZÁG KLÍMASEMLEGESSÉ VÁLÁSÁNAK A KÖLTSÉGE 2050-IG ÖSSZESEN 50 EZER MRD FORINTBA KERÜLHET, AZAZ 30 ÉVRE ÉVES SZINTEN A GDP 2-2,5%-ÁT EMÉSZTHETI FEL.
Továbbá elhangzott még:
- Az ITM számít a Molra is az elfogadott stratégiák végrehajtásában.
- Mátrai erőmű lignitkapacitásai gáztüzelésű blokkokkal lesznek pótolva.
- Nagy szennyezőkkel szeretnék finanszíroztatni a klímasemlegessé válást, ehhez az EU finanszírozások önmagukban kevesek.
- 2022-től a nagyobb magyar városokban elektromos buszok fognak közlekedni, jelenleg az ITM azon vizsgálódik, hogy ezt a dátumot előrébb lehet-e hozni.
- Mátrai erőmű bezárása nem opció, a munkavállalók elbocsátása miatt, és a régió energiaellátását is biztosítani kell. A Mátrai Erőmű döntően megújulóenergiával kerülhet kiváltásra. Kaderják kiemelte, hogy már előfordult, hogy a Mátrai termelést meghaladta a megújulóáram-termelés.
- A jelenlegi 32-33 százalékos villanyimport arányt terv szerint 20 százalékra lehet majd csökkenteni.
- A jövőhét csütörtökön publikálni tervezett dokumentumok fő alapkövei: az energiahatékonyság javulása, a nukleáris energia és a szén-dioxid kibocsátás mentes villamosenergiatermelés, és egy ilyen rendszerre épített elektromos mobilitási program már egy hiteles klímavédelmi program lehet Kaderják szerint.
- Okosmérés a távhő szabályozhatóvá tételén keresztül segíthet nagyon sokat az energiahatékonyságon. Ez önmagában 10 százalékos felhasználáscsökkenést okozhat a távhőben.
- Az okosmérők elterjedése az éjszakai áram fogyasztását is serkentheti, mely javítaná a villamosenergiarendszer hatékonyságát, és üzleti alapon is megtérülhet.
- Versenyző a magyar olaj és gáz kutatás-termelés (upstream), a jelenlegi koncessziós rendszer folytatása várható.
Forrás: portfolio.hu
