Japán három évtizeden belül lemond a nukleáris energiáról

Share Button

Magyar Napelem Napkollektor Szövetség tagjai

            


Regisztrált kivitelez?k

                 

 

Jelmagyarázat:

  

 

A kínai kormány delegációja szeptember 12-én és 13-án folytatott tárgyalásokat Németországban. A tárgyalások témája az Európai Unió kínai napelemekkel kapcsolatban kezdeményezett dömpingellenes eljárása volt.

„A kereskedelmi korlátozások nem csupán az abban részt vev? felek érdekeit sértik, de a globális ipar és a megújuló energiák szektorának egészséges fejl?dését is akadályozzák” – mondta Chong Quan, a kínai kereskedelmi minisztérium képvisel?je.

Chong Quan rámutatott, ha a jöv?ben Kína fokozza a napelemes termékek piaci terjesztését, de Németország számos f?lénnyel rendelkezik, akkor az lenne a legjobb megoldás, ha a felek együttm?ködnének.

A német fél elmondta, hogy megértette a kínai álláspontot és egyetért vele. Németország mindig kitart amellett, hogy tárgyalás útján kell megoldani a kereskedelmi vitát – tette hozzá a német tárgyalócsoport képvisel?je.

Németország az els? állomása a kínai delegáció európai körútjának, amelyet az EU székhelye, Brüsszel és Franciaország követ.

Forrás: hungarian.cri.cn

A kínai kormány delegációja szeptember 12-én és 13-án folytatott tárgyalásokat Németországban. A tárgyalások témája az Európai Unió kínai napelemekkel kapcsolatban kezdeményezett dömpingellenes eljárása volt.

„A kereskedelmi korlátozások nem csupán az abban részt vev? felek érdekeit sértik, de a globális ipar és a megújuló energiák szektorának egészséges fejl?dését is akadályozzák” – mondta Chong Quan, a kínai kereskedelmi minisztérium képvisel?je.

Chong Quan rámutatott, ha a jöv?ben Kína fokozza a napelemes termékek piaci terjesztését, de Németország számos f?lénnyel rendelkezik, akkor az lenne a legjobb megoldás, ha a felek együttm?ködnének.

A német fél elmondta, hogy megértette a kínai álláspontot és egyetért vele. Németország mindig kitart amellett, hogy tárgyalás útján kell megoldani a kereskedelmi vitát – tette hozzá a német tárgyalócsoport képvisel?je.

Németország az els? állomása a kínai delegáció európai körútjának, amelyet az EU székhelye, Brüsszel és Franciaország követ.

Forrás: hungarian.cri.cn

A kínai kormány delegációja szeptember 12-én és 13-án folytatott tárgyalásokat Németországban. A tárgyalások témája az Európai Unió kínai napelemekkel kapcsolatban kezdeményezett dömpingellenes eljárása volt.

„A kereskedelmi korlátozások nem csupán az abban részt vev? felek érdekeit sértik, de a globális ipar és a megújuló energiák szektorának egészséges fejl?dését is akadályozzák” – mondta Chong Quan, a kínai kereskedelmi minisztérium képvisel?je.

Chong Quan rámutatott, ha a jöv?ben Kína fokozza a napelemes termékek piaci terjesztését, de Németország számos f?lénnyel rendelkezik, akkor az lenne a legjobb megoldás, ha a felek együttm?ködnének.

A német fél elmondta, hogy megértette a kínai álláspontot és egyetért vele. Németország mindig kitart amellett, hogy tárgyalás útján kell megoldani a kereskedelmi vitát – tette hozzá a német tárgyalócsoport képvisel?je.

Németország az els? állomása a kínai delegáció európai körútjának, amelyet az EU székhelye, Brüsszel és Franciaország követ.

Forrás: hungarian.cri.cn

A kínai kormány delegációja szeptember 12-én és 13-án folytatott tárgyalásokat Németországban. A tárgyalások témája az Európai Unió kínai napelemekkel kapcsolatban kezdeményezett dömpingellenes eljárása volt.

„A kereskedelmi korlátozások nem csupán az abban részt vev? felek érdekeit sértik,
de a globális ipar és a megújuló energiák szektorának egészséges fejl?dését is akadályozzák” – mondta Chong Quan, a kínai kereskedelmi minisztérium képvisel?je.

Chong Quan rámutatott, ha a jöv?ben Kína fokozza a napelemes termékek piaci terjesztését, de Németország számos f?lénnyel rendelkezik, akkor az lenne a legjobb megoldás, ha a felek együttm?ködnének.

A német fél elmondta, hogy megértette a kínai álláspontot és egyetért vele. Németország mindig kitart amellett, hogy tárgyalás útján kell megoldani a kereskedelmi vitát – tette hozzá a német tárgyalócsoport képvisel?je.

Németország az els? állomása a kínai delegáció európai körútjának, amelyet az EU székhelye, Brüsszel és Franciaország követ.

Forrás: hungarian.cri.cn

Hamarosan beköszönt az ?sz, s vele egy lépéssel közelebb kerülünk a felújítási szezon végéhez is. Érdemes tehát minden családi ház tulajdonosnak számba vennie, milyen energetikai felújításokat sikerült idén véghez vinni, s melyek azok, amelyre még spórolni kell a következ? szezonig. Ezúttal ebben nyújt segítséget a Pénzcentrum.hu.

Az energetikai felújítások alfája és omegája

Ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40 százalékát épületeinkben használjuk el, amelynek mintegy kétharmada a f?tés és h?tés számlájára írható. A háztartások energiafelhasználásának megközelít?leg 80 százaléka h?célú felhasználás (f?tés, használati melegvíz, illetve f?zés). Ugyanakkor a megközelít?leg 4,3 millió lakást kitev? állomány 70 százaléka nem felel meg a korszer? funkcionális m?szaki, illetve h?technikai követelményeknek. Éppen ezért – bár nyáron sokan csak legyintenek az egészre – az egyre növekv? gáz-, villany- és vízdíjak, s az épületek természetes állagromlása miatt legvégül mindenki számára az épületek felújítása kell, hogy prioritást élvezzen. Mivel a felújítási szezon lassan a végéhez közeledik, lassan érdemes elgondolkodni azon, a következ? szezonban milyen munkálatokat szeretnénk elvégezni. Ehhez természetesen el?kalkulációt kell készíteni, hiszen egy-egy beruházás jókora többletterhet jelenthet a háztartásoknak. F?ként egy megterhel? f?tési szezont követ?en.

Betiltották a villanykörtéket: ezentúl így vásárolhatsz izzót – KATTINTS!

Ha energetikai felújítás, akkor els?ként a homlokzati h?szigetelés és a nyílászárócsere szokott felmerülni, mint alternatíva. Természetesen ez nem véletlen, felmérések szerint a családi házakban csupán a jobb h?szigeteléssel és a nyílászárók cseréjével akár 60 százalékos energiamegtakarítás is elérhet? – már, ha betartjuk az igen szigorú követelményeket. Homlokzatok esetében ez többnyire csak grafit vagy poliuretánhab alapú h?szigeteléssel érhet? el, falazattól függ?en különböz? vastagságban, míg az ablakok tekintetében a 3 réteg? üvegezéssel bíró, 7 légkamrás keretek tudják biztosítani a 60 százalékos megtakarítást. A két leggyakoribb energetikai beruházás hasznossága az energetikai tanúsítvány ismételt kiállításakor is szemet szúr. Felmérések szerint egy egyszer? nyílászárócserét és szigetelést magában foglaló beruházással önmagában 2-4 kategóriát javulhat egy családi ház energetikai besorolása.

Az ég kék, a nap elem

Egy családi házas napelemes rendszer, az elmúlt 16 évben tapasztalt energiaár-emelkedés ütemét el?re vetítve nagyjából 6-8 év alatt behozza az árát (~1,75 millió forint), s a jelenleg tapasztalható általános villamos energia díjak stagnálása esetén is 8-10 éven belül eléri a megtakarítás a rendszer bekerülési költségét. Ugyanakkor egy befektetést csakis egy másik befektetéssel érdemes összehasonlítani. Magyarország legnépszer?bb befektetési formájával, vagyis a bankbetétekkel összehasonlítva viszont már mindjárt nem ennyire rózsás a helyzet. Az éven belül lekötött forintbetétek esetében – melyek átlagos évesített kamatlába jelenleg 7 százalék körül mozog az MNB legfrissebb statisztikái szerint – egyértelm?en látszik, hogy a napelemes rendszerek egyel?re miért nem indultak rohamos terjedésnek. Arról nem is beszélve, hogy a pénzintézetek akciós kamatai ennél jóval nagyobbak is lehetnek (~10 százalék). Mint már korábban is említettük, a terjedéshez tehát elengedhetetlen az elérhet? támogatások fejlesztése, de minimum az átvételi oldal ösztönzése.

Elemzésünk a témában: Ennyi id? alatt térül meg a napelem

Passzív építészeti megoldások

Az energiatakarékosságért – a téli, s nyári hónapokban egyaránt – nem csak iszonyatos gépesítéssel, hanem passzív építészeti megoldásokkal is sokat tehetünk. Arról nem is beszélve, hogy ezek a megoldások egyáltalán nem drágák, csak tudatos tervez?i szemléletet igényelnek. F?ként, hogy nem is igazán számítanak újdonságnak, hiszen többségük alapvetése a múlt építészeti irányzatainak. Az energetikai tervezés, azon belül a h?védelem passzív eszköze például az épületek árnyékolási rendszere, amelynek kialakítására egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a tervez?k. A napból származó transzmissziós energia ugyanis egyszerre pozitív hatású, illetve probléma forrása is. A téli nap alacsony sugarait a beltérbe engedve jelent?s f?tési költség takarítható meg, azonban nyáron a lehet? legtöbb napfényt?l kell megóvni a használati tereket. Minderre számos különleges kialakítású és sokszor automatikával egybeépített, motoros mozgatású árnyékoló létezik

Kit?n? példa a passzív megoldásokra egyébként a 2010-es (fent), és a 2011-es (lent) Év Háza díj nyertes alkotásai is. 2010-ben egy mindössze 29 négyzetméter alapterület? ingatlan hódította el a díjat. A Budakeszi-Makkosmárián megépült épületnél tervezési alapvetés volt, hogy anyaghasználata, viselkedése legyen visszafogott, de tudjon annyit, amit egy korszer? m?szaki paraméterekkel felruházott passzívház, méghozzá a gépészet minimálisra csökkentésével. A nyári meleg kint tartásáról így nem légkondicionáló gondoskodik, hanem azt a ház maga oldja meg.

A 2011-es gy?ztes a tökéletes tájolásnak, illetve kialakításnak köszönhet?en a legnagyobb kánikulában sem igényel h?tést, és f?tési energiaigénye is igen csekély. „Fontos szempont volt, hogy az energiatakarékos szemléletr?l építészeti megoldások gondoskodjanak, s ne legyen szükség ?rületes gépesítésre ahhoz, hogy az épület h?háztartása megfelel? legyen” – mondta el a Pénzcentrum.hu-nak korábban Földes László, a családi ház társtervez?je. Az építészeti megoldásokra jó példa az épület tet?szerkezete, melyre a vaskos h?szigetelés mellett egy szell?z?rés is került. De a természetes klímaháztartásban nagy szerepe van a tornácnak, ugyanis nyáron teljes mértékben leárnyékolja az üvegfelületeket, míg télen a nappali hátfaláig engedi bejutni a napsugarakat.

Nincs pénzed a felújításra? Van segítség

Bár a legtöbb háztartás a fejét fogja, ha papírra vetve látják egy-egy beruházás bekerülési költségét, ugyanakkor arról sosem szabad megfeledkezni, hogy az energiahatékonysági felújítások szinte minden esetben finanszírozhatók lennének a f?tés- és egyéb közm?kiadásokon megspórolt összegekb?l. Így van ez még akkor is, ha a háztartások nem, vagy csak minimális öner?t tudnak felmutatni, s így a beruházás dönt? része hitelb?l történik. Ezt felismerve több hitelintézet is kínál jelzálogalapú hitelt lakásfelújításra. A jelenlegi magas kamatok mellett nyújtott piaci hitelek mellett augusztusban megjelentek az állami kamattámogatott kölcsönök, melyek ugyancsak felhasználhatók lakás/ingatlan korszer?sítésére. A referenciahozamtól függ? támogatás mértéke 5 évig biztosít a piacinál alacsonyabb törleszt?részletet, mely az id?szak alatt folyamatosan csökken. Jelenleg három hitelintézetnél elérhet? a konstrukció, ami akár lakás-takarékpénztári megtakarással is kombinálható.

Forrás:penzcentrum.hu

Hamarosan beköszönt az ?sz, s vele egy lépéssel közelebb kerülünk a felújítási szezon végéhez is. Érdemes tehát minden családi ház tulajdonosnak számba vennie, milyen energetikai felújításokat sikerült idén véghez vinni, s melyek azok, amelyre még spórolni kell a következ? szezonig. Ezúttal ebben nyújt segítséget a Pénzcentrum.hu.

hirdetés

Az energetikai felújítások alfája és omegája

Ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40 százalékát épületeinkben használjuk el, amelynek mintegy kétharmada a f?tés és h?tés számlájára írható. A háztartások energiafelhasználásának megközelít?leg 80 százaléka h?célú felhasználás (f?tés, használati melegvíz, illetve f?zés). Ugyanakkor a megközelít?leg 4,3 millió lakást kitev? állomány 70 százaléka nem felel meg a korszer? funkcionális m?szaki, illetve h?technikai követelményeknek. Éppen ezért – bár nyáron sokan csak legyintenek az egészre – az egyre növekv? gáz-, villany- és vízdíjak, s az épületek természetes állagromlása miatt legvégül mindenki számára az épületek felújítása kell, hogy prioritást élvezzen. Mivel a felújítási szezon lassan a végéhez közeledik, lassan érdemes elgondolkodni azon, a következ? szezonban milyen munkálatokat szeretnénk elvégezni. Ehhez természetesen el?kalkulációt kell készíteni, hiszen egy-egy beruházás jókora többletterhet jelenthet a háztartásoknak. F?ként egy megterhel? f?tési szezont követ?en.

Betiltották a villanykörtéket: ezentúl így vásárolhatsz izzót – KATTINTS!

Ha energetikai felújítás, akkor els?ként a homlokzati h?szigetelés és a nyílászárócsere szokott felmerülni, mint alternatíva. Természetesen ez nem véletlen, felmérések szerint a családi házakban csupán a jobb h?szigeteléssel és a nyílászárók cseréjével akár 60 százalékos energiamegtakarítás is elérhet? – már, ha betartjuk az igen szigorú követelményeket. Homlokzatok esetében ez többnyire csak grafit vagy poliuretánhab alapú h?szigeteléssel érhet? el, falazattól függ?en különböz? vastagságban, míg az ablakok tekintetében a 3 réteg? üvegezéssel bíró, 7 légkamrás keretek tudják biztosítani a 60 százalékos megtakarítást. A két leggyakoribb energetikai beruházás hasznossága az energetikai tanúsítvány ismételt kiállításakor is szemet szúr. Felmérések szerint egy egyszer? nyílászárócserét és szigetelést magában foglaló beruházással önmagában 2-4 kategóriát javulhat egy családi ház energetikai besorolása.

Az ég kék, a nap elem

Egy családi házas napelemes rendszer, az elmúlt 16 évben tapasztalt energiaár-emelkedés ütemét el?re vetítve nagyjából 6-8 év alatt behozza az árát (~1,75 millió forint), s a jelenleg tapasztalható általános villamos energia díjak stagnálása esetén is 8-10 éven belül eléri a megtakarítás a rendszer bekerülési költségét. Ugyanakkor egy befektetést csakis egy másik befektetéssel érdemes összehasonlítani. Magyarország legnépszer?bb befektetési formájával, vagyis a bankbetétekkel összehasonlítva viszont már mindjárt nem ennyire rózsás a helyzet. Az éven belül lekötött forintbetétek esetében – melyek átlagos évesített kamatlába jelenleg 7 százalék körül mozog az MNB legfrissebb statisztikái szerint – egyértelm?en látszik, hogy a napelemes rendszerek egyel?re miért nem indultak rohamos terjedésnek. Arról nem is beszélve, hogy a pénzintézetek akciós kamatai ennél jóval nagyobbak is lehetnek (~10 százalék). Mint már korábban is említettük, a terjedéshez tehát elengedhetetlen az elérhet? támogatások fejlesztése, de minimum az átvételi oldal ösztönzése.

Elemzésünk a témában: Ennyi id? alatt térül meg a napelem

Passzív építészeti megoldások

Az energiatakarékosságért – a téli, s nyári hónapokban egyaránt – nem csak iszonyatos gépesítéssel, hanem passzív építészeti megoldásokkal is sokat tehetünk. Arról nem is beszélve, hogy ezek a megoldások egyáltalán nem drágák, csak tudatos tervez?i szemléletet igényelnek. F?ként, hogy nem is igazán számítanak újdonságnak, hiszen többségük alapvetése a múlt építészeti irányzatainak. Az energetikai tervezés, azon belül a h?védelem passzív eszköze például az épületek árnyékolási rendszere, amelynek kialakítására egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a tervez?k. A napból származó transzmissziós energia ugyanis egyszerre pozitív hatású, illetve probléma forrása is. A téli nap alacsony sugarait a beltérbe engedve jelent?s f?tési költség takarítható meg, azonban nyáron a lehet? legtöbb napfényt?l kell megóvni a használati tereket. Minderre számos különleges kialakítású és sokszor automatikával egybeépített, motoros mozgatású árnyékoló létezik

Kit?n? példa a passzív megoldásokra egyébként a 2010-es (fent), és a 2011-es (lent) Év Háza díj nyertes alkotásai is. 2010-ben egy mindössze 29 négyzetméter alapterület? ingatlan hódította el a díjat. A Budakeszi-Makkosmárián megépült épületnél tervezési alapvetés volt, hogy anyaghasználata, viselkedése legyen visszafogott, de tudjon annyit, amit egy korszer? m?szaki paraméterekkel felruházott passzívház, méghozzá a gépészet minimálisra csökkentésével. A nyári meleg kint tartásáról így nem légkondicionáló gondoskodik, hanem azt a ház maga oldja meg.

A 2011-es gy?ztes a tökéletes tájolásnak, illetve kialakításnak köszönhet?en a legnagyobb kánikulában sem igényel h?tést, és f?tési energiaigénye is igen csekély. „Fontos szempont volt, hogy az energiatakarékos szemléletr?l építészeti megoldások gondoskodjanak, s ne legyen szükség ?rületes gépesítésre ahhoz, hogy az épület h?háztartása megfelel? legyen” – mondta el a Pénzcentrum.hu-nak korábban Földes László, a családi ház társtervez?je. Az építészeti megoldásokra jó példa az épület tet?szerkezete, melyre a vaskos h?szigetelés mellett egy szell?z?rés is került. De a természetes klímaháztartásban nagy szerepe van a tornácnak, ugyanis nyáron teljes mértékben leárnyékolja az üvegfelületeket, míg télen a nappali hátfaláig engedi bejutni a napsugarakat.

Nincs pénzed a felújításra? Van segítség

Bár a legtöbb háztartás a fejét fogja, ha papírra vetve látják egy-egy beruházás bekerülési költségét, ugyanakkor arról sosem szabad megfeledkezni, hogy az energiahatékonysági felújítások szinte minden esetben finanszírozhatók lennének a f?tés- és egyéb közm?kiadásokon megspórolt összegekb?l. Így van ez még akkor is, ha a háztartások nem, vagy csak minimális öner?t tudnak felmutatni, s így a beruházás dönt? része hitelb?l történik. Ezt felismerve több hitelintézet is kínál jelzálogalapú hitelt lakásfelújításra. A jelenlegi magas kamatok mellett nyújtott piaci hitelek mellett augusztusban megjelentek az állami kamattámogatott kölcsönök, melyek ugyancsak felhasználhatók lakás/ingatlan korszer?sítésére. A referenciahozamtól függ? támogatás mértéke 5 évig biztosít a piacinál alacsonyabb törleszt?részletet, mely az id?szak alatt folyamatosan csökken. Jelenleg három hitelintézetnél elérhet? a konstrukció, ami akár lakás-takarékpénztári megtakarással is kombinálható.

 Forrás:penzcentrum.hu

Hamarosan beköszönt az ?sz, s vele egy lépéssel közelebb kerülünk a felújítási szezon végéhez is. Érdemes tehát minden családi ház tulajdonosnak számba vennie, milyen energetikai felújításokat sikerült idén véghez vinni, s melyek azok, amelyre még spórolni kell a következ? szezonig. Ezúttal ebben nyújt segítséget a Pénzcentrum.hu.

Az energetikai felújítások alfája és omegája

Ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40 százalékát épületeinkben használjuk el, amelynek mintegy kétharmada a f?tés és h?tés számlájára írható. A háztartások energiafelhasználásának megközelít?leg 80 százaléka h?célú felhasználás (f?tés, használati melegvíz, illetve f?zés). Ugyanakkor a megközelít?leg 4,3 millió lakást kitev? állomány 70 százaléka nem felel meg a korszer? funkcionális m?szaki, illetve h?technikai követelményeknek. Éppen ezért – bár nyáron sokan csak legyintenek az egészre – az egyre növekv? gáz-, villany- és vízdíjak, s az épületek természetes állagromlása miatt legvégül mindenki számára az épületek felújítása kell, hogy prioritást élvezzen. Mivel a felújítási szezon lassan a végéhez közeledik, lassan érdemes elgondolkodni azon, a következ? szezonban milyen munkálatokat szeretnénk elvégezni. Ehhez természetesen el?kalkulációt kell készíteni, hiszen egy-egy beruházás jókora többletterhet jelenthet a háztartásoknak. F?ként egy megterhel? f?tési szezont követ?en.

Betiltották a villanykörtéket: ezentúl így vásárolhatsz izzót – KATTINTS!

Ha energetikai felújítás, akkor els?ként a homlokzati h?szigetelés és a nyílászárócsere szokott felmerülni, mint alternatíva. Természetesen ez nem véletlen, felmérések szerint a családi házakban csupán a jobb h?szigeteléssel és a nyílászárók cseréjével akár 60 százalékos energiamegtakarítás is elérhet? – már, ha betartjuk az igen szigorú követelményeket. Homlokzatok esetében ez többnyire csak grafit vagy poliuretánhab alapú h?szigeteléssel érhet? el, falazattól függ?en különböz? vastagságban, míg az ablakok tekintetében a 3 réteg? üvegezéssel bíró, 7 légkamrás keretek tudják biztosítani a 60 százalékos megtakarítást. A két leggyakoribb energetikai beruházás hasznossága az energetikai tanúsítvány ismételt kiállításakor is szemet szúr. Felmérések szerint egy egyszer? nyílászárócserét és szigetelést magában foglaló beruházással önmagában 2-4 kategóriát javulhat egy családi ház energetikai besorolása.

Az ég kék, a nap elem

Egy családi házas napelemes rendszer, az elmúlt 16 évben tapasztalt energiaár-emelkedés ütemét el?re vetítve nagyjából 6-8 év alatt behozza az árát (~1,75 millió forint), s a jelenleg tapasztalható általános villamos energia díjak stagnálása esetén is 8-10 éven belül eléri a megtakarítás a rendszer bekerülési költségét. Ugyanakkor egy befektetést csakis egy másik befektetéssel érdemes összehasonlítani. Magyarország legnépszer?bb befektetési formájával, vagyis a bankbetétekkel összehasonlítva viszont már mindjárt nem ennyire rózsás a helyzet. Az éven belül lekötött forintbetétek esetében – melyek átlagos évesített kamatlába jelenleg 7 százalék körül mozog az MNB legfrissebb statisztikái szerint – egyértelm?en látszik, hogy a napelemes rendszerek egyel?re miért nem indultak rohamos terjedésnek. Arról nem is beszélve, hogy a pénzintézetek akciós kamatai ennél jóval nagyobbak is lehetnek (~10 százalék). Mint már korábban is említettük, a terjedéshez tehát elengedhetetlen az elérhet? támogatások fejlesztése, de minimum az átvételi oldal ösztönzése.

Elemzésünk a témában: Ennyi id? alatt térül meg a napelem

Passzív építészeti megoldások

Az energiatakarékosságért – a téli, s nyári hónapokban egyaránt – nem csak iszonyatos gépesítéssel, hanem passzív építészeti megoldásokkal is sokat tehetünk. Arról nem is beszélve, hogy ezek a megoldások egyáltalán nem drágák, csak tudatos tervez?i szemléletet igényelnek. F?ként, hogy nem is igazán számítanak újdonságnak, hiszen többségük alapvetése a múlt építészeti irányzatainak. Az energetikai tervezés, azon belül a h?védelem passzív eszköze például az épületek árnyékolási rendszere, amelynek kialakítására egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a tervez?k. A napból származó transzmissziós energia ugyanis egyszerre pozitív hatású, illetve probléma forrása is. A téli nap alacsony sugarait a beltérbe engedve jelent?s f?tési költség takarítható meg, azonban nyáron a lehet? legtöbb napfényt?l kell megóvni a használati tereket. Minderre számos különleges kialakítású és sokszor automatikával egybeépített, motoros mozgatású árnyékoló létezik

Kit?n? példa a passzív megoldásokra egyébként a 2010-es (fent), és a 2011-es (lent) Év Háza díj nyertes alkotásai is. 2010-ben egy mindössze 29 négyzetméter alapterület? ingatlan hódította el a díjat. A Budakeszi-Makkosmárián megépült épületnél tervezési alapvetés volt, hogy anyaghasználata, viselkedése legyen visszafogott, de tudjon annyit, amit egy korszer? m?szaki paraméterekkel felruházott passzívház, méghozzá a gépészet minimálisra csökkentésével. A nyári meleg kint tartásáról így nem légkondicionáló gondoskodik, hanem azt a ház maga oldja meg.

A 2011-es gy?ztes a tökéletes tájolásnak, illetve kialakításnak köszönhet?en a legnagyobb kánikulában sem igényel h?tést, és f?tési energiaigénye is igen csekély. „Fontos szempont volt, hogy az energiatakarékos szemléletr?l építészeti megoldások gondoskodjanak, s ne legyen szükség ?rületes gépesítésre ahhoz, hogy az épület h?háztartása megfelel? legyen” – mondta el a Pénzcentrum.hu-nak korábban Földes László, a családi ház társtervez?je. Az építészeti megoldásokra jó példa az épület tet?szerkezete, melyre a vaskos h?szigetelés mellett egy szell?z?rés is került. De a természetes klímaháztartásban nagy szerepe van a tornácnak, ugyanis nyáron teljes mértékben leárnyékolja az üvegfelületeket, míg télen a nappali hátfaláig engedi bejutni a napsugarakat.

Nincs pénzed a felújításra? Van segítség

Bár a legtöbb háztartás a fejét fogja, ha papírra vetve látják egy-egy beruházás bekerülési költségét, ugyanakkor arról sosem szabad megfeledkezni, hogy az energiahatékonysági felújítások szinte minden esetben finanszírozhatók lennének a f?tés- és egyéb közm?kiadásokon megspórolt összegekb?l. Így van ez még akkor is, ha a háztartások nem, vagy csak minimális öner?t tudnak felmutatni, s így a beruházás dönt? része hitelb?l történik. Ezt felismerve több hitelintézet is kínál jelzálogalapú hitelt lakásfelújításra. A jelenlegi magas kamatok mellett nyújtott piaci hitelek mellett augusztusban megjelentek az állami kamattámogatott kölcsönök, melyek ugyancsak felhasználhatók lakás/ingatlan korszer?sítésére. A referenciahozamtól függ? támogatás mértéke 5 évig biztosít a piacinál alacsonyabb törleszt?részletet, mely az id?szak alatt folyamatosan csökken. Jelenleg három hitelintézetnél elérhet? a konstrukció, ami akár lakás-takarékpénztári megtakarással is kombinálható.

Forrás:penzcentrum.hu

Hamarosan beköszönt az ?sz, s vele egy lépéssel közelebb kerülünk a felújítási szezon végéhez is. Érdemes tehát minden családi ház tulajdonosnak számba vennie, milyen energetikai felújításokat sikerült idén véghez vinni, s melyek azok, amelyre még spórolni kell a következ? szezonig. Ezúttal ebben nyújt segítséget a Pénzcentrum.hu.

hirdetés

Az energetikai felújítások alfája és omegája

Ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40 százalékát épületeinkben használjuk el, amelynek mintegy kétharmada a f?tés és h?tés számlájára írható. A háztartások energiafelhasználásának megközelít?leg 80 százaléka h?célú felhasználás (f?tés, használati melegvíz, illetve f?zés). Ugyanakkor a megközelít?leg 4,3 millió lakást kitev? állomány 70 százaléka nem felel meg a korszer? funkcionális m?szaki, illetve h?technikai követelményeknek. Éppen ezért – bár nyáron sokan csak legyintenek az egészre – az egyre növekv? gáz-, villany- és vízdíjak, s az épületek természetes állagromlása miatt legvégül mindenki számára az épületek felújítása kell, hogy prioritást élvezzen. Mivel a felújítási szezon lassan a végéhez közeledik, lassan érdemes elgondolkodni azon, a következ? szezonban milyen munkálatokat szeretnénk elvégezni. Ehhez természetesen el?kalkulációt kell készíteni, hiszen egy-egy beruházás jókora többletterhet jelenthet a háztartásoknak. F?ként egy megterhel? f?tési szezont követ?en.

Betiltották a villanykörtéket: ezentúl így vásárolhatsz izzót – KATTINTS!

Ha energetikai felújítás, akkor els?ként a homlokzati h?szigetelés és a nyílászárócsere szokott felmerülni, mint alternatíva. Természetesen ez nem véletlen, felmérések szerint a családi házakban csupán a jobb h?szigeteléssel és a nyílászárók cseréjével akár 60 százalékos energiamegtakarítás is elérhet? – már, ha betartjuk az igen szigorú követelményeket. Homlokzatok esetében ez többnyire csak grafit vagy poliuretánhab alapú h?szigeteléssel érhet? el, falazattól függ?en különböz? vastagságban, míg az ablakok tekintetében a 3 réteg? üvegezéssel bíró, 7 légkamrás keretek tudják biztosítani a 60 százalékos megtakarítást. A két leggyakoribb energetikai beruházás hasznossága az energetikai tanúsítvány ismételt kiállításakor is szemet szúr. Felmérések szerint egy egyszer? nyílászárócserét és szigetelést magában foglaló beruházással önmagában 2-4 kategóriát javulhat egy családi ház energetikai besorolása.

Az ég kék, a nap elem

Egy családi házas napelemes rendszer, az elmúlt 16 évben tapasztalt energiaár-emelkedés ütemét el?re vetítve nagyjából 6-8 év alatt behozza az árát (~1,75 millió forint), s a jelenleg tapasztalható általános villamos energia díjak stagnálása esetén is 8-10 éven belül eléri a megtakarítás a rendszer bekerülési költségét. Ugyanakkor egy befektetést csakis egy másik befektetéssel érdemes összehasonlítani. Magyarország legnépszer?bb befektetési formájával, vagyis a bankbetétekkel összehasonlítva viszont már mindjárt nem ennyire rózsás a helyzet. Az éven belül lekötött forintbetétek esetében – melyek átlagos évesített kamatlába jelenleg 7 százalék körül mozog az MNB legfrissebb statisztikái szerint – egyértelm?en látszik, hogy a napelemes rendszerek egyel?re miért nem indultak rohamos terjedésnek. Arról nem is beszélve, hogy a pénzintézetek akciós kamatai ennél jóval nagyobbak is lehetnek (~10 százalék). Mint már korábban is említettük, a terjedéshez tehát elengedhetetlen az elérhet? támogatások fejlesztése, de minimum az átvételi oldal ösztönzése.

Elemzésünk a témában: Ennyi id? alatt térül meg a napelem

Passzív építészeti megoldások

Az energiatakarékosságért – a téli, s nyári hónapokban egyaránt – nem csak iszonyatos gépesítéssel, hanem passzív építészeti megoldásokkal is sokat tehetünk. Arról nem is beszélve, hogy ezek a megoldások egyáltalán nem drágák, csak tudatos tervez?i szemléletet igényelnek. F?ként, hogy nem is igazán számítanak újdonságnak, hiszen többségük alapvetése a múlt építészeti irányzatainak. Az energetikai tervezés, azon belül a h?védelem passzív eszköze például az épületek árnyékolási rendszere, amelynek kialakítására egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a tervez?k. A napból származó transzmissziós energia ugyanis egyszerre pozitív hatású, illetve probléma forrása is. A téli nap alacsony sugarait a beltérbe engedve jelent?s f?tési költség takarítható meg, azonban nyáron a lehet? legtöbb napfényt?l kell megóvni a használati tereket. Minderre számos különleges kialakítású és sokszor automatikával egybeépített, motoros mozgatású árnyékoló létezik

Kit?n? példa a passzív megoldásokra egyébként a 2010-es (fent), és a 2011-es (lent) Év Háza díj nyertes alkotásai is. 2010-ben egy mindössze 29 négyzetméter alapterület? ingatlan hódította el a díjat. A Budakeszi-Makkosmárián megépült épületnél tervezési alapvetés volt, hogy anyaghasználata, viselkedése legyen visszafogott, de tudjon annyit, amit egy korszer? m?szaki paraméterekkel felruházott passzívház, méghozzá a gépészet minimálisra csökkentésével. A nyári meleg kint tartásáról így nem légkondicionáló gondoskodik, hanem azt a ház maga oldja meg.

A 2011-es gy?ztes a tökéletes tájolásnak, illetve kialakításnak köszönhet?en a legnagyobb kánikulában sem igényel h?tést, és f?tési energiaigénye is igen csekély. „Fontos szempont volt, hogy az energiatakarékos szemléletr?l építészeti megoldások gondoskodjanak, s ne legyen szükség ?rületes gépesítésre ahhoz, hogy az épület h?háztartása megfelel? legyen” – mondta el a Pénzcentrum.hu-nak korábban Földes László, a családi ház társtervez?je. Az építészeti megoldásokra jó példa az épület tet?szerkezete, melyre a vaskos h?szigetelés mellett egy szell?z?rés is került. De a természetes klímaháztartásban nagy szerepe van a tornácnak, ugyanis nyáron teljes mértékben leárnyékolja az üvegfelületeket, míg télen a nappali hátfaláig engedi bejutni a napsugarakat.

Nincs pénzed a felújításra? Van segítség

Bár a legtöbb háztartás a fejét fogja, ha papírra vetve látják egy-egy beruházás bekerülési költségét, ugyanakkor arról sosem szabad megfeledkezni, hogy az energiahatékonysági felújítások szinte minden esetben finanszírozhatók lennének a f?tés- és egyéb közm?kiadásokon megspórolt összegekb?l. Így van ez még akkor is, ha a háztartások nem, vagy csak minimális öner?t tudnak felmutatni, s így a beruházás dönt? része hitelb?l történik. Ezt felismerve több hitelintézet is kínál jelzálogalapú hitelt lakásfelújításra. A jelenlegi magas kamatok mellett nyújtott piaci hitelek mellett augusztusban megjelentek az állami kamattámogatott kölcsönök, melyek ugyancsak felhasználhatók lakás/ingatlan korszer?sítésére. A referenciahozamtól függ? támogatás mértéke 5 évig biztosít a piacinál alacsonyabb törleszt?részletet, mely az id?szak alatt folyamatosan csökken. Jelenleg három hitelintézetnél elérhet? a konstrukció, ami akár lakás-takarékpénztári megtakarással is kombinálható.

 Forrás:penzcentrum.hu

Hamarosan beköszönt az ?sz, s vele egy lépéssel közelebb kerülünk a felújítási szezon végéhez is. Érdemes tehát minden családi ház tulajdonosnak számba vennie, milyen energetikai felújításokat sikerült idén véghez vinni, s melyek azok, amelyre még spórolni kell a következ? szezonig. Ezúttal ebben nyújt segítséget a Pénzcentrum.hu.

Az energetikai felújítások alfája és omegája

Ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40 százalékát épületeinkben használjuk el, amelynek mintegy kétharmada a f?tés és h?tés számlájára írható. A háztartások energiafelhasználásának megközelít?leg 80 százaléka h?célú felhasználás (f?tés, használati melegvíz, illetve f?zés). Ugyanakkor a megközelít?leg 4,3 millió lakást kitev? állomány 70 százaléka nem felel meg a korszer? funkcionális m?szaki, illetve h?technikai követelményeknek. Éppen ezért – bár nyáron sokan csak legyintenek az egészre – az egyre növekv? gáz-, villany- és vízdíjak, s az épületek természetes állagromlása miatt legvégül mindenki számára az épületek felújítása kell, hogy prioritást élvezzen. Mivel a felújítási szezon lassan a végéhez közeledik, lassan érdemes elgondolkodni azon, a következ? szezonban milyen munkálatokat szeretnénk elvégezni. Ehhez természetesen el?kalkulációt kell készíteni, hiszen egy-egy beruházás jókora többletterhet jelenthet a háztartásoknak. F?ként egy megterhel? f?tési szezont követ?en.

Betiltották a villanykörtéket: ezentúl így vásárolhatsz izzót – KATTINTS!

Ha energetikai felújítás, akkor els?ként a homlokzati h?szigetelés és a nyílászárócsere szokott felmerülni, mint alternatíva. Természetesen ez nem véletlen, felmérések szerint a családi házakban csupán a jobb h?szigeteléssel és a nyílászárók cseréjével akár 60 százalékos energiamegtakarítás is elérhet? – már, ha betartjuk az igen szigorú követelményeket. Homlokzatok esetében ez többnyire csak grafit vagy poliuretánhab alapú h?szigeteléssel érhet? el, falazattól függ?en különböz? vastagságban, míg az ablakok tekintetében a 3 réteg? üvegezéssel bíró, 7 légkamrás keretek tudják biztosítani a 60 százalékos megtakarítást. A két leggyakoribb energetikai beruházás hasznossága az energetikai tanúsítvány ismételt kiállításakor is szemet szúr. Felmérések szerint egy egyszer? nyílászárócserét és szigetelést magában foglaló beruházással önmagában 2-4 kategóriát javulhat egy családi ház energetikai besorolása.

Az ég kék, a nap elem

Egy családi házas napelemes rendszer, az elmúlt 16 évben tapasztalt energiaár-emelkedés ütemét el?re vetítve nagyjából 6-8 év alatt behozza az árát (~1,75 millió forint), s a jelenleg tapasztalható általános villamos energia díjak stagnálása esetén is 8-10 éven belül eléri a megtakarítás a rendszer bekerülési költségét. Ugyanakkor egy befektetést csakis egy másik befektetéssel érdemes összehasonlítani. Magyarország legnépszer?bb befektetési formájával, vagyis a bankbetétekkel összehasonlítva viszont már mindjárt nem ennyire rózsás a helyzet. Az éven belül lekötött forintbetétek esetében – melyek átlagos évesített kamatlába jelenleg 7 százalék körül mozog az MNB legfrissebb statisztikái szerint – egyértelm?en látszik, hogy a napelemes rendszerek egyel?re miért nem indultak rohamos terjedésnek. Arról nem is beszélve, hogy a pénzintézetek akciós kamatai ennél jóval nagyobbak is lehetnek (~10 százalék). Mint már korábban is említettük, a terjedéshez tehát elengedhetetlen az elérhet? támogatások fejlesztése, de minimum az átvételi oldal ösztönzése.

Elemzésünk a témában: Ennyi id? alatt térül meg a napelem

Passzív építészeti megoldások

Az energiatakarékosságért – a téli, s nyári hónapokban egyaránt – nem csak iszonyatos gépesítéssel, hanem passzív építészeti megoldásokkal is sokat tehetünk. Arról nem is beszélve, hogy ezek a megoldások egyáltalán nem drágák, csak tudatos tervez?i szemléletet igényelnek. F?ként, hogy nem is igazán számítanak újdonságnak, hiszen többségük alapvetése a múlt építészeti irányzatainak. Az energetikai tervezés, azon belül a h?védelem passzív eszköze például az épületek árnyékolási rendszere, amelynek kialakítására egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a tervez?k. A napból származó transzmissziós energia ugyanis egyszerre pozitív hatású, illetve probléma forrása is. A téli nap alacsony sugarait a beltérbe engedve jelent?s f?tési költség takarítható meg, azonban nyáron a lehet? legtöbb napfényt?l kell megóvni a használati tereket. Minderre számos különleges kialakítású és sokszor automatikával egybeépített, motoros mozgatású árnyékoló létezik

Kit?n? példa a passzív megoldásokra egyébként a 2010-es (fent), és a 2011-es (lent) Év Háza díj nyertes alkotásai is. 2010-ben egy mindössze 29 négyzetméter alapterület? ingatlan hódította el a díjat. A Budakeszi-Makkosmárián megépült épületnél tervezési alapvetés volt, hogy anyaghasználata, viselkedése legyen visszafogott, de tudjon annyit, amit egy korszer? m?szaki paraméterekkel felruházott passzívház, méghozzá a gépészet minimálisra csökkentésével. A nyári meleg kint tartásáról így nem légkondicionáló gondoskodik, hanem azt a ház maga oldja meg.

A 2011-es gy?ztes a tökéletes tájolásnak, illetve kialakításnak köszönhet?en a legnagyobb kánikulában sem igényel h?tést, és f?tési energiaigénye is igen csekély. „Fontos szempont volt, hogy az energiatakarékos szemléletr?l építészeti megoldások gondoskodjanak, s ne legyen szükség ?rületes gépesítésre ahhoz, hogy az épület h?háztartása megfelel? legyen” – mondta el a Pénzcentrum.hu-nak korábban Földes László, a családi ház társtervez?je. Az építészeti megoldásokra jó példa az épület tet?szerkezete, melyre a vaskos h?szigetelés mellett egy szell?z?rés is került. De a természetes klímaháztartásban nagy szerepe van a tornácnak, ugyanis nyáron teljes mértékben leárnyékolja az üvegfelületeket, míg télen a nappali hátfaláig engedi bejutni a napsugarakat.

Nincs pénzed a felújításra? Van segítség

Bár a legtöbb háztartás a fejét fogja, ha papírra vetve látják egy-egy beruházás bekerülési költségét, ugyanakkor arról sosem szabad megfeledkezni, hogy az energiahatékonysági felújítások szinte minden esetben finanszírozhatók lennének a f?tés- és egyéb közm?kiadásokon megspórolt összegekb?l. Így van ez még akkor is, ha a háztartások nem, vagy csak minimális öner?t tudnak felmutatni, s így a beruházás dönt? része hitelb?l történik. Ezt felismerve több hitelintézet is kínál jelzálogalapú hitelt lakásfelújításra. A jelenlegi magas kamatok mellett nyújtott piaci hitelek mellett augusztusban megjelentek az állami kamattámogatott kölcsönök, melyek ugyancsak felhasználhatók lakás/ingatlan korszer?sítésére. A referenciahozamtól függ? támogatás mértéke 5 évig biztosít a piacinál alacsonyabb törleszt?részletet, mely az id?szak alatt folyamatosan csökken. Jelenleg három hitelintézetnél elérhet? a konstrukció, ami akár lakás-takarékpénztári megtakarással is kombinálható.

Forrás:penzcentrum.hu

Hamarosan beköszönt az ?sz, s vele egy lépéssel közelebb kerülünk a felújítási szezon végéhez is. Érdemes tehát minden családi ház tulajdonosnak számba vennie, milyen energetikai felújításokat sikerült idén véghez vinni, s melyek azok, amelyre még spórolni kell a következ? szezonig. Ezúttal ebben nyújt segítséget a Pénzcentrum.hu.

Az energetikai felújítások alfája és omegája

Ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40 százalékát épületeinkben használjuk el, amelynek mintegy kétharmada a f?tés és h?tés számlájára írható. A háztartások energiafelhasználásának megközelít?leg 80 százaléka h?célú felhasználás (f?tés, használati melegvíz, illetve f?zés). Ugyanakkor a megközelít?leg 4,3 millió lakást kitev? állomány 70 százaléka nem felel meg a korszer? funkcionális m?szaki, illetve h?technikai követelményeknek. Éppen ezért – bár nyáron sokan csak legyintenek az egészre – az egyre növekv? gáz-, villany- és vízdíjak, s az épületek természetes állagromlása miatt legvégül mindenki számára az épületek felújítása kell, hogy prioritást élvezzen. Mivel a felújítási szezon lassan a végéhez közeledik, lassan érdemes elgondolkodni azon, a következ? szezonban milyen munkálatokat szeretnénk elvégezni. Ehhez természetesen el?kalkulációt kell készíteni, hiszen egy-egy beruházás jókora többletterhet jelenthet a háztartásoknak. F?ként egy megterhel? f?tési szezont követ?en.

Betiltották a villanykörtéket: ezentúl így vásárolhatsz izzót – KATTINTS!

Ha energetikai felújítás, akkor els?ként a homlokzati h?szigetelés és a nyílászárócsere szokott felmerülni, mint alternatíva. Természetesen ez nem véletlen, felmérések szerint a családi házakban csupán a jobb h?szigeteléssel és a nyílászárók cseréjével akár 60 százalékos energiamegtakarítás is elérhet? – már, ha betartjuk az igen szigorú követelményeket. Homlokzatok esetében ez többnyire csak grafit vagy poliuretánhab alapú h?szigeteléssel érhet? el, falazattól függ?en különböz? vastagságban, míg az ablakok tekintetében a 3 réteg? üvegezéssel bíró, 7 légkamrás keretek tudják biztosítani a 60 százalékos megtakarítást. A két leggyakoribb energetikai beruházás hasznossága az energetikai tanúsítvány ismételt kiállításakor is szemet szúr. Felmérések szerint egy egyszer? nyílászárócserét és szigetelést magában foglaló beruházással önmagában 2-4 kategóriát javulhat egy családi ház energetikai besorolása.

Az ég kék, a nap elem

Egy családi házas napelemes rendszer, az elmúlt 16 évben tapasztalt energiaár-emelkedés ütemét el?re vetítve nagyjából 6-8 év alatt behozza az árát (~1,75 millió forint), s a jelenleg tapasztalható általános villamos energia díjak stagnálása esetén is 8-10 éven belül eléri a megtakarítás a rendszer bekerülési költségét. Ugyanakkor egy befektetést csakis egy másik befektetéssel érdemes összehasonlítani. Magyarország legnépszer?bb befektetési formájával, vagyis a bankbetétekkel összehasonlítva viszont már mindjárt nem ennyire rózsás a helyzet. Az éven belül lekötött forintbetétek esetében – melyek átlagos évesített kamatlába jelenleg 7 százalék körül mozog az MNB legfrissebb statisztikái szerint – egyértelm?en látszik, hogy a napelemes rendszerek egyel?re miért nem indultak rohamos terjedésnek. Arról nem is beszélve, hogy a pénzintézetek akciós kamatai ennél jóval nagyobbak is lehetnek (~10 százalék). Mint már korábban is említettük, a terjedéshez tehát elengedhetetlen az elérhet? támogatások fejlesztése, de minimum az átvételi oldal ösztönzése.

Elemzésünk a témában: Ennyi id? alatt térül meg a napelem

Passzív építészeti megoldások

Az energiatakarékosságért – a téli, s nyári hónapokban egyaránt – nem csak iszonyatos gépesítéssel, hanem passzív építészeti megoldásokkal is sokat tehetünk. Arról nem is beszélve, hogy ezek a megoldások egyáltalán nem drágák, csak tudatos tervez?i szemléletet igényelnek. F?ként, hogy nem is igazán számítanak újdonságnak, hiszen többségük alapvetése a múlt építészeti irányzatainak. Az energetikai tervezés, azon belül a h?védelem passzív eszköze például az épületek árnyékolási rendszere, amelynek kialakítására egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a tervez?k. A napból származó transzmissziós energia ugyanis egyszerre pozitív hatású, illetve probléma forrása is. A téli nap alacsony sugarait a beltérbe engedve jelent?s f?tési költség takarítható meg, azonban nyáron a lehet? legtöbb napfényt?l kell megóvni a használati tereket. Minderre számos különleges kialakítású és sokszor automatikával egybeépített, motoros mozgatású árnyékoló létezik

Kit?n? példa a passzív megoldásokra egyébként a 2010-es (fent), és a 2011-es (lent) Év Háza díj nyertes alkotásai is. 2010-ben egy mindössze 29 négyzetméter alapterület? ingatlan hódította el a díjat. A Budakeszi-Makkosmárián megépült épületnél tervezési alapvetés volt, hogy anyaghasználata, viselkedése legyen visszafogott, de tudjon annyit, amit egy korszer? m?szaki paraméterekkel felruházott passzívház, méghozzá a gépészet minimálisra csökkentésével. A nyári meleg kint tartásáról így nem légkondicionáló gondoskodik, hanem azt a ház maga oldja meg.

A 2011-es gy?ztes a tökéletes tájolásnak, illetve kialakításnak köszönhet?en a legnagyobb kánikulában sem igényel h?tést, és f?tési energiaigénye is igen csekély. „Fontos szempont volt, hogy az energiatakarékos szemléletr?l építészeti megoldások gondoskodjanak, s ne legyen szükség ?rületes gépesítésre ahhoz, hogy az épület h?háztartása megfelel? legyen” – mondta el a Pénzcentrum.hu-nak korábban Földes László, a családi ház társtervez?je. Az építészeti megoldásokra jó példa az épület tet?szerkezete, melyre a vaskos h?szigetelés mellett egy szell?z?rés is került. De a természetes klímaháztartásban nagy szerepe van a tornácnak, ugyanis nyáron teljes mértékben leárnyékolja az üvegfelületeket, míg télen a nappali hátfaláig engedi bejutni a napsugarakat.

Nincs pénzed a felújításra? Van segítség

Bár a legtöbb háztartás a fejét fogja, ha papírra vetve látják egy-egy beruházás bekerülési költségét, ugyanakkor arról sosem szabad megfeledkezni, hogy az energiahatékonysági felújítások szinte minden esetben finanszírozhatók lennének a f?tés- és egyéb közm?kiadásokon megspórolt összegekb?l. Így van ez még akkor is, ha a háztartások nem, vagy csak minimális öner?t tudnak felmutatni, s így a beruházás dönt? része hitelb?l történik. Ezt felismerve több hitelintézet is kínál jelzálogalapú hitelt lakásfelújításra. A jelenlegi magas kamatok mellett nyújtott piaci hitelek mellett augusztusban megjelentek az állami kamattámogatott kölcsönök, melyek ugyancsak felhasználhatók lakás/ingatlan korszer?sítésére. A referenciahozamtól függ? támogatás mértéke 5 évig biztosít a piacinál alacsonyabb törleszt?részletet, mely az id?szak alatt folyamatosan csökken. Jelenleg három hitelintézetnél elérhet? a konstrukció, ami akár lakás-takarékpénztári megtakarással is kombinálható.

Forrás:penzcentrum.hu

Budapest, 2012. szeptember 13., csütörtök (MTI) – Átlagosan felére csökkentették ökológiai lábnyomukat idén nyáron a nagy magyarországi fesztiválok, a termel?d? szemét mennyisége például nem egészen harmada volt az öt évvel ezel?ttinek.

    Magyarország nagy fesztiváljainak több tíz- vagy százezres közönsége jelent?s terhet ró mikrokörnyezetére, ennek enyhítésére a szervez?k már évek óta er?feszítéseket tesznek. A változásokkal a környezet védelme mellett pénzt is megtakarítanak a szervez?k, hiszen a környezettudatos intézkedések általában anyagilag is megtérülnek – adta hírül közleményben a fesztiválok kommunikációjával megbízott ügynökség.
A re-pohár rendszert a Hegyalja Fesztiválon és a SZIN-en vezették be el?ször, amely negyedére csökkentette az eldobható edények mennyiségét. Ennek köszönhet?en a Hegyalja méret? fesztiválok 2000 helyett 600 köbméter szemetet termelnek, ráadásul a maradék nagy része is papírhulladék – fogalmazott Lakos László, a Sziget Kft. m?szaki szaktanácsadója.
A Szigeten emellett átalakították a közvilágítást: a LED és más fénytechnikai megoldásoknak köszönhet?en egy nagyobb színpad már csak a felét, a közvilágítás a 15-20 százalékát fogyasztja az öt évvel korábbi energiának.
Egyre többször használnak a szervez?k különböz? fém, m?anyag, valamint újrahasznosított gumi alapú útburkolatokat, amelyek védik a környez? gyepet. Egy új rendszer alkalmazásával a melegvíz el?állító rendszert is korszer?sítették, amelynek köszönhet?en a fesztivál energiafelhasználása kevesebb, mint a felére esett vissza.
A fesztiválokon egyre nagyobb teret kapnak a napelemek is, f?leg a kisebb, folyamatos áramfelvétel? helyszíneken, mint például a Sziget civil faluja.

Budapest,
2012. szeptember 13., csütörtök (MTI) – Átlagosan felére csökkentették ökológiai lábnyomukat idén nyáron a nagy magyarországi fesztiválok, a termel?d? szemét mennyisége például nem egészen harmada volt az öt évvel ezel?ttinek.

    Magyarország nagy fesztiváljainak több tíz- vagy százezres közönsége jelent?s terhet ró mikrokörnyezetére, ennek enyhítésére a szervez?k már évek óta er?feszítéseket tesznek. A változásokkal a környezet védelme mellett pénzt is megtakarítanak a szervez?k, hiszen a környezettudatos intézkedések általában anyagilag is megtérülnek – adta hírül közleményben a fesztiválok kommunikációjával megbízott ügynökség.
A re-pohár rendszert a Hegyalja Fesztiválon és a SZIN-en vezették be el?ször, amely negyedére csökkentette az eldobható edények mennyiségét. Ennek köszönhet?en a Hegyalja méret? fesztiválok 2000 helyett 600 köbméter szemetet termelnek, ráadásul a maradék nagy része is papírhulladék – fogalmazott Lakos László, a Sziget Kft. m?szaki szaktanácsadója.
A Szigeten emellett átalakították a közvilágítást: a LED és más fénytechnikai megoldásoknak köszönhet?en egy nagyobb színpad már csak a felét, a közvilágítás a 15-20 százalékát fogyasztja az öt évvel korábbi energiának.
Egyre többször használnak a szervez?k különböz? fém, m?anyag, valamint újrahasznosított gumi alapú útburkolatokat, amelyek védik a környez? gyepet. Egy új rendszer alkalmazásával a melegvíz el?állító rendszert is korszer?sítették, amelynek köszönhet?en a fesztivál energiafelhasználása kevesebb, mint a felére esett vissza.
A fesztiválokon egyre nagyobb teret kapnak a napelemek is, f?leg a kisebb, folyamatos áramfelvétel? helyszíneken, mint például a Sziget civil faluja.

Tokió, 2012. szeptember 14., péntek (MTI) – A 2030-as évekre beszünteti a nukleáris energiatermelést Japán a kormány pénteken közzétett hosszú távú energetikai stratégiatervezete szerint.

    A terv szerint a kormány „minden rendelkezésére álló politikai eszközt be fog vetni azon cél elérése érdekében, hogy a 2030-as évek végére egy atomer?m? se üzemeljen” az országban.     Ezzel párhuzamosan harminc százalékra tervezik növelni a megújuló energiaforrások részarányát az ország áramellátásában.     A tervezet szerint – amelynek formális jóváhagyására a közeljöv?ben kerülhet sor – többé nem építenének új atomer?m?veket Japánban, ugyanakkor a megfelel? biztonsági intézkedések mellett engedélyeznék a leállított reaktorok újraindítását, amelyek élettartamát 40 évben maximalizálnák.     A fukusimai atombaleset árnyékában meghozott döntést gazdasági szerepl?k élésen bírálták, arra figyelmeztetve, hogy az ártani fog az ország gazdaságának gerincét adó iparnak.     Egy, a Dow Jones hírügynökségnek nyilatkozó tisztvisel? ugyanakkor azt mondta, hogy a nukleáris energia feladására vonatkozó terv „nem vállalás, csupán ambíció”.     Japán sajtóhírek szerint a kormány egyel?re nem tervezi leállítani az urándúsítást és az elhasznált f?t?elemek újrafeldolgozását, ami némileg ellentmond az atomenergia teljes feladására vonatkozó terveknek.     A tavaly márciusi fukusimai balesetet megel?z?en a kormány ötven százalékra tervezte emelni a nukleáris energia részarányát az ország áramellátásában 2030-ra. Azóta azonban a lakossági félelmek miatt energiapolitikai hátraarcra kényszerült a kabinet.     Japánban mindennaposak az atomenergia azonnali feladását követel? tüntetések, amelyeken olykor több tízezer ember vesz rész. Korábbi kormányzati közvélemény-kutatások szerint a japán lakosság többsége egy „atomenergia-mentes társadalomban akar élni”.     A téma a parlamenti választások közeledtével egyre nagyobb politikai figyelmet kap, s egyes megfigyel?k szerint a nemrég még atompárti kijelentéseket tev? Noda Josihiko miniszterelnök részben népszer?tlen kormánya és pártja renoméját akarja javítani a tervezettel.     Tavaly márciusig az atomenergia az áramellátás közel egyharmadát biztosította Japánban. Jelenleg a szigetország 50 m?köd?képes reaktorából csupán kett? üzemel, miután az er?m?veket biztonsági okokra hivatkozva leállították az utóbbi másfél évben.
Gazdasági szerepl?k szerint az atomenergiáról való lemondás jelent?sen megdrágítaná az energiaárakat, s ezáltal üzemeik külföldre költöztetésére sarkallná a japán cégeket. A kormány egy korábbi felmérése szerint évi 3,1 ezer milliárd jenbe kerülne a kies? atomenergia fosszilis hordozókkal való helyettesítése. Az energiahordozókban szegény szigetország már jelenleg is a világ legnagyobb cseppfolyósföldgáz-import?re és harmadik legjelent?sebb olajvásárlója. Japán évi egymillió gigawattos áramigénye az Egyesült Államok és Kína utána a harmadik legnagyobb a világon.     Atomenergia-ellenes körök ezzel szemben azt állítják, hogy az nukleáris áramtermelés feladása, illetve a megújuló források felé való elmozdulás gazdasági lehet?ségeket teremtene a szigetország cégei számára és lökést adna az innovációnak.     Korábban Németország és Svájc is az atomenergia feladásáról határozott a fukusimai baleset miatt.

Vélemény, hozzászólás?