Magyarország a haszonélvez?je volt az uniós tagságnak az elmúlt 10 évben, miután a beruházások 90 százaléka a strukturális és kohéziós alapokból valósult meg, köztük jelent?s környezetvédelmi projektek is voltak – mondta Sz?cs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezet?je, a 10 éve az EU-ban – a környezetvéd? civil szervezetek szemszögéb?l elnevezés? budapesti konferencián.
A közvélemény azonban inkább ismeri a néhány elhibázott projektet, mint a több tízezer terv szerint megvalósultat. A most kezd?dött, 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési id?szaknak is az egyik legnagyobb haszonélvez?je lesz Magyarország – tette hozzá a képviselet vezet?je.
Szabó Marcel, az alapvet? jogok biztosának a jöv? nemzedék érdekeinek védelmét ellátó biztos-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabad verseny környezeti kockázatot is jelent. Példaként említette, hogy a hulladék kezelésére a helyi komposztálás az ideális megoldás, amely helyi fellépést igényel, ugyanakkor a multik a „giga méret?” hulladékfeldolgozók építését szorgalmazzák.
Megemlítette azt is, hogy az ökogazdálkodást ugyan az EU támogatja, de Magyarországon a 10 éves tervben is csak a 4 százalékos arány elérése szerepel, holott Ausztriában az arány már most közelít a 20 százalékhoz.
Zúgó Liliána, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének munkatársa felidézte, hogy az uniós célkit?zés szerint 2020-ig az üvegházhatású gázok kibocsátását 20 százalékkal kellene csökkenteni, míg a megújuló energia részarányát 20 százalékkal növelni az 1990-es állapothoz képest. Magyarország az el?bbinél már 18 százalékos csökkenésen, míg az utóbbinál 9 százalékos növekedésen áll.
Megemlítette azt is, hogy az Európai Bizottság a környezetvédelemmel kapcsolatban azt ajánlotta Magyarországnak, hogy a munkát terhel? adó helyett a hangsúly kerüljön át a környezet-terhelés adóztatására, illetve a szabályozott energiaárat vizsgálja felül a kabinet.
Magyarországon a hulladék 60 százaléka kerül lerakóba, amely nagyon magas arány – mondta, és megjegyezte, hogy az ezt csökkent? beruházás 13 300 új munkahelyet teremtene és 1,4 milliárd euró éves forgalmat generálna.
A hatékony f?városi tömegközlekedés hiányát is szóvá tette az EU. Amíg ez hiányzik, nem vezethet? be a dugódíj, és nem rövidíthet? le az ingázók munkába járási ideje. Ez az ingázók egyharmadánál meghaladja az egy órát, amely az egyik legrosszabb adat az EU-ban.
Az üvegház hatású gázok kibocsátását nem 20, hanem 40 százalékkal kellene csökkenteni 2020-ig a tudósok álláspontja szerint – err?l Farkas István, a Magyar Természetvéd?k Szövetsége ügyvezet? elnöke beszélt a konferencián. Olyan gazdasági fejl?dést javasolt, amely nem növeli a környezet terhelését. Ennek a helyi gazdaság fejlesztése lehet az alapja, amikor az élelmiszer és az energia jelent?s része helyben termel?dik meg.
Kifogásolta, hogy a 2014 és 2020 közti uniós költségvetési id?szak operatív programjait titokban, a civil szervezetek bevonása nélkül tárgyalja a kormány az Európai Bizottsággal.
Péti Márton, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal f?tervez?je is azt er?sítette meg, hogy a gazdasági fejl?dés nem a fenntartható pályán halad globálisan. Magyarországon pedig az uniós források bevonásával sem tudott tartós növekedési pályára állni a gazdaság – tette hozzá.
ghg gte
Forrás: MTI 2014. június 23., hétf? 12:36
