Az Európai Bizottság által novemberben jóváhagyott, az Európai Tanács által decemberben elfogadott – a magyar kormány által módosított -, a REPowerEU fejezettel kiegészített helyreállítási terv (HET) nagy része a zöld átállással kapcsolatos: a program összesen 10,4 milliárd euró uniós forrás felhasználási céljait rögzíti, a teljes forráskeretnek pedig a 67%-a a zöld átmenetet segíti (az uniós minimum elvárás 37%). A tervben az ország tiszta energiagazdaságra való átállását elősegíteni hivatott számos összefüggő reform és beruházás szerepel, melyek egy része a kormány előfinanszírozásában elkezdődött, de új elemeket is tartalmaz.
Az intézkedéscsomag elemei néhány nagyobb altémakörbe csoportosíthatóak (elektromos hálózat modernizációja, megújuló energiák fokozott használata, energiahatékonyság növelése, ipar dekarbonizálása, közlekedés zöldítése, zöld készségek fejlesztése).
A fejlesztési fókuszon belüli egyik legjelentősebb területet az energiahatékonyság javítását közvetlenül célzó reformok, illetve beruházások képezik. Közvetve lényegében az összes intézkedés hozzájárul e célhoz, hiszen valamilyen módon mind elősegíti a villamos energiára való átállást, ami önmagában is hatékonyságjavulást von maga után. Az energiahatékonyság növelését közvetve és közvetetten támogató intézkedések nélkülözhetetlenek az idén felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervben (NEKT) rögzített stratégiai célok eléréséhez; nem csupán a kormány klímavédelmi céljainak teljesítéséhez, hanem Magyarország energiabiztonságának és -szuverenitásának erősítéséhez, sőt, az ország energiamérlegének javításához is (lásd: „Az el nem fogyasztott energia a legolcsóbb energia„).
Ezért
AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG NÖVELÉSE, AMI TULAJDONKÉPPEN AZ ENERGIAPAZARLÁS MEGSZÜNTETÉSÉT JELENTI, AZ EGYIK HA NEM A LEGFONTOSABB ENERGIAPOLITIKAI CÉL,
amit az is tükröz, hogy csak a REPowerEU fejezet 1,3 milliárd eurós forrást biztosít a kormány által vállalt energiahatékonysági intézkedésekre. Cikkünkben az energiahatékonyság növelését direkt módon elősegítő, a HET keretében tervezett intézkedéseket mutatjuk be az Európai Bizottság értékelése mentén, a többi kulcsterülettel külön cikkekben foglalkozunk.
Az energiahatékonysági követelmények erősítése
Az energiahatékonyságot közvetlenül növelő, HET-ben rögzített intézkedések közül az élre kívánkozik az a szabályozási reform, amely az uniós forrásokból finanszírozott épületfelújítási támogatási rendszerekkel, illetve az ezekből megvalósuló beruházásokkal szemben minimális energiahatékonysági normákat határoz meg követelményként. E szerint az EU-s pénzből megvalósuló állami energiahatékonysági támogatási rendszerek által finanszírozott fejlesztéseknek
LEGALÁBB 30%-OS ENERGIAFOGYASZTÁS-CSÖKKENTÉST KELL EREDMÉNYEZNIÜK AZ ÉRINTETT LAKÓ-, VÁLLALATI ÉS KÖZÉPÜLETEKBEN.
Az alább ismertetett pályázati felhívásokban is megjelenő elvárás (kivéve a már folyamatban lévő önkormányzati épületekre vonatkozó programokat), illetve az intézkedés végső célja a magyarországi épületek energiahatékonyságának javítása, ami várhatóan hozzájárul az épületek alacsonyabb energiafogyasztásához és ezáltal az orosz gáznak való kitettség csökkenéséhez.
Középületek energiahatékonyságát növelő beruházások
A helyreállítási tervben szerepel a középületek energiafelhasználását csökkentő, energiahatékonyságát javító tervezett beruházások koncepciója is. Az e célra rendelkezésre álló teljes forrásból 100%-os támogatási intenzitás mellett biztosítandó vissza nem térítendő támogatás összesen legalább 1 830 000 négyzetméter összterületű középület energiahatékonyságát javítaná, illetve csökkentené a primerenergia-felhasználását, különös tekintettel a budapesti régióra.
A célt az épületek szigetelésének, illetve hőteljesítményének javításával, a hőveszteség csökkentésével, a fűtés korszerűsítésével, valamint az energiaigény csökkentését célzó digitális energiagazdálkodási rendszerek bevezetésével kell elérni, és/vagy a meglévő beltéri világítási rendszerek energiahatékonyságának javításával, a megújuló energia felhasználásának növelésével, továbbá a középületek klímaváltozáshoz való alkalmazkodását támogató tevékenységek által. Fontos kitétel, hogy a gázalapú fűtési rendszerek támogatása nem haladhatja meg az intézkedés teljes keretének legfeljebb 20%-át.
A kiválasztási szempontoknak biztosítaniuk kell, hogy az elbíráláskor a nagyobb energiamegtakarítási potenciállal rendelkező épületek részesüljenek előnyben, melyek éves primerenergia-felhasználása eléri a 300 kilowattórát négyzetméterenként. Az épületenkénti primerenergia-megtakarítás értékelését bejegyzett, független energetikai auditoroknak, szakértőknek vagy regisztrált energiatanúsítási szolgáltatóknak kell elvégezniük és tanúsítvánnyal igazolniuk.
A várhatóan 100%-os támogatási intenzitásról szóló pályázati felhívást az eredeti terv szerint 2023 végéig kellett volna közzétenni a kormány hivatalos felhívási honlapján. Erre cikkünk írásáig nem került sor, de mivel indikatív (nem kötelező) határidőről van szó, a csúszás miatt a kormánynak nem kell következményekkel számolnia Brüsszel részéről. A támogatási megállapodások aláírására és hatálybalépésére a terv szerint 2024 második negyedévében kerül sor. Az intézkedést 2026. június 30-ig kell végrehajtani, vagyis eddig meg kell valósulniuk az e pont alatt a kormány által vállalt beruházásoknak, és az ezek által az éves primerenergia-felhasználásban elért 90 gigawattórás csökkenésnek.
A rendelkezésre álló támogatási keret csak a REPowerEU fejezetben 62,8 milliárd forint. Ugyanezen fejlesztési céllal a KEHOP Plusz és a TOP Plusz program is tartalmaz beruházást, egy épület azonban kizárólag egyetlen forrásból kaphat támogatást, ami az alábbi pályázatokra is érvényes általános elv.
Pénzügyi eszköz a vállalatok energiahatékonyságának javítására
A beruházás célja a Magyarországon bejegyzett székhellyel/fiókteleppel rendelkező mikro- kis- és középvállalkozások, továbbá nagyvállalatok energiahatékonyságának fejlesztése, melynek révén a kedvezményezettek általi fajlagos energiaigény legalább 30%-kal mérséklődik a kiindulási állapothoz képest, összességében pedig 81,87 gigawattórával csökken az ország éves primerenergia-felhasználása.
A keretből közvetítőkön keresztül kedvezményes hiteleket nyújtanak a magánszektornak, valamint a hasonló tevékenységet folytató közszférabeli jogalanyoknak, első körben legalább 405 703 312 euró (aktuális árfolyamon megközelítőleg 155 milliárd forint) finanszírozást biztosítva. A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. mint által kezelendő eszköz, illetve hiteltámogatás legalább 60%-át mikro-, kis- és középvállalkozások számára kell fenntartani, de ha 2025. szeptember 30-ig ezek részéről nem mutatkozik kellő kereslet a 60%-os cél teljesítéséhez, a forrás fennmaradó részét át kell csoportosítani a nagyvállalatokhoz.
Az intézkedés keretében
ÉPÜLETEK ENERGIAHATÉKONY FELÚJÍTÁSÁHOZ, VALAMINT AZ IPARI FOLYAMATOK SZÉN-DIOXID-MENTESÍTÉSÉHEZ ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSÁHOZ
közvetlenül kapcsolódó tevékenységek támogathatók.
Ilyen tevékenységnek minősülhet megújuló energiatermelő kapacitások telepítése is, ha energiatakarékossági tevékenységhez kapcsolódik. Nem támogathatóak egyebek mellett a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek és eszközök, azonban a beruházás HET-beli leírása nem teljesen egyértelmű e tekintetben, ugyanis azt is rögzíti, hogy a gázalapú fűtési rendszerek támogatása ez esetben sem haladhatja meg az intézkedés teljes keretének legfeljebb 20%-át.
A pályázati felhívást az eredeti terv szerint 2023 végéig kellett volna közzétenni a kormányzati pályázati honlapon, de erre cikkünk írásáig nem került sor. A HET-ben vázolt ütemezési rend szerint a támogatás kifizetésének feltételéül szolgáló, a Magyar Állam és az MFB között kötendő végrehajtási szerződésnek 2024 első negyedévében hatályba kell lépnie, míg a végső kedvezményezettekkel a banknak 2026 második negyedévéig kell megkötnie a finanszírozási szerződéseket, és eddig át is kell utalnia a teljes támogatási keretet a pénzügyi közvetítőknek (valamint eddig az MFB-nek és a pénzügyi közvetítőknek fizetendő legfeljebb 55 323 179 euró is folyósítandó). Az intézkedés végrehajtásának határideje 2026. augusztus 31.
Pénzügyi eszköz lakóépületek energiahatékonyságának javítására és az energiaszegénység leküzdésére
Az eszköz úgy működik, hogy közvetítőkön keresztül kombináltan kedvezményes hitelt és vissza nem térítendő támogatást nyújt a magánszektornak, különösen a háztartásoknak, legalább 518 559 440 euró (aktuális árfolyamon mintegy 197 milliárd forint) finanszírozás biztosításával. Az MFB által kezelt eszköz, illetve támogatás legalább 10%-át az energiaszegény háztartások számára kell fenntartani. Ha azonban 2025. szeptember 30-ig nincs elegendő kereslet az energiaszegény háztartások részéről a 10%-os cél teljesítéséhez, a forrás fennmaradó részét más háztartások számára kell átcsoportosítani.
Az egyes végső kedvezményezettekre jutó kedvezményes hitel és vissza nem térítendő támogatás arányát két kritérium szerint kell meghatározni: 1) a végső kedvezményezettek jövedelmi szintje és 2) a végső kedvezményezett által elérendő potenciális primerenergia-megtakarítás.
MINÉL ALACSONYABB A VÉGSŐ KEDVEZMÉNYEZETT JÖVEDELMI SZINTJE ÉS MINÉL MAGASABB A POTENCIÁLIS ENERGIAMEGTAKARÍTÁS, ANNÁL NAGYOBB LESZ A VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁS RÉSZARÁNYA
a teljes támogatásból. Az energiaszegénységben élő háztartások esetében a hiteltámogatás aránya nem haladhatja meg a 10%-ot.
Mint a kormány által korábban közzétett tervekből kiderült, a támogatható tevékenységek közé az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer esetében kidolgozott katalógus szerinti energiahatékonyságot szolgáló és a megújuló energiafelhasználását növelő tevékenységek tartoznak. Főtevékenységként támogatható
- az épületek hőtechnikai adottságainak javítása;
- az épületekhez köthető villamostechnikai eszközök fogyasztásának csökkentése;
- az épületek fűtési, hűtési, szellőztetési és használati melegvíz rendszereinek korszerűsítése;
- valamint megújuló energia alapú hőtermelő rendszerek beépítése.
Fosszilis energiahordozót felhasználó berendezés, vagyis például a gázkazán korszerűbbre cserélése sem támogatható.
A pályázaton megújuló alapú villamosenergia-termelés kiépítése nem támogatható, vagyis
MÍG NAPKOLLEKTOROK TELEPÍTTETÉSÉHEZ KAPHATUNK MAJD TÁMOGATÁST, ADDIG HÁZTARTÁSI MÉRETŰ (HMKE) NAPELEMES RENDSZER LÉTESÍTÉSÉHEZ NEM.
Erre a célra a helyreállítási terv külön fejlesztési fejezete határoz meg intézkedéseket, célzott lakossági napenergiás pályázatok formájában is (ezekkel ebben a cikkünkben foglalkoztunk). Egyébként lakossági energiahatékonysági pályázaton nem támogatható tevékenységek és eszközök megegyeznek a céges támogatási konstrukció leírásában rögzítettekkel.
A beruházás eredményeként mintegy 20 ezer lakás felújítása valósulhat meg, az energiahatékonysági fejlesztések által az éves primerenergia-felhasználásnak összességében 171 gigawattórával kell csökkennie.
A tervezett menetrend és határidői szintén egybeesnek az előzőekben ismertetett céges kedvezményes hitel kapcsán vázolt ütemezéssel, vagyis az MFB-nek a végső kedvezményezettekkel 2026 második negyedévéig kell megkötnie a finanszírozási szerződéseket, és eddig át is kell utalnia a teljes támogatási keretet a pénzügyi közvetítőknek (valamint eddig az MFB-nek és a pénzügyi közvetítőknek fizetendő legfeljebb 70 712 651 eurót is folyósítani szükséges). Az intézkedés végrehajtásának határideje 2026. augusztus 31., melynek teljesüléséhez hamarosan ki kell írni a pályázatot (a tervezett pályázatról itt írtunk bővebben).
A lakossági energiahatékonysági támogatások igénybevételét elősegítő reform
A reform célja, hogy az uniós alapokból finanszírozott energiahatékonysági támogatási rendszerek potenciális kedvezményezettjei, különösen a veszélyeztetett háztartások és az energiaszegénységben élő háztartások technikai segítséget vehessenek igénybe pályázataik elkészítéséhez. Vagyis, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítson az ilyen rendszerekben pályázni kívánó összes háztartás számára.
A reform eredményeként az uniós finanszírozású energiahatékonysági pályázatokon pénzügyi támogatást igényelni kívánó háztartások segítséget kaphatnak az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer hatálya alá tartozó szervezettől vagy ESCO vállalkozástól; a civil szervezet vagy más olyan szervezet által létrehozott egyablakos ügyintéző rendszerektől, melyek a mélyfelújítást és/vagy megújuló fűtési rendszerek telepítését előkészítő szolgáltatásokat nyújt; valamint a Magyar Mérnöki Kamaránál vagy a Magyar Építész Kamaránál bejegyzett energetikai szakértőktől, akik jogosultak épületek energetikai tanúsítványának kiállítására.
A HÁZTARTÁSOK PÁLYÁZATAINAK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ IGÉNYBE VEHETŐ SEGÍTSÉG MIND PÉNZÜGYI, MIND TECHNIKAI SZEMPONTOKAT ÉRINT.
Ilyen egyebek mellett a potenciális kedvezményezettek támogatásra való jogosultságának igazolásához kapható segítség, a potenciális kedvezményezettek segítése a nemzeti és uniós jogszabályok rendelkezéseinek való megfelelés igazolásában, valamint a beruházási projekt sikeres végrehajtásának nyomon követése tanúsítványok révén.
A 2024. június 30-ig hatályba léptetendő jogszabály meghatározza, mely szervezetek vagy jogalanyok jogosultak az uniós finanszírozású energiahatékonysági pályázatok potenciális kedvezményezettjeinek támogatására, valamint a potenciális kedvezményezettek pályázatának elkészítésekor a szervezetek által végrehajtandó konkrét lépéseket. Az intézkedés eredményeképpen EU által finanszírozott lakossági energiahatékonysági támogatási rendszerek keretében pénzügyi támogatásért folyamodó háztartásoknak 2025. január 1-jétől hozzáférést kell kapniuk az említett szereplők valamelyikének szolgáltatásához.
A kormány azt is vállalta, hogy a jogszabály hatálybalépése előtt az Energiaügyi Minisztérium honlapján közzéteszi az energiaszegénység definícióját, melyet majd használnia kell a vonatkozó energetikai beruházások – ideértve a fenti beruházást is – stratégiájának meghatározásakor. Az Európai Bizottság szerint energiaszegénységről akkor beszélünk,
HA EGY HÁZTARTÁSNAK OLYAN MÉRTÉKBEN KELL CSÖKKENTENIE ENERGIAFOGYASZTÁSÁT, AMELY MÁR NEGATÍVAN BEFOLYÁSOLJA AZ OTT LAKÓK EGÉSZSÉGÉT ÉS JÓLÉTÉT.
Forrás: portfolio.hu online gazdasági újság
