Románia 2050-ig az energia 84 százalékát megújuló forrásból fogja el?teremteni. Jelenleg 25%-ra becsülik ennek arányát – derül ki a Greenpeace Románia idei, úgynevezett Energia Forradalom jelentéséb?l.
A kutatás következtetései alapján jelenleg a lakosság f?tési igényének 25 százalékát fedezik megújuló forrásból, ennek nagy része biomasszából származik. A környezetvédelmi szervezet becslése szerint, az atomenergia kiküszöbölésével Románia 2020-ig 8 millió tonnával csökkenthetné a széndioxid-kibocsátást.
forrás: kolozsvariradio.ro
A támogatási rendszernek és a természeti adottságoknak hála sztárbefektetéssé vált a megújuló energiatermelés, de a fogyasztó t?r?képessége, a piac telít?dése gátat vethet a fejl?désnek.
A megújuló energiatermelés már nem a jöv?, hanem a jelen. Ma már arról beszélünk, hogy Németország 2050-ig napenergiával tudja fedezni az ország teljes energiafogyasztását. A kérdés pusztán az, hogy a sivatagokban megtermelt energiát hogy tudják eljuttatni azok számára, akik ezt hasznosítani akarják – hangzott el A megújuló piaci lehet?ségek és támogatási megoldásaik címmel tartott konferencián, melyet az els? kolozsvári Magyar-Román Üzleti Fórum keretében szerveztek november 16-án. A vezetékek kapacitásának a kérdése Románia esetében is felmerül, hiszen az országnak egy kiváló exportlehet?séget teremt a zöldenergia-ágazatban tapasztalható magas vállalkozó kedv.
Régebb még csak egy idegen fogalom volt, mára az egyik sztár-szektor lett, de mit?l lett ennyire népszer? az újrahasznosítható energia termelése az országban? A törvényi keretnek, vagy természeti adottságoknak köszönhet?? Egyáltalán van-e még piaci rés, és meddig tarthat az ágazat szárnyalása?
Zöldbizonylat for dummies
Ahhoz, hogy megértsük, milyen kockázatai és milyen garantált el?nyei vannak a megújuló energia szektorba történ? befektetésnek, fontos a támogatási rendszer ismerete. Az ANRE, vagyis az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság által kidolgozott, az Európai Bizottság által jóváhagyott zöldbizonylat rendszer szerint minden megújuló energiát termel? egység a megtermelt megawattórák után egy meghatározott számú zöldbizonylatot értékesíthet.
A bizonylatok száma attól függ?en változik, hogy az üzem milyen er?forrásból termel. A beruházó – költségei fedezéséhez – Románia zöldenergia-piacán értékesíti a bizonylatokat, az ANRE a minimális árat 27 euróban, a maximálisat pedig 55 euróban szabta meg. Emellett a megtermelt villamos energiát a szabadpiaci áron értékesíti. Jelenleg a zöldbizonylatok piaci ára eléggé magas az országban, 50 euró felett mozog.
A hatóság a közvetített energia függvényében kiszabja a villamosenergia-forgalmazóknak, hogy mennyi zöldbizonylatot kell kötelez?en megvásároljanak. Ha eddig ezt nem teszik meg, akkor minden egyes fel nem vásárolt bizonylatra 110 eurós büntetést kell fizetniük.
Meddig terhelhet? a fogyasztó?
A zöldbizonylatokat a végs? fogyasztó fedezi a saját zsebéb?l, ugyanis a forgalmazók keletkezett költségeik egy részét belekalkulálják a végs? árba. 2030-ig a megújuló kapacitások kiépítése 20 milliárd eurós költséget jelent a romániai fogyasztóknak, 2011 és 2020 között az energia várhatóan 2,5-33 euró közti mértékben fog drágulni megawattóránként. „A társadalom t?r?képessége nem túl magas, erre a kérdésre oda kell figyelni” – fogalmazottAntal István képvisel?, a parlament Ipar és Szolgáltatások Szakbizottságának tagja, de Nagy Bege Zoltán, az ANRE Románia Energiaügynökség Szabályozási igazgatója is sarkalatos pontnak tartja a kérdést.
Péter Pál, az EnergoBit vállalat alelnöke viszont nem ért egyet a lakosság t?r?képességével kapcsolatban megfogalmazott nézettekkel. „Igaz, hogy a fogyasztó az energia árában fizeti meg a támogatási rendszert, de akkor is ? állná a számlát, ha ezt az állami költségvetéséb?l kellene finanszírozni, csak akkor adó formájában gy?jtenék be, egy kiszámíthatatlanabb rendszer szerint” – fejtette ki. A támogatások fogyasztói árakban történ? megjelenése nem egy óriási gond, csak el kell magyarázni a társadalom tagjainak, hogy ha a környezetet meg akarjuk védeni, azért többet kell fizetni – tette hozzá a befektet?.
Egy másik fontos szempont az, hogy az energia egy stratégiai, biztonsági kérdés is. „Megválasztása utáni beszédében Obamától is azt hallottuk, hogy meg akarja szüntetni az USA olajfügg?ségét” – példálózott Péter Pál, aki emlékeztetett, hogy míg a tradicionális energiaforrások eloszlása nem egyforma, és függ?séget okoz, addig a megújulóké szinte egyenletes, így alkalmasak az ország energiafüggetlenségének növelésére.
Telít?dik a piac?
„Egy székelyföldi vállalkozó hiába akar széler?m? révén megújuló energiát el?állítani” – mondta Antal István, aki bemutatta az ország megújuló energiatérképét, melyb?l kiderül, hogy a Kárpátokban a biomassza feldolgozósa, vízi er?m?vek létesítse a leghatékonyabb, míg az Erdélyi fennsíkon a vízenergiának van potenciálja.
Románia megújuló energiaforrás potenciálja a napenergia területén évi 1200 gigawattóra, a szélenergia 23 ezer, a vízi energia 40 ezer (csak a tíz megawatt alatti teljesítmény? er?m?veket jutalmazzák zöld bizonylattal), a biomassza és biogáz 300, a geotermikus energia 6 gigawattóra lehet?séget rejt magában, a szakért?k szerint ennek 50-60%-a hasznosítható gazdaságosan.
Az elmúlt id?szakban rengeteg engedélyt adtak ki megújuló energia termelésére: a 2012. szeptemberi adatok alapján szélenergiára összesen már 22706 megawatt értékben állítottak ki engedélyt, 14 ezernek csatlakozási engedélye is van, termel?i licence csak ezernek. „Jelenleg Romániának a beszerelt megújuló energia-kapacitása 22 ezer megawatt, a befektet?knek érdemes elgondolkodniuk, hogy mely ágazatba érdemes még beruházni, a szélenergiába már nem nagyon” – jelentette ki Antal István.
A képvisel? jó tanácsként megfogalmazta: érdemes odafigyelni arra, hogy az országnak csökkentenie kell a széndioxid kibocsátását, és jó stratégia lehet az Oláh György Amerikában él?, kémiai Nobel-díjas tudós által kidolgozott technológiát megvásárolni, amelynek a segítségével a szén-dioxidból el?állított metanolt lehet energiaforrásként hasznosítani.
Egy másik, még nem telített piaci résként Antal a székelyföldi törekvésekr?l mesélt: beruházók tervezik, hogy fagáz-er?m?veket létesítsenek, és abban bíznak, hogy 2013-2014-t?l már tudnak ilyen rendszereket m?ködtetni, mellyel biztosítani tudják egyes kistérségek energiaellátását.
Péter Pál elmondta, meglátása szerint Romániában több tényez? miatt is „tiszta tény”, hogy jó üzlet a zöldenergia termelés. Az ország természetes adottsága nagyon jó, üzleti potenciálja jobb, mint a környez? országok bármelyikének. A szektor vonzása is nagy, tavaly Romániában egy milliárd eurónyi befektetést valósítottak meg ebben az ágazatban, ez több mint a fele az összes külföldi befektetésnek.
„Én mindenkit bátorítok arra, hogy zöldenergiába fektessen, de felhívom a figyelmet rá, hogy 5 éve volt egy ingatlan-bumm, amikor mindenki házakat épített. Most az energiaszektorba akar mindenki beruházni, de ne essenek abba a hibába, hogy megfelel? szaktanácsadás nélkül belevágnak. Komplexebb a dolog, de jó üzlet” – mondta Péter Pál.
A támogatási rendszer szexi, de vannak hátrányai is
Nagy Bege Zoltán szerint az elmúlt években 3 milliárd eurót fektettek be a megújuló energia szektorba, ami részben a vonzó támogatási rendszernek köszönhet?, amit, mivel a fogyasztó tartja fent, és nem az állam, a kormányzat nem tud leállítani annak érdekében, hogy plusz forrásokat szerezzen a költségvetésnek. A másik el?nye a befektetés garantált 10%-12% közötti bels? megtérülési rátája. A zöldenergia szektor több mint tíz milliárd érték? beruházást fog vonzani 2016-ig, eddig kell felépíteni az er?m?veket az EU célkit?zések teljesítéséhez.
Nagyon jó jogi keret van a zöldenergia ágazatban Péter Pál szerint is, mivel Románia a többi országtól eltér? modellt indított be, ami a piaci mechanizmusra épült, máshol a kormányok osztják el a támogatási kvótát.
Nagy Bege Zoltán viszont felhívja a figyelmet rá, hogy ne csak a zöldbizonyítvány vakítsa el a befektet?ket, a vállalkozás hátránya a bonyolult üzleti terv, és az ebb?l fakadó nehézkes finanszírozás. Egy másik hátulüt? lehet a hálózatok és a rendszer túlzott leterheléséb?l adódó fejlesztési szükséglet. Azt is figyelembe kell venni, hogy az országban évr?l évre csökken az energiafogyasztás, és azt is, hogy a támogatási rendszer finanszírozása hatalmas teher a fogyasztókon.
Hátránya az is, hogy nem ösztönzi a vissza nem térítend? támogatások lehívását, vagyis nem kapnak zöldigazolványt azok, akik nem öner?b?l valósítják meg a befektetést. „Jobb lett volna, ha lehet?vé tudjuk tenni a vissza nem térítend? alapok felhasználását is, kisebb lett volna a teher a fogyasztón, de az Európai Bizottság nem hagyta jóvá a kett?s támogatási rendszert” – árulta el az igazgató.
Terhelhet?-e a hálózat addig, hogy export?rré váljon Románia?
Horváth Attila Imre, a magyarországi Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felel?s helyettes államtitkára úgy látja, az EU szintjén komoly problémát jelent a megújuló energiaforrásokból el?állított áram változékonysága, tervezhet?sége. A villamos energia tárolása, intelligens hálózat-felügyeleti megoldások kifejlesztése jelenthetik a jöv?t.
Romániában jelenleg összesen 1919 megawatt beszerelt megújuló energia kapacitás van a rendszerben, ez 8,7%-ot jelent a teljes 22 000 megawatt beszerelt kapacitásból – mivel 10 000 megawattot fogyaszt az ország, ez azt jelenti, hogy lehet?ség lenne energiaexportra, energiatöbblet van az országban. „Ehhez viszont a szállítási kapacitásnak is b?vülnie kell” – mondta Antal István, hozzátéve, hogy csak annyi zöld energiát lehet termelni, amennyit megbír a hálózat, így jó, ha tudják a befektet?k, hogy saját beruházásra is szükség lehet, hogy b?víteni lehessen a hálózatot.
Az ország egy regionális energiatermel? központ lehet, de ehhez meg kell oldani a határon túli csatlakozási lehet?ségeket, valamint azt, hogy a zöldbizonylatokkal nemzetközileg is lehessen kereskedni. „Ha egy magyarországi cég nem tudja megvalósítani a kvótát, fektessen be nálunk és hasznosítása a kvótát otthon. Vagy miért ne csinálják ezt a csehek, a németek is” – állt el? javaslatával Péter Pál, aki szerint kivitelezhet? egy összekötött energiarendszer, ami növelné a hatékonyságot.
Arra a kérdésre, hogy van-e hálózati gát, Péter Pál szerint nem egyértelm? a válasz, a Transelectrica is úgy gondolta, hogy 1000 megawattóránál nem bír el többet a rendszer. „Sok-sok lobbi és szakmai munka eredménye, hogy bebizonyosodott, igenis elbír 3 ezret, 4 ezret, s?t, ez a szám tovább fog növekedni”. A kérdés stratégiai, üzleti szempontból is fontos, de az EnergoBit alelnöke biztos benne, hogy a m?szaki megoldások nem fognak gátat vetni a gazdaság növekedésének.
Mi van, ha kivezetik a támogatást?
Az EU egyel?re 2020-ig vizionál támogatást a megújuló energiatermel?knek, de vajon meddig tart a beruházási és tagállami szint? m?ködési támogatás – vetette fel a kérdést Horváth Attila Imre.
Idén nyáron jelent meg az Európai Bizottság Megújuló energia cím? közleménye, ami válaszokat ad arra, hogy mire számíthatnak a tagállamok 2020 után. „Jelenleg még kérdéses a folytatás pontos módja, hogy 2020 után fennmaradnak-e a harmonizált támogatási rendszerek, hogy milyen alapokkal lehet számolni. Az viszont biztosan kijelenthet?, hogy továbbra is a gazdaság fontos tényez?je lesz a megújuló energia-szektor. Ezt támasztja alá Günther Gottinger november eleji nyilatkozata, amelyben az EU energia biztosa 2030-ra új, kötelez?en elrendelend? nemzeti megújuló energia célszámokat is szükségesnek lát” – fejtette ki a helyettes államtitkár.
Péter Pál is úgy látja, hogy nem fog megjelenni olyan rendelkezés, ami visszavonja a már meglév? támogatásokat.
Románia ambiciózusabb Magyarországnál
Románia energiafogyasztása körülbelül másfélszerese Magyarországénak, ez összességében és arányában is változatlan marad 2020-ra. Az egyes megújuló energiaforrások jelenlegi alkalmazása és tervezett fejl?dési üteme arra enged következtetni, hogy mindkét országban körülbelül 70%-os jelent?ség? a biomassza felhasználása. Els?sorban f?tési, és csak másodlagosan villamos energiatermelési céllal tervezik a szilárd biomassza hasznosítását – mondta Horváth Attila Imre.
A helyettes államtitkár szerint Románia ambiciózus célkit?zésekkel rendelkezik a szélenergia területén, a 2005-ös 1,6 megawattos beépített kapacitást 2020-ra 4000 megawattosra kívánja b?víteni. „Ebben az évben az 1000 megawattot is elérték, év végére meglehet a 2000 megawatt is. Magyarország szerényebb célt t?zött ki: 750 megawatt a tervezett kapacitás 2020-ra, ami a jelenlegi megduplázását jelenti.”
A napenergia alapú villamosenergia-termelési célszámok a következ?képp alakulnak: Románia esetében 260 megawatt, Magyarország esetében 63 megawatt – gyakorlatilag nulláról indulva a 2010-es bázisévet tekintve. Románia geotermikus kapacitásai kedvez?bbek, a teljes h?termelésre 145 megawatt a beépített kapacitása, mégis csak 1%-ot fog képviselni a tervezett vállalásokban.
forrás: penzcsinalok.transindex.ro
