Nagy hangsúlyt kíván fektetni a kormány a megújuló energiák hasznosítására. Átalakul a támogatási rendszer, a középpontba a decentralizáció,
a hatékonyság és a fenntarthatóság kerül. Befektet?k állítólag lennének, a szabályozási környezet még alakul.
Október elején fogadták el a Nemzeti Energiastratégiárólhozott országgy?lési határozatot, ami elvileg lehet?vé teszi, hogy ehhez illeszked? koncepciókkal, cselekvési tervekkel és ágazati stratégiákkal kiegészülve egységes és áttekinthet? rendszer alakuljon ki. A stratégia 2030-ig részletes javaslatokat tartalmaz, és egy 2050-ig tartó útitervet is felállít, amely globális, hosszabb távú perspektívába helyezi a javasolt intézkedéseket. (A villamos energia felhasználása az elkövetkez?kben 10-15 százalékkal n?het, nem kis részben a közlekedés villamos áram felhasználásának a növekedése miatt.)
Energiafüggetlenség és energiaszegénység.
A stratégia els?dleges célja az ellátásbiztonság optimalizálása, a versenyképesség növelése és a fenntarthatóség elveinek érvényesülése. A célok megvalósulásához a határozat szerint csökkenteni kell az energiaimport-függ?séget – részben a források és az útvonalak diverzifikációjával -, er?síteni az állami szerepvállalást, mérsékelni a lakosság energiaszegénységét – vagyis változtatni azon, hogy a jövedelem több mint 10 százalékát energiára kell fordítani -, és ösztönözni a kapcsolódó iparágak hazai fejlesztését.
A dokumentum a megújuló energiaforrások felhasználásának növelését, valamint azok itthoni és decentralizált el?állítását kezdeményezi, többek között az energiafüggetlenség növelésének érdekében. Ugyanakkor hangsúlyozza az atomenergia jelenlegi kapacitásainak meg?rzését, a regionális energetikai infrastruktúra fejlesztését, új energetikai intézményrendszer kialakítását, valamint az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozását is. Az el?terjesztés a sarokpontok közé sorolja a kétpólusú mez?gazdaság létrehozását, amely a fenntarthatósági és piaci szempontok szerint rugalmasan képes váltani az élelmiszer-termelés és az energetikai célú biomassza-el?állítás között.
Zavart okozhat a változás
Változik a megújuló energia támogatási rendszere is. 2012 júliusában léphet életbe a kötelez? átvételi rendszert (KÁT) felváltó megújuló támogatási rendszer (METÁR). Ez az eddigi – a megújuló energiaforrásokból el?állított villamos energia kötelez?en a piacinál magasabb áron való átvételén alapuló – támogatási rend helyett, az osztrák és német rendszerhez hasonlóan, a kötelez? betáplálási tarifát képvisel? rendszert (Feed in Tariff – FiT) alkalmazza. Ez is a termelést támogatja, de differenciált árat vezetne be a technológiától és a teljesítményt?l függ?en. Hangsúlyosabbá válik a kapcsolt termelés ösztönzése: a jöv?ben az új er?m?vek csak akkor számíthatnak támogatásra, ha a villamosenergia-termelés során el?állított h?energia is hasznosul. Az egyes energiahordozók átvételi árát jogszabály fogja meghatározni. Megjelenik azonban az a gondolat is, hogy kvótákhoz kötik az egyes energiahordozó-fajtákat használó er?m?vek létesítését.
Az Ipari Energiafogyasztók Érdekképviselete Egyesülés (Ipenerg) bár egyetért a támogatási rendszer alapelveivel, kétségeinek adott hangot e kett? egyidej? alkalmazásával kapcsolatban, mert úgy vélik, ez szabályozási zavarokhoz vezethet. A kormány által megtárgyalt rendszer féloldalas, két szempontból is, állapítja meg a szakmai szervezet. Egyrészt nem vonatkozik önálló h?termelésre, annak ellenére, hogy az év elején elfogadott Nemzeti Megújuló Cselekvési Terv a megújuló h?termelést kiemelt fontosságúnak tartja, és hogy sok esetben az önálló h?termelés racionálisabb, mint a villamos energiával kapcsolt h?el?állítás. A METÁR által nyújtott termelési támogatás és az egyéb beruházási kedvezmények kapcsolata is kidolgozatlan, ami túlzott vagy alultámogatásokat eredményezhet a szervezet szerint.
Szabályozott égés
A tervek szerint szigorú kritériumokat vezetnek be az erdészeti biomasszára. A jöv?ben csak a t?zifa vagy annál gyengébb min?ség? fa, illetve hulladék, melléktermék tüzelésével el?állított villamos energia termelését lehet támogatni. A koncepció a biomassza-er?m?veket alapesetben 10, távh?rendszerhez csatlakozó er?m? esetében 20 megawattig javasolja támogatni. A fenntarthatóság er?sítésére minimális hatékonysági követelményeket is rögzítenek. Új elem a kvóták bevezetése, amelynek egyik célja, hogy csak a térségi biomassza- és geotermikus potenciálokhoz igazodóan lehessen új er?m?veket telepíteni. A faállomány védelmében javasolt szigorú intézkedések közé tartozik olyan mikrokörzetek kialakítása is, ahol a helyi – 30 kilométeres körzetben el?állított – biomasszát égetik el. Ez utóbbit szintén kivitelezhetetlennek tartja az Ipenerg, mivel az erdészeteket, t?zifa-keresked?ket nem lehet korlátozni abban, hogy terméküket csak bizonyos távolságon belül értékesítsék, ez ugyanis európai uniós szabályokat sért. Társadalmi hasznosság szempontjából kedvez?bb megoldásnak tartanák, ha a szabályozás nem az er?m?vek teljesítményét korlátozná, hanem a támogatásukat valós h?igény meglétéhez kötné.
Magyarországon a megújuló energia részesedése 2009-ben a teljes felhasználáson belül 7,3 százalékra, azaz közel duplájára emelkedett az 1999-ben mért 3,3 százalékhoz képest az Eurostat legfrissebb összeállítása szerint. Ám a 27 tagországban ez az arány átlagosan 5,4 százalékról 9 százalékra n?tt. A tagországok közül Lettország áll az élen, itt 2009-ben a teljes villamosenergia-ellátás 36,2 százaléka származott megújuló forrásból. A második Svédország 34,4, a harmadik Ausztria 27,3 százalékkal.
A Biomassza Er?m?vek Egyesülésének f?titkára, Rudolf Péter szerint nagyon fontos, hogy a METÁR-ba olyan árak kerüljenek, amelyeknél megéri alternatív energiába fektetni. A pénzügyi szektor alapvet?en hajlandó lenne finanszírozni a megújuló energetika befektetéseit, ám csakis akkor, ha látható a megtérülés – derült ki egy konferencián, azonban jelenleg nincs olyan biztos szabályozó környezet, amely ezt lehet?vé tenné.
Forrás:Klímablog.hu – Tímár Gigi
A megújulóenergiaforrások is veszélyt jelenthetnek az él?világra – derül ki a BirdLife Europe által készített jelentésb?l.
Hiába fedezik az emberek Európa energiaigényét egyre nagyobb arányban megújulóforrásokból, sokszor ezek nem a leghatékonyabb és az állatvilágra nézve nem a legbiztonságosabb zöld technológiák alkalmazásával történnek – fogalmaz a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) erny?szervezete, a BirdLife Europe jelentése.
A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a szén-dioxid kibocsátás csökkentése és a él?világ védelme együttesen biztosítható a szél, a nap vagy a tenger energiájának bölcs hasznosításával is. Ennek ellenére 2020-ig a beruházások csak mintegy ötödét fordítják ezekre a technológiákra.
„Ha az európai kormányok elkötelezettek a valóban zöld energiák iránt, akkor az él?világra jelent?s kockázatot jelent? agroüzemanyagok és a nem átgondoltan létesített duzzasztó vagy árapály gátak helyett a biztonságos és megfelel?en alkalmazott technológiákat támogatják. Nem engedhetjük, hogy a biológia sokféleség csökkenése pont a megújuló energiák térnyerése miatt gyorsuljon fel, amikor ezek célja éppen az emberi életmin?ség javítása lenne” – fogalmaz a szervezet.
A jelentés segítheti a döntéshozókat abban, hogy a két szempontrendszert egyszerre tudják alkalmazni.
Ariel Brunner, a BirdLife Europe EU szakpolitikai igazgatója szerint „a klímaváltozás az él?világot és az emberiséget is fenyegeti. Míg az agroüzemanyagok használata katasztrofális következményekkel jár, a szél, valamint a megfelel?en használt hullám- és árapály energia az él?világ fenyegetése nélkül szolgálhatja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentési célokat”.
A természetvéd? szervezet szerint el kell nyerni azoknak a befektet?knek a bizalmát, akik a megújuló iparágakba invesztálnak. Ez úgy lehetséges, ha az Európai Unió kötelez?en teljesítend? és er?s környezet- és természetvédelmi célokat állít a tagországok elé 2030-ra. Mindeközben növelni kellene Európa technológiai és kutatási pénzeszközeit és azokat úgy hasznosítani, hogy a fejlesztések ne csak alacsony szén-dioxid-kibocsátásra hanem az él?világ megóvására is koncentráljanak. Az EU mellett a tagállamok kormányainak is nagy a felel?ssége: meg kell határozniuk az államok energiaforrásinak összetételét és szabályozniuk kell a különböz? – és egymással verseng? – földhasználati módokat – vélik a szakért?k.
A jelentés szerint miközben például Skócia és Németország er?s szabályokkal és stratégiai tervekkel támogatja a zöld beruházásokat, más országok nem tudják megel?zni a kontrollálhatatlan és káros fejlesztéseket.
MTI
A megújuló energiaforrások is veszélyt jelenthetnek az él?világra – derül ki a BirdLife Europe által készített jelentésb?l.
Hiába fedezik az emberek Európa energiaigényét egyre nagyobb arányban megújuló forrásokból, sokszor ezek nem a leghatékonyabb és az állatvilágra nézve nem a legbiztonságosabb zöld technológiák alkalmazásával történnek – fogalmaz a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) erny?szervezete, a BirdLife Europe jelentése.
A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a szén-dioxid kibocsátás csökkentése és a él?világ védelme együttesen biztosítható a szél, a nap vagy a tenger energiájának bölcs hasznosításával is. Ennek ellenére 2020-ig a beruházások csak mintegy ötödét fordítják ezekre a technológiákra.
„Ha az európai kormányok elkötelezettek a valóban zöld energiák iránt, akkor az él?világra jelent?s kockázatot jelent? agroüzemanyagok és a nem átgondoltan létesített duzzasztó vagy árapály gátak helyett a biztonságos és megfelel?en alkalmazott technológiákat támogatják. Nem engedhetjük, hogy a biológia sokféleség csökkenése pont a megújuló energiák térnyerése miatt gyorsuljon fel, amikor ezek célja éppen az emberi életmin?ség javítása lenne” – fogalmaz a szervezet.
A jelentés segítheti a döntéshozókat abban, hogy a két szempontrendszert egyszerre tudják alkalmazni.
Ariel Brunner, a BirdLife Europe EU szakpolitikai igazgatója szerint „a klímaváltozás az él?világot és az emberiséget is fenyegeti. Míg az agroüzemanyagok használata katasztrofális következményekkel jár, a szél, valamint a megfelel?en használt hullám- és árapály energia az él?világ fenyegetése nélkül szolgálhatja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentési célokat”.
A természetvéd? szervezet szerint el kell nyerni azoknak a befektet?knek a bizalmát, akik a megújuló iparágakba invesztálnak. Ez úgy lehetséges, ha az Európai Unió kötelez?en teljesítend? és er?s környezet- és természetvédelmi célokat állít a tagországok elé 2030-ra. Mindeközben növelni kellene Európa technológiai és kutatási pénzeszközeit és azokat úgy hasznosítani, hogy a fejlesztések ne csak alacsony szén-dioxid-kibocsátásra hanem az él?világ megóvására is koncentráljanak. Az EU mellett a tagállamok kormányainak is nagy a felel?ssége: meg kell határozniuk az államok energiaforrásinak összetételét és szabályozniuk kell a különböz? – és egymással verseng? – földhasználati módokat – vélik a szakért?k.
A jelentés szerint miközben például Skócia és Németország er?s szabályokkal és stratégiai tervekkel támogatja a zöld beruházásokat, más országok nem tudják megel?zni a kontrollálhatatlan és káros fejlesztéseket.
Kína Dezhou nev? városa eddig párolt csirke termékeir?l volt híres, ám ez most változott.
Dhezou városa Shandong tartománytól észak-nyugatra található, napjainkban egyre inkább a napenergiafelhasználásáról válik ismertté, ezért is nevezi magát Kína napenergia városának. A városban az utcai világítástól kezdve mostanra szinte mindennek részévé vált a napenergia, amihez elektromos áram kell. Az ellátás mellett több mint 120 napenergiával m?köd? vállalat is jelen ván a városban, így téve a várost a tiszta ipar központjává.
Napelemek minden felhasználható felületen az egész városban
Ennek köszönhet?en a város éves szinten 640.000 tonna szenet spórol meg, amit egyébként az er?m?vekhez használnának fel. Ennek köszönhet?en a szén-dioxid kibocsájtás is csökkent, éves szinten 1.71 millió tonnával. Természetesen Dhezou mellett sok más város is a zöld technológiákban látja a gazdasági fejl?dés motorját. Ezért Kína sokat is tesz, rengeteg új szél-, és nukleáris er?m?vet építenek, utóbbiból ráadásul már most Kínában épül a legtöbb a világon.
Forrás:kinaonline
Kína Dezhou nev? városa eddig párolt csirke termékeir?l volt híres, ám ez most változott.
Dhezou városa Shandong tartománytól észak-nyugatra található, napjainkban egyre inkább a napenergiafelhasználásáról válik ismertté, ezért is nevezi magát Kína napenergia városának. A városban az utcai világítástól kezdve mostanra szinte mindennek részévé vált a napenergia, amihez elektromos áram kell. Az ellátás mellett több mint 120 napenergiával m?köd? vállalat is jelen ván a városban, így téve a várost a tiszta ipar központjává.
Napelemek minden felhasználható felületen az egész városban
Ennek köszönhet?en a város éves szinten 640.000 tonna szenet spórol meg, amit egyébként az er?m?vekhez használnának fel. Ennek köszönhet?en a szén-dioxid kibocsájtás is csökkent, éves szinten 1.71 millió tonnával. Természetesen Dhezou mellett sok más város is a zöld technológiákban látja a gazdasági fejl?dés motorját. Ezért Kína sokat is tesz, rengeteg új szél-, és nukleáris er?m?vet építenek, utóbbiból ráadásul már most Kínában épül a legtöbb a világon.
Forrás:kinaonline
Kanada visszalép a kiotói jegyz?könyv melletti kötelezettségvállalástól. Szerintük mivel a megállapodásban nem vesz részt a világ két legnagyobb károsanyag-kibocsátója – az Egyesült Államok és Kína -, annak nincs értelme, jelentette be kedden az észak-amerikai ország környezetvédelmi minisztere. A kiotói folyamat Kanada szerint nem megoldás a klímaváltozás lassítására, így a továbbiakban nem vesz részt benne, tette hozzá Peter Kent.
Kanada, Oroszország és Japán már tavaly bejelentette, hogy csak abban az esetben hajlandó az idén megújítani kötelezettségvállalásait, ha Kína és az Egyesült Államok hajlandó csökkenteni saját károsanyag-kibocsátását. A két nagy ország még az eredeti, 1997-es megállapodást sem ratifikálta.
A vasárnap befejez?dött durbani klímacsúcs el?tt Kanada, Oroszország és Japán ismét hangoztatta ezt az álláspontját. A jegyz?könyv betartásáról való hivatalos kanadai lemondás azonban még nagyobb kudarc. Eddig egyetlen ország sem tett ilyet.
A jegyz?könyvet Kanada részér?l az el?z? liberális kormány írta alá, de az új konzervatív kabinet nem ért vele egyet, és semmilyen módon nem akarja akadályozni olajiparának terjeszkedését. Az országnak van a világon a harmadik legnagyobb k?olajtartaléka: 170 milliárd hordónyi. Az ENSZ 17. Klímaváltozási Konferenciája a kiotói jegyz?könyv meghosszabbításáról állapodott meg vasárnap. A tárgyalások és a megújítás célja az volt, hogy a protokollt ratifikáló országok 2013-tól ismét vállaljanak kötelezettséget az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére.
forrás: mti.hu
