350 millió euróért megválik a Franciaországban lév? széler?m?-parkjától a spanyol Iberdrola. A megújuló energiával foglalkozó társaság további 50 millió eurót is kaphat a továbbiakban a megállapodás értelmében. A közlemény ugyanakkor nem részletezi ezeket a feltételeket.
Az Iberdrola egységét egy konzorcium vásárolja meg, melyben megtalálható a General Electric, a Meag (Munich Ergo Asset Management GmbH) és az Electricite de France is.
A spanyol társaság tavaly jelezte, hogy 2 milliárd eurós eszközértékesítésbe kezd bele, hogy a hiteleit csökkentse és a mérlegét 2014-re meger?sítse. Eddig 850 millió eurót teljesítettek a tervb?l. A cég 26 milliárd euóra szeretné visszavágni a hitelei nagyságát 2014-ig, mivel meg akarják ?rizni a hitelmin?sít?knél a befektetésre ajánlott szintet.
forrás: investor.hu
Az egész magyar gazdaság megfizeti a januártól hatályos rezsicsökkentés árát. A szabályozás ugyanis úgy hozta ki a decemberinél olcsóbb lakossági áramot, gázt, és távh?t, hogy a háztartásokra mostantól rá nem terhelt költségeket a vállalkozásokkal fizetteti meg. Emiatt a kkv-knek az áram januártól 19 százalékkal drágul, végszámlájuk pedig 11 százalékkal n?, a nagyvállalatok pedig – például az Audi és a Mercedes – magáért az áramért körülbelül 30 százalékkal fog többet fizetni, teljes áramszámlájuk pedig 15-16 százalékkal emelkedik.
Érdemes lesz mindenkinek megnéznie a január végirezsiszámláit: az átlagosan 10 százalékosként bejelentett áram-, gáz és távh? számlacsökkentésb?l az áram és a gáz esetében például szakért?k szerint inkább csak 8-9 százalék várható – megint mások szerint meglesz a 10 százalék –, és szolgáltatónként is lehetnek kisebb-nagyobb eltérések.
Aki nem akarja kivárni a hó végi számláit, tájékozódhat az egyetemes szolgáltatók honlapjain is, és összevetheti a saját háztartása által január 1-t?l fizetend? tarifákat a korábbiakkal. Példaként az Elm? új tarifáit közöljük.
A kormány intézkedése kétségtelenül csökkenti a lakosság közvetlen terheit, még azokét is, akik egyébként könnyedén kifizetik a számláikat. Több szakért? az intézkedés nemzetgazdasági szinten káros voltára hívja fel a figyelmet. Az egyetemes szolgáltatásban alkalmazott tarifákban ugyanis már eddig is kizárólag olyan költségelemeket lehetett a felhasználókkal megfizettetni, amelyek indokolt voltát a Magyar Energia Hivatal (MEH) korábban elismerte. Ha a felhasználó nem téríti meg a szolgáltató ezen kiadásait, csökkenhet a szolgáltatás min?sége, az ellátás biztonsága. Az árak 2010-es befagyasztásával, majd a hatósági tarifák bevezetésével romlott a helyzet, mert a szolgáltatók kevesebb indokolt költségét ismerték el az árakban, és besz?kült az a lehet?ségük is, hogy kitermeljék a jogszabályban számukra rögzített nyereséget.
A mostani árcsökkentés azért keltett újabb aggályokat, mert további területen is feszíti a húrt: a szolgáltatóknak a lakosság által ki nem fizetett költségeit a vállalkozói szférától fogja beszedni. Az energiainfo.hu számításai szerint ez úgy jön össze, hogy egyrészt a középfeszültségen villamos energiát vételez? társaságok, tehát a kkv-k rendszerhasználati díja januártól 19 százalékkal fog emelkedni, a végszámlájuk pedig – amely e díj mellett más összetev?ket is tartalmaz – 11 százalékkal. Még rosszabb a helyzet a nagyfeszültségen vételez? iparvállalatok esetében, ilyen például az Audi, vagy a Mercedes: hálózati díjaik január 1-t?l 30 százalékkal ugrottak meg, végfelhasználó díjaik pedig összességében 15-16 százalékkal. Másrészt módosult a kapcsoltan h?t és áramot termel?kre vonatkozó szabályok is a szabályozás változása – tehát nem az áramszolgáltatók és keresked?k döntése – következtében.
A magyarországi iparvállalatok áramszámláinak növekedése, azaz költségeinek a növekedése közvetlenül fogja rontani a versenyképességüket. Így a kormány hiába adott valamit az egyik kezével, azt el?bb-utóbb vissza is veszi a lakosságtól, hiszen a hazai lakosságot foglalkoztató cégek m?ködési feltételeit rontotta. Annak is a lakosság látja a kárát, ha e cégek az áramszámla növekedésüket érvényesíteni tudják majd a termékeik és szolgáltatásaik árában, hiszen végs? soron minden termék és szolgáltatás árát a lakosság fizeti meg.
„Az ipari fogyasztók versenyképességét ronthatja a megújuló energiaforrások fejlesztését támogató kötelez? átvételi rendszer (KÁT) szabályainak módosítása is, ami mintegy 14 milliárd forintot csoportosít át a háztartási fogyasztók költségeib?l az áramkeresked?khöz, illetve a szabadpiacon vásárló ipari fogyasztókhoz, szintén azért, hogy kijöjjön a lakosságnak ígért, 10 százalékos rezsicsökkentés” – mondja Drucker György, a szakportál vezet? elemz?je. A megújuló források hasznosításának ösztönzésére szolgáló kötelez? átvétel rendszerében ugyanis eddig minden energiafogyasztó részt vett, tehát az egyetemes szolgáltatásban, hatósági áron ellátott háztartások, közintézmények is.
Az egész magyar gazdaság megfizeti a januártól hatályos rezsicsökkentés árát. A szabályozás ugyanis úgy hozta ki a decemberinél olcsóbb lakossági áramot, gázt, és távh?t, hogy a háztartásokra mostantól rá nem terhelt költségeket a vállalkozásokkal fizetteti meg. Emiatt a kkv-knek az áram januártól 19 százalékkal drágul, végszámlájuk pedig 11 százalékkal n?, a nagyvállalatok pedig – például az Audi és a Mercedes – magáért az áramért körülbelül 30 százalékkal fog többet fizetni, teljes áramszámlájuk pedig 15-16 százalékkal emelkedik.
Érdemes lesz mindenkinek megnéznie a január végirezsiszámláit: az átlagosan 10 százalékosként bejelentett áram-, gáz és távh? számlacsökkentésb?l az áram és a gáz esetében például szakért?k szerint inkább csak 8-9 százalék várható – megint mások szerint meglesz a 10 százalék –, és szolgáltatónként is lehetnek kisebb-nagyobb eltérések.
Aki nem akarja kivárni a hó végi számláit, tájékozódhat az egyetemes szolgáltatók honlapjain is, és összevetheti a saját háztartása által január 1-t?l fizetend? tarifákat a korábbiakkal. Példaként az Elm? új tarifáit közöljük.
A kormány intézkedése kétségtelenül csökkenti a lakosság közvetlen terheit, még azokét is, akik egyébként könnyedén kifizetik a számláikat. Több szakért? az intézkedés nemzetgazdasági szinten káros voltára hívja fel a figyelmet. Az egyetemes szolgáltatásban alkalmazott tarifákban ugyanis már eddig is kizárólag olyan költségelemeket lehetett a felhasználókkal megfizettetni, amelyek indokolt voltát a Magyar Energia Hivatal (MEH) korábban elismerte. Ha a felhasználó nem téríti meg a szolgáltató ezen kiadásait, csökkenhet a szolgáltatás min?sége, az ellátás biztonsága. Az árak 2010-es befagyasztásával, majd a hatósági tarifák bevezetésével romlott a helyzet, mert a szolgáltatók kevesebb indokolt költségét ismerték el az árakban, és besz?kült az a lehet?ségük is, hogy kitermeljék a jogszabályban számukra rögzített nyereséget.
A mostani árcsökkentés azért keltett újabb aggályokat, mert további területen is feszíti a húrt: a szolgáltatóknak a lakosság által ki nem fizetett költségeit a vállalkozói szférától fogja beszedni. Az energiainfo.hu számításai szerint ez úgy jön össze, hogy egyrészt a középfeszültségen villamos energiát vételez? társaságok, tehát a kkv-k rendszerhasználati díja januártól 19 százalékkal fog emelkedni, a végszámlájuk pedig – amely e díj mellett más összetev?ket is tartalmaz – 11 százalékkal. Még rosszabb a helyzet a nagyfeszültségen vételez? iparvállalatok esetében, ilyen például az Audi, vagy a Mercedes: hálózati díjaik január 1-t?l 30 százalékkal ugrottak meg, végfelhasználó díjaik pedig összességében 15-16 százalékkal. Másrészt módosult a kapcsoltan h?t és áramot termel?kre vonatkozó szabályok is a szabályozás változása – tehát nem az áramszolgáltatók és keresked?k döntése – következtében.
A magyarországi iparvállalatok áramszámláinak növekedése, azaz költségeinek a növekedése közvetlenül fogja rontani a versenyképességüket. Így a kormány hiába adott valamit az egyik kezével, azt el?bb-utóbb vissza is veszi a lakosságtól, hiszen a hazai lakosságot foglalkoztató cégek m?ködési feltételeit rontotta. Annak is a lakosság látja a kárát, ha e cégek az áramszámla növekedésüket érvényesíteni tudják majd a termékeik és szolgáltatásaik árában, hiszen végs? soron minden termék és szolgáltatás árát a lakosság fizeti meg.
„Az ipari fogyasztók versenyképességét ronthatja a megújuló energiaforrások fejlesztését támogató kötelez? átvételi rendszer (KÁT) szabályainak módosítása is, ami mintegy 14 milliárd forintot csoportosít át a háztartási fogyasztók költségeib?l az áramkeresked?khöz, illetve a szabadpiacon vásárló ipari fogyasztókhoz, szintén azért, hogy kijöjjön a lakosságnak ígért, 10 százalékos rezsicsökkentés” – mondja Drucker György, a szakportál vezet? elemz?je. A megújuló források hasznosításának ösztönzésére szolgáló kötelez? átvétel rendszerében ugyanis eddig minden energiafogyasztó részt vett, tehát az egyetemes szolgáltatásban, hatósági áron ellátott háztartások, közintézmények is.
Az egész magyar gazdaság megfizeti a januártól hatályos rezsicsökkentés árát. A szabályozás ugyanis úgy hozta ki a decemberinél olcsóbb lakossági áramot, gázt, és távh?t, hogy a háztartásokra mostantól rá nem terhelt költségeket a vállalkozásokkal fizetteti meg. Emiatt a kkv-knek az áram januártól 19 százalékkal drágul, végszámlájuk pedig 11 százalékkal n?, a nagyvállalatok pedig – például az Audi és a Mercedes – magáért az áramért körülbelül 30 százalékkal fog többet fizetni, teljes áramszámlájuk pedig 15-16 százalékkal emelkedik.
Érdemes lesz mindenkinek megnéznie a január végirezsiszámláit: az átlagosan 10 százalékosként bejelentett áram-, gáz és távh? számlacsökkentésb?l az áram és a gáz esetében például szakért?k szerint inkább csak 8-9 százalék várható – megint mások szerint meglesz a 10 százalék –, és szolgáltatónként is lehetnek kisebb-nagyobb eltérések.
Aki nem akarja kivárni a hó végi számláit, tájékozódhat az egyetemes szolgáltatók honlapjain is, és összevetheti a saját háztartása által január 1-t?l fizetend? tarifákat a korábbiakkal. Példaként az Elm? új tarifáit közöljük.
A kormány intézkedése kétségtelenül csökkenti a lakosság közvetlen terheit, még azokét is, akik egyébként könnyedén kifizetik a számláikat. Több szakért? az intézkedés nemzetgazdasági szinten káros voltára hívja fel a figyelmet. Az egyetemes szolgáltatásban alkalmazott tarifákban ugyanis már eddig is kizárólag olyan költségelemeket lehetett a felhasználókkal megfizettetni, amelyek indokolt voltát a Magyar Energia Hivatal (MEH) korábban elismerte. Ha a felhasználó nem téríti meg a szolgáltató ezen kiadásait, csökkenhet a szolgáltatás min?sége, az ellátás biztonsága. Az árak 2010-es befagyasztásával, majd a hatósági tarifák bevezetésével romlott a helyzet, mert a szolgáltatók kevesebb indokolt költségét ismerték el az árakban, és besz?kült az a lehet?ségük is, hogy kitermeljék a jogszabályban számukra rögzített nyereséget.
A mostani árcsökkentés azért keltett újabb aggályokat, mert további területen is feszíti a húrt: a szolgáltatóknak a lakosság által ki nem fizetett költségeit a vállalkozói szférától fogja beszedni. Az energiainfo.hu számításai szerint ez úgy jön össze, hogy egyrészt a középfeszültségen villamos energiát vételez? társaságok, tehát a kkv-k rendszerhasználati díja januártól 19 százalékkal fog emelkedni, a végszámlájuk pedig – amely e díj mellett más összetev?ket is tartalmaz – 11 százalékkal. Még rosszabb a helyzet a nagyfeszültségen vételez? iparvállalatok esetében, ilyen például az Audi, vagy a Mercedes: hálózati díjaik január 1-t?l 30 százalékkal ugrottak meg, végfelhasználó díjaik pedig összességében 15-16 százalékkal. Másrészt módosult a kapcsoltan h?t és áramot termel?kre vonatkozó szabályok is a szabályozás változása – tehát nem az áramszolgáltatók és keresked?k döntése – következtében.
A magyarországi iparvállalatok áramszámláinak növekedése, azaz költségeinek a növekedése közvetlenül fogja rontani a versenyképességüket. Így a kormány hiába adott valamit az egyik kezével, azt el?bb-utóbb vissza is veszi a lakosságtól, hiszen a hazai lakosságot foglalkoztató cégek m?ködési feltételeit rontotta. Annak is a lakosság látja a kárát, ha e cégek az áramszámla növekedésüket érvényesíteni tudják majd a termékeik és szolgáltatásaik árában, hiszen végs? soron minden termék és szolgáltatás árát a lakosság fizeti meg.
„Az ipari fogyasztók versenyképességét ronthatja a megújuló energiaforrások fejlesztését támogató kötelez? átvételi rendszer (KÁT) szabályainak módosítása is, ami mintegy 14 milliárd forintot csoportosít át a háztartási fogyasztók költségeib?l az áramkeresked?khöz, illetve a szabadpiacon vásárló ipari fogyasztókhoz, szintén azért, hogy kijöjjön a lakosságnak ígért, 10 százalékos rezsicsökkentés” – mondja Drucker György, a szakportál vezet? elemz?je. A megújuló források hasznosításának ösztönzésére szolgáló kötelez? átvétel rendszerében ugyanis eddig minden energiafogyasztó részt vett, tehát az egyetemes szolgáltatásban, hatósági áron ellátott háztartások, közintézmények is.
Hajdú-Bihar – Negyvenhárom hajdú-bihari településen létesítenek a közeljöv?ben biomassza kazánokat, s teremtenek munkahelyeket a bio- és megújuló energiafelhasználási startmunka mintaprogram (ismertebb nevén Kazánprogram) keretében.
A „névcsere” nem véletlen, hisz a munkanélküliség enyhítését célzó program valójában csak az „elmaradott” települések rezsiköltségeinek visszafogásában tud segíteni hosszútávon. Ráadásul a 2012-1013-as f?tési szezonban sem látják már sok hasznát. Pedig a program indulását 2012 májusában jelentették be, pályázni ?szig lehetett, az eredményhirdetésre azonban csak októberben, a támogatások folyósítására pedig decemberben került sor.
Teljes függetlenség
– A szükséges engedélyek és a kazán beszerzése, beszerlése után, reményeink szerint január végére már biomasszával tudjuk f?teni az orvosi rendel?nket és a könyvtárunkat – mondta lapunknak Barabás Károlyné, Magyarhomorog polgármestere. A településen már csak ez a két közintézmény „függött” a szolgáltatóktól. – A mostani programban négy közfoglalkoztatottat alkalmazunk 2013 decemberéig, akik jelenleg a meglév? kazánoknál segítenek, de szezonon kívül például a téli tüzel?nek valót is ?k gy?jtik, aprítékolják majd – tudtuk meg. A bihari település a két kazánra és a foglalkoztatásra 9 millió forintot kapott.
Saját er?b?l
Szerep Sárrétudvarival összefogásban aprítékolóra is pályázott, de annak eredményér?l eddig nem kapott értesítést Gy?ri Balázs. – Két kazánt szerettünk volna, az egyikre megkaptuk a pénzt, így az óvodát biztosan fel tudjuk szerelni, bízunk benne, hogy az id?sek napközijére is jut támogatás – mondta a településvezet?, hozzátéve: nagy segítség, hogy a jöv?ben saját er?b?l meg tudják oldani a f?tést, s még két munkahelyet is teremtenek ezzel.
Hogy milyen épületet szerelhetnek fel biomassza-kazánnal? Lényegében bármilyet, egy kitétel van: kizárólag önkormányzati tulajdonban lév? ingatlan legyen. Balmazújvárosban például két f? foglalkoztatására, s a sportpályán található létesítmény f?tésére fordítják majd a programban nyert 8,8 millió forintot.
A közfoglalkoztatottak havonta segédmunkásként 71 ezer 800, szakképzettként 92 ezer forint bruttó bérre jogosultak egy éven át.
HBN-FÁ
forrás: haon.hu
