Feszült helyzet állhat elő a közép-kelet-európai energiapiacokon idén télen, különösen 2018 első hónapjaiban. A magyarországi határidős árampiacon már megjelent a téli kockázati prémium, a 2018 első negyedéves szállítású villamos energiát jóval magasabban árazzák, mint a 2017. negyedik negyedévére kialakult szintek. Piaci szereplők az idén januárban kialakult helyzet megismétlődésétől tartanak, amikor is a rendkívüli hideg miatt a többszörösére emelkedtek az árak a hazai árampiacon.
A 2018. első negyedévi csehországi árakban megmutatkozó prémium oka viszonylag világos, ugyanis a temelini atomerőmű egyik 1000 megawattos blokkjának termelése szinte az egész első negyedévben kiesik majd egy tervezett karbantartás miatt. A magyarországi árakban megmutatkozó jóval nagyobb kockázati prémium konkrét okait azonban máshol kell keresni, és ehhez érdemes visszatekinteni az előző tél eseményeire. Az ICIS szerint ugyanis a 2017 október első felében a magyar áramtőzsdén megfigyelhető áremelkedés jelentős részben annak köszönhető, hogy a piac már a téli kockázatokat árazza be.
Ekkor, 2017 januárjában ugyanis a magyarországi áramtőzsdén olyan magas árak alakultak ki a másnapi piacon, amelyek sokszorosan meghaladták a szokásos hazai árakat. Az árak tartósan 150 euró/megawattóra körül alakultak, de előfordult 300 euró/megawattos kötés is. Az ártüske a szerb és szlovén árak esetében szintén kialakult, de a cseh, szlovák, román és német piacot nem érintette. Az árak megugrását több egyidejű tényező összejátszása okozta, amint arra a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) korábbi tanulmánya rámutatott; az okok között a rendkívüli hideg miatt megugró áramigény; több magyarországi termelő kapacitás részben tervezett, részben nem tervezett kiesése; az importfüggő magyar ellátás importlehetőségeinek csökkenése vagy éppen a balkán energiapiac fejletlensége egyaránt említhető.
Az előző télen tapasztaltak pedig megismétlődhetnek – figyelmeztetett a REKK.
A balkán országok nem ritkán szolgálnak importforrásul Magyarország számára, bár jelenleg például Románia és Horvátország felé éppen pozitív a magyar szállítási mérleg, ahogyan az a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító adataiból is látszik.
Az ICIS szerint, amennyiben a balkáni vízenergia termelési potenciál a folyók alacsony hozama tartósan is fennállna, úgy nőne az esélye annak, hogy a tavaly januárban tapasztaltakhoz hasonló ártüskék alakuljanak ki a hazai árampiacon 2018 elején is. Egyes piaci szereplők pedig úgy vélik, Szerbia és Románia valószínűleg igyekszik majd korlátozni a Magyarország irányába megvalósuló villamos energia exportot, ami felfelé hajthatja a magyarországi árakat. A régióban meghatározó németországi piaci helyzet jelenleg szintén a hazai árak valószínű emelkedésére utal.
Mindemellett az is figyelmeztető lehet, hogy az elmúlt hónapokban a határidős piac a jelek szerint rendre alulárazta a termékeket, a harmadik negyedévben a magyar zsinóráram szállítások átlagosan 6,19 euróval meghaladták megawattóránként a határidős piacon korábban kialakult árakat. A negyedik negyedév első napjaiban is az látszik, hogy a magyar árampiacon a másnapi zsinóráram termékárak jelentősen meghaladják a szeptember végén lejárt negyedik negyedéves határidős jegyzési árakat.
Az október közepi helyzetből természetesen még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a január-februárban várható árakat illetően, hiszen az egyenletben túlságosan sok az ismeretlen, azonban a fejlemények arra utalnak, hogy a piac már készül a télre. Nem csak a határidős, de a másnapi piac is emelkedő trendet jelez, és a havi átlagárakat vizsgálva a januári áremelkedés is szembeszökő nyomot hagyott a grafikonon. A hatóságilag szabályozott lakossági fogyasztói piacon ugyan ennek hatásait a tarifákban nem fogjuk érzékelni, de a piaci áron vételező szereplők már annál inkább megérezhetik egy tartósabb árhullám hatásait.
Forrás: portfolio.hu