A növekv? kereslet kielégítésére Kína a hagyományos és megújuló energiaforrások termel?kapacitásait is növelné, a fogyasztás szabályozására egy központi rendszert is létrehoznak.
Az energiaellátás terén növekv? nyomás nehezedik Kínára, hiszen nemcsak,
hogy n? a kereslet, de az energiaforrásokért való nemzetközi verseny is fokozódik – mondta szerdán Liu Tie-nan (Liu Tienan), a kínai nemzeti energiahivatal elnöke. Az ellátás folyamatosságának biztosítására Kína az idén optimalizálja forrásait, energiaszállítási projektek építésébe kezd, fokozza olaj-, gáz- és szénkészleteit – mondta Liu az éves energiaipari munkakonferencia lezárultával. Az energiahivatal 2012-ben 200 tonnával kívánja növelni az ország széntermelési kapacitását, az elektromos energia termelést 70 millió kilowattal b?vítené. A tervek közt a nukleáris energiakapacitás fokozása is szerepel, egyel?re konkrétumok nélkül, mivel ehhez egy új biztonsági terv elfogadása szükséges. A megújuló energiákat illet?en 2015 végéig 15-18 millió kilowattal növelik majd a szélenergiából, 3 millió kilowattal pedig a napenergiából származó termelést. A tervek szerint idén 20 millió kilowatt kapacitású vízenergia-hasznosítási projekteket is indítanak. A termelés fokozásával 600 ezerrel n? az árammal ellátott háztartások száma, 2011-hez képest számuk az évtized közepéig ötmillióval n?het – becsli a hivatal. Liu azt is bejelentette: az energiafelhasználás szabályozására a jelenlegi ötéves terv ideje (2011-2015) alatt egy központi rendszert hoznak létre. Ennek keretein belül a kormányzat évente egy energiafogyasztási határt szabna, az egyes tartományok számára kvótákat határozna meg. A helyi kormányzatok a felesleget egymás közt értékesíthetnék, ezzel is optimalizálva a rendszert. A terv kivitelezéséhez ugyanakkor a tartományok fogyasztásának központi felülvizsgálata is szükséges lenne, a sz?k keretek ugyanis azok fejl?dését és gazdasági növekedésük mérték vetnék vissza – figyelmeztetnek energiaipari szakért?k.
Forrás:mti
A növekv? kereslet kielégítésére Kína a hagyományos és megújuló energiaforrások termel?kapacitásait is növelné, a fogyasztás szabályozására egy központi rendszert is létrehoznak.
Az energiaellátás terén növekv? nyomás nehezedik Kínára, hiszen nemcsak, hogy n? a kereslet, de az energiaforrásokért való nemzetközi verseny is fokozódik – mondta szerdán Liu Tie-nan (Liu Tienan), a kínai nemzeti energiahivatal elnöke. Az ellátás folyamatosságának biztosítására Kína az idén optimalizálja forrásait, energiaszállítási projektek építésébe kezd, fokozza olaj-, gáz- és szénkészleteit – mondta Liu az éves energiaipari munkakonferencia lezárultával. Az energiahivatal 2012-ben 200 tonnával kívánja növelni az ország széntermelési kapacitását, az elektromos energia termelést 70 millió kilowattal b?vítené. A tervek közt a nukleáris energiakapacitás fokozása is szerepel, egyel?re konkrétumok nélkül, mivel ehhez egy új biztonsági terv elfogadása szükséges. A megújuló energiákat illet?en 2015 végéig 15-18 millió kilowattal növelik majd a szélenergiából, 3 millió kilowattal pedig a napenergiából származó termelést. A tervek szerint idén 20 millió kilowatt kapacitású vízenergia-hasznosítási projekteket is indítanak. A termelés fokozásával 600 ezerrel n? az árammal ellátott háztartások száma, 2011-hez képest számuk az évtized közepéig ötmillióval n?het – becsli a hivatal. Liu azt is bejelentette: az energiafelhasználás szabályozására a jelenlegi ötéves terv ideje (2011-2015) alatt egy központi rendszert hoznak létre. Ennek keretein belül a kormányzat évente egy energiafogyasztási határt szabna, az egyes tartományok számára kvótákat határozna meg. A helyi kormányzatok a felesleget egymás közt értékesíthetnék, ezzel is optimalizálva a rendszert. A terv kivitelezéséhez ugyanakkor a tartományok fogyasztásának központi felülvizsgálata is szükséges lenne, a sz?k keretek ugyanis azok fejl?dését és gazdasági növekedésük mérték vetnék vissza – figyelmeztetnek energiaipari szakért?k.
Forrás:mti
Hivatalosan egy hete vált meg az államtitkári székt?l, de szándékát már jóval korábban közzétette a Facebookon, amikor az írta, a lemondás el?tt még „le kell szúrni a disznót”. A nevezetes tettr?l készült fénykép rég megjelent már, így a volt energetikai államtitkárral megvonhattuk tevékenysége mérlegét.
hvg.hu: Tavaly ?sszel Debrecenben azt újságolta, hogy szépen lassan minden energetikai kérdés egy államtitkárság alá rendez?dik a minisztériumban, és így végre a dolgokat globálisan és részleteiben is látni és rendezni lehet majd. Ez megtörtént. De a területet nem ön irányítja majd.
hvg.hu: Ez már az eredménylistához tartozik?
B. J: Igen.
hvg.hu: Mi az, amit leginkább pozitív eredménynek tart az elmúlt b? másfél évéb?l?
Hivatalosan egy hete vált meg az államtitkári székt?l, de szándékát már jóval korábban közzétette a Facebookon, amikor az írta, a lemondás el?tt még „le kell szúrni a disznót”. A nevezetes tettr?l készült fénykép rég megjelent már, így a volt energetikai államtitkárral megvonhattuk tevékenysége mérlegét.
hvg.hu: Tavaly ?sszel Debrecenben azt újságolta, hogy szépen lassan minden energetikai kérdés egy államtitkárság alá rendez?dik a minisztériumban, és így végre a dolgokat globálisan és részleteiben is látni és rendezni lehet majd. Ez megtörtént. De a területet nem ön irányítja majd.
hvg.hu: Ez már az eredménylistához tartozik?
B. J: Igen.
hvg.hu: Mi az, amit leginkább pozitív eredménynek tart az elmúlt b? másfél évéb?l?
A teljes cikk itt
Legalább 30 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy kis országunk a 2020-ra kit?zött energia hasznosítás tekintetében ígéretét valóra váltsa.
Érdekesség,
hogy a mostani állapot 13 szorosát kell elérnünk, ami valjuk be nem kis feladat.
A Magyar Szolár Szövetség álláspontja szerint folyamatos és kiszámítható támogatásokra van szükség, és új lakások esetében kötelez?vé kell tenni a napkollektor építését.
A piac viszont ezt már nem viseli el, mert ez annyira megdrágítaná a költségeket, így hathatós állami segítségre lenne szükség.
Magyarország a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben (NCST) vállalta, hogy 2020-ig a hazai energiaszükséglet 14,65 százalékát biztosítja megújuló energiaforrásokból. Ezen belül vállaltuk, hogy a termikus napenergia hasznosítását a jelenlegi 6 ktoe (kilotonna olajegyenérték) értékr?l 82 ktoe-re növeljük 2020-ig, ami közel 13-szoros növekedés lenne. Mindeközben 2030-ra az ország els?dleges energiafelhasználása nem növekedhet 5 százaléknál nagyobb mértékben, ezért a hazai energiastratégia els? helyére az energiatakarékosság került. „Ezen a területen a megújuló energiáknak nagyobb teret adhatunk, hiszen egy er?teljes épületenergetikai program megvalósításával éves szinten 1,5-2 milliárd köbméterrel csökkenthetjük az épületek gázigényét” – nyilatkozta korábban Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felel?s államtitkára.
A Magyar Szolár Szövetség azonban osztott-szorzott, és megkongatta a vészharangot. Ha a jelenleg rendelkezésre álló összes pályázati forrásból (KEOP, ZBR) napkollektorokat lehetne telepíteni, ez akkor sem volna elég a vállalásaink teljesítéséhez. „Ha nem történik változás a támogatásokban, az állami intézmények hozzáállásában a feltételek javítása érdekében, akkor Magyarország kudarcot fog vallani. Az NCST által célul kit?zött 82 ktoe eléréséhez 2020-ig a jelenlegi árakon számítva mintegy 270 milliárd forint beruházására van szükség, ami 9 év alatt átlag évi 30 milliárdot jelent. Közel 1,5 millió négyzetméter kollektorra van szükség, 1 nm telepítési költsége nagyjából 200 ezer forint.” 30 %-os támogatási intenzitás mellett átlagosan évi 9 milliárd forint támogatásra lenne szükség, míg 50%-os intenzitás mellett 15 milliárd biztosítaná a vállalások teljesítését.
Lehetetlen teljesítés esetén jönnek a szankciók?
Az Európai Unió 2 évente vizsgálja felül a vállalásokat, erre Magyarország esetében 2013-ban kerül sor. Az év közepéig be kell majd nyújtani egy beszámolót, amire a Bizottság reagál. Ha nem tudjuk teljesíteni a terveket, akkor szankciókkal is szembenézhetünk, bár ma még viták folynak az unióban arról, hogy milyen szankciókat is alkalmazzanak. Legdrasztikusabb esetben akár fel is függeszthetik az uniós támogatások kifizetését, de ehelyett valószín?leg arra kerül sor, hogy módosítani kell az NCST-t, amiben le kell írnunk, hogy hogyan kívánjuk behozni a lemaradásunkat – magyarázza Glattfelder Béla, a Magyar Szolár Szövetség elnöke, aki egyben európai parlamenti képvisel? is.
De most felcsillant a remény, hiszen a spanyoloknak eladott CO2 kvótából befolyó 3-3,5 milliárd forintot napkollektorok építésére lehet fordítani, és várhatóan 45 %-os támogatás is elérhet? lesz a magánszemélyeknek, vagyis kb. 30 ezer nm-nyi napkollektor fog épülni. Így a 2011-re esedékes 53 ezer nm-nyi napkollektor megépítésére minimális esély mutatkozhat. De akkor még hol van a 2012-re esedékes 90 ezer nm-nyi új napkollektor?
Jön a kötelez? napkollektor?
Vizsgáljuk annak a lehet?ségét, hogy az új építés?, többlakásos ingatlanok vonatkozásában a napkollektor telepítését kötelez?vé tegyük. Az új építés? többlakásos társasházak esetében nem jelent túlzott többletköltséget a napkollektorok használatának jogszabályokon keresztül történ? el?írása, amelyet egy hatékony ösztönz? rendszer bevezetése segít majd – nyilatkozta korábban az ingatlanmagazin.comnak Bencsik János.
A Magyar Szolár Szövetség is támogatja ezt a lehet?séget: „új lakások és közintézmények (még uszodák is) épülnek úgy, hogy mindent gázzal f?tenek, a tet?t és az épületet pedig úgy építik, hogy arra a kés?bbiekben sem lehet majd, vagy csak nagy költséggel napkollektorokat telepíteni. Ezen változtatni kell. Bizonyos esetekben már most kötelez?vé kell tenni a napkollektorok alkalmazását. Például új lakások építése esetén.”
forrás: ingatlanmagazin.com
Legalább 30 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy kis országunk a 2020-ra kit?zött energia hasznosítás tekintetében ígéretét valóra váltsa.
Érdekesség, hogy a mostani állapot 13 szorosát kell elérnünk, ami valjuk be nem kis feladat.
A Magyar Szolár Szövetség álláspontja szerint folyamatos és kiszámítható támogatásokra van szükség, és új lakások esetében kötelez?vé kell tenni a napkollektor építését.
A piac viszont ezt már nem viseli el, mert ez annyira megdrágítaná a költségeket, így hathatós állami segítségre lenne szükség.
Magyarország a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben (NCST) vállalta, hogy 2020-ig a hazai energiaszükséglet 14,65 százalékát biztosítja megújuló energiaforrásokból. Ezen belül vállaltuk, hogy a termikus napenergia hasznosítását a jelenlegi 6 ktoe (kilotonna olajegyenérték) értékr?l 82 ktoe-re növeljük 2020-ig, ami közel 13-szoros növekedés lenne. Mindeközben 2030-ra az ország els?dleges energiafelhasználása nem növekedhet 5 százaléknál nagyobb mértékben, ezért a hazai energiastratégia els? helyére az energiatakarékosság került. „Ezen a területen a megújuló energiáknak nagyobb teret adhatunk, hiszen egy er?teljes épületenergetikai program megvalósításával éves szinten 1,5-2 milliárd köbméterrel csökkenthetjük az épületek gázigényét” – nyilatkozta korábban Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felel?s államtitkára.
A Magyar Szolár Szövetség azonban osztott-szorzott, és megkongatta a vészharangot. Ha a jelenleg rendelkezésre álló összes pályázati forrásból (KEOP, ZBR) napkollektorokat lehetne telepíteni, ez akkor sem volna elég a vállalásaink teljesítéséhez. „Ha nem történik változás a támogatásokban, az állami intézmények hozzáállásában a feltételek javítása érdekében, akkor Magyarország kudarcot fog vallani. Az NCST által célul kit?zött 82 ktoe eléréséhez 2020-ig a jelenlegi árakon számítva mintegy 270 milliárd forint beruházására van szükség, ami 9 év alatt átlag évi 30 milliárdot jelent. Közel 1,5 millió négyzetméter kollektorra van szükség, 1 nm telepítési költsége nagyjából 200 ezer forint.” 30 %-os támogatási intenzitás mellett átlagosan évi 9 milliárd forint támogatásra lenne szükség, míg 50%-os intenzitás mellett 15 milliárd biztosítaná a vállalások teljesítését.
Lehetetlen teljesítés esetén jönnek a szankciók?
Az Európai Unió 2 évente vizsgálja felül a vállalásokat, erre Magyarország esetében 2013-ban kerül sor. Az év közepéig be kell majd nyújtani egy beszámolót, amire a Bizottság reagál. Ha nem tudjuk teljesíteni a terveket, akkor szankciókkal is szembenézhetünk, bár ma még viták folynak az unióban arról, hogy milyen szankciókat is alkalmazzanak. Legdrasztikusabb esetben akár fel is függeszthetik az uniós támogatások kifizetését, de ehelyett valószín?leg arra kerül sor, hogy módosítani kell az NCST-t, amiben le kell írnunk, hogy hogyan kívánjuk behozni a lemaradásunkat – magyarázza Glattfelder Béla, a Magyar Szolár Szövetség elnöke, aki egyben európai parlamenti képvisel? is.
De most felcsillant a remény, hiszen a spanyoloknak eladott CO2 kvótából befolyó 3-3,5 milliárd forintot napkollektorok építésére lehet fordítani, és várhatóan 45 %-os támogatás is elérhet? lesz a magánszemélyeknek, vagyis kb. 30 ezer nm-nyi napkollektor fog épülni. Így a 2011-re esedékes 53 ezer nm-nyi napkollektor megépítésére minimális esély mutatkozhat. De akkor még hol van a 2012-re esedékes 90 ezer nm-nyi új napkollektor?
Jön a kötelez? napkollektor?
Vizsgáljuk annak a lehet?ségét, hogy az új építés?, többlakásos ingatlanok vonatkozásában a napkollektor telepítését kötelez?vé tegyük. Az új építés? többlakásos társasházak esetében nem jelent túlzott többletköltséget a napkollektorok használatának jogszabályokon keresztül történ? el?írása, amelyet egy hatékony ösztönz? rendszer bevezetése segít majd – nyilatkozta korábban az ingatlanmagazin.comnak Bencsik János.
A Magyar Szolár Szövetség is támogatja ezt a lehet?séget: „új lakások és közintézmények (még uszodák is) épülnek úgy, hogy mindent gázzal f?tenek, a tet?t és az épületet pedig úgy építik, hogy arra a kés?bbiekben sem lehet majd, vagy csak nagy költséggel napkollektorokat telepíteni. Ezen változtatni kell. Bizonyos esetekben már most kötelez?vé kell tenni a napkollektorok alkalmazását. Például új lakások építése esetén.”
forrás: ingatlanmagazin.com
Az Új Széchenyi Terv keretében az ún. termofor gy?jt?kéményekkorszer?sítésére pályázhatnak az érintett társasházak, lakásszövetkezetek. A kormány 700 millió forintot különített el erre a célra. Lakásonként a beruházás 40 százalékát, legfeljebb 150 ezer forintot lehet pályázattal nyerni. A sok helyen alkalmazott úgynevezett egycsatornás gy?jt?kémények komoly problémát jelentnek, mivel könnyen el?fordulhat, hogy az égéstermék visszaáramlik a lakótérbe. Az ilyen lakásokban él?k számára lényegében zárva vannak af?téskorszer?sítési lehet?ségek. Többnyire az ilyen lakásokban rossz hatásfokú konvektorokkal, földgázzal f?tenek. Karczagi Gyulát a Termoment Kft.vezet?jét a megyei helyzetr?l kérdeztük.
Egyszer?bb és variálhatóbb
Miskolcon jelenleg mintegy 2700, Kazincbarcikán további 460, míg a többi városban néhány darab ilyen kémény található. 300-400-at már korábban átalakítottak, így is több, mint 10000 lakást érint a probléma. Az el?bb-utóbb elkerülhetetlen f?téskorszer?sítés szükségessé tenné, hogy a gy?jt?kéményeket úgynevezett egyedi kéményekké alakítsák át. Az egyedi kéményekrelehetséges ugyanis f?t?készülékek (például kombi készülékek) csatlakoztatása, illetve csak itt jöhetnek szóba egyéb f?t?anyagok is. A termofor kéményekhez ma kizárólag vízmelegít? készülékeket (bojlerek) lehet csatlakoztatni. Mivel jelent?sen fejl?dött a kémény rekonstrukciós technológia, egyszer?bb és variálhatóbb lett az átalakítás. Ezért kívánatos lenne, ha a gy?jt?kéményeket minél több helyen, minél hamarabb egyedi kéményekké alakítanák át – fejtette ki Karczagi Gyula.
ÉM-PGY
