Amint az a kormány új energia- és klímastratégiájából kiderül, a jelenlegi mintegy 31 ezerről tíz év alatt legalább 200 ezerre növelné a magyarországi háztartási, tetőre szerelt, átlagosan 4 kilowatt teljesítményű napelemes rendszerek számát a kabinet. Könnyen kiszámolható tehát, hogy a cél minimum 800 MW lakossági napelem-kapacitás kiépítése 2030-ra. Érdekes módon a nyilvánosságra hozott stratégiai dokumentumokban ugyanakkor némi ellentmondás is felfedezhető, hiszen Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervével, illetve saját egyéb szövegrészeivel szemben a Nemzeti Energiastratégia egy helyen 2035-ös határidőt említ a cél tervezett teljesítésére vonatkozóan.
Annak megítéléséhez, hogy a célkitűzés mit is jelent pontosan, érdemes egy pillantást vetni az aktuális helyzetre is. Ez azonban nem is olyan könnyű, miután a a tetőre szerelt kis, lakossági naperőművek számára vonatkozó konkrét hazai statisztika nem kimondottan részletes.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legutóbbi adatai szerint Magyarországon 2018 végén összesen 332 megawatt háztartási méretű kiserőmű (HMKE) napelemes kapacitás működött, ebből azonban csak 170 MW kötődött természetes személyhez. A háztartási méretű kiserőmű fogalmát ugyanis a villamos energia törvény teljesítményhatár, nem pedig a telepítés helye vagy a telepítő személye alapján definiálja. Eszerint a HMKE olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási teljesítménye nem haladja meg az 50 kilovoltampert, vagyis nem csak lakossági ügyfél létesítheti, hanem önkormányzat és vállalkozás is, a teljesítményhatár és csatlakozási pont feszültségszintjének figyelembe vételével.
Évente 60 MW
A MEKH nem részletezett előzetes adatai szerint 2019 félévkor 388,5 MW volt a teljes hazai háztartási méretű kiserőmű kapacitás, vagyis a lakossági napelemes rendszerek száma ma már vélhetően 200 MW körül járhat. A 2019-es év végi adatok még nem ismertek, mindenesetre 2018-ban közel 100 MW-tal bővült a napenergiát hasznosító HMKE-k teljesítménye – derül ki a MEKH és a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító magyar villamosenergia-rendszer 2018. évi adatait összesítő közös kiadványából.
A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ADATOK ALAPJÁN A 2030-RA KITŰZÖTT 800 MW-OS LAKOSSÁGI NAPENERGIA CÉLSZÁM EGYÁLTALÁN NEM TŰNIK TELJESÍTHETETLENNEK, HISZEN A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ADATOK ALAPJÁN ELÉRÉSHEZ ÉVENTE ÁTLAGOSAN MINTEGY 60 MW-TAL KELLENE BŐVÜLNIE A KAPACITÁSNAK.
A kormány szerint a cél elérésének gazdasági alapját a technológiai költségcsökkenés és hatékonyságjavulás adja meg elsősorban, ezzel együtt a Nemzeti Energiastratégia 2030, illetve a Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve alapján a kabinet ösztönözni is kívánja a saját villamosenergia-fogyasztás részleges kiváltására termelő napelemes rendszerek telepítését. Az, hogy ezt hogyan fogja megtenni, még nem teljesen egyértelmű.
A tetőre szerelt napelemes rendszerek terjedését már ma is támogató, jelentős részben uniós forrásokra támaszkodó kedvező finanszírozási lehetőségek mellett a cél eléréséhez érdemben járulhat hozzá az az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló kormányrendelet is. Ez alapján a 2020. december 31-e után használatba vételre kerülő minden épületnek meg kell felelnie a közel nulla energiaigény követelménynek, az új ingatlanok fűtését és melegvíz-előállítását pedig minimum 25 százalékban megújuló energiaforrásból kell majd biztosítani, amit a felújításoknál és korszerűsítéseknél is figyelembe kell majd venni. A szabályozás hatására a kormány a jelenleg háztartási méretű kiserőműként definiált termelőegységek számának és összteljesítményének további exponenciális növekedésére számít.
Dinamikusan nő az érdeklődés
A szóban forgó 4 kWp teljesítményű napelemes rendszer telepítéséhez körülbelül 25-30 négyzetméter árnyékmentes, lehetőleg déli tájolású tetőfelület szükséges. Ma már a legtöbb épületre és tetőfelületre lehetséges napelemes rendszereket telepíteni, legyen az családi ház, egy autóbeálló, vagy akár egy raktárépület. Ezzel a rendszermérettel 14-15 000 forintos havi villanyszámlát lehet „kiváltani”, nagyjából tehát képes fedezi egy átlagos magyar háztartás egész éves villamosenergia-fogyasztását – mondta el Lugos Roland, a napelemes rendszerek tervezésével és kiépítésével, illetve az ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásával foglalkozó Optimum Solar Kft. tulajdonos-ügyvezetője a Portfolio-nak.
A napelemes rendszerek iránti érdeklődés napjainkban rendkívül dinamikus növekedési trendet mutat. A kedvező megtérülési időnek és a kamatmentes finanszírozásnak is köszönhetően a környezetvédelmi mellett már a megtakarítási szempont is élénk érdeklődést generál rendszereink iránt – mondja a cégvezető, akinek szavai szerint a lakossági napelemes rendszer megrendelésétől az áramszolgáltatói engedélyeztetésén át az üzembe helyezésig átlagosan 30-90 nap szükséges. Amint az engedélyek megvannak, maga a telepítés már gyorsan, rendszerint egy-két munkanap alatt kivitelezhető.
Mire figyeljünk, ha napelemet telepítenénk a tetőre?
Egy napelemes rendszer vásárlásánál két nagyon fontos dologra érdemes odafigyelni – hangsúlyozza Lugos Roland. Egyrészt csak olyan, megbízható, megfelelő referenciával rendelkező céget érdemes választani, amely a napelemes rendszer megtervezésétől kezdve az engedélyeztetésén és a pályázatíráson át a kivitelezésig, illetve ezt követően a rendszer távfelügyeletéig mindent elintéz az ügyfél helyett. Másrészt nagyon fontos odafigyelni a napelemes rendszer két fő alkotóelemére, a napelemre és az inverterre, illetve azok garanciális feltételeire is.
A napelemes rendszer értékének 70 százalékát maguk a napelemek teszik ki, így itt érdemes rendkívül körültekintően választani, hiszen a garanciális feltételek nagyban különböznek az egyes gyártók termékei esetében. A napelemek esetében kétféle garanciát különböztetünk meg: Az egyik a teljesítménygarancia (más néven termelési garancia), mely általában minden napelemre 25 év 80%; ennek értelmében a gyártó azt vállalja, hogy amennyiben a napelem még a 25. évben is működik, úgy annak teljesítménye még minimum 80 százaléka lesz az eredeti értéknek. A másik a napelem termékgaranciája (más néven gyártói garancia), amivel a gyártó azt vállalja, hogy amennyiben meghibásodik a napelem, úgy azt egy az egyben kicseréli. Ez utóbbi, azaz a termékgarancia esetében érdemes különösen körültekintőnek lenni, hiszen a legalacsonyabb garanciával rendelkező napelemek csupán 10-12 évet biztosítanak, viszont már elérhetőek 20 év termékgaranciával rendelkező napelemek is. Márpedig egy 20-30 évre tervezett beruházás esetében, mint amilyen a napelemes rendszer is, ez rendkívül lényeges szempont.
A napelemes rendszerek megtérülési ideje már Magyarországon is nagyon kedvező, hiszen a beruházás hét-kilenc év alatt térül meg, majd még legalább húsz évig látja el ingyen villamos energiával a házat. Emellett a finanszírozási lehetőségek is kedvezően alakultak az utóbbi években; lakossági oldalról ugyanakkor még mindig kevesen tudnak arról, hogy 2017 áprilisa óta elérhető a Magyar Fejlesztési Banknál egy egyszerűsített pályázattal kamatmentes részletfizetés a napelemes rendszerünk telepítésére. Ez a finanszírozási megoldás lehetővé teszi, hogy hét-kilenc évig a villanyszámla helyett a háztetőn üzemelő napelemes rendszer kamatmentes havi törlesztőrészletét fizesse a tulajdonos, hiszen ahogy üzembe helyezzük a napelemes rendszert, a villanyszámla gyakorlatilag megszűnik, így a havi kiadások változatlanok maradnak, viszont a rendszer kifizetése után még évtizedekig ingyen áramot termel a tulajdonosának – hívja fel a figyelmet Lugos Roland.
A közép-magyarországi régióból érkező megrendelések tekintetében ugyanakkor visszaesést tapasztaltak az Optimum Solarnál annak következtében, hogy Budapesten és Pest megyében a beérkezett kölcsönök igénye meghaladta a 0 százalékos hitelre rendelkezésre álló keretet (a konvergencia régióban, vagyis Budapest és Pest megyén kívül még nyitott a pályázat). Mindemellett a céges pályázatok igénybevételét ugyancsak nem engedélyezték ebben a régióban. Bízunk benne, hogy hamarosan pozitív változás következik be e tekintetben, hiszen a támogatások megnyitása és a tervezett projektek megvalósulása fontos és mindenképpen pozitív hatással járna a környezetre és a magyar zöldenergia-termelésre nézve is – fogalmaz.
Forrás: portfolio.hu
Az mnnsz.hu weboldalon található blogbejegyzések és megjegyzések nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők véleményét és hozzáállását. Webhelyünk nyitott platform az ipari és a politikai vélemények cseréjéhez. Észrevételeit az info@mnnsz.hu címen várjuk.
