„Kész csoda, ha lesz még gázellátás 2015-ben Magyarországon egy olyan gázpiaci modell mellett, amelyben a földgáz beszerzési árát Moszkvában, míg a hazai értékesítési árat egy budapesti minisztériumban határozzák meg” – hangzott el a ma indult 44. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállításon. A válság, az ármoratórium, a különadók és a bizonytalan szabályozási környezet mostanra lenyomta a gázszektort.
Meglehet?sen borús kép rajzolódott ki a hazai gázipar helyzetér?l a ma indult Nemzetközi Gázkonferencia els? napján. Az ármoratórium és a szabályozói bizonytalanság több tízmilliárdos veszteséget okoz a szektor számára, miközben a világ gázipara az újabb aranykorszakra készül.
dr. Zsuga János, az FGSZ Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója a konferencia plenáris ülésének megnyitó beszédében kifejtette, hogy nemzetközi, illetve regionális szinten a földgáz aranykorát éli szakma, hiszen a legtöbb el?rejelzés az energiahordozó keresletének jelent?s emelkedését vetíti el?re, azoban a hazai iparág több jelent?s kihívással néz szembe, értve ez alatt például az ármoratóriumot, a különadókat, az állami szerepvállalás bizonytalanságát, az új gázpiaci modellt. Ugyancsak alapvet? kérdésként merül fel a hosszú távú szállítási szerz?dés megújításának ügye, illetve, hogy milyen szerepet vállal az ország a nemzetközi vezetékprojektekben.
Varró László, az IEA igazgatója el?adásában a földgáz szerepér?l elmondta, hogy a földgáz aranykorát alapvet?en Európán kívüli tényez?k határozzák meg, vagyis minden további nélkül beléphet a világ úgy a földgáz aranykorába, hogy ebb?l Európában semmi sem lesz érezhet?.
Középtávon az IEA évi 100 milliárd köbméteres globális fogyasztásb?vülést vár, ami 2,7%-os növekedési ütemnek felel meg. Az Európai Unióban azonban inkább stagnáló fogyasztással számol a szervezet. Varró László az amerikai nem konvencionális földgáz-forradalommal kapcsolatban elmondta, hogy az IEA már 1,5 éve azt várta, hogy az alacsony gázárak miatt visszaesik majd a belföldi kitermelés, ez azonban mindeddig még nem következett be, és lehet, hogy nem is fog, mert a gáztermelés mellett felszínre hozott folyékony szénhidrogének ilyen magas olajárszintek mellett életképessé teszik a kitermelési projekteket. Jelenleg az Amerikában termelt földgáz kb. 60%-a helyi er?m?vekben kerül felhasználásra, a kereslet további alakulását alapvet?en az fogja meghatározni, milyen stratégiát követnek majd az er?m?társaságok a kiöreged? széner?m?-kapacitások cseréjét illet?en.
Az IEA igazgatójának elmondása szerint Európában a megújuló energetikai beruházások b?vülése jelent?sen meghaladja a német reaktorok lekapcsolásának hatásait, azonban kérdés, hogy hosszútávon fenntartható ez az az 50milliárd euró, amit az EU országai évente a zöldenergia-termelés b?vítésére költenek. Varró László szerint látni kell azt is, hogy két éve folyamatosan csökken az európai gáztüzelés? er?m?vek áramtermelése, mert az Egyesült Államokból kiszorított szén rendkívül versenyképes áron áramlik Európába, ami által az európai (drága) gázárak mellett a széntüzelés? er?m?vek váltak a legversenyképesebbé. Hozzátette, ennek betudhatóan az Európába földgázt exportálók számára kérdésként vet?dik fel, hogy milyen értékesítési stratégiát választanak a jöv?ben: csökkentik az árat a szállított mennyiség növelése érdekében, vagy egy „business class” jelleg? stratégiát követve magasabb árak mellett csökken? volumenre rendezkednek be.
Sergey Komlev, a Gazprom Export igazgatója az gázárazási kérdésekkel összefüggésben elmondta, hogy jelenleg két alapvet? árazási struktúra jellemzi az európai piacot: az olajindexált és a piaci kereslet-kínálati viszonyokat tükröz? „spot-árazás”, és a Gazprom mindkett?t alkalmazza értékesítése során. Az orosz gázárazási szakért? hangsúlyozta, hogy meglátásuk szerint az európai hubokon (gázkereskedelmi központok) kialakuló földgázárak nem a valós kereslet-kínálati viszonyokat tükrözi, mert a valós igények meghatározó részét hosszú távú szerz?sek biztosítják, és így csak kisebb mennyiségek kerülnek a t?zsdékre alapvet?en arbitrázs céljából. A Gazprom álláspontja szerint az európai piac fundamentumai nem teszik lehet?vé az amerikai-modell kiépítését, hiányzik a piacok érettsége, és jóval kevesebb beszállító dominálja a piacot. Sergey Komlev hangsúlyozta, hogy amennyiben az EU félreértésekre alapozva akarja átalakítani, akkor az akár katasztrófát is okozhat a piacon. Az orosz szakember hozzátette, hogy a Gazprom nem csak nem földgázt értékesít, hanem szolgáltatásokat is nyújt a földgáza mellé.
dr. Holoda Attila, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára a magyar energetikai helyzettel kapcsolatban elmondta, hogy az energiaimport függ?ségünk magasabb, mint 60%, a földgáz esetében pedig megközelíti a 80%-ot. A szakpolitikus hozzátette, hogy Magyarország pazarlóan használja az energiát, az épületállományon túl az er?m?park és az ipar sem bánik hatékony módon az energiafelhasználással. A hazai gázpiac kapcsán kifejtette, hogy január 1-t?l elindul a magyar gázt?zsde, amivel összefüggésben várhatóan lehet?ség nyílik majd a korlátozott földgáz-kereskedelmi engedély kiváltására is. A kormány további célja, hogy 2015-re biztosított legyen az összes magyarországi interkonnektor kétirányúsítása, aminek érdekében az ukrán oldalon a következ? hetekben próbára is sor kerül majd. Holoda Attila beszámolója szerint a kormány élénk diplomáciai munkát folytat, hogy Magyarország érintett legyen minden lehetséges nemzetközi gázvezetékeiben, illetve a horvát LNG-terminálban is. Hozzátette, hogy minden más információval ellentétben a kormány elkötelezett a Nabucco West projekt mellett is.
A szakpolitikus beszámolt arról is, hogy a kormány elindította a Gázpiaci Vízió projektet, amelynek célja, hogy megalkossa a 2015 utáni id?szak gázpiaci modelljét. Az iparági konzultációt is tartalmazó projekt vezetésével a szaktárca a REKK-et bízta meg.
Veszteség, veszteség, veszteség: az ármoratórium tovagy?r?z? hatásai
Varga Ferdinánd a BCG partnere az ármoratórium piaci tapasztalataival összefüggésben elmondta, hogy nem csak az ármoratórium miatt szenved jelenleg a szektor, hanem a kiszámíthatatlan adópolitika miatt is. A szakember el?adásában rámutatott, hogy miközben a földgáz ára 2010 óta mind a hosszú távú szerz?dések, mind a spot-piacok esetében közel duplájára emelkedett, addig a hazai egyetemes szolgáltatásban érvényesül? gázár kb. 14%-kal növekedett.
A tanácsadócég partnere hozzátette, hogy a régió más országaiban is hasonló folyamatok érvényesültek az elmúlt években, azonban a mértékek jelent?sen eltérnek. Miközben a régió más országaiban 2010 óta éves szinten 4-18%-kal növekedett a lakossági földgáz (végfogyasztói) ára, addig hazánkban ez 2% körül alakult. Varga Ferdinánd kitért arra is, hogy a gázár-moratórium a viszonylag zárt hazai piaci keretek között nem engedett teret a valós piac kialakulásához, szemben például a cseh és a szlovák piaccal, ahol érdemi verseny indult a lakossági gázfogyasztók kiszolgálásáért.
A BCG becslése szerint 2011-ig az ármoratórium hatásaként felgyülemlett iparági veszteség a korábbi árképzési metódusból ered?höz képest eléri az 50 milliárd forintot. A profitabilitás csökkenéseként a társaságok er?s költség-felülvizsgálatba kezdtek, ami a beruházásokat is érintette. A BCG várakozásai szerint ennek eredményeként jöv?re 10 milliárd forintnyi beruházás nem valósul meg majd Magyarországon.
Varga Ferdinán kitért arra is, hogy régiószerte láthatóan apad a stratégiai beruházok türelme, Csehországban és Szlovákiában is eszközértékesítések történtek, illetve vannak folyamatban, és hazánkban is vannak ilyen jelleg? tárgyalások. A BCG partnere kitért arra is, hogy a hazai energiaszektorban az elmúlt id?szakban kb. 2 milliárd euróra tehet? a t?kekivonás mértéke.
Farkas Zoltánné a Magyar Energia Hivatal f?osztályvezet?je el?adásában ismertette az elmúlt id?szakban végbement szabályozói változásokat. A hatósági szakember elmondta, hogy az ármoratórium bevezetése nélkül, a korábbi ármeghatározási metódusz szerint jelenleg 222 forint lenne egy köbméter földgáz ára egy átlagos lakossági fogyasztó számára, amivel a jelenlegi köbméterenkénti árszint 153 forint.
Franck Néel a GDF Suez általános vezérigazgatója, és Tajti Péter Földgázelosztói Együttm?ködés Fórum elnöke a szakterületüket érint? több tízmilliárdos veszteségekr?l számoltak be el?adásaikban, hangsúlyozva az árfolyamkockázatokat, a lecsökkentett megtérülési mutatót, és a mennyiség kockázatot is. Lakatos Balázs az E.ON Földgáz Storage kereskedelmi és általános ügyeinek vezet?je ezt azzal egészítette ki, hogy az ármoratórium hatásaként torzuló piaci folyamatok a tárolási üzletágban is milliárdos veszteségeket okoztak.
Forrás:porfolio.hu
