High-Tech metrológia a jöv? energiájáért

Tény, hogy az elektromos energiát el?állító PV rendszerek egyre növekv? szerephez jutnak a gazdaságban. Már ma is a jöv? energiafor-rásának tekintjük ?ket. A napenergia lehet? legnagyobb hasznosításához megfelel? elemek és megfelel? mér?-/ellen?rz? készülékekszükségesek.

A nagytudású készülékekre az üzemeltetés minden fázisában, s?t már a PV rendszer tervezés fázisban is szükség van a m?ködési paraméterek meghatározásához. A rendszer indításakor és az id?szaki mérések folyamán mérési jegyz?könyvet kell készíteni, amely tartalmazza a mért és a szabvány által megadott adatokat, és a PV rendszer megfelel? m?ködését bizonyíthatóan dokumentálni kell. A min?ségi m?ködés kiemelked? fontossággal bír a rendszer teljes élettartama alatt, hiszen a tulajdonos megbízható döntéshozatali adatokat kíván a hosszúidej? gazdaságos m?ködtetéshez.

 

 

A PROFITEST PV-t ezen követelmények szem el?tt tartásával tervezték.

Segítségével a mérések pontosan és hatékonyan végezhet?kel.

A készülék minimális munka mellett maximális pontosságot biztosít. Míg mások az adatok bevitelével töltik az idejüket, a PROFITEST PV-vel Ön már el is végezte a szükséges méréseket (…) A szabványoknak történ? megfelelést igazoló jegyz?könyv, amely igazolja, hogy a rendszer eleget tesz a követelményeknek, gazdaságosan és funkcionálisan megfelel?en m?ködik, a PV rendszer üzemeltet?je számára kiemelked? jelent?séggel bír. A PROFiTEST PV rendelkezik mindazokkal a funkciókkal, amely szükséges a vonatkozó direktívák szerint végzett mérések min?ség megbízható dokumentálásához.

Ellen?rzés az IEC / EN 62446 VDE 012623 el?írásai szerint történik.

 

GOSSEN METRAWATT

GMC-I Messtechnik GmbH

Südwestpark 15 – 90449 Nürnberg – Germany

Tel: +49 911 8602-111 – Fax: +49 911 8602-777

www.gossenmetrawatt.com,  info@gossenmetrawatt.com

 

2012.11.17. | forrás: gossenmetrawatt | Michael Debreczeni
 

High-Tech metrológia a jöv? energiájáért

Tény, hogy az elektromos energiát el?állító PV rendszerek egyre növekv? szerephez jutnak a gazdaságban. Már ma is a jöv? energiafor-rásának tekintjük ?ket. A napenergia lehet? legnagyobb hasznosításához megfelel? elemek és megfelel? mér?-/ellen?rz? készülékekszükségesek.

A nagytudású készülékekre az üzemeltetés minden fázisában, s?t már a PV rendszer tervezés fázisban is szükség van a m?ködési paraméterek meghatározásához. A rendszer indításakor és az id?szaki mérések folyamán mérési jegyz?könyvet kell készíteni, amely tartalmazza a mért és a szabvány által megadott adatokat, és a PV rendszer megfelel? m?ködését bizonyíthatóan dokumentálni kell. A min?ségi m?ködés kiemelked? fontossággal bír a rendszer teljes élettartama alatt, hiszen a tulajdonos megbízható döntéshozatali adatokat kíván a hosszúidej? gazdaságos m?ködtetéshez.

 

 

A PROFITEST PV-t ezen követelmények szem el?tt tartásával tervezték.

Segítségével a mérések pontosan és hatékonyan végezhet?kel.

A készülék minimális munka mellett maximális pontosságot biztosít. Míg mások az adatok bevitelével töltik az idejüket, a PROFITEST PV-vel Ön már el is végezte a szükséges méréseket (…) A szabványoknak történ? megfelelést igazoló jegyz?könyv, amely igazolja, hogy a rendszer eleget tesz a követelményeknek, gazdaságosan és funkcionálisan megfelel?en m?ködik, a PV rendszer üzemeltet?je számára kiemelked? jelent?séggel bír. A PROFiTEST PV rendelkezik mindazokkal a funkciókkal, amely szükséges a vonatkozó direktívák szerint végzett mérések min?ség megbízható dokumentálásához.

Ellen?rzés az IEC / EN 62446 VDE 012623 el?írásai szerint történik.

 

GOSSEN METRAWATT

GMC-I Messtechnik GmbH

Südwestpark 15 – 90449 Nürnberg – Germany

Tel: +49 911 8602-111 – Fax: +49 911 8602-777

www.gossenmetrawatt.com,  info@gossenmetrawatt.com

 

2012.11.17. | forrás: gossenmetrawatt | Michael Debreczeni
 

High-Tech metrológia a jöv? energiájáért

Tény, hogy az elektromos energiát el?állító PV rendszerek egyre növekv? szerephez jutnak a gazdaságban. Már ma is a jöv? energiaforrásának tekintjük ?ket. A napenergia lehet? legnagyobb hasznosításához megfelel? elemek és megfelel? mér?-/ellen?rz? készülékek szükségesek.

A nagytudású készülékekre az üzemeltetés minden fázisában, s?t már a PV rendszer tervezés fázisban is szükség van a m?ködési paraméterek meghatározásához. A rendszer indításakor és az id?szaki mérések folyamán mérési jegyz?könyvet kell készíteni, amely tartalmazza a mért és a szabvány által megadott adatokat, és a PV rendszer megfelel? m?ködését bizonyíthatóan dokumentálni kell. A min?ségi m?ködés kiemelked? fontossággal bír a rendszer teljes élettartama alatt, hiszen a tulajdonos megbízható döntéshozatali adatokat kíván a hosszú idej? gazdaságos m?ködtetéshez.

A PROFITEST PV-t ezen követelmények szem el?tt tartásával tervezték.

Segítségével a mérések pontosan és hatékonyan végezhet?kel.

A készülék minimális munka mellett maximális pontosságot biztosít. Míg mások az adatok bevitelével töltik az idejüket, a PROFITEST PV-vel Ön már el is végezte a szükséges méréseket (…) A szabványoknak történ? megfelelést igazoló jegyz?könyv, amely igazolja, hogy a rendszer eleget tesz a követelményeknek, gazdaságosan és funkcionálisan megfelel?en m?ködik, a PV rendszer üzemeltet?je számára kiemelked? jelent?séggel bír. A PROFiTEST PV rendelkezik mindazokkal a funkciókkal, amely szükséges a vonatkozó direktívák szerint végzett mérések min?ség megbízható dokumentálásához.

Ellen?rzés az IEC / EN 62446 VDE 012623 el?írásai szerint történik.

GOSSEN METRAWATT

GMC-I Messtechnik GmbH

Südwestpark 15 – 90449 Nürnberg – Germany

Tel: +49 911 8602-111 – Fax: +49 911 8602-777

www.gossenmetrawatt.com,  info@gossenmetrawatt.com

Direktlink:

http://www.gossenmetrawatt.com/gmc/deutsch/produkte/profitestpv.htm

2012.11.17. | forrás: gossenmetrawatt | Michael Debreczeni

 

High-Tech metrológia a jöv? energiájáért

Tény, hogy az elektromos energiát el?állító PV rendszerek egyre növekv? szerephez jutnak a gazdaságban. Már ma is a jöv? energiafor-rásának tekintjük ?ket. A napenergia lehet? legnagyobb hasznosításához megfelel? elemek és megfelel? mér?-/ellen?rz? készülékekszükségesek.

A nagytudású készülékekre az üzemeltetés minden fázisában, s?t már a PV rendszer tervezés fázisban is szükség van a m?ködési paraméterek meghatározásához. A rendszer indításakor és az id?szaki mérések folyamán mérési jegyz?könyvet kell készíteni, amely tartalmazza a mért és a szabvány által megadott adatokat, és a PV rendszer megfelel? m?ködését bizonyíthatóan dokumentálni kell. A min?ségi m?ködés kiemelked? fontossággal bír a rendszer teljes élettartama alatt, hiszen a tulajdonos megbízható döntéshozatali adatokat kíván a hosszúidej? gazdaságos m?ködtetéshez.

 

 

A PROFITEST PV-t ezen követelmények szem el?tt tartásával tervezték.

Segítségével a mérések pontosan és hatékonyan végezhet?kel.

A készülék minimális munka mellett maximális pontosságot biztosít. Míg mások az adatok bevitelével töltik az idejüket, a PROFITEST PV-vel Ön már el is végezte a szükséges méréseket (…) A szabványoknak történ? megfelelést igazoló jegyz?könyv, amely igazolja, hogy a rendszer eleget tesz a követelményeknek, gazdaságosan és funkcionálisan megfelel?en m?ködik, a PV rendszer üzemeltet?je számára kiemelked? jelent?séggel bír. A PROFiTEST PV rendelkezik mindazokkal a funkciókkal, amely szükséges a vonatkozó direktívák szerint végzett mérések min?ség megbízható dokumentálásához.

Ellen?rzés az IEC / EN 62446 VDE 012623 el?írásai szerint történik.

 

GOSSEN METRAWATT

GMC-I Messtechnik GmbH

Südwestpark 15 – 90449 Nürnberg – Germany

Tel: +49 911 8602-111 – Fax: +49 911 8602-777

www.gossenmetrawatt.com,  info@gossenmetrawatt.com

 

2012.11.17. | forrás: gossenmetrawatt | Michael Debreczeni
 Frankfut am Main: Az energiaóriás E.on sokkolja részvényeseit. A 2013-ra kit?zött nyereségcél már nem elérhet?, magyarázta a konszern. Id?szakonként a részvének árfolyama több mint 10 százalékot is leestek.

 A konszern meglepetésszer?en megváltoztatta a 2013-as prognózisát hétf?n este. A 2013-as fenntarthatóan kit?zött 3,2 és 3,7 milliárd Euró közötti nyereségcél a súlyos gazdasági bizonytalanságok és az energia szektor szerkezeti változásai miatt nem lesznek elérhet?ek. Ez évre azonban igazoltak a konszern célja.

Meglepöen érkezett a nyereségfigyelmeztetés, amikor ez év augusztusában még azt a benyomást keltette az E.on, hogy az energiafordulat után ismét felfelé halad minden. Johannes Teyssen a konszern igazgatója akkor ezt mondta: „A völgymenet határát átléptük.”

Most azonban nyilvánvalóan továbbra is lefelé irányul a menet. Gondokat okoznak mindenekel?tt az egyre rosszabb piaci körülmények. Az értékesített villamosenergia mennyisége egy százalékban csökkent szeptember végéig, amíg az év közepéig még stabil volt az értékesítés. A gáz értékesítésénél is érezhet?en visszaesett az eladott mennyiség. A július végéig tapasztalható 11 százalékos plusz után kilenc hónapra rá már ez már csak öt százalékos nagyságú volt.

Nyilvánvalóan nem vár gyors javulást a konszern. Ezért átvizsgálja az eddigi 2015-ös tervezetet is.

2012.11.17. | forrás: stk/dapd/Reuters | Michael Debreczeni
Fahnen mit dem Logo des Energieversorgers E.on wehen am Montag (01.08.2011) in Essen (Nordrhein-Westfalen) vor der Zentrale der E.on- Ruhrgas im Wind. Der Duesseldorfer Energieriese E.on will nach einem Bericht des Nachrichtenmagazins „Der Spiegel” drei Standorte schliessen. Nach einem aktuellen Vorstandsbeschluss sollen neben der E.on-Energie-Sparte in Muenchen und der E.on-Kraftwerkstochter in Hannover auch das ehemalige Aushaengeschild des Konzerns, die in Essen ansaessige Gashandelstochter E.on Ruhrgas, aufgeloest werden, meldete das Magazin. (zu dapd-Text)
Foto: Roberto Pfeil/dapd
 Frankfut am Main: Az energiaóriás E.on sokkolja részvényeseit. A 2013-ra kit?zött nyereségcél már nem elérhet?, magyarázta a konszern. Id?szakonként a részvének árfolyama több mint 10 százalékot is leestek.

 A konszern meglepetésszer?en megváltoztatta a 2013-as prognózisát hétf?n este. A 2013-as fenntarthatóan kit?zött 3, 2 és 3,7 milliárd Euró közötti nyereségcél a súlyos gazdasági bizonytalanságok és az energia szektor szerkezeti változásai miatt nem lesznek elérhet?ek. Ez évre azonban igazoltak a konszern célja.

Meglepen érkezett a nyereségfigyelmeztetés. Amikor ez év augusztusában még azt a benyomást keltette az E.on, hogy az energiafordulat után ismét felfelé halad minden. Johannes Teyssen a konszern igazgatója akkor ezt mondta: „A völgymenet határátt átléptük.”

Most azonban nyilvánvalóan továbbra is lefelé irányul a menet. Gondokat okoznak mindenekel?tt az egyre rosszabb piaci körülmények. Az értékesített villamosenergia mennyisége egy százalékban csökkent szeptember végéig, amíg az év közepéig még stabil volt az értékesítés. A gáz értékesítésénél is érezhet?en visszaesett az értékesített mennyiség. A július végéig érezhet? 11 százalékos plusz után kilenc hónapra rá már ez már csak öt százalékos nagyságú volt.

Nyilvánvalóan nem vár gyors javulást a konszern. Ezért átvizsgálja az eddigi 2015-ös tervezetet is.

2012.11.17. | forrás: stk/dapd/Reuters | Michael Debreczeni
 Frankfut am Main: Az energiaóriás E.on sokkolja részvényeseit. A 2013-ra kit?zött nyereségcél már nem elérhet?, magyarázta a konszern. Id?szakonként a részvének árfolyama több mint 10 százalékot is leestek.

 A konszern meglepetésszer?en megváltoztatta a 2013-as prognózisát hétf?n este. A 2013-as fenntarthatóan kit?zött 3, 2 és 3,7 milliárd Euró közötti nyereségcél a súlyos gazdasági bizonytalanságok és az energia szektor szerkezeti változásai miatt nem lesznek elérhet?ek. Ez évre azonban igazoltak a konszern célja.

Meglepen érkezett a nyereségfigyelmeztetés. Amikor ez év augusztusában még azt a benyomást keltette az E.on, hogy az energiafordulat után ismét felfelé halad minden. Johannes Teyssen a konszern igazgatója akkor ezt mondta: „A völgymenet határátt átléptük.”

Most azonban nyilvánvalóan továbbra is lefelé irányul a menet. Gondokat okoznak mindenekel?tt az egyre rosszabb piaci körülmények. Az értékesített villamosenergia mennyisége egy százalékban csökkent szeptember végéig, amíg az év közepéig még stabil volt az értékesítés. A gáz értékesítésénél is érezhet?en visszaesett az értékesített mennyiség. A július végéig érezhet? 11 százalékos plusz után kilenc hónapra rá már ez már csak öt százalékos nagyságú volt.

Nyilvánvalóan nem vár gyors javulást a konszern. Ezért átvizsgálja az eddigi 2015-ös tervezetet is.

2012.11.17. | forrás: stk/dapd/Reuters | Michael Debreczeni
 Frankfut am Main: Az energiaóriás E.on sokkolja részvényeseit. A 2013-ra kit?zött nyereségcél már nem elérhet?,
magyarázta a konszern. Id?szakonként a részvének árfolyama több mint 10 százalékot is leestek.

 A konszern meglepetésszer?en megváltoztatta a 2013-as prognózisát hétf?n este. A 2013-as fenntarthatóan kit?zött 3, 2 és 3, 7 milliárd Euró közötti nyereségcél a súlyos gazdasági bizonytalanságok és az energia szektor szerkezeti változásai miatt nem lesznek elérhet?ek. Ez évre azonban igazoltak a konszern célja.

Meglepen érkezett a nyereségfigyelmeztetés. Amikor ez év augusztusában még azt a benyomást keltette az E.on, hogy az energiafordulat után ismét felfelé halad minden. Johannes Teyssen a konszern igazgatója akkor ezt mondta: „A völgymenet határátt átléptük.”

Most azonban nyilvánvalóan továbbra is lefelé irányul a menet. Gondokat okoznak mindenekel?tt az egyre rosszabb piaci körülmények. Az értékesített villamosenergia mennyisége egy százalékban csökkent szeptember végéig, amíg az év közepéig még stabil volt az értékesítés. A gáz értékesítésénél is érezhet?en visszaesett az értékesített mennyiség. A július végéig érezhet? 11 százalékos plusz után kilenc hónapra rá már ez már csak öt százalékos nagyságú volt.

Nyilvánvalóan nem vár gyors javulást a konszern. Ezért átvizsgálja az eddigi 2015-ös tervezetet is.

2012.11.17. | forrás: stk/dapd/Reuters | Michael Debreczeni
 A TÜV Rheinland (Köln) elindítja az új min?ségi offenzíváját a szolár szektor számára Németországban: egy részletes kritériumkatalógus alapján minden napelemes rendszereket szerel? vállalkozás semlegesen átvizsgáltathatja és certifikálhatja magát. Az els? ilyen vállalkozások már certifikálva lettek, jelenti az intézmény.

A cél az, hogy ezzel hosszútára és egész területet lefed?en biztosítsák a Németországban üzemeltetett napelemes rendszerek min?ségét és biztonságát.

 

Új  vizsgálati jelzés: „Fotovoltaik rendszereket szerel? certifikált szakvállalkozás”

„Átlátható tájékoztatási lehet?séget akarunk teremteni minden fogyasztónak és befektet?nek a piacon arról, hogy melyik szerel? vállalkozás milyen tapasztalattal, ismeretekkel és kompetenciával rendelkezik a napelemes rendszerek telepítésében. Függetlenül és részletesen vizsgálunk: a tanácsadástól kezdve az ajánlaton keresztül magát a szerelést és az átvételt egészen a rendszer üzembe helyezéséig”, mondja Willi Vaaßen a TÜV Rheinland szolárenergia osztályvezet?je. A vállalkozásokat fel lehet ismerni a TÜV Rheinland „Fotovoltaik rendszereket szerel? certifikált szakvállalkozás” jelzése által.

 

Az így certifikált vállalkozásoknak minden évben egyszer auditálniuk kell magukat

A napelemes modulok gyártói 20 vagy több éves garanciát ígérnek. De ez egyedül még egyáltalán nem garantálja a rendszer zavarmentes üzemét: „Mindkett? mérvadó az egész rendszer biztonságos üzeméhez és hozamához: a modulok és a komponensek min?sége valamint a szerelés min?sége”, modja Vaaßen.

Az éves auditálás fontos, ha a TÜV jelzését továbbra is hordani kívánják. Ez biztosítja azt, hogy megfelel?en alkalmazzák ezek a vállalkozások az állandó újabb és újabb technikai fejlesztéseket és követelményeket valamint az aktuális jogszabályok rendelkezéseit.

 

Kiesési rizikók: a komponensek és a szerelés hibás min?sége

A TÜV szakemberek tapasztalatai szerint gyakori hiányosság a napelemes rendszerek szakszer? kivitelezése, rendszeres karbantartása és hatékony felügyelete. A kiesési rizikók közé tartoznak például a silány min?ség? modulok, kábelek, kapcsoló dobozok vagy dugaszok és a nem megfelel? tartókonstrukciók illetve köt?elemek alkalmazása.

Gyakran hibáztatják a szakemberek még a rosszul lefektetett kábeleket, amelyek az id?járások viszontagságai vagy az éles sarkok miatt megsérülnek, olcsó vagy nem szakszer? rögzítéseket és szigeteléseket, elkerülhet? kondenzvíz képz?déseket és korróziókat. Ide tartoznak még a tervezési hibák is mint pl. a statika téves számításai, amelyek fölösleges vihar- és hókárokhoz vezetnek.

A laikusok számára ezek legtöbbször nem felismerhet?ek. A következmény: rendszerkiesések, reklamációk, termelési hozamkiesések vagy ilyen esetekben a kivitelez? vállalkozással való pereskedések.

 

Az egyik legnagyobb technikai rizikó a t?zveszély

Az áramtermelésben a legnagyobb technikai rizikót a t?zveszély jelenti: nagyon kis mértékben okoznak ugyan t?zesetet a napelemes rendszerek, de a károk ilyenkor igen magasak. A TÜV Rheinland és a Fraunhofer ISE több további partnerrel együttesen egy 2014-ig tartó projektet indítottak el a napelemes rendszerek megel?z? t?zvédelmével kapcsolatban. Az eddigi felismerések után abból indulnak ki a szakemberek, hogy országszerte kb. 56 esetben egy napelemes rendszer volt a t?z okozója.

 

Széleskör? kritériumkatalógus a szerel? vállalkozásoknak

A napelemes rendszereket szerel? vállalkozások ellen?rzésének feltételeihez tartoznak az általános vev?szolgálat (az after sales is), az ajánlatok min?sége valamint az alkalmazott anyagok beszerelhet?sége. Ellen?rizve van továbbá az is, hogy a szabványoknak és a törvényeknek megfelel?en dolgoznak-e a vállalatok, korrektek-e a rendszerdokumentációk és garantáltak-e a rendszerfelügyeletek. Mindezeken felül olyan komponenseket és anyagokat szabad csak alkalmazni, amelyekre megvannak a szükséges tanúsítványok és az ellen?rzési elismervények.

 

Az audit szerves tartalma a szerelés min?sége. A személyzetnek meg kell lenni az általános ismereteken kívül a hálózatra kapcsolt napelemes rendszerek szerelésének kiegészít? min?sítésének is. És ezt például a továbbképzéseken való sikeres részvételi igazolásokkal kell bizonyítaniuk.

A szerel? vállalkozás ajánlatában benne kell lenni többek között a rendszerdokumentációnak (A hálózatra kapcsolt napelemes rendszerek felé támasztott minimális elvárások, (DIN EN 62446 VDE 0126-23, 2010-07, http://www.vde-verlag.de/normen/0126032/din-en-62446-vde-0126-23-2010-07.html), a hálózatra kapcsolás igénybejelentésének valamint az üzembehelyezés jegyz?könyvének. Az üzembehelyezés el?tti átellen?rzést és az üzembehelyezést pontosan le kell írásban dokumentálni. Ehhez jönnek még az üzemeltet? biztonságtechnikai kioktatása valamint a biztonságos és megbízható üzemelés lényeges információi mint pl. a szervizelés valamint a rendszer felügyeletének az ajánlata, a károk elleni biztosítások és a hozamgaranciák. A gazdaságossági számítások és a hozamprognózis csatolását is ide kell sorolni.

 

A szerel? vállalkozások certifikálása a szolár szektor széleskör? min?ségbiztosításának része. Ide tartoznak már a napelemes modulok, az elektromos komponensek valamint a szerelési rendszerek, a modulok gyártásának a felügyelete, a napelemes er?m?vek építésének a követése és a vállalkozások szakembereinek min?sítése a TÜV vizsgálata és tanúsítása által.

 

Lásd még:

• MSZ EN 62446:2010 Hálózatra kapcsolt fotovillamos rendszerek

• IEC 62446:2009, rendszerdokumentáció, üzembe helyezési vizsgálatok és az ellen?rzés minimális követelményei
• A fotovoltaikus energia ismertetése és alkalmazása kompetens partnerrel, Greentechnic Hungary Kft., ISBN 978-963-08-4550-2
• Napelemes rendszerek – technikai kézikönyv, Greentechnic Hungary Kft., ISBN 978-963-08-5176-3
• Napelemes rendszerek tervezése, telepítése és karbantartása a t?zvédelmi szabályoknak megfelel?en, Greentechnic Hungary Kft., ISBN 978-963-89687-0-8

 

2012.11.17. | forrás: TÜV Rheinland | Michael Debreczeni

 
 Frankfut am Main: Az energiaóriás E.on sokkolja részvényeseit. A 2013-ra kit?zött nyereségcél már nem elérhet?, magyarázta a konszern. Id?szakonként a részvének árfolyama több mint 10 százalékot is leestek.

 A konszern meglepetésszer?en megváltoztatta a 2013-as prognózisát hétf?n este. A 2013-as fenntarthatóan kit?zött 3,2 és 3,7 milliárd Euró közötti nyereségcél a súlyos gazdasági bizonytalanságok és az energia szektor szerkezeti változásai miatt nem lesznek elérhet?ek. Ez évre azonban igazoltak a konszern célja.

Meglepöen érkezett a nyereségfigyelmeztetés. Amikor ez év augusztusában még azt a benyomást keltette az E.on, hogy az energiafordulat után ismét felfelé halad minden. Johannes Teyssen a konszern igazgatója akkor ezt mondta: „A völgymenet határátt átléptük.”

Most azonban nyilvánvalóan továbbra is lefelé irányul a menet. Gondokat okoznak mindenekel?tt az egyre rosszabb piaci körülmények. Az értékesített villamosenergia mennyisége egy százalékban csökkent szeptember végéig, amíg az év közepéig még stabil volt az értékesítés. A gáz értékesítésénél is érezhet?en visszaesett az értékesített mennyiség. A július végéig érezhet? 11 százalékos plusz után kilenc hónapra rá már ez már csak öt százalékos nagyságú volt.

Nyilvánvalóan nem vár gyors javulást a konszern. Ezért átvizsgálja az eddigi 2015-ös tervezetet is.

2012.11.17. | forrás: stk/dapd/Reuters | Michael Debreczeni
 Frankfut am Main: Az energiaóriás E.on sokkolja részvényeseit. A 2013-ra kit?zött nyereségcél már nem elérhet?, magyarázta a konszern. Id?szakonként a részvének árfolyama több mint 10 százalékot is leestek.

 A konszern meglepetésszer?en megváltoztatta a 2013-as prognózisát hétf?n este. A 2013-as fenntarthatóan kit?zött 3, 2 és 3, 7 milliárd Euró közötti nyereségcél a súlyos gazdasági bizonytalanságok és az energia szektor szerkezeti változásai miatt nem lesznek elérhet?ek. Ez évre azonban igazoltak a konszern célja.

Meglepöen érkezett a nyereségfigyelmeztetés, amikor ez év augusztusában még azt a benyomást keltette az E.on, hogy az energiafordulat után ismét felfelé halad minden. Johannes Teyssen a konszern igazgatója akkor ezt mondta: „A völgymenet határát átléptük.”

Most azonban nyilvánvalóan továbbra is lefelé irányul a menet. Gondokat okoznak mindenekel?tt az egyre rosszabb piaci körülmények. Az értékesített villamosenergia mennyisége egy százalékban csökkent szeptember végéig, amíg az év közepéig még stabil volt az értékesítés. A gáz értékesítésénél is érezhet?en visszaesett az eladott mennyiség. A július végéig érezhet? 11 százalékos plusz után kilenc hónapra rá már ez már csak öt százalékos nagyságú volt.

Nyilvánvalóan nem vár gyors javulást a konszern. Ezért átvizsgálja az eddigi 2015-ös tervezetet is.

2012.11.17. | forrás: stk/dapd/Reuters | Michael Debreczeni
 Frankfut am Main: Az energiaóriás E.on sokkolja részvényeseit. A 2013-ra kit?zött nyereségcél már nem elérhet?, magyarázta a konszern. Id?szakonként a részvének árfolyama több mint 10 százalékot is leestek.

 A konszern meglepetésszer?en megváltoztatta a 2013-as prognózisát hétf?n este. A 2013-as fenntarthatóan kit?zött 3,2 és 3,7 milliárd Euró közötti nyereségcél a súlyos gazdasági bizonytalanságok és az energia szektor szerkezeti változásai miatt nem lesznek elérhet?ek. Ez évre azonban igazoltak a konszern célja.

Meglepöen érkezett a nyereségfigyelmeztetés. Amikor ez év augusztusában még azt a benyomást keltette az E.on, hogy az energiafordulat után ismét felfelé halad minden. Johannes Teyssen a konszern igazgatója akkor ezt mondta: „A völgymenet határátt átléptük.”

Most azonban nyilvánvalóan továbbra is lefelé irányul a menet. Gondokat okoznak mindenekel?tt az egyre rosszabb piaci körülmények. Az értékesített villamosenergia mennyisége egy százalékban csökkent szeptember végéig, amíg az év közepéig még stabil volt az értékesítés. A gáz értékesítésénél is érezhet?en visszaesett az értékesített mennyiség. A július végéig érezhet? 11 százalékos plusz után kilenc hónapra rá már ez már csak öt százalékos nagyságú volt.

Nyilvánvalóan nem vár gyors javulást a konszern. Ezért átvizsgálja az eddigi 2015-ös tervezetet is.

2012.11.17. | forrás: stk/dapd/Reuters | Michael Debreczeni
 A TÜV Rheinland (Köln) elindítja az új min?ségi offenzíváját a szolár szektor számára Németországban: egy részletes kritériumkatalógus alapján minden napelemes rendszereket szerel? vállalkozás semlegesen átvizsgáltathatja és certifikálhatja magát. Az els? ilyen vállalkozások már certifikálva lettek, jelenti az intézmény.

A cél az, hogy ezzel hosszútávra és egész területet lefed?en biztosítsák a Németországban üzemeltetett napelemes rendszerek min?ségét és biztonságát.

 

Új  vizsgálati jelzés: „Fotovoltaik rendszereket szerel? certifikált szakvállalkozás”

„Átlátható tájékoztatási lehet?séget akarunk teremteni minden fogyasztónak és befektet?nek a piacon arról, hogy melyik szerel? vállalkozás milyen tapasztalattal, ismeretekkel és kompetenciával rendelkezik a napelemes rendszerek telepítésében. Függetlenül és részletesen vizsgálunk: a tanácsadástól kezdve az ajánlaton keresztül magát a szerelést és az átvételt egészen a rendszer üzembe helyezéséig”, mondja Willi Vaaßen a TÜV Rheinland szolárenergia osztályvezet?je. A vállalkozásokat fel lehet ismerni a TÜV Rheinland „Fotovoltaik rendszereket szerel? certifikált szakvállalkozás” jelzése által.

 

Az így certifikált vállalkozásoknak minden évben egyszer auditálniuk kell magukat

A napelemes modulok gyártói 20 vagy több éves garanciát ígérnek. De ez egyedül még egyáltalán nem garantálja a rendszer zavarmentes üzemét: „Mindkett? mérvadó az egész rendszer biztonságos üzeméhez és hozamához: a modulok és a komponensek min?sége valamint a szerelés min?sége”, modja Vaaßen.

Az éves auditálás fontos, ha a TÜV jelzését továbbra is hordani kívánják. Ez biztosítja azt, hogy megfelel?en alkalmazzák ezek a vállalkozások az állandó újabb és újabb technikai fejlesztéseket és követelményeket valamint az aktuális jogszabályok rendelkezéseit.

 

Kiesési rizikók: a komponensek és a szerelés hibás min?sége

A TÜV szakemberek tapasztalatai szerint gyakori hiányosság a napelemes rendszerek szakszer? kivitelezése, rendszeres karbantartása és hatékony felügyelete. A kiesési rizikók közé tartoznak például a silány min?ség? modulok, kábelek, kapcsoló dobozok vagy dugaszok és a nem megfelel? tartókonstrukciók illetve köt?elemek alkalmazása.

Gyakran hibáztatják a szakemberek még a rosszul lefektetett kábeleket, amelyek az id?járások viszontagságai vagy az éles sarkok miatt megsérülnek, olcsó vagy nem szakszer? rögzítéseket és szigeteléseket, elkerülhet? kondenzvíz képz?déseket és korróziókat. Ide tartoznak még a tervezési hibák is mint pl. a statika téves számításai, amelyek fölösleges vihar- és hókárokhoz vezetnek.

A laikusok számára ezek legtöbbször nem felismerhet?ek. A következmény: rendszerkiesések, reklamációk, termelési hozamkiesések vagy ilyen esetekben a kivitelez? vállalkozással való pereskedések.

 

Az egyik legnagyobb technikai rizikó a t?zveszély

Az áramtermelésben a legnagyobb technikai rizikót a t?zveszély jelenti: nagyon kis mértékben okoznak ugyan t?zesetet a napelemes rendszerek, de a károk ilyenkor igen magasak. A TÜV Rheinland és a Fraunhofer ISE több további partnerrel együttesen egy 2014-ig tartó projektet indítottak el a napelemes rendszerek megel?z? t?zvédelmével kapcsolatban. Az eddigi felismerések után abból indulnak ki a szakemberek, hogy országszerte kb. 56 esetben egy napelemes rendszer volt a t?z okozója.

 

Széleskör? kritériumkatalógus a szerel? vállalkozásoknak

A napelemes rendszereket szerel? vállalkozások ellen?rzésének feltételeihez tartoznak az általános vev?szolgálat (az after sales is), az ajánlatok min?sége valamint az alkalmazott anyagok beszerelhet?sége. Ellen?rizve van továbbá az is, hogy a szabványoknak és a törvényeknek megfelel?en dolgoznak-e a vállalatok, korrektek-e a rendszerdokumentációk és garantáltak-e a rendszerfelügyeletek. Mindezeken felül olyan komponenseket és anyagokat szabad csak alkalmazni, amelyekre megvannak a szükséges tanúsítványok és az ellen?rzési elismervények.

 

Az audit szerves tartalma a szerelés min?sége. A személyzetnek meg kell lenni az általános ismereteken kívül a hálózatra kapcsolt napelemes rendszerek szerelésének kiegészít? min?sítésének is. És ezt például a továbbképzéseken való sikeres részvételi igazolásokkal kell bizonyítaniuk.

A szerel? vállalkozás ajánlatában benne kell lenni többek között a rendszerdokumentációnak (A hálózatra kapcsolt napelemes rendszerek felé támasztott minimális elvárások, (DIN EN 62446 VDE 0126-23, 2010-07, http://www.vde-verlag.de/normen/0126032/din-en-62446-vde-0126-23-2010-07.html), a hálózatra kapcsolás igénybejelentésének valamint az üzembehelyezés jegyz?könyvének. Az üzembehelyezés el?tti átellen?rzést és az üzembehelyezést pontosan le kell írásban dokumentálni. Ehhez jönnek még az üzemeltet? biztonságtechnikai kioktatása valamint a biztonságos és megbízható üzemelés lényeges információi mint pl. a szervizelés valamint a rendszer felügyeletének az ajánlata, a károk elleni biztosítások és a hozamgaranciák. A gazdaságossági számítások és a hozamprognózis csatolását is ide kell sorolni.

 

A szerel? vállalkozások certifikálása a szolár szektor széleskör? min?ségbiztosításának része. Ide tartoznak már a napelemes modulok, az elektromos komponensek valamint a szerelési rendszerek, a modulok gyártásának a felügyelete, a napelemes er?m?vek építésének a követése és a vállalkozások szakembereinek min?sítése a TÜV vizsgálata és tanúsítása által.

 

Lásd még:

• MSZ EN 62446:2010 Hálózatra kapcsolt fotovillamos rendszerek

• IEC 62446:2009, rendszerdokumentáció, üzembe helyezési vizsgálatok és az ellen?rzés minimális követelményei
• A fotovoltaikus energia ismertetése és alkalmazása kompetens partnerrel, Greentechnic Hungary Kft., ISBN 978-963-08-4550-2
• Napelemes rendszerek – technikai kézikönyv, Greentechnic Hungary Kft., ISBN 978-963-08-5176-3
• Napelemes rendszerek tervezése, telepítése és karbantartása a t?zvédelmi szabályoknak megfelel?en, Greentechnic Hungary Kft., ISBN 978-963-89687-0-8

 

2012.11.17. | forrás: TÜV Rheinland | Michael Debreczeni

 

Kovács Andrea, az MTI tudósítója jelenti:
Kijev, 2012. november 17., szombat (MTI) – A jöv? évt?l Magyarországon keresztül importál földgázt Ukrajna a német RWE vállalattól – közölte Jurij Bojko ukrán energetikai miniszter az Inter nev? ukrán televíziónak nyilatkozva.

    A miniszter emlékeztetett arra, hogy Ukrajna igyekszik új lehet?ségeket találni a számára szükséges földgázmennyiség beszerzésére a drága orosz gáz helyett. Az RWE vállalattal kötött megállapodás alapján a német cég 5 milliárd köbméter földgázt szállít Ukrajnának november elejét?l. Az idén Lengyelországon keresztül – a szerz?dés értelmében körülbelül napi 1 millió köbmétert – szállít, január 1-jét?l pedig Magyarország területén át kapja meg Kijev a német gázt.
Bojko szavai szerint 40-70 dollárral kevesebbért vásárolja Kijev a földgázt az RWE-t?l, mint az orosz Gazprom állami cégt?l. Ukrajna valójában orosz gázt vásárol a német cégt?l, de azért olcsóbban, mert Németországnak jelent?s kedvezményt ad Moszkva az árból. Az ukrán energetikai minisztériumból származó korábbi értesülés szerint Ukrajna ezer köbméterenként körülbelül 360 dollárt fizet jelenleg a Lengyelországon keresztül érkez? német szállítmányért.
Az ukrán sajtóban megjelent adatok szerint 2012 els? negyedében Ukrajna 416 dollárt fizetett a Gazpromnak ezer köbméterenként a földgázért. Ez az ár a második negyedévben már 425 dollár, a harmadikban 426 dollár volt, a negyedik negyedévben pedig 432 dollárt kell fizetnie Kijevnek.
A Naftogaz ukrán állami gázvállalat csak októberben 1 milliárd 43 millió dollárt fizetett a Gazpromnak a földgázért.
Ukrajna idén összesen csak 27 milliárd köbméter gázt tervez vásárolni Oroszországtól. A Gazpromnál szerz?désszegéssel vádolják Ukrajnát, amiért más forrásból pótolja azt a részt, amivel kevesebbet vásárol Oroszországtól, és azzal fenyeget?znek, hogy peres úton szereznek érvényt igazuknak. Arra hivatkoznak, hogy az érvényben lév? megállapodás szerint legalább évi 32 milliárd köbméter gázt kell megvásárolnia Oroszországtól Ukrajnának.
Bojko erre válaszul az Inter televízióban kijelentette, hogy Kijev készen áll a perre Moszkvával. Hozzátette, hogy egy sor európai vállalatnak sikerült már peres úton elérnie, hogy a Gazprom csökkentse a földgáz árát.

Kovács Andrea, az MTI tudósítója jelenti:
Kijev, 2012. november 17., szombat (MTI) – A jöv? évt?l Magyarországon keresztül importál földgázt Ukrajna a német RWE vállalattól – közölte Jurij Bojko ukrán energetikai miniszter az Inter nev? ukrán televíziónak nyilatkozva.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy Ukrajna igyekszik új lehet?ségeket találni a számára szükséges földgázmennyiség beszerzésére a drága orosz gáz helyett. Az RWE vállalattal kötött megállapodás alapján a német cég 5 milliárd köbméter földgázt szállít Ukrajnának november elejét?l. Az idén Lengyelországon keresztül – a szerz?dés értelmében körülbelül napi 1 millió köbmétert – szállít, január 1-jét?l pedig Magyarország területén át kapja meg Kijev a német gázt.
Bojko szavai szerint 40-70 dollárral kevesebbért vásárolja Kijev a földgázt az RWE-t?l, mint az orosz Gazprom állami cégt?l. Ukrajna valójában orosz gázt vásárol a német cégt?l, de azért olcsóbban, mert Németországnak jelent?s kedvezményt ad Moszkva az árból. Az ukrán energetikai minisztériumból származó korábbi értesülés szerint Ukrajna ezer köbméterenként körülbelül 360 dollárt fizet jelenleg a Lengyelországon keresztül érkez? német szállítmányért.
Az ukrán sajtóban megjelent adatok szerint 2012 els? negyedében Ukrajna 416 dollárt fizetett a Gazpromnak ezer köbméterenként a földgázért. Ez az ár a második negyedévben már 425 dollár, a harmadikban 426 dollár volt, a negyedik negyedévben pedig 432 dollárt kell fizetnie Kijevnek.
A Naftogaz ukrán állami gázvállalat csak októberben 1 milliárd 43 millió dollárt fizetett a Gazpromnak a földgázért.
Ukrajna idén összesen csak 27 milliárd köbméter gázt tervez vásárolni Oroszországtól. A Gazpromnál szerz?désszegéssel vádolják Ukrajnát, amiért más forrásból pótolja azt a részt, amivel kevesebbet vásárol Oroszországtól, és azzal fenyeget?znek, hogy peres úton szereznek érvényt igazuknak. Arra hivatkoznak, hogy az érvényben lév? megállapodás szerint legalább évi 32 milliárd köbméter gázt kell megvásárolnia Oroszországtól Ukrajnának.
Bojko erre válaszul az Inter televízióban kijelentette, hogy Kijev készen áll a perre Moszkvával. Hozzátette, hogy egy sor európai vállalatnak sikerült már peres úton elérnie, hogy a Gazprom csökkentse a földgáz árát.

Kovács Andrea, az MTI tudósítója jelenti:
Kijev,
2012. november 17., szombat (MTI) – A jöv? évt?l Magyarországon keresztül importál földgázt Ukrajna a német RWE vállalattól – közölte Jurij Bojko ukrán energetikai miniszter az Inter nev? ukrán televíziónak nyilatkozva.

    A miniszter emlékeztetett arra, hogy Ukrajna igyekszik új lehet?ségeket találni a számára szükséges földgázmennyiség beszerzésére a drága orosz gáz helyett. Az RWE vállalattal kötött megállapodás alapján a német cég 5 milliárd köbméter földgázt szállít Ukrajnának november elejét?l. Az idén Lengyelországon keresztül – a szerz?dés értelmében körülbelül napi 1 millió köbmétert – szállít, január 1-jét?l pedig Magyarország területén át kapja meg Kijev a német gázt.
Bojko szavai szerint 40-70 dollárral kevesebbért vásárolja Kijev a földgázt az RWE-t?l, mint az orosz Gazprom állami cégt?l. Ukrajna valójában orosz gázt vásárol a német cégt?l, de azért olcsóbban, mert Németországnak jelent?s kedvezményt ad Moszkva az árból. Az ukrán energetikai minisztériumból származó korábbi értesülés szerint Ukrajna ezer köbméterenként körülbelül 360 dollárt fizet jelenleg a Lengyelországon keresztül érkez? német szállítmányért.
Az ukrán sajtóban megjelent adatok szerint 2012 els? negyedében Ukrajna 416 dollárt fizetett a Gazpromnak ezer köbméterenként a földgázért. Ez az ár a második negyedévben már 425 dollár, a harmadikban 426 dollár volt, a negyedik negyedévben pedig 432 dollárt kell fizetnie Kijevnek.
A Naftogaz ukrán állami gázvállalat csak októberben 1 milliárd 43 millió dollárt fizetett a Gazpromnak a földgázért.
Ukrajna idén összesen csak 27 milliárd köbméter gázt tervez vásárolni Oroszországtól. A Gazpromnál szerz?désszegéssel vádolják Ukrajnát, amiért más forrásból pótolja azt a részt, amivel kevesebbet vásárol Oroszországtól, és azzal fenyeget?znek, hogy peres úton szereznek érvényt igazuknak. Arra hivatkoznak, hogy az érvényben lév? megállapodás szerint legalább évi 32 milliárd köbméter gázt kell megvásárolnia Oroszországtól Ukrajnának.
Bojko erre válaszul az Inter televízióban kijelentette, hogy Kijev készen áll a perre Moszkvával. Hozzátette, hogy egy sor európai vállalatnak sikerült már peres úton elérnie, hogy a Gazprom csökkentse a földgáz árát.

Brüsszel, 2012. november 15., csütörtök (MTI) – Az egységes energiapiac kiteljesítését szorgalmazza az Európai Bizottság – jelentette be Günther Oettinger energiapolitikáért felel?s biztos csütörtökön. Magyarországnak a Bizottság a hatóságilag szabályozott árak fokozatos leépítését, és az energiaszektorra kivetett különadók kivezetését ajánlja.

    Az Európai Bizottság egyúttal felszólítja a tagállamokat, hogy igyekezzenek átültetni saját jogrendjükbe az energiapiac egységesítésére irányuló uniós szabályokat, továbbá a jöv?ben együtt kíván m?ködni a tagországokkal annak érdekében, hogy a fogyasztók érdekei jobban érvényesüljenek, és a tagországok csökkentsék a torzító piaci beavatkozás mértékét.
„Ha a gázról és a villamos áramról van szó, akkor a fogyasztók és a vállalkozások két dologban érdekeltek: a megfizethet? áron érkez? és biztos energiaellátásban. Ezt a m?köd? európai energiapiac képes a legjobban szavatolni” – vélekedett Günther Oettinger energiaügyi biztos.
Annak érdekében, hogy 2014-re létrejöjjön az egységes európai energiapiac, a bizottság három területen javasol újabb intézkedéseket. Sürgeti, hogy minden tagállam ültesse át saját jogrendjébe a bels? piacra vonatkozó jogszabályokat, és kényszerítse ki a piaci verseny szabályainak betartását, illetve azt, hogy a fogyasztók kapjanak nagyobb beleszólást energiafogyasztásukkal kapcsolatos döntéseikbe, a többi között lehet?vé kell tenni, hogy három hét alatt ingyenesen válthassanak energiaszolgáltatót. A bizottság olyan felmérésekre hivatkozik, amelyek eredménye szerint jelenleg három fogyasztóból mindössze egyetlen egy mérlegeli a különböz? energiaszolgáltatók ajánlatait. Ugyanakkor az uniós energiafogyasztók összesen 13 milliárd eurót takaríthatnának meg, ha a legolcsóbb áramszolgáltatást választanák.
Az Európai Unió emellett támogatni kívánja az úgynevezett „okos” fogyasztásmér? berendezések elterjedését, amelyekkel a fogyasztók jobban tudják ellen?rizni energiafogyasztásukat. A bizottság azt is megjegyzi, hogy jelenleg mindössze kilenc olyan ország van az EU-ban, amelyekben nincsenek érvényben hatósági kiskereskedelmi energiaárak, a testület meglátása szerint pedig az állami beavatkozás nem garantálja a legjobb üzletet a fogyasztó számára. A bizottság értékelése szerint ez a védelem hamis képzetét kelti, miközben eltántorítja a fogyasztókat attól, hogy utánanézzenek, hogyan járhatnának jobban, vagy miként használhatnák fel hatékonyabban az energiát.
„A szabályozott végfelhasználói árak akadályozzák a befektetéseket, visszatartják a vállalatokat a piacra lépést?l, valamint az új technológiákba történ? beruházástól, az innovációtól. A költségek alatti szinten szabályozott árak adóssághoz vezetnek, amelyet végs? soron az adófizet?knek kell megfizetniük” – érvel a bizottság a hatósági energiaárak rendszere ellen.
Fokozná emellett az Európai Bizottság a piaci rugalmasságot. Rámutat, hogy egyes tagállamok támogatást terveznek nyújtani áramtermel?iknek, hogy fenntartsák bizonyos kapacitásaikat arra az esetre, ha a bizonytalanabb források, mint például a víz- vagy a szélenergia, kevesebb áramot termelnek a tervezettnél. A brüsszeli testület ugyanakkor figyelmeztet, hogy ha ezt nem megfelel?en hajtják végre, az az egységes piac széttöredezettségéhez vezethet. Ezért a tagállami szint? beavatkozás el?tt a határokon átnyúló megoldások megfontolását javasolja a testület, úgy vélekedve, hogy az európai szint? megoldások általában költséghatékonyabbak.
A magyar energiapiacot elemz? ajánlásban a bizottság rámutat, hogy Magyarországnak fokozatosan minden fogyasztóval szemben le kellene építenie a hatóságilag szabályozott árak rendszerét, fenntartva az egyetemes szolgáltatási kötelezettséget, és hatékonyan fellépve a védend? fogyasztók érdekében. „Magyarországnak fokozatosan ki kellene vezetnie az energiaszektorra kivetett különadókat, mert ezek csökkentik a szolgáltatók képességét és hajlandóságát a befektetésre és az innovációra Magyarországon” – javasolja a bizottság.
A brüsszeli testület úgy véli, hogy a Magyar Energiahivatalnak önállóan kellene meghatároznia a hálózati díjakat és saját struktúráit, emellett Magyarországnak a villamosáram-hálózat tekintetében b?vítenie kellene a határokon átnyúló kapacitásokat, hogy megkönnyítse az energiakereskedelmet a szomszédos államokkal. A bizottság úgy látja, hogy a közelmúltban bevezetett gázpiaci intézkedések korlátozzák az egyenl? piacra jutási lehet?ségeket, ami felveti a súlyos piactorzulás kockázatát. A bizottság szerint Magyarországnak vissza kellene térnie ahhoz a gyakorlathoz, hogy megkülönböztetés nélküli hálózati díjszabást alkalmaz.
Az unió országainak kiskereskedelmi energiaárait elemezve a bizottsági dokumentum ismerteti, hogy egy átlagos európai magányfogyasztó 2011-ben 6 eurócentet kellett kifizessen egy kilowattórányi gázért, nominálértéken a magyar gázár kevéssel elmarad ett?l. A bizottság viszont arra is rámutat, hogy 2011-ben vásárlóer? paritáson számítva Magyarországon, Bulgáriában, Szlovéniában és Svédországban kellett a háztartásoknak a legmagasabb árat fizetniük a földgázért.
A villanyáram piacán egy átlagos európai háztartás 18 eurócentet fizetett 2011-ben egy kilowattóra gázért, aminél a magyar „villanyszámla” ugyan valamivel alacsonyabb, de vásárlóer? paritáson számítva Szlovákia mellett szintén Magyarországon kellett a háztartásoknak a legmagasabb árat fizetniük az elektromos áramért.

Brüsszel, 2012. november 15., csütörtök (MTI) – Az egységes energiapiac kiteljesítését szorgalmazza az Európai Bizottság – jelentette be Günther Oettinger energiapolitikáért felel?s biztos csütörtökön. Magyarországnak a Bizottság a hatóságilag szabályozott árak fokozatos leépítését, és az energiaszektorra kivetett különadók kivezetését ajánlja.

    Az Európai Bizottság egyúttal felszólítja a tagállamokat, hogy igyekezzenek átültetni saját jogrendjükbe az energiapiac egységesítésére irányuló uniós szabályokat, továbbá a jöv?ben együtt kíván m?ködni a tagországokkal annak érdekében, hogy a fogyasztók érdekei jobban érvényesüljenek, és a tagországok csökkentsék a torzító piaci beavatkozás mértékét.
„Ha a gázról és a villamos áramról van szó, akkor a fogyasztók és a vállalkozások két dologban érdekeltek: a megfizethet? áron érkez? és biztos energiaellátásban. Ezt a m?köd? európai energiapiac képes a legjobban szavatolni” – vélekedett Günther Oettinger energiaügyi biztos.
Annak érdekében, hogy 2014-re létrejöjjön az egységes európai energiapiac, a bizottság három területen javasol újabb intézkedéseket. Sürgeti, hogy minden tagállam ültesse át saját jogrendjébe a bels? piacra vonatkozó jogszabályokat, és kényszerítse ki a piaci verseny szabályainak betartását, illetve azt, hogy a fogyasztók kapjanak nagyobb beleszólást energiafogyasztásukkal kapcsolatos döntéseikbe, a többi között lehet?vé kell tenni, hogy három hét alatt ingyenesen válthassanak energiaszolgáltatót. A bizottság olyan felmérésekre hivatkozik, amelyek eredménye szerint jelenleg három fogyasztóból mindössze egyetlen egy mérlegeli a különböz? energiaszolgáltatók ajánlatait. Ugyanakkor az uniós energiafogyasztók összesen 13 milliárd eurót takaríthatnának meg, ha a legolcsóbb áramszolgáltatást választanák.
Az Európai Unió emellett támogatni kívánja az úgynevezett „okos” fogyasztásmér? berendezések elterjedését, amelyekkel a fogyasztók jobban tudják ellen?rizni energiafogyasztásukat. A bizottság azt is megjegyzi, hogy jelenleg mindössze kilenc olyan ország van az EU-ban, amelyekben nincsenek érvényben hatósági kiskereskedelmi energiaárak, a testület meglátása szerint pedig az állami beavatkozás nem garantálja a legjobb üzletet a fogyasztó számára. A bizottság értékelése szerint ez a védelem hamis képzetét kelti, miközben eltántorítja a fogyasztókat attól, hogy utánanézzenek, hogyan járhatnának jobban, vagy miként használhatnák fel hatékonyabban az energiát.
„A szabályozott végfelhasználói árak akadályozzák a befektetéseket, visszatartják a vállalatokat a piacra lépést?l, valamint az új technológiákba történ? beruházástól, az innovációtól. A költségek alatti szinten szabályozott árak adóssághoz vezetnek, amelyet végs? soron az adófizet?knek kell megfizetniük” – érvel a bizottság a hatósági energiaárak rendszere ellen.
Fokozná emellett az Európai Bizottság a piaci rugalmasságot. Rámutat, hogy egyes tagállamok támogatást terveznek nyújtani áramtermel?iknek, hogy fenntartsák bizonyos kapacitásaikat arra az esetre, ha a bizonytalanabb források, mint például a víz- vagy a szélenergia, kevesebb áramot termelnek a tervezettnél. A brüsszeli testület ugyanakkor figyelmeztet, hogy ha ezt nem megfelel?en hajtják végre, az az egységes piac széttöredezettségéhez vezethet. Ezért a tagállami szint? beavatkozás el?tt a határokon átnyúló megoldások megfontolását javasolja a testület, úgy vélekedve, hogy az európai szint? megoldások általában költséghatékonyabbak.
A magyar energiapiacot elemz? ajánlásban a bizottság rámutat, hogy Magyarországnak fokozatosan minden fogyasztóval szemben le kellene építenie a hatóságilag szabályozott árak rendszerét, fenntartva az egyetemes szolgáltatási kötelezettséget, és hatékonyan fellépve a védend? fogyasztók érdekében. „Magyarországnak fokozatosan ki kellene vezetnie az energiaszektorra kivetett különadókat, mert ezek csökkentik a szolgáltatók képességét és hajlandóságát a befektetésre és az innovációra Magyarországon” – javasolja a bizottság.
A brüsszeli testület úgy véli, hogy a Magyar Energiahivatalnak önállóan kellene meghatároznia a hálózati díjakat és saját struktúráit, emellett Magyarországnak a villamosáram-hálózat tekintetében b?vítenie kellene a határokon átnyúló kapacitásokat, hogy megkönnyítse az energiakereskedelmet a szomszédos államokkal. A bizottság úgy látja, hogy a közelmúltban bevezetett gázpiaci intézkedések korlátozzák az egyenl? piacra jutási lehet?ségeket, ami felveti a súlyos piactorzulás kockázatát. A bizottság szerint Magyarországnak vissza kellene térnie ahhoz a gyakorlathoz, hogy megkülönböztetés nélküli hálózati díjszabást alkalmaz.
Az unió országainak kiskereskedelmi energiaárait elemezve a bizottsági dokumentum ismerteti, hogy egy átlagos európai magányfogyasztó 2011-ben 6 eurócentet kellett kifizessen egy kilowattórányi gázért, nominálértéken a magyar gázár kevéssel elmarad ett?l. A bizottság viszont arra is rámutat, hogy 2011-ben vásárlóer? paritáson számítva Magyarországon, Bulgáriában, Szlovéniában és Svédországban kellett a háztartásoknak a legmagasabb árat fizetniük a földgázért.
A villanyáram piacán egy átlagos európai háztartás 18 eurócentet fizetett 2011-ben egy kilowattóra gázért, aminél a magyar „villanyszámla” ugyan valamivel alacsonyabb, de vásárlóer? paritáson számítva Szlovákia mellett szintén Magyarországon kellett a háztartásoknak a legmagasabb árat fizetniük az elektromos áramért.

Brüsszel, 2012. november 15., csütörtök (MTI) – Az egységes energiapiac kiteljesítését szorgalmazza az Európai Bizottság – jelentette be Günther Oettinger energiapolitikáért felel?s biztos csütörtökön. Magyarországnak a Bizottság a hatóságilag szabályozott árak fokozatos leépítését, és az energiaszektorra kivetett különadók kivezetését ajánlja.

    Az Európai Bizottság egyúttal felszólítja a tagállamokat, hogy igyekezzenek átültetni saját jogrendjükbe az energiapiac egységesítésére irányuló uniós szabályokat, továbbá a jöv?ben együtt kíván m?ködni a tagországokkal annak érdekében, hogy a fogyasztók érdekei jobban érvényesüljenek, és a tagországok csökkentsék a torzító piaci beavatkozás mértékét.
„Ha a gázról és a villamos áramról van szó, akkor a fogyasztók és a vállalkozások két dologban érdekeltek: a megfizethet? áron érkez? és biztos energiaellátásban. Ezt a m?köd? európai energiapiac képes a legjobban szavatolni” – vélekedett Günther Oettinger energiaügyi biztos.
Annak érdekében, hogy 2014-re létrejöjjön az egységes európai energiapiac, a bizottság három területen javasol újabb intézkedéseket. Sürgeti, hogy minden tagállam ültesse át saját jogrendjébe a bels? piacra vonatkozó jogszabályokat, és kényszerítse ki a piaci verseny szabályainak betartását, illetve azt, hogy a fogyasztók kapjanak nagyobb beleszólást energiafogyasztásukkal kapcsolatos döntéseikbe, a többi között lehet?vé kell tenni, hogy három hét alatt ingyenesen válthassanak energiaszolgáltatót. A bizottság olyan felmérésekre hivatkozik, amelyek eredménye szerint jelenleg három fogyasztóból mindössze egyetlen egy mérlegeli a különböz? energiaszolgáltatók ajánlatait. Ugyanakkor az uniós energiafogyasztók összesen 13 milliárd eurót takaríthatnának meg, ha a legolcsóbb áramszolgáltatást választanák.
Az Európai Unió emellett támogatni kívánja az úgynevezett „okos” fogyasztásmér? berendezések elterjedését, amelyekkel a fogyasztók jobban tudják ellen?rizni energiafogyasztásukat. A bizottság azt is megjegyzi, hogy jelenleg mindössze kilenc olyan ország van az EU-ban, amelyekben nincsenek érvényben hatósági kiskereskedelmi energiaárak, a testület meglátása szerint pedig az állami beavatkozás nem garantálja a legjobb üzletet a fogyasztó számára. A bizottság értékelése szerint ez a védelem hamis képzetét kelti, miközben eltántorítja a fogyasztókat attól, hogy utánanézzenek, hogyan járhatnának jobban, vagy miként használhatnák fel hatékonyabban az energiát.
„A szabályozott végfelhasználói árak akadályozzák a befektetéseket, visszatartják a vállalatokat a piacra lépést?l, valamint az új technológiákba történ? beruházástól, az innovációtól. A költségek alatti szinten szabályozott árak adóssághoz vezetnek, amelyet végs? soron az adófizet?knek kell megfizetniük” – érvel a bizottság a hatósági energiaárak rendszere ellen.
Fokozná emellett az Európai Bizottság a piaci rugalmasságot. Rámutat, hogy egyes tagállamok támogatást terveznek nyújtani áramtermel?iknek, hogy fenntartsák bizonyos kapacitásaikat arra az esetre, ha a bizonytalanabb források, mint például a víz- vagy a szélenergia, kevesebb áramot termelnek a tervezettnél. A brüsszeli testület ugyanakkor figyelmeztet, hogy ha ezt nem megfelel?en hajtják végre, az az egységes piac széttöredezettségéhez vezethet. Ezért a tagállami szint? beavatkozás el?tt a határokon átnyúló megoldások megfontolását javasolja a testület, úgy vélekedve, hogy az európai szint? megoldások általában költséghatékonyabbak.
A magyar energiapiacot elemz? ajánlásban a bizottság rámutat, hogy Magyarországnak fokozatosan minden fogyasztóval szemben le kellene építenie a hatóságilag szabályozott árak rendszerét, fenntartva az egyetemes szolgáltatási kötelezettséget, és hatékonyan fellépve a védend? fogyasztók érdekében. „Magyarországnak fokozatosan ki kellene vezetnie az energiaszektorra kivetett különadókat, mert ezek csökkentik a szolgáltatók képességét és hajlandóságát a befektetésre és az innovációra Magyarországon” – javasolja a bizottság.
A brüsszeli testület úgy véli, hogy a Magyar Energiahivatalnak önállóan kellene meghatároznia a hálózati díjakat és saját struktúráit, emellett Magyarországnak a villamosáram-hálózat tekintetében b?vítenie kellene a határokon átnyúló kapacitásokat, hogy megkönnyítse az energiakereskedelmet a szomszédos államokkal. A bizottság úgy látja, hogy a közelmúltban bevezetett gázpiaci intézkedések korlátozzák az egyenl? piacra jutási lehet?ségeket, ami felveti a súlyos piactorzulás kockázatát. A bizottság szerint Magyarországnak vissza kellene térnie ahhoz a gyakorlathoz, hogy megkülönböztetés nélküli hálózati díjszabást alkalmaz.
Az unió országainak kiskereskedelmi energiaárait elemezve a bizottsági dokumentum ismerteti, hogy egy átlagos európai magányfogyasztó 2011-ben 6 eurócentet kellett kifizessen egy kilowattórányi gázért, nominálértéken a magyar gázár kevéssel elmarad ett?l. A bizottság viszont arra is rámutat, hogy 2011-ben vásárlóer? paritáson számítva Magyarországon, Bulgáriában, Szlovéniában és Svédországban kellett a háztartásoknak a legmagasabb árat fizetniük a földgázért.
A villanyáram piacán egy átlagos európai háztartás 18 eurócentet fizetett 2011-ben egy kilowattóra gázért, aminél a magyar „villanyszámla” ugyan valamivel alacsonyabb, de vásárlóer? paritáson számítva Szlovákia mellett szintén Magyarországon kellett a háztartásoknak a legmagasabb árat fizetniük az elektromos áramért.

Az elhasznált fotovoltaikus modulok újrahasznosítása

A PV modulok újrahasznosítása egyre sürget?bb kérdés lesz a technológia széleskör?  elterjedésével. Ezt felismerve hívta össze az EPIA (European Photovoltaic Industry Association) 2010 januárjában, az els? nemzetközi PV modul újrahasznosítás konferenciát Berlinben. Az eseményen megtárgyalták a különböz? technológiákkal és anyagokkal (c-Si, CdTe, CIGS, vékonyréteg szilícium stb) el?állított napelem modulok újrhasznosítási és környezetbarát megsemmisítési lépéseit.

 

Habár a napelemes modulok gyártói garanciái a 20-25 éves élettartamot jelölik meg, mégis az újrahasznosítására irányuló tervek és technológiák kifejlesztésével már most foglalkozni kell.

Az si-kristályos napelemes modulok vagy legalább is a waferek élettartamának garanciális lejártával is üzemképesek maradnak, mivel általában csak a modul el?- és hátlapja, a beágyazásra használt szigetel?anyag (eva) és az elektromos érintkez?k, kábelek használódnak el az id?járási körülmények miatt.

Az alumínium profilkeretek és az üvegtáblák megolvaszthatók és visszairányíhatók a gyártási folyamatba. A beágyazó eva-anyagot és az érintkez?k m?anyag részeit elégetik.

A vékonyrétegfilmes modulokban valamivel kevesebb aktív anyag van, mint az si-kristályos modulokban. A vékonyrétegfilmes modulok f? összetev?i az üveg és a m?anyag. Az amorf szilícium emiatt közvetlenül elégethet?, az üveg visszanyerhet?, a modul köt?anyaga pedig el?zetesen feloldható.

Más vékonyréteges technológiák esetén (pl. CdTe vagy CIS modulok) a bennük lev?,

kémiailag kötött nehézfémek miatt mindenféleképpen zárt, ellen?rzött életciklust igényelnek.

 

Mikor lesz a pv-újrahasznosítás gazdaságos?

Els?sorban és legf?képpen nem a gazdaságosságról van szó!

Legkés?bb 2014 els? negyedévében életbe kell lépnie minden EU-tagállam nemzeti törvényében az európai WEEE-irányvonal, ami kötelezi a gyártókat a pv-modulok ingyenes visszavételére és azok újrahasznosítására.

Eddig nem volt törvényileg el?írva a kiöregedett vagy elromlott napelemes modulok visszavétele és az újrahasznosítása Európában, mivel azok nem estek – mint tévék, rádiók vagy laptopok – az európai elektronikai hulladékok jogaszabályai alá. Ez azonban hamarosan meg fog változni. 2012. augusztus 13. életbe lépett a módosított európai WEEE-jogszabályozás (Waste Electrical and Electronic Equipment Directive). Így minden EU-tagállamban kötelez? lesz azt a saját nemzeti törvényébe beépíteni  a 2014 els? negyedévében.

A modulok ingyenes átvételére és azok újrahasznosítására a „gyártók” lesznek a felel?sök. AZ EU-jogszabály szerint ezek azonban lehetnek a gyártók, az import?rök vagy esetleg az értékesít?k vagy a szerel?k is. Ennek az eldöntése a 27 EU-tagállamra van hagyva. Nyitott még továbbá az is, hogy a jöv?ben az elöregedett vagy az elromlott napelemes modulokat elkülönítve vagy például helyileg más elektronikai hulladékokkal együtt gy?jtik-e. De a már el?re szortírozással is igen drága utóbbi szétválasztási folyamatot takaríthatnánk meg.

 

Ingyenes vagy fizetni kell érte?

Európában eddig 207 gy?jt?hely van a kiselejtezett modulok begy?jtésére, leginkább a gyártók nagykeresked?inél vagy az import?röknél, akik a PV Cycle tagjai. 40 darabig mindenki önköltségén szállíthatja be, nagyobb mennyiség esetében –el?zetes egyeztetés után ki is mennek értük.

 

Egy fotovoltaik modult közel 96 százalékában lehet jelenleg újrahasznosítani (recycling). A világ els? szilíciumkristályos napelemeket újrahasznosító próbaüzeme 2004-ben Freiburgban állt üzembe. Itt 600 °C körül elégetik a modulban lév? m?anyagokat és visszamarad az üveg, a fém és maga a szolárcella.

Az üveg és a fém törmelékek más újrahasznosító üzemeknek lesznek továbbadva. A szolárcellák felelüetein lév? rétegeket kémiai marató eljárással oldják le. Az így letisztított szilíciumból további új szolárcellákat lehet gyártani. Figyelemre méltó az a tény, hogy lényegesen kevesebb energiát kell az új cella gyártására ráfordítani ebb?l a régi szilícium alapanyagból, mint amikor a cellát eleve el?ször gyártjuk le.
Egy recycelt szílíciumból el?állított min?ségileg magas érték? wafer elöállításához 30%-al kevesebb el?állítási energia szükséges a teljesen új wafer el?állításához viszonyítva.
Az újrahasznosítás tehát gazdaságilag értelemszer?, mivel a befektetett energia visszatérülési ideje így rövidebb lesz.

Az újrahasznosítás viszont még akkor problémás, ha a szolárcellák el?állításakor ólmot, kadmium-telluridot vagy ezüstöt alkalmaztak

A jelenleg magas logisztikai- és újrahasznosítási költségek miatt még nem eléggé magasak a nyereségek. Ezért itt még feltétlenül gazdaságossági és ökológiai javulások szükségesek. De biztosak lehetünk abban, hogy az ésszer? törvényes keretek valamint megfelel? mennyiségek jó eredményekhez fognak vezetni.

Az újrahasznosítás költségeinek és a befektetési összegek ismeretével meg kell oldani a napelemek ipari ágazatának a begy?jtések és az újrahasznosítás témáját. Egy fotovoltaik modult közel 96 százalékában lehet jelenleg újrahasznosítani, mint már tudjuk. Nem elég az elhasznált vagy defektes modulokat Afrikába vinni és ott a szaktudatlan de a megélhetésért rászoruló társadalomra bízni azok megsemmisítését illetve környezetvédelmi intézkedések és az arra megfelel? berendezések nélkül elégetni a nemesfém kinyerése érdekében.

Ezért keményebb intézkedéseket ( egyértelm?bb meghatározás és szigorúbb ellen?rzések által különbséget lehet tenni az exportálható, újrahasznosítható termékek és a hulladékok között) javasoljuk az e-hulladékok EU-n kívüli áramlásának megfékezését, amelyek nem megfelel? kezelése kockázatot jelent az egészségre és környezetre egyaránt. A termékek szállítására vonatkozó szabályokat rendbe kell szedni és a szállítóknak pedig ellen?rzés esetén igazolni kell tudni az áruk újrafelhasználhatóságát.

 

De ki akar kétszámjegy? milliós összegeket olyan projektbe befektetni, amelyr?l nem tudni, hogy mi jön ki bel?le?

 

Kapcsolódó hazai jogszabályok a http://www.elektrohulladek.hu/jogszabalyok.html szerint:

• 2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról
• 264/2004. (IX.23.) Kormányrendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételér?l
• 15/2004. (X.8.) KvVM rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól (Vhr.)
• 2011. évi LXXXV. törvény a Termékdíjról
• 343/2011.(XII.29.) Kormányrendelet a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény végrehajtásáról
• 98/2001. (VI.15)Kormány rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeir?l.
• 16/2001. (VII.18)KöM rendelet a hulladékok jegyzékér?l. (EWC kódok)

Lásd még Az EP és a tanács 2002/96/EK irányelvét az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (2003. január 7).

 

2012.11.17. | forrás: Bundesverband Sekundärrohstoffe und Entsorgung e.V. 2012 | Michael Debreczeni

A napelemek több szempontból is hasznosak az ózdi kórház esetében (is) – © Fotó: Marosréti Ervin