A lakosság fizet?képességéhez viszonyítva tavaly is nagyon magasak voltak a hazai energiaárak, ám ebbéli helyzetünk 2011-hez képest kissé javult – számítható ki az Eurostat friss közleményéb?l.
Magyarországon a fizetésekhez viszonyítva továbbra is rendkívül magasak a lakossági energiaárak, ám a talvalyi év második felében – tehát még az idei rezsicsökkentés el?tt – az elmúlt évhez képest helyezésünk jelent?sen javult – deríthet? ki az Eurostat tegnap közzétett friss, illetve az egy évvel korábbi hasonló anyag összehasonlításából.
Mint arról korábban beszámoltunk, az Eurostat legutóbbi, 2011-es kimutatása szerint az itteni, rendkívül alacsony átlagfizetéshez viszonyítva (szakkifejezéssel vásárlóer?paritáson) Magyarország a második helyezett volt az Európai Unió tagjai és néhány csatlakozás el?tt álló ország együttes rangsorában. Eme lakossági áramárlistán hazánkat csak Ciprus el?zte meg. A lakossági gáztarifák tekintetében szintén másodikak voltunk, de ott Bulgária vitte a büszkeségre kevéssé okot adó prímet.
A most közzétett friss, 2012 második félévi adatokat számba vev? sor szerint a magyar áramár továbbra is rendkívül magas, ám négy hellyel mégis visszaestünk. Az abszolút csúcstartó továbbra is Ciprus. A második helyre ugrott viszont – megosztva – Németország és Lengyelország. A negyedik helyezett Portugália, a vásárlóer?höz viszonyítva a mi gázárunk tavaly már „csak” az ötödik helyre került.
A gázárban hasonló a helyzet: az élen továbbra is Bulgária áll, amelyet Görögország követ, majd jön Portugália. A – fizetésekhez viszonyított – magyar háztartási gáztarifa az EU-ban tavaly a negyedik volt. A vásárlóer?höz mért áram- és a gázszámlát együtt számolva eddig Magyarország e körben a legdrágábbnak számított, most ebben a kétes rangsorban is javítottunk némileg, de a fizetések arányában a magyar háztartások még mindig igen sokat fizetnek az uniós és társult tagállamokban él?khöz képest.
A kimutatás szerint a legkönnyebben a finn, francia, luxemburgi és svéd háztartások fizetik áramszámlájukat. A gázszámla a luxemburgi, brit, román, francia és ír háztartásoknak okoz a legkisebb megterhelést.
A fizetésekhez viszonyított rangsor nem tévesztend? össze az ett?l független listával – noha a két mutatót a kormány illetékesei és egyes tudósítók is rendszeresen összemossák. A mindent?l független energiatarifák tekintetében Magyarország eddig is az EU középmez?nyébe tartozott és most még visszább csúsztunk.
Az unió statisztikai szervezete közleményében hazánk kapcsán azt emeli ki, hogy számításaik szerint tavaly 2 százalékkal mérsékl?dtek nálunk a lakossági áramtarifák. Az árcsökkenés meglehet?s ritkának számított a tagállamokban: nálunk csak a svéd családok jártak jobban, akik 5 százalékos áramárcsökkenésnek örülhettek. Finnországban egy százalékkal mérsékl?dött a villanyszámla.
Az EU egészében ugyanakkor 6,6 százalékos átlagos áremelkedést mutattak ki. Cipruson 21 százalékkal lett magasabb az áramár, Görögországban pedig 15 százalék volt a drágulás. Az áram Bulgáriában, Romániában és Észtországban a legolcsóbb, Dániában, Cipruson, Németországban és Olaszországban pedig a legdrágább.
A háztartási gáz az EU egészének átlagában 10,3 százalékkal drágult. Kiugró mérték?, 21 százalékos emelkedést mértek Lettországban, 19 százalékkal ment fel a tarifa Észtországban és Bulgária sem sokkal maradt el e mögött a maga 18 százalékával. A gáz Romániában, Szlovákiában és Észtországban a legolcsóbb, Svédországban, Dániában és Görögországban pedig a legdrágább.
Az összehasonlítást az összes adót tartalmazó árakon végezték el, áram esetében 2500-5000 kWh-s, gáznál 5600-56000 kWh-s éves háztartási fogyasztást alapul véve.
2013.05.30. | forrás: Népszabadság | Michael Debreczeni
