Kiesett szélerőműcégek

A Magyar Energia- és Közm?-szabályozási Hivatal (MEKH) visszavonta kilenc széler?m? társaság 2018-2020-ig szóló engedélyét. Az ok, hogy a társaságok nem építették fel széler?m?veiket az engedélyben megadott határid?re, a beruházást még csak el sem kezdték, és nem kérték az építkezés befejezésére adott határid? meghosszabbítását sem. Ilyen esetekre az áramtörvény az engedély megvonását írja el?. Mivel ezek a MEKH indoklása szerint ezek a széler?m?vek szigetüzemben, az országos villamos energia hálózattól függetlenül m?ködtek volna, nélkülük nem sérül az ország áramellátásának biztonsága.A projektek elmaradása annak alapján kézenfekv?nek t?nik, hogy a mai, alacsony áramárak és a vev?k jó importlehet?ségei mellett nem éri meg piaci alapon kapacitást létesíteni. Csakhogy a terv nem a szigetüzem volt, hanem az volt, hogy a megtermelt áramot a kötelez? átvételi rendszeren keresztül (KÁT), támogatott áron értékesítsék. A társaságok arra készültek, hogy majd pályáznak a MEKH jogel?dje, a Magyar Energia Hivatal (MEH) által szélenergia kapacitások létesítésére kiírt pályázaton, a gy?zteseket pedig a MEKH befogadja a KÁT-rendszerbe, adott termelési kvótanagyság mellett. 

Majdnem ez is történt. A MEH 2009. augusztusa végén 410 megawatt széler?m?vi kapacitásra írt ki pályázatot, annyira, amennyinek az áramára a MAVIR ZRt. biztonsággal vállalkozhatott. Szakmai vélemények szerint a Mavir ennél több id?járásfügg?, vagyis nem tervezhet? ütemben érkez? áramot is tud kezelni. A MEH-t?l kapott jogosultság nélkül éppen a termelés kiszámíthatatlansága miatt senki nem csatlakoztathatja a széler?m?vét a közcélú villamosenergia-hálózatra. A tenderen indult 68 pályázó együtt 2010. március 1-ig 1175,75 megawattnyi kapacitás létesítésére készült, vagyis a felkínált mennyiség közel háromszorosára.

Ám néhány nappal az eredményhirdetés el?tt – és az id?közben történt kormányváltás után – a nemzeti fejlesztési miniszter úgy módosította a pályázat feltételeit, amelynek alapján szakmai körök rögtön jelezték, hogy a pályázat érvénytelen lesz. A MEH vissza is vonta a pályázatot. Így viszont már nem érte meg, vagy túl kockázatos lett volna felállítani a széltornyokat. (Azóta sem írtak ki új tendert, s?t, az áramtörvényb?l egyel?re az sem derül ki, hogy kinek a feladata a kiírás és a lebonyolítás.)

A tender visszavonás miatt a Magyar Szélenergia Társaság (MSZT) akkori közleménye szerint közel 200 milliárd forint beruházás maradt el. Megvalósulásuk esetén a szélenergia árának támogatása ugyan 0,23 forinttal növelte volna az áram kilowattóránkénti végfelhasználói árát, de évi 630 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátás megtakarítását is eredményezte volna.