Tsn.ua
Ez év els? negyedébéen a Naftogaz Ukrajini 24, 2 %-kal csökkentette az importálandó orosz földgáz mennyiségét, így 3,
5 milliárd dollárt importált ezen id?szak alatt – közölte az Ukrán Állami Statisztikai Bizottság.
Az orosz Gazprom aggodalmát fejezte ki ezen kijelentés miatt, mivel a jelenleg érvényben lev? szerz?dések nem teszik lehet?vé, hogy Ukrajna csupán 27 milliárd köbméter földgázt vásároljon.
Forrás: karpatinfo.net
Tsn.uaEz év els? negyedébéen a Naftogaz Ukrajini 24, 2 %-kal csökkentette az importálandó orosz földgáz mennyiségét, így 3,5 milliárd dollárt importált ezen id?szak alatt – közölte az Ukrán Állami Statisztikai Bizottság.
Az orosz Gazprom aggodalmát fejezte ki ezen kijelentés miatt, mivel a jelenleg érvényben lev? szerz?dések nem teszik lehet?vé, hogy Ukrajna csupán 27 milliárd köbméter földgázt vásároljon.
Forrás: karpatinfo.net
Budapest, 2012. május 22., kedd (MTI) – Az LMP tiltakozik a paksi atomer?m? tervezett b?vítése ellen és félrevezet?nek tartja a társaság kampányát – mondta az MTI-nek Csiba Katalin szóviv?.
A politikus, aki kés?bb a paksi atomer?m? VIII. kerületben lév? tájékoztató kamionja mellett tartott sajtótájékoztatót, azt mondta az MTI-nek „széls?ségesen manipulatívnak” és a lakosságot egyoldalúan tájékoztató információforrásnak tartják a járm?vet. Szavai szerint a „marketingkamion” információi csúsztatásokkal és elhallgatásokkal vannak tele. A szóviv? ezek közé sorolta azt az állítást, amelyeik szerint húsz százalékkal drágulna az áram ára, ha a paksi atomer?m?vet leállítanák. Szavai szerint a valóság viszont az, hogy akkor n?ne a jelenlegi fölé húsz-harminc százalékkal az áram árszintje, ha megépítenének a két új paksi blokkot.
Megjegyezte, hogy a nukleáris energiát tiszta energiaként igyekeznek bemutatni, miközben „elegánsan átlépnek afölött”, hogy a f?t?elemek nem megújuló forrásokból származnak, azokat csak importból lehet beszerezni, használat utáni tárolásuk pedig az egyik legsúlyosabb környezeti probléma.
Csiba Katalin egyúttal azt is kijelentette, hogy már minden olyan szakért?, aki nem közvetlenül „a kormány és környékének ellátórendszeréb?l szerzi a hasznát”, egyértelm?en kimondja,Magyarország számára nem az atomenergia jelenti a megoldást. Hangsúlyozta, hogy a paksi er?m? b?vítése 3000 milliárd forintba kerülne, ami „teljesen világos, hogy a magyar költségvetésb?l nem megoldható”. Egyúttal felhívta a figyelmet: a kormány viszont nem válaszol azokra a kérdésekre, hogy milyen forrásokból, milyen befektet?i kör segítségével szeretné finanszírozni a beruházást.
A szóviv? hozzátette, hogy a 12,4 milliárd forintos Lévai-projekt mégis a b?vítés tervezését és el?készítését célozta meg, annak ellenére, hogy a „terv köztudottan nem megvalósítható”. Hangsúlyozta, hogy a projekt 35 százaléka kommunikációs költség, amivel „elképeszt? mennyiség? pénzt dobnak ki az ablakon”.
Csiba Katalin úgy fogalmazott, hogy „ilyen háttérrel könny? azt mondani, hogy a pártoknak nincsen szükségük állami finanszírozásra, amikor az látni, hogy a Lévai-projektben részt vev? cégek javarészt Fidesz közeliek”.
bnd bzt
MTI 2012. május 22., kedd 14:40
Budapest,
2012. május 22., kedd (MTI) – Az LMP tiltakozik a paksi atomer?m? tervezett b?vítése ellen és félrevezet?nek tartja a társaság kampányát – mondta az MTI-nek Csiba Katalin szóviv?.
A politikus, aki kés?bb a paksi atomer?m? VIII. kerületben lév? tájékoztató kamionja mellett tartott sajtótájékoztatót, azt mondta az MTI-nek „széls?ségesen manipulatívnak” és a lakosságot egyoldalúan tájékoztató információforrásnak tartják a járm?vet. Szavai szerint a „marketingkamion” információi csúsztatásokkal és elhallgatásokkal vannak tele. A szóviv? ezek közé sorolta azt az állítást, amelyeik szerint húsz százalékkal drágulna az áram ára, ha a paksi atomer?m?vet leállítanák. Szavai szerint a valóság viszont az, hogy akkor n?ne a jelenlegi fölé húsz-harminc százalékkal az áram árszintje, ha megépítenének a két új paksi blokkot.
Megjegyezte, hogy a nukleáris energiát tiszta energiaként igyekeznek bemutatni, miközben „elegánsan átlépnek afölött”, hogy a f?t?elemek nem megújuló forrásokból származnak, azokat csak importból lehet beszerezni, használat utáni tárolásuk pedig az egyik legsúlyosabb környezeti probléma.
Csiba Katalin egyúttal azt is kijelentette, hogy már minden olyan szakért?, aki nem közvetlenül „a kormány és környékének ellátórendszeréb?l szerzi a hasznát”, egyértelm?en kimondja,Magyarország számára nem az atomenergia jelenti a megoldást. Hangsúlyozta, hogy a paksi er?m? b?vítése 3000 milliárd forintba kerülne, ami „teljesen világos, hogy a magyar költségvetésb?l nem megoldható”. Egyúttal felhívta a figyelmet: a kormány viszont nem válaszol azokra a kérdésekre, hogy milyen forrásokból, milyen befektet?i kör segítségével szeretné finanszírozni a beruházást.
A szóviv? hozzátette, hogy a 12,4 milliárd forintos Lévai-projekt mégis a b?vítés tervezését és el?készítését célozta meg, annak ellenére, hogy a „terv köztudottan nem megvalósítható”. Hangsúlyozta, hogy a projekt 35 százaléka kommunikációs költség, amivel „elképeszt? mennyiség? pénzt dobnak ki az ablakon”.
Csiba Katalin úgy fogalmazott, hogy „ilyen háttérrel könny? azt mondani, hogy a pártoknak nincsen szükségük állami finanszírozásra, amikor az látni, hogy a Lévai-projektben részt vev? cégek javarészt Fidesz közeliek”.
bnd bzt
MTI 2012. május 22., kedd 14:40
Budapest, 2012. május 22., kedd (MTI) – Az LMP tiltakozik a paksi atomer?m? tervezett b?vítése ellen és félrevezet?nek tartja a társaság kampányát – mondta az MTI-nek Csiba Katalin szóviv?.
A politikus, aki kés?bb a paksi atomer?m? VIII. kerületben lév? tájékoztató kamionja mellett tartott sajtótájékoztatót, azt mondta az MTI-nek „széls?ségesen manipulatívnak” és a lakosságot egyoldalúan tájékoztató információforrásnak tartják a járm?vet. Szavai szerint a „marketingkamion” információi csúsztatásokkal és elhallgatásokkal vannak tele. A szóviv? ezek közé sorolta azt az állítást, amelyeik szerint húsz százalékkal drágulna az áram ára, ha a paksi atomer?m?vet leállítanák. Szavai szerint a valóság viszont az, hogy akkor n?ne a jelenlegi fölé húsz-harminc százalékkal az áram árszintje, ha megépítenének a két új paksi blokkot.
Megjegyezte, hogy a nukleáris energiát tiszta energiaként igyekeznek bemutatni, miközben „elegánsan átlépnek afölött”, hogy a f?t?elemek nem megújuló forrásokból származnak, azokat csak importból lehet beszerezni, használat utáni tárolásuk pedig az egyik legsúlyosabb környezeti probléma.
Csiba Katalin egyúttal azt is kijelentette, hogy már minden olyan szakért?, aki nem közvetlenül „a kormány és környékének ellátórendszeréb?l szerzi a hasznát”, egyértelm?en kimondja,Magyarország számára nem az atomenergia jelenti a megoldást. Hangsúlyozta, hogy a paksi er?m? b?vítése 3000 milliárd forintba kerülne, ami „teljesen világos, hogy a magyar költségvetésb?l nem megoldható”. Egyúttal felhívta a figyelmet: a kormány viszont nem válaszol azokra a kérdésekre, hogy milyen forrásokból, milyen befektet?i kör segítségével szeretné finanszírozni a beruházást.
A szóviv? hozzátette, hogy a 12,4 milliárd forintos Lévai-projekt mégis a b?vítés tervezését és el?készítését célozta meg, annak ellenére, hogy a „terv köztudottan nem megvalósítható”. Hangsúlyozta, hogy a projekt 35 százaléka kommunikációs költség, amivel „elképeszt? mennyiség? pénzt dobnak ki az ablakon”.
Csiba Katalin úgy fogalmazott, hogy „ilyen háttérrel könny? azt mondani, hogy a pártoknak nincsen szükségük állami finanszírozásra, amikor az látni, hogy a Lévai-projektben részt vev? cégek javarészt Fidesz közeliek”.
bnd bzt
MTI 2012. május 22., kedd 14:40
Kaposvár, 2012. május 21.,
hétf? (MTI) – Egy újabb fermentor építésével tovább növelik a biogáz termelését a Magyar Cukor (MC) Zrt. kaposvári gyárában; a berendezést az ?sszel, a kampány indulásakor helyezik üzembe – tájékoztatta a társaság projektcége, a Biogáz Fejleszt? Kft. az MTI-t hétf?n.
A projekt tervezett költsége meghaladja az egymilliárd forintot, amelynek felét a KEOP-programban elnyert európai uniós támogatás biztosítja.
Az új tartályban egy 120 napra tervezett kampány alatt 9 millió köbméter biogázt termelnek, ami elegend? lenne egy 20 ezer lakosú város éves h?igényének ellátására.
A kampányid?szakban a fel nem használt répaszeletb?l fejlesztett gázmennyiség csaknem teljes mértékben kiváltja a cukorgyár tulajdonában lév? er?m? alternatív tüzelés? kazánjainak földgázfelhasználását. A feldolgozási id?n kívül egyéb alapanyagokból (melasz és korpa) megtermelt biogázt a gyár melaszszárító-állomása és központi f?tési rendszere, valamint a kaposvári városi fürd? használja majd fel.
A cukorgyár szakemberei által kidolgozott technológia alapján a rendszert a Biogáz Fejleszt? Kft. építi fel. Az els? fermentorok 2007-ben készültek el, majd 2011-ben uniós támogatással az utó-fermentor. A megtermelt biogázt a cukorgyár üzemi er?m?vében használják fel h?- és villamos energia el?állítására. A cél az, hogy a cukorgyártást néhány év múlva küls? energiaforrások bevonása nélkül, a mez?gazdasági és feldolgozási melléktermékekre építve önellátóvá tegyék.
bzsó guz
Kaposvár, 2012. május 21., hétf? (MTI) – Egy újabb fermentor építésével tovább növelik a biogáz termelését a Magyar Cukor (MC) Zrt. kaposvári gyárában; a berendezést az ?sszel, a kampány indulásakor helyezik üzembe – tájékoztatta a társaság projektcége, a Biogáz Fejleszt? Kft. az MTI-t hétf?n.
A projekt tervezett költsége meghaladja az egymilliárd forintot, amelynek felét a KEOP-programban elnyert európai uniós támogatás biztosítja.
Az új tartályban egy 120 napra tervezett kampány alatt 9 millió köbméter biogázt termelnek, ami elegend? lenne egy 20 ezer lakosú város éves h?igényének ellátására.
A kampányid?szakban a fel nem használt répaszeletb?l fejlesztett gázmennyiség csaknem teljes mértékben kiváltja a cukorgyár tulajdonában lév? er?m? alternatív tüzelés? kazánjainak földgázfelhasználását. A feldolgozási id?n kívül egyéb alapanyagokból (melasz és korpa) megtermelt biogázt a gyár melaszszárító-állomása és központi f?tési rendszere, valamint a kaposvári városi fürd? használja majd fel.
A cukorgyár szakemberei által kidolgozott technológia alapján a rendszert a Biogáz Fejleszt? Kft. építi fel. Az els? fermentorok 2007-ben készültek el, majd 2011-ben uniós támogatással az utó-fermentor. A megtermelt biogázt a cukorgyár üzemi er?m?vében használják fel h?- és villamos energia el?állítására. A cél az, hogy a cukorgyártást néhány év múlva küls? energiaforrások bevonása nélkül, a mez?gazdasági és feldolgozási melléktermékekre építve önellátóvá tegyék.
bzsó guz
Kaposvár, 2012. május 21., hétf? (MTI) – Egy újabb fermentor építésével tovább növelik a biogáz termelését a Magyar Cukor (MC) Zrt. kaposvári gyárában; a berendezést az ?sszel, a kampány indulásakor helyezik üzembe – tájékoztatta a társaság projektcége, a Biogáz Fejleszt? Kft. az MTI-t hétf?n.
A projekt tervezett költsége meghaladja az egymilliárd forintot, amelynek felét a KEOP-programban elnyert európai uniós támogatás biztosítja.
Az új tartályban egy 120 napra tervezett kampány alatt 9 millió köbméter biogázt termelnek, ami elegend? lenne egy 20 ezer lakosú város éves h?igényének ellátására.
A kampányid?szakban a fel nem használt répaszeletb?l fejlesztett gázmennyiség csaknem teljes mértékben kiváltja a cukorgyár tulajdonában lév? er?m? alternatív tüzelés? kazánjainak földgázfelhasználását. A feldolgozási id?n kívül egyéb alapanyagokból (melasz és korpa) megtermelt biogázt a gyár melaszszárító-állomása és központi f?tési rendszere, valamint a kaposvári városi fürd? használja majd fel.
A cukorgyár szakemberei által kidolgozott technológia alapján a rendszert a Biogáz Fejleszt? Kft. építi fel. Az els? fermentorok 2007-ben készültek el, majd 2011-ben uniós támogatással az utó-fermentor. A megtermelt biogázt a cukorgyár üzemi er?m?vében használják fel h?- és villamos energia el?állítására. A cél az, hogy a cukorgyártást néhány év múlva küls? energiaforrások bevonása nélkül, a mez?gazdasági és feldolgozási melléktermékekre építve önellátóvá tegyék.
bzsó guz
Budapest, 2012. május 15., kedd (MTI) – Újabb teljesíthetetlen és emiatt automatikusan büntetéssel járó feltételeket szabna a széler?m?vek számára a villamosenergia-rendszert irányító MAVIR iparági egyeztetésre bocsátott koncepciója – közölte a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) kedden.
A rendszerirányító azért szigorítana, mert szerinte a jelenlegi pótdíjrendszer nem ösztönöz kell?en a pontos menetrendadásra és annak tartására – olvasható az MSZIT közleményében.
Az MSZIT kiemeli: a javaslat szerint ha egy termel? nem ad havi menetrendet, vagy valós termelése 50 százalékkal eltér a havi menetrendjét?l, akkor csökkentett áron tudja csak a megtermelt energiát értékesíteni. Szélel?rejelzést viszont egyetlen adatszolgáltató cég sem vállal egy hónapra el?re – hívja fel a figyelmet a társaság.
A közlemény szerint a termel?k abszurd módon csak úgy tudnák büntetésüket csökkenteni, ha éppen akkor állítanák le er?m?veiket, amikor jelent?s termelés van, elkerülve ezzel a számottev? eltérést a menetrendt?l.
A közlemény idézi Hoffmann Lászlót, az MSZIT elnökét, aki szerint a felmerült módosításokkal nem lehet a menetrendadást pontosabbá tenni, nem növekszenek az adóbevételek, és nem csökkennek az energiaárak, viszont cs?d közeli helyzetet idézhetnek el? a már üzemel? megújuló er?m?veknél, lehetetlenné teszik az újabb beruházásokat, így tovább csökkentik a magyar megújuló energia termelést.
gká guz
Budapest, 2012. május 15., kedd (MTI) – Újabb teljesíthetetlen és emiatt automatikusan büntetéssel járó feltételeket szabna a széler?m?vek számára a villamosenergia-rendszert irányító MAVIR iparági egyeztetésre bocsátott koncepciója – közölte a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) kedden.
A rendszerirányító azért szigorítana, mert szerinte a jelenlegi pótdíjrendszer nem ösztönöz kell?en a pontos menetrendadásra és annak tartására – olvasható az MSZIT közleményében.
Az MSZIT kiemeli: a javaslat szerint ha egy termel? nem ad havi menetrendet, vagy valós termelése 50 százalékkal eltér a havi menetrendjét?l, akkor csökkentett áron tudja csak a megtermelt energiát értékesíteni. Szélel?rejelzést viszont egyetlen adatszolgáltató cég sem vállal egy hónapra el?re – hívja fel a figyelmet a társaság.
A közlemény szerint a termel?k abszurd módon csak úgy tudnák büntetésüket csökkenteni, ha éppen akkor állítanák le er?m?veiket, amikor jelent?s termelés van, elkerülve ezzel a számottev? eltérést a menetrendt?l.
A közlemény idézi Hoffmann Lászlót, az MSZIT elnökét, aki szerint a felmerült módosításokkal nem lehet a menetrendadást pontosabbá tenni, nem növekszenek az adóbevételek, és nem csökkennek az energiaárak, viszont cs?d közeli helyzetet idézhetnek el? a már üzemel? megújuló er?m?veknél, lehetetlenné teszik az újabb beruházásokat, így tovább csökkentik a magyar megújuló energia termelést.
gká guz
Budapest,
2012. május 15., kedd (MTI) – Újabb teljesíthetetlen és emiatt automatikusan büntetéssel járó feltételeket szabna a széler?m?vek számára a villamosenergia-rendszert irányító MAVIR iparági egyeztetésre bocsátott koncepciója – közölte a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) kedden.
A rendszerirányító azért szigorítana, mert szerinte a jelenlegi pótdíjrendszer nem ösztönöz kell?en a pontos menetrendadásra és annak tartására – olvasható az MSZIT közleményében.
Az MSZIT kiemeli: a javaslat szerint ha egy termel? nem ad havi menetrendet, vagy valós termelése 50 százalékkal eltér a havi menetrendjét?l, akkor csökkentett áron tudja csak a megtermelt energiát értékesíteni. Szélel?rejelzést viszont egyetlen adatszolgáltató cég sem vállal egy hónapra el?re – hívja fel a figyelmet a társaság.
A közlemény szerint a termel?k abszurd módon csak úgy tudnák büntetésüket csökkenteni, ha éppen akkor állítanák le er?m?veiket, amikor jelent?s termelés van, elkerülve ezzel a számottev? eltérést a menetrendt?l.
A közlemény idézi Hoffmann Lászlót, az MSZIT elnökét, aki szerint a felmerült módosításokkal nem lehet a menetrendadást pontosabbá tenni, nem növekszenek az adóbevételek, és nem csökkennek az energiaárak, viszont cs?d közeli helyzetet idézhetnek el? a már üzemel? megújuló er?m?veknél, lehetetlenné teszik az újabb beruházásokat, így tovább csökkentik a magyar megújuló energia termelést.
gká guz
London, 2012. május 21., hétf? (MTI) – Rendkívül lagymatagon m?ködik Nagy-Britanniában két szélturbina, amelyek 100 ezer fontba – 35 millió forintba – kerültek, mert szélcsendes helyre telepítették ?ket.
A kirklessi önkormányzat követte el a baklövést még 2006-ban, de csak most ismerte el, hogy hibázott. Volt olyan év – 2008 -, amikor a két turbina mindössze 2078 fontnyi áramot generált, miközben csupán karbantartásuk háromszor ennyibe került – adta hírül a The Daily Telegraph cím? brit lap.
Ha az áramtermelésben sok hasznot nem hoztak is, némi reklámértékük azért lehetett a turbináknak. Fennen hirdetik a huddersfieldi kultúrközpont tetején a megújuló energiaforrások fontosságát a mellettük naponta elhaladó több ezer autósnak, akik feltehet?en nem mosolyogtak, vagy dühöngtek ezen – eddig.
kwr ifgg
London, 2012. május 21., hétf? (MTI) – Rendkívül lagymatagon m?ködik Nagy-Britanniában két szélturbina, amelyek 100 ezer fontba – 35 millió forintba – kerültek, mert szélcsendes helyre telepítették ?ket.
A kirklessi önkormányzat követte el a baklövést még 2006-ban, de csak most ismerte el, hogy hibázott. Volt olyan év – 2008 -, amikor a két turbina mindössze 2078 fontnyi áramot generált, miközben csupán karbantartásuk háromszor ennyibe került – adta hírül a The Daily Telegraph cím? brit lap.
Ha az áramtermelésben sok hasznot nem hoztak is, némi reklámértékük azért lehetett a turbináknak. Fennen hirdetik a huddersfieldi kultúrközpont tetején a megújuló energiaforrások fontosságát a mellettük naponta elhaladó több ezer autósnak, akik feltehet?en nem mosolyogtak, vagy dühöngtek ezen – eddig.
kwr ifgg
London, 2012. május 21., hétf? (MTI) – Rendkívül lagymatagon m?ködik Nagy-Britanniában két szélturbina, amelyek 100 ezer fontba – 35 millió forintba – kerültek, mert szélcsendes helyre telepítették ?ket.
A kirklessi önkormányzat követte el a baklövést még 2006-ban, de csak most ismerte el, hogy hibázott. Volt olyan év – 2008 -, amikor a két turbina mindössze 2078 fontnyi áramot generált, miközben csupán karbantartásuk háromszor ennyibe került – adta hírül a The Daily Telegraph cím? brit lap.
Ha az áramtermelésben sok hasznot nem hoztak is, némi reklámértékük azért lehetett a turbináknak. Fennen hirdetik a huddersfieldi kultúrközpont tetején a megújuló energiaforrások fontosságát a mellettük naponta elhaladó több ezer autósnak, akik feltehet?en nem mosolyogtak, vagy dühöngtek ezen – eddig.
kwr ifgg
Ott valósulhat meg az el?ttünk álló id?szak egyik legnagyobb napenergia-fejlesztési programja, ahol a legkevésbé várnánk. Az OPEC vezet? olajhatalmának, Szaúd-Arábiának vezet?sége nemrég 109 milliárd dolláros napenergetikai programot hirdetett, ami mellett más megújuló energiaforrásokat is kiaknáznának az ország növekv? energiaigényének kielégítése céljából.
Szaúd-Arábia adottságaiból kifolyólag a világ egyik legnagyobb k?olajtermel?je, és export?re is. A királyság rendelkezik a piacon elérhet? szabad termel?i kapacitások többségével, ezért az ország kitermeléssel kapcsolatos döntései többnyire érdemi hatást fejtenek ki a k?olaj világpiaci árára.
Az ország olajpénzen megvalósult fejl?désével maga is egyre nagyobb energiafogyasztóvá válik, ezért a helyi vezetés az elmúlt id?szakban számos programot indított annak érdekében, hogy feltérképezzék az ország jöv?beni fenntartható energiaellátásának feltételeit, egyben hosszú távon is biztosítsák az ország pénzügyi egyensúlyához szükséges olajbevételeket. Az ország olajfogyasztása gyorsuló ütemben növekszik, 2000 és 2010 között 78%-kal emelkedett.
A k?olajat els?sorban sótalanító üzemekben és er?m?vekben használja fel a közel-keleti ország, amelynek népessége az elmúlt id?szakban nagymértékben növelte villamosenergia-felhasználását is, és a várakozások szerint ez a növekv? trend még évtizedekig fennáll majd.
A királyság 2010-ben létrehozott egy ügynökséget azzal a céllal, hogy felmérje az ország megújuló energia hasznosítási potenciálját, illetve hogy programot dolgozzon ki az ország fenntartható energiaellátására.
A KACARE néven m?köd? intézet vezet?i nemrég ismertették az általuk végzett munka eredményét, amely a következ? 20 év folyamán összesen 109 milliárd dolláros napenergia-fejlesztést vetít el?re a királyság területén. Ez összesen 41 ezer megawattnyi napenergia fejlesztést jelent, amelyet további 21 ezer megawatt nukleáris, szél- és geotermális er?m? egészítene ki. Összehasonlításképpen a magyar er?m?vek összteljesítménye jelenleg kb. 8-9 ezer megawatt.
A várakozások szerint a királyság áramellátásának teljesítményigénye a következ? 20 év során 121 ezer megawattra növekszik, amelynek felét szénhidrogén-tüzelés? er?m?vek, míg a másik felét megújuló és nukleáris energiaforrások biztosítanák a KACARE szerint. A 41 ezer megawattos napenergia-kapacitás így 2032-ra az ország beépített áramtermel?-képességének közel harmadát tenné ki. A fejlesztési programból 25 ezer megawatt jut a koncentrált napenergetikai megoldásokra (CSP), és további 16 ezer megawatt napelem-parkok (PV) telepítésére.
A Deutsche Bank értesülése szerint az els? árlicites tendert már jöv?re kiírná a királyság. 2013 els? negyedévében 1100 megawattnyi fotovoltaikus, és 900 megawattnyi koncentrált napenergia-hasznosításra alapozó er?m? építésére pályázhatnak majd a potenciális beszállítók. Az elemz?i várakozások szerint a napenergetikai társaságok számára a szaúdi értékesítések kisebb marzs mellett valósulhatnak meg, mint az európai telepítések, az ország várhatóan el?írja majd a beszállítók számára a belföldi gyártói kapacitások kiépítését is.
A napenergetikai program méretét jól szemlélteti, hogy a szaúdiak által 20 év alatt telepíteni tervezett napenergetikai kapacitás megegyezik a világ 2010-es teljes fotovoltaikus napenergia-kapacitásával. Az szaúdi KACARE számításai alapján a zöld energetika program végrehajtásával Szaúd-Arábia a következ? 20 év során napi 523 ezer hordónyi olajat takaríthat meg.
Forrás: portfolio.hu
Ott valósulhat meg az el?ttünk álló id?szak egyik legnagyobb napenergia-fejlesztési programja, ahol a legkevésbé várnánk. Az OPEC vezet? olajhatalmának, Szaúd-Arábiának vezet?sége nemrég 109 milliárd dolláros napenergetikai programot hirdetett, ami mellett más megújuló energiaforrásokat is kiaknáznának az ország növekv? energiaigényének kielégítése céljából.
Szaúd-Arábia adottságaiból kifolyólag a világ egyik legnagyobb k?olajtermel?je, és export?re is. A királyság rendelkezik a piacon elérhet? szabad termel?i kapacitások többségével, ezért az ország kitermeléssel kapcsolatos döntései többnyire érdemi hatást fejtenek ki a k?olaj világpiaci árára.
Az ország olajpénzen megvalósult fejl?désével maga is egyre nagyobb energiafogyasztóvá válik, ezért a helyi vezetés az elmúlt id?szakban számos programot indított annak érdekében, hogy feltérképezzék az ország jöv?beni fenntartható energiaellátásának feltételeit, egyben hosszú távon is biztosítsák az ország pénzügyi egyensúlyához szükséges olajbevételeket. Az ország olajfogyasztása gyorsuló ütemben növekszik, 2000 és 2010 között 78%-kal emelkedett.
A k?olajat els?sorban sótalanító üzemekben és er?m?vekben használja fel a közel-keleti ország, amelynek népessége az elmúlt id?szakban nagymértékben növelte villamosenergia-felhasználását is, és a várakozások szerint ez a növekv? trend még évtizedekig fennáll majd.
A királyság 2010-ben létrehozott egy ügynökséget azzal a céllal, hogy felmérje az ország megújuló energia hasznosítási potenciálját, illetve hogy programot dolgozzon ki az ország fenntartható energiaellátására.
A KACARE néven m?köd? intézet vezet?i nemrég ismertették az általuk végzett munka eredményét, amely a következ? 20 év folyamán összesen 109 milliárd dolláros napenergia-fejlesztést vetít el?re a királyság területén. Ez összesen 41 ezer megawattnyi napenergia fejlesztést jelent, amelyet további 21 ezer megawatt nukleáris, szél- és geotermális er?m? egészítene ki. Összehasonlításképpen a magyar er?m?vek összteljesítménye jelenleg kb. 8-9 ezer megawatt.
A várakozások szerint a királyság áramellátásának teljesítményigénye a következ? 20 év során 121 ezer megawattra növekszik, amelynek felét szénhidrogén-tüzelés? er?m?vek, míg a másik felét megújuló és nukleáris energiaforrások biztosítanák a KACARE szerint. A 41 ezer megawattos napenergia-kapacitás így 2032-ra az ország beépített áramtermel?-képességének közel harmadát tenné ki. A fejlesztési programból 25 ezer megawatt jut a koncentrált napenergetikai megoldásokra (CSP), és további 16 ezer megawatt napelem-parkok (PV) telepítésére.
A Deutsche Bank értesülése szerint az els? árlicites tendert már jöv?re kiírná a királyság. 2013 els? negyedévében 1100 megawattnyi fotovoltaikus, és 900 megawattnyi koncentrált napenergia-hasznosításra alapozó er?m? építésére pályázhatnak majd a potenciális beszállítók. Az elemz?i várakozások szerint a napenergetikai társaságok számára a szaúdi értékesítések kisebb marzs mellett valósulhatnak meg, mint az európai telepítések, az ország várhatóan el?írja majd a beszállítók számára a belföldi gyártói kapacitások kiépítését is.
A napenergetikai program méretét jól szemlélteti, hogy a szaúdiak által 20 év alatt telepíteni tervezett napenergetikai kapacitás megegyezik a világ 2010-es teljes fotovoltaikus napenergia-kapacitásával. Az szaúdi KACARE számításai alapján a zöld energetika program végrehajtásával Szaúd-Arábia a következ? 20 év során napi 523 ezer hordónyi olajat takaríthat meg.
Forrás: portfolio.hu
A kínai napelem-gyártás meghatározó szerepl?i már készülnek azokkal az intézkedésekkel, amelyekkel kivédhetik az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma által múlt héten kivetett 31, illetve 205%-os importvámot – számol be a Financial Times.
A túlzott támogatások kérdésében már márciusban elmarasztaló el?zetes határozatot hozott az illetékes vizsgálóbizottság, azonban akkor csak kisebb mérték? 3-5%-os importvám kivetése történt meg. A múlt hét végén azonban a dömpingáras értékesítés témakörében is döntés született, ami már sokkal jelent?sebb vámfizetési kötelezettséget állapított meg a kínai napelemek behozatalára: 61 nevesített társaság esetében 31%-os, míg a többi kínai gyártó napelemi esetében 250%-os importvám kivetése történt meg, azonnal hatállyal.
A büntetés csak a Kínában gyártott napelemekre vonatkozik, a napelemekb?l összeállított modulokra már nem, vagyis a kínai cégek most elkezdtek keresgélni a térségben, hogy a környez? országokban gyártott napelemekb?l gyártott modulokkal lássák el a komoly növekedési potenciállal bíró Egyesült Államok nappiacát.
Tajvanban évi közel 7300 MW-nyi napelemgyártó-kapacitás épült ki, és Dél-Koreában is további 2000 MW-nyi kapacitás érhet? el, miközben az Egyesült Államokban idén kb. 3000 MW telepítést terveznek. Az FT által megkérdezett elemz?k szerint habár a két ország napelemi drágábbak lehetnek a kínai termékeknél, a túlkínálatos piac miatt vélhet?en nem okoz majd érdemi drágulást a kínai szerepl?k számára a tajvani és koreai napelemek felhasználása. Legalábbis az azokból Kínában összeépített modulok Amerikába szállítása során a drágulás mértéke biztosan alacsonyabb lesz, mint az USA által kivetett 31%-os büntet?vám. Az elemz?k így ebben a formájában nem is találják hatékonynak az amerikai hatóságok piacvéd? lépéseit.
Forrás: porfolio.hu
