Az Apple által telepített napelemes kapacitás toronymagasan meghaladja a többi amerikai piaci szereplő adaptációs szintjét. A társaság saját infrastruktúrája tavaly már több mint 393 megawattnyi napenergia-termelést tett lehetővé éves szinten. Ez különösen abban az összehasoníltásban érdekes, hogy az Apple öt évvel korábban még csak 40 megawatton állt. A The Solar Energy Industries Association (SEIA) nevű, washingtoni székhelyű lobbicsoport éves jelentése szerint a technológiai vállalatok amúgy is az élmezőnybbe tartoznak ezen a területen: a második helyen álló Amazon például majdnem 330 megawattnál jár a 2013-as zéró szintet követően.
Van, ahol már kézenfekvő a döntés
A Big Tech vállalatok közül a Google is az első tízben foglal helyet, mellettük pedig az adatközponti szolgáltatásokban utazó Switch-et és a részben már technológiai üzletnek tekinthető szupermarket-láncokat (Target, Walmart) érdemes kiemelni a 2018 év végi lista harmadik és negyedik helyén. Az új telepítésekről szóló hírek pedig azóta is folyamatosan érkeznek: legutóbb éppen a múlt héten derült ki, hogy az Amazon Virginiában kezdett bele egy újabb napelemfarm építésébe, ami a tervek szerint már 2020-ra üzembe is állhat.
A látványos fejlesztéseknek természetesen a píár-szempontoknál lényegesebb hajtóereje is van. Ahogy az a SEIA mostani anyagából kiderül, az installációs költségek folyamatosan csökkennek, miközben a skálázható teljesítményű szolár telepek praktikus energiaforrást jelentenek az ilyen és hasonló profilú nagyvállalatoknak. A lefelé tartó árak és a felfelé tartó adaptációs trend így több szempontból is korrelációban vannak, miközben a jelentés szerint most első ízben fedezhető fel a pár éve még nem is mérhető off-site (vagyis a telephelyeken kívül eső) telepítések hulláma a jellemzően on-site beruházások mellett.
A SEIA hetedik alkalommal közzétett adatai egyébként összesen 7 ezer megawattnál is magasabb teljesítményű telepített kapacitás vizsgálatából származnak, ami a 35 ezer ilyen típusú kereskedelmi projekt 70 százalékát jelenti 43 államban. A vállalati szegmensben a fejlődés ütemére jellemző, hogy az összes beruházás több mint felét 2016 óta valósították meg – ebben az időszakban amúgy nem az Apple, hanem az Amazon vitte a prímet, mivel mind a 330 megawattot ez alatt a három év alatt hozta össze.
Látszólag a szemetet is jobban kezelik
A nagy zöldüléshez kapcsolódik az Alphabet-Google hétfői bejelentése is, amely szerint a vállalat jövőre már nullára csökkenti a konzumer hardvereinek kiszállításakor keletkező széndioxid-kibocsátást, 2022-re pedig eléri, hogy minden egyes terméke tartalmazzon valamilyen formában újrahasznosított műanyagot. A közlemény itt sem az első azoknak a liciteknek a sorában, amelyeket a technológiai multik tesznek környezetvédelmi elkötelezettségük bizonyítására, félig-meddig elébe menően az egyre tömegesebb termelésnek és a válaszul szigorodó szabályozásnak.
A Google szerint a vállalat logisztikai tevékenységgel kapcsolatos kibocsátása már tavaly is 40 százalékkal csökkent a 2017-es szinthez képest, köszönhetően elsősorban annak, hogy fokozatosan átálltak a tengeri szállításra. A reciklált műanyagok tekintetében a Google megfelelő eszközei jelenleg 20 és 42 százalék közötti arányokat mutathatnak fel (gondoljunk itt mondjuk a Google Home hangszórók házaira), de ezen a téren az Apple már két évvel ezelőtt elérte az 50 százalékot, nem beszélve bizonyos fémek egyre nagyobb arányban való újrahasznosításáról.
