Újabb fejezettel bővül az orosz-ukrán konfliktus, és a korábbi gázválságokhoz hasonlóan ezúttal is az energiaellátás áll a középpontban. Ukrajna ugyanis teljes mértékben szakítana a zömmel Oroszországból származó feketeszénnel, amelyből jelenleg hő- és áramtermelésének jelentős részét biztosítja. A kieső villamos energia mennyiséget pedig jelentős részben az ország szovjet időkben épült, kiöregedőben lévő atomerőműveivel pótolhatja.
Magasabb fokozatba kapcsolják az ukrán atomerőműveket
- Az ország 13 hőerőművéből 6 kizárólag feketeszénnel üzemel.
- Ukrajna jókora szénkészletei nagyrészt az oroszbarát szeparatisták által ellenőrzött keleti területeken találhatóak; az első negyedévben az importált szén több mint 60 százaléka Oroszországból származott.
- Petro Porosenko elnök márciusban minden, a szeparatistákkal folytatott kereskedelmi tevékenységet betiltott, az ország 2019-től pedig teljesen függetlenedne a feketeszéntől.
- Tavasszal 5 erőmű működését kellett felfüggeszteni a szénhiány miatt, a kisesést pedig jelentős részben atomerőművekből származó árammal pótolták.
- Kijevnek rendkívüli intézkedéseket kellett bevezetnie annak érdekében, hogy megelőzze az országos áramszüneteket.
- Ukrajna négy, a szovjet időszakban épült atomerőművel rendelkezik, a 15 reaktor az ország villamos energia termelésének több mint 60 százalékát biztosítja.
- 6 reaktor már túlvan tervezett szolgálati idején, ez a szám 2020-ig 12-re fog emelkedni; a hatóságok várhatóan 2030-ig meghosszabbíthatják a működő reaktorok élettartamát.
Már 2019-ben függetlenedne Ukrajna a feketeszéntől a közelmúltban bejelentett új ukrán energiastratégia részeként, ez pedig a korábbiaknál jóval nagyobb terhet rakna az ország atomerőműveire. Első körben az Oroszországból és az oroszbarát felkelők által ellenőrzöttkelet-ukrajnai szénbányákból származó energiahordozó behozatalát tiltották meg, két éven belül azonban a terv szerint teljesen kivezetnék azt az ukrán hő- és áramtermelésből.
Napjainkban Oroszország havonta körülbelül 1 millió tonna szénnel látja el Ukrajnát; hivatalos adatok szerint az idei első negyedévben az importált szén több mint 60 százaléka Oroszországból származott. Ukrajna jókora szénkészletekkel rendelkezik (rendelkezett?), azonban azok nagyrészt az oroszbarát szeparatisták által ellenőrzött keleti területeken találhatóak. Kijev az elmúlt csaknem három évben ugyan hajlandó volt a lázadóknak fizetni az energiahordozóért, de Petro Porosenko elnök márciusban minden, a szeparatistákkal folytatott kereskedelmi tevékenységet betiltott.
Rendkívüli intézkedések
Ukrajna energiaellátása alaposan megsínylette a Donbasz régió országtól való elszakadását, az innen származó feketeszén ugyanis kulcsfontosságú volt az ukrán széntüzelésű erőművek ellátásában. Az ország energiaellátási nehézségekkel küzd, a kormány engedélyével a regionális áramszolgáltatók időszakosan korlátozhatják az ellátást, amennyiben az időjárási okok miatt a kereslet megugrana. A térséget feldúló polgárháború ellenére a szakadárok egészen idén januárig folytatták a Kijevvel való kereskedést, amikor is ukrán radikálisok nem hivatalos blokádot emeltek, amelyet azóta a hatóságok is elfogadtak, legalábbis hallgatólagosan.
Kijevnek rendkívüli intézkedéseket kellett bevezetnie annak érdekében, hogy megelőzze az országos áramszüneteket. Az ország 13 hőerőművéből 6, így a Kijevet árammal ellátó Tripolskaya erőmű is kizárólag szén tüzelőanyaggal üzemel. Tavasszal 5 erőmű működését kellett felfüggeszteni a szénhiány miatt, a kisesést pedig jelentős részben atomerőművekből származó árammal pótolták.
Az átmeneti terv szerint Ukrajna részben az Egyesült Államokból pótolná a kieső orosz szént. Április elején Ihor Nasalyk energiaügyi miniszter azt mondta, mintegy 2,5-3 millió tonna antracit Egyesült Államokból történő behozatala lehetséges. Bár Ukrajna számára százmillió dolláros nagyságrendben növelné meg az árakat, ha az orosz forrás helyett az Egyesült Államokból, Ausztráliából vagy Dél-Afrikából szerezné be a szenet, tekintettel a távolságból adódó extrém szállítási költségekre, a jelek szerint azonban hajlandó megfizetni ezt az extra árat. Az első, dél-afrikai szenet szállító teherhajó május 25-én futott be a Yuzhny kikötőbe, 75 ezer tonna jó minőségű feketeszénnel a fedélzetén. A terv szerint ez a mennyiség havi rendszerességgel érkezhet Dél-Afrikából, ami már elegendő mennyiség ahhoz, hogy az őszi-téli időszakban stabilan működhessenek az erőművek – idézte az ukrán Interfax hírügynökség Vitaliy Butenkót, a DTEK energiavállalat kereskedelmi aktivitásért felelős igazgatóját.
Növekvő nyomás
Az új, a szenet teljes mértékben kivezető stratégia azonban nem csak azt jelenti, hogy az alternatív szénszállítási szerződések kútba esnek, de egyúttal jelentősen felértékeli a nukleáris energiaforrást is.
A szakértők azonban figyelmeztetnek, amennyiben túlságosan nagy terhelést helyeznek az öregedő erőművekre, annak súlyos következményei lehetnek. A helyzetet jól ismerő, ugyanakkor vélhetően nem teljesen elfogulatlan orosz források szerint Ukrajna egyenesen a Csernobili katasztrófa megismétlődését kockáztatja azáltal, hogy egyéb alternatíva híján nagyobb mértékben támaszkodna a szovjet érából származó atomerőműveire, miután félő, hogy az erőművek nem fognak tudni megbirkózni ezzel a növekvő nyomással. Mások ennél jóval óvatosabban fogalmaznak, nem elhallgatva ugyanakkor az élettartamuk vége felé közeledő erőművek által hordozott kockázatokat sem. Így például az Ukrán Nemzeti Ökológiai Központ szerint is a nukleáris energiaforrás ukrajnai felhasználásának fő kockázatát az jelenti, hogy a reaktorok élettartama a vége felé közeledik.
Az ország atomerőműveit üzemeltető Energoatom szerint az aggályok alaptalanok, amit a nukleáris energiaforrás gázválságok idején biztonságosan 70 százalékosra emelkedő részaránya mellett az is igazol, hogy a meghosszabbított élettartamú reaktorok biztonsági foka a korszerűsítésnek köszönhetően emelkedik.
Létfontosságú függetlenedés
A nagy tervekhez ugyanakkor jókora beruházásokra is szükség lennea szektorban, ám a geopolitikai kockázatokra tekintettel az ország nem tartozik a befektetők kedvencei közé, a költségvetés forrásai pedig ugyancsak korlátozottak. A kilátások mérlegelését az is nehezíti, hogy 2019-ben választásokat tartanak Ukrajnában, ezért olyan tervek és ígéretek is a közbeszédbe kerülhetnek, amelyeknek nincs sok valóságalapja.
Az orosz szempontból „irreális” ukrán kereskedelmi politika máris érthetővé válik, ha figyelembe vesszük, hogy jelentések szerint Oroszország saját energiapolitikáját ugyancsak hajlamos saját magasabb politikai céljainak alávetni. A közelmúltban bejelentett szénnel kapcsolatos tervek rímelnek a földgázellátásra vonatkozó ukrán energiapolitikával is, amely ugyancsak jelentős felárral inkább nyugati irányból, más európai országokból szerzi be a (részben ugyancsak orosz) földgázt.
Miután az ország megtanult orosz gáz nélkül élni, úgy fest, most megtanul orosz szén nélkül is boldogulni. Mindez létfontosságú az erősen energiafüggő ukrán iparnak, amely nagymértékben hozzájárulhat az idei évre várt GDP-növekedéshez, amely a 2014-15-ös mély recessziót követően a második „pluszos” éve lehet az ukrán gazdaságnak. A kérdés csak az, milyen áron.
Trükkös statisztikák
A hivatalos ukrán statisztikák azt mutatják, hogy a nukleáris energia termelése csak kis mértékben emelkedett az orosz-ukrán konfliktus kitörése óta. Az Energoatom adatai szerint 2017 első négy hónapjában az ukrán atomerőművek 23,84 milliárd kilowattórát termeltek, ami mindössze 2,5 százalékkal haladja meg a 2013 hasonló időszakáról rendelkezésre álló adatokat. Az ország teljes villamos energia termelése 2017 első négy hónapjában még bővült is, és éves összevetésben 2,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Ukrajna első negyedéves nukleáris tüzelőanyag vásárlásai egyelőre nem jelzik, hogy az ország fokozni kívánja atomerőművei kapacitását. Az ugyanakkor kiderül a több éves visszatekintésű adatsorból, hogy az orosz forrás részesedése egyre kisebb, míg a svédországi import aránya fokozatosan bővül. 2017 első három hónapjában összesen 121,458 millió dollár értékben vásárolt nukleáris üzemanyagot Ukrajna, amelyből 63,831 millió dollárért Oroszországból, 57,627 millió dollárért pedig Svédországból, a Westinghouse Electric Sweden vállalattól. Ez azt jelenti, hogy az orosz forrás aránya 52,55 százalékra süllyedt, miután 2016-ban még jóval több mint kétharmados súllyal szerepelt az ellátásban, 2014-2015-ben még több mint 90 százalék volt a részaránya, 2013-ban pedig kizárólag Oroszországból vásárolt üzemanyagot atomerőművei számára az üzemeltető Energoatom az Interfax száma alapján.
