Magyar Napelem Napkollektor Szövetség tagjai
Regisztrált kivitelez?k
Jelmagyarázat:
A kínai kormány delegációja szeptember 12-én és 13-án folytatott tárgyalásokat Németországban. A tárgyalások témája az Európai Unió kínai napelemekkel kapcsolatban kezdeményezett dömpingellenes eljárása volt.
„A kereskedelmi korlátozások nem csupán az abban részt vev? felek érdekeit sértik, de a globális ipar és a megújuló energiák szektorának egészséges fejl?dését is akadályozzák” – mondta Chong Quan, a kínai kereskedelmi minisztérium képvisel?je.
Chong Quan rámutatott, ha a jöv?ben Kína fokozza a napelemes termékek piaci terjesztését, de Németország számos f?lénnyel rendelkezik, akkor az lenne a legjobb megoldás, ha a felek együttm?ködnének.
A német fél elmondta, hogy megértette a kínai álláspontot és egyetért vele. Németország mindig kitart amellett, hogy tárgyalás útján kell megoldani a kereskedelmi vitát – tette hozzá a német tárgyalócsoport képvisel?je.
Németország az els? állomása a kínai delegáció európai körútjának, amelyet az EU székhelye, Brüsszel és Franciaország követ.
Forrás: hungarian.cri.cn
A kínai kormány delegációja szeptember 12-én és 13-án folytatott tárgyalásokat Németországban. A tárgyalások témája az Európai Unió kínai napelemekkel kapcsolatban kezdeményezett dömpingellenes eljárása volt.
„A kereskedelmi korlátozások nem csupán az abban részt vev? felek érdekeit sértik, de a globális ipar és a megújuló energiák szektorának egészséges fejl?dését is akadályozzák” – mondta Chong Quan, a kínai kereskedelmi minisztérium képvisel?je.
Chong Quan rámutatott, ha a jöv?ben Kína fokozza a napelemes termékek piaci terjesztését, de Németország számos f?lénnyel rendelkezik, akkor az lenne a legjobb megoldás, ha a felek együttm?ködnének.
A német fél elmondta, hogy megértette a kínai álláspontot és egyetért vele. Németország mindig kitart amellett, hogy tárgyalás útján kell megoldani a kereskedelmi vitát – tette hozzá a német tárgyalócsoport képvisel?je.
Németország az els? állomása a kínai delegáció európai körútjának, amelyet az EU székhelye, Brüsszel és Franciaország követ.
Forrás: hungarian.cri.cn
A kínai kormány delegációja szeptember 12-én és 13-án folytatott tárgyalásokat Németországban. A tárgyalások témája az Európai Unió kínai napelemekkel kapcsolatban kezdeményezett dömpingellenes eljárása volt.
„A kereskedelmi korlátozások nem csupán az abban részt vev? felek érdekeit sértik, de a globális ipar és a megújuló energiák szektorának egészséges fejl?dését is akadályozzák” – mondta Chong Quan, a kínai kereskedelmi minisztérium képvisel?je.
Chong Quan rámutatott, ha a jöv?ben Kína fokozza a napelemes termékek piaci terjesztését, de Németország számos f?lénnyel rendelkezik, akkor az lenne a legjobb megoldás, ha a felek együttm?ködnének.
A német fél elmondta, hogy megértette a kínai álláspontot és egyetért vele. Németország mindig kitart amellett, hogy tárgyalás útján kell megoldani a kereskedelmi vitát – tette hozzá a német tárgyalócsoport képvisel?je.
Németország az els? állomása a kínai delegáció európai körútjának, amelyet az EU székhelye, Brüsszel és Franciaország követ.
Forrás: hungarian.cri.cn
A kínai kormány delegációja szeptember 12-én és 13-án folytatott tárgyalásokat Németországban. A tárgyalások témája az Európai Unió kínai napelemekkel kapcsolatban kezdeményezett dömpingellenes eljárása volt.
„A kereskedelmi korlátozások nem csupán az abban részt vev? felek érdekeit sértik,
de a globális ipar és a megújuló energiák szektorának egészséges fejl?dését is akadályozzák” – mondta Chong Quan, a kínai kereskedelmi minisztérium képvisel?je.
Chong Quan rámutatott, ha a jöv?ben Kína fokozza a napelemes termékek piaci terjesztését, de Németország számos f?lénnyel rendelkezik, akkor az lenne a legjobb megoldás, ha a felek együttm?ködnének.
A német fél elmondta, hogy megértette a kínai álláspontot és egyetért vele. Németország mindig kitart amellett, hogy tárgyalás útján kell megoldani a kereskedelmi vitát – tette hozzá a német tárgyalócsoport képvisel?je.
Németország az els? állomása a kínai delegáció európai körútjának, amelyet az EU székhelye, Brüsszel és Franciaország követ.
Forrás: hungarian.cri.cn
Hamarosan beköszönt az ?sz, s vele egy lépéssel közelebb kerülünk a felújítási szezon végéhez is. Érdemes tehát minden családi ház tulajdonosnak számba vennie, milyen energetikai felújításokat sikerült idén véghez vinni, s melyek azok, amelyre még spórolni kell a következ? szezonig. Ezúttal ebben nyújt segítséget a Pénzcentrum.hu.
Az energetikai felújítások alfája és omegája
Ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40 százalékát épületeinkben használjuk el, amelynek mintegy kétharmada a f?tés és h?tés számlájára írható. A háztartások energiafelhasználásának megközelít?leg 80 százaléka h?célú felhasználás (f?tés, használati melegvíz, illetve f?zés). Ugyanakkor a megközelít?leg 4,3 millió lakást kitev? állomány 70 százaléka nem felel meg a korszer? funkcionális m?szaki, illetve h?technikai követelményeknek. Éppen ezért – bár nyáron sokan csak legyintenek az egészre – az egyre növekv? gáz-, villany- és vízdíjak, s az épületek természetes állagromlása miatt legvégül mindenki számára az épületek felújítása kell, hogy prioritást élvezzen. Mivel a felújítási szezon lassan a végéhez közeledik, lassan érdemes elgondolkodni azon, a következ? szezonban milyen munkálatokat szeretnénk elvégezni. Ehhez természetesen el?kalkulációt kell készíteni, hiszen egy-egy beruházás jókora többletterhet jelenthet a háztartásoknak. F?ként egy megterhel? f?tési szezont követ?en.
Betiltották a villanykörtéket: ezentúl így vásárolhatsz izzót – KATTINTS!
Ha energetikai felújítás, akkor els?ként a homlokzati h?szigetelés és a nyílászárócsere szokott felmerülni, mint alternatíva. Természetesen ez nem véletlen, felmérések szerint a családi házakban csupán a jobb h?szigeteléssel és a nyílászárók cseréjével akár 60 százalékos energiamegtakarítás is elérhet? – már, ha betartjuk az igen szigorú követelményeket. Homlokzatok esetében ez többnyire csak grafit vagy poliuretánhab alapú h?szigeteléssel érhet? el, falazattól függ?en különböz? vastagságban, míg az ablakok tekintetében a 3 réteg? üvegezéssel bíró, 7 légkamrás keretek tudják biztosítani a 60 százalékos megtakarítást. A két leggyakoribb energetikai beruházás hasznossága az energetikai tanúsítvány ismételt kiállításakor is szemet szúr. Felmérések szerint egy egyszer? nyílászárócserét és szigetelést magában foglaló beruházással önmagában 2-4 kategóriát javulhat egy családi ház energetikai besorolása.
Az ég kék, a nap elem
Egy családi házas napelemes rendszer, az elmúlt 16 évben tapasztalt energiaár-emelkedés ütemét el?re vetítve nagyjából 6-8 év alatt behozza az árát (~1,75 millió forint), s a jelenleg tapasztalható általános villamos energia díjak stagnálása esetén is 8-10 éven belül eléri a megtakarítás a rendszer bekerülési költségét. Ugyanakkor egy befektetést csakis egy másik befektetéssel érdemes összehasonlítani. Magyarország legnépszer?bb befektetési formájával, vagyis a bankbetétekkel összehasonlítva viszont már mindjárt nem ennyire rózsás a helyzet. Az éven belül lekötött forintbetétek esetében – melyek átlagos évesített kamatlába jelenleg 7 százalék körül mozog az MNB legfrissebb statisztikái szerint – egyértelm?en látszik, hogy a napelemes rendszerek egyel?re miért nem indultak rohamos terjedésnek. Arról nem is beszélve, hogy a pénzintézetek akciós kamatai ennél jóval nagyobbak is lehetnek (~10 százalék). Mint már korábban is említettük, a terjedéshez tehát elengedhetetlen az elérhet? támogatások fejlesztése, de minimum az átvételi oldal ösztönzése.
Elemzésünk a témában: „Ennyi id? alatt térül meg a napelem„
Passzív építészeti megoldások
Az energiatakarékosságért – a téli, s nyári hónapokban egyaránt – nem csak iszonyatos gépesítéssel, hanem passzív építészeti megoldásokkal is sokat tehetünk. Arról nem is beszélve, hogy ezek a megoldások egyáltalán nem drágák, csak tudatos tervez?i szemléletet igényelnek. F?ként, hogy nem is igazán számítanak újdonságnak, hiszen többségük alapvetése a múlt építészeti irányzatainak. Az energetikai tervezés, azon belül a h?védelem passzív eszköze például az épületek árnyékolási rendszere, amelynek kialakítására egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a tervez?k. A napból származó transzmissziós energia ugyanis egyszerre pozitív hatású, illetve probléma forrása is. A téli nap alacsony sugarait a beltérbe engedve jelent?s f?tési költség takarítható meg, azonban nyáron a lehet? legtöbb napfényt?l kell megóvni a használati tereket. Minderre számos különleges kialakítású és sokszor automatikával egybeépített, motoros mozgatású árnyékoló létezik
Kit?n? példa a passzív megoldásokra egyébként a 2010-es (fent), és a 2011-es (lent) Év Háza díj nyertes alkotásai is. 2010-ben egy mindössze 29 négyzetméter alapterület? ingatlan hódította el a díjat. A Budakeszi-Makkosmárián megépült épületnél tervezési alapvetés volt, hogy anyaghasználata, viselkedése legyen visszafogott, de tudjon annyit, amit egy korszer? m?szaki paraméterekkel felruházott passzívház, méghozzá a gépészet minimálisra csökkentésével. A nyári meleg kint tartásáról így nem légkondicionáló gondoskodik, hanem azt a ház maga oldja meg.
A 2011-es gy?ztes a tökéletes tájolásnak, illetve kialakításnak köszönhet?en a legnagyobb kánikulában sem igényel h?tést, és f?tési energiaigénye is igen csekély. „Fontos szempont volt, hogy az energiatakarékos szemléletr?l építészeti megoldások gondoskodjanak, s ne legyen szükség ?rületes gépesítésre ahhoz, hogy az épület h?háztartása megfelel? legyen” – mondta el a Pénzcentrum.hu-nak korábban Földes László, a családi ház társtervez?je. Az építészeti megoldásokra jó példa az épület tet?szerkezete, melyre a vaskos h?szigetelés mellett egy szell?z?rés is került. De a természetes klímaháztartásban nagy szerepe van a tornácnak, ugyanis nyáron teljes mértékben leárnyékolja az üvegfelületeket, míg télen a nappali hátfaláig engedi bejutni a napsugarakat.
Nincs pénzed a felújításra? Van segítség
Bár a legtöbb háztartás a fejét fogja, ha papírra vetve látják egy-egy beruházás bekerülési költségét, ugyanakkor arról sosem szabad megfeledkezni, hogy az energiahatékonysági felújítások szinte minden esetben finanszírozhatók lennének a f?tés- és egyéb közm?kiadásokon megspórolt összegekb?l. Így van ez még akkor is, ha a háztartások nem, vagy csak minimális öner?t tudnak felmutatni, s így a beruházás dönt? része hitelb?l történik. Ezt felismerve több hitelintézet is kínál jelzálogalapú hitelt lakásfelújításra. A jelenlegi magas kamatok mellett nyújtott piaci hitelek mellett augusztusban megjelentek az állami kamattámogatott kölcsönök, melyek ugyancsak felhasználhatók lakás/ingatlan korszer?sítésére. A referenciahozamtól függ? támogatás mértéke 5 évig biztosít a piacinál alacsonyabb törleszt?részletet, mely az id?szak alatt folyamatosan csökken. Jelenleg három hitelintézetnél elérhet? a konstrukció, ami akár lakás-takarékpénztári megtakarással is kombinálható.
Forrás:penzcentrum.hu
Hamarosan beköszönt az ?sz, s vele egy lépéssel közelebb kerülünk a felújítási szezon végéhez is. Érdemes tehát minden családi ház tulajdonosnak számba vennie, milyen energetikai felújításokat sikerült idén véghez vinni, s melyek azok, amelyre még spórolni kell a következ? szezonig. Ezúttal ebben nyújt segítséget a Pénzcentrum.hu.
hirdetésAz energetikai felújítások alfája és omegája
Ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40 százalékát épületeinkben használjuk el, amelynek mintegy kétharmada a f?tés és h?tés számlájára írható. A háztartások energiafelhasználásának megközelít?leg 80 százaléka h?célú felhasználás (f?tés, használati melegvíz, illetve f?zés). Ugyanakkor a megközelít?leg 4,3 millió lakást kitev? állomány 70 százaléka nem felel meg a korszer? funkcionális m?szaki, illetve h?technikai követelményeknek. Éppen ezért – bár nyáron sokan csak legyintenek az egészre – az egyre növekv? gáz-, villany- és vízdíjak, s az épületek természetes állagromlása miatt legvégül mindenki számára az épületek felújítása kell, hogy prioritást élvezzen. Mivel a felújítási szezon lassan a végéhez közeledik, lassan érdemes elgondolkodni azon, a következ? szezonban milyen munkálatokat szeretnénk elvégezni. Ehhez természetesen el?kalkulációt kell készíteni, hiszen egy-egy beruházás jókora többletterhet jelenthet a háztartásoknak. F?ként egy megterhel? f?tési szezont követ?en.
Betiltották a villanykörtéket: ezentúl így vásárolhatsz izzót – KATTINTS!
Ha energetikai felújítás, akkor els?ként a homlokzati h?szigetelés és a nyílászárócsere szokott felmerülni, mint alternatíva. Természetesen ez nem véletlen, felmérések szerint a családi házakban csupán a jobb h?szigeteléssel és a nyílászárók cseréjével akár 60 százalékos energiamegtakarítás is elérhet? – már, ha betartjuk az igen szigorú követelményeket. Homlokzatok esetében ez többnyire csak grafit vagy poliuretánhab alapú h?szigeteléssel érhet? el, falazattól függ?en különböz? vastagságban, míg az ablakok tekintetében a 3 réteg? üvegezéssel bíró, 7 légkamrás keretek tudják biztosítani a 60 százalékos megtakarítást. A két leggyakoribb energetikai beruházás hasznossága az energetikai tanúsítvány ismételt kiállításakor is szemet szúr. Felmérések szerint egy egyszer? nyílászárócserét és szigetelést magában foglaló beruházással önmagában 2-4 kategóriát javulhat egy családi ház energetikai besorolása.
Az ég kék, a nap elem
Egy családi házas napelemes rendszer, az elmúlt 16 évben tapasztalt energiaár-emelkedés ütemét el?re vetítve nagyjából 6-8 év alatt behozza az árát (~1,75 millió forint), s a jelenleg tapasztalható általános villamos energia díjak stagnálása esetén is 8-10 éven belül eléri a megtakarítás a rendszer bekerülési költségét. Ugyanakkor egy befektetést csakis egy másik befektetéssel érdemes összehasonlítani. Magyarország legnépszer?bb befektetési formájával, vagyis a bankbetétekkel összehasonlítva viszont már mindjárt nem ennyire rózsás a helyzet. Az éven belül lekötött forintbetétek esetében – melyek átlagos évesített kamatlába jelenleg 7 százalék körül mozog az MNB legfrissebb statisztikái szerint – egyértelm?en látszik, hogy a napelemes rendszerek egyel?re miért nem indultak rohamos terjedésnek. Arról nem is beszélve, hogy a pénzintézetek akciós kamatai ennél jóval nagyobbak is lehetnek (~10 százalék). Mint már korábban is említettük, a terjedéshez tehát elengedhetetlen az elérhet? támogatások fejlesztése, de minimum az átvételi oldal ösztönzése.
Elemzésünk a témában: „Ennyi id? alatt térül meg a napelem„
Passzív építészeti megoldások
Az energiatakarékosságért – a téli, s nyári hónapokban egyaránt – nem csak iszonyatos gépesítéssel, hanem passzív építészeti megoldásokkal is sokat tehetünk. Arról nem is beszélve, hogy ezek a megoldások egyáltalán nem drágák, csak tudatos tervez?i szemléletet igényelnek. F?ként, hogy nem is igazán számítanak újdonságnak, hiszen többségük alapvetése a múlt építészeti irányzatainak. Az energetikai tervezés, azon belül a h?védelem passzív eszköze például az épületek árnyékolási rendszere, amelynek kialakítására egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a tervez?k. A napból származó transzmissziós energia ugyanis egyszerre pozitív hatású, illetve probléma forrása is. A téli nap alacsony sugarait a beltérbe engedve jelent?s f?tési költség takarítható meg, azonban nyáron a lehet? legtöbb napfényt?l kell megóvni a használati tereket. Minderre számos különleges kialakítású és sokszor automatikával egybeépített, motoros mozgatású árnyékoló létezik
Kit?n? példa a passzív megoldásokra egyébként a 2010-es (fent), és a 2011-es (lent) Év Háza díj nyertes alkotásai is. 2010-ben egy mindössze 29 négyzetméter alapterület? ingatlan hódította el a díjat. A Budakeszi-Makkosmárián megépült épületnél tervezési alapvetés volt, hogy anyaghasználata, viselkedése legyen visszafogott, de tudjon annyit, amit egy korszer? m?szaki paraméterekkel felruházott passzívház, méghozzá a gépészet minimálisra csökkentésével. A nyári meleg kint tartásáról így nem légkondicionáló gondoskodik, hanem azt a ház maga oldja meg.
A 2011-es gy?ztes a tökéletes tájolásnak, illetve kialakításnak köszönhet?en a legnagyobb kánikulában sem igényel h?tést, és f?tési energiaigénye is igen csekély. „Fontos szempont volt, hogy az energiatakarékos szemléletr?l építészeti megoldások gondoskodjanak, s ne legyen szükség ?rületes gépesítésre ahhoz, hogy az épület h?háztartása megfelel? legyen” – mondta el a Pénzcentrum.hu-nak korábban Földes László, a családi ház társtervez?je. Az építészeti megoldásokra jó példa az épület tet?szerkezete, melyre a vaskos h?szigetelés mellett egy szell?z?rés is került. De a természetes klímaháztartásban nagy szerepe van a tornácnak, ugyanis nyáron teljes mértékben leárnyékolja az üvegfelületeket, míg télen a nappali hátfaláig engedi bejutni a napsugarakat.
Nincs pénzed a felújításra? Van segítség
Bár a legtöbb háztartás a fejét fogja, ha papírra vetve látják egy-egy beruházás bekerülési költségét, ugyanakkor arról sosem szabad megfeledkezni, hogy az energiahatékonysági felújítások szinte minden esetben finanszírozhatók lennének a f?tés- és egyéb közm?kiadásokon megspórolt összegekb?l. Így van ez még akkor is, ha a háztartások nem, vagy csak minimális öner?t tudnak felmutatni, s így a beruházás dönt? része hitelb?l történik. Ezt felismerve több hitelintézet is kínál jelzálogalapú hitelt lakásfelújításra. A jelenlegi magas kamatok mellett nyújtott piaci hitelek mellett augusztusban megjelentek az állami kamattámogatott kölcsönök, melyek ugyancsak felhasználhatók lakás/ingatlan korszer?sítésére. A referenciahozamtól függ? támogatás mértéke 5 évig biztosít a piacinál alacsonyabb törleszt?részletet, mely az id?szak alatt folyamatosan csökken. Jelenleg három hitelintézetnél elérhet? a konstrukció, ami akár lakás-takarékpénztári megtakarással is kombinálható.
Forrás:penzcentrum.hu
Hamarosan beköszönt az ?sz, s vele egy lépéssel közelebb kerülünk a felújítási szezon végéhez is. Érdemes tehát minden családi ház tulajdonosnak számba vennie, milyen energetikai felújításokat sikerült idén véghez vinni, s melyek azok, amelyre még spórolni kell a következ? szezonig. Ezúttal ebben nyújt segítséget a Pénzcentrum.hu.
Az energetikai felújítások alfája és omegája
Ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40 százalékát épületeinkben használjuk el, amelynek mintegy kétharmada a f?tés és h?tés számlájára írható. A háztartások energiafelhasználásának megközelít?leg 80 százaléka h?célú felhasználás (f?tés, használati melegvíz, illetve f?zés). Ugyanakkor a megközelít?leg 4,3 millió lakást kitev? állomány 70 százaléka nem felel meg a korszer? funkcionális m?szaki, illetve h?technikai követelményeknek. Éppen ezért – bár nyáron sokan csak legyintenek az egészre – az egyre növekv? gáz-, villany- és vízdíjak, s az épületek természetes állagromlása miatt legvégül mindenki számára az épületek felújítása kell, hogy prioritást élvezzen. Mivel a felújítási szezon lassan a végéhez közeledik, lassan érdemes elgondolkodni azon, a következ? szezonban milyen munkálatokat szeretnénk elvégezni. Ehhez természetesen el?kalkulációt kell készíteni, hiszen egy-egy beruházás jókora többletterhet jelenthet a háztartásoknak. F?ként egy megterhel? f?tési szezont követ?en.
Betiltották a villanykörtéket: ezentúl így vásárolhatsz izzót – KATTINTS!
Ha energetikai felújítás, akkor els?ként a homlokzati h?szigetelés és a nyílászárócsere szokott felmerülni, mint alternatíva. Természetesen ez nem véletlen, felmérések szerint a családi házakban csupán a jobb h?szigeteléssel és a nyílászárók cseréjével akár 60 százalékos energiamegtakarítás is elérhet? – már, ha betartjuk az igen szigorú követelményeket. Homlokzatok esetében ez többnyire csak grafit vagy poliuretánhab alapú h?szigeteléssel érhet? el, falazattól függ?en különböz? vastagságban, míg az ablakok tekintetében a 3 réteg? üvegezéssel bíró, 7 légkamrás keretek tudják biztosítani a 60 százalékos megtakarítást. A két leggyakoribb energetikai beruházás hasznossága az energetikai tanúsítvány ismételt kiállításakor is szemet szúr. Felmérések szerint egy egyszer? nyílászárócserét és szigetelést magában foglaló beruházással önmagában 2-4 kategóriát javulhat egy családi ház energetikai besorolása.
Az ég kék, a nap elem
Egy családi házas napelemes rendszer, az elmúlt 16 évben tapasztalt energiaár-emelkedés ütemét el?re vetítve nagyjából 6-8 év alatt behozza az árát (~1,75 millió forint), s a jelenleg tapasztalható általános villamos energia díjak stagnálása esetén is 8-10 éven belül eléri a megtakarítás a rendszer bekerülési költségét. Ugyanakkor egy befektetést csakis egy másik befektetéssel érdemes összehasonlítani. Magyarország legnépszer?bb befektetési formájával, vagyis a bankbetétekkel összehasonlítva viszont már mindjárt nem ennyire rózsás a helyzet. Az éven belül lekötött forintbetétek esetében – melyek átlagos évesített kamatlába jelenleg 7 százalék körül mozog az MNB legfrissebb statisztikái szerint – egyértelm?en látszik, hogy a napelemes rendszerek egyel?re miért nem indultak rohamos terjedésnek. Arról nem is beszélve, hogy a pénzintézetek akciós kamatai ennél jóval nagyobbak is lehetnek (~10 százalék). Mint már korábban is említettük, a terjedéshez tehát elengedhetetlen az elérhet? támogatások fejlesztése, de minimum az átvételi oldal ösztönzése.
Elemzésünk a témában: „Ennyi id? alatt térül meg a napelem„
Passzív építészeti megoldások
Az energiatakarékosságért – a téli, s nyári hónapokban egyaránt – nem csak iszonyatos gépesítéssel, hanem passzív építészeti megoldásokkal is sokat tehetünk. Arról nem is beszélve, hogy ezek a megoldások egyáltalán nem drágák, csak tudatos tervez?i szemléletet igényelnek. F?ként, hogy nem is igazán számítanak újdonságnak, hiszen többségük alapvetése a múlt építészeti irányzatainak. Az energetikai tervezés, azon belül a h?védelem passzív eszköze például az épületek árnyékolási rendszere, amelynek kialakítására egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a tervez?k. A napból származó transzmissziós energia ugyanis egyszerre pozitív hatású, illetve probléma forrása is. A téli nap alacsony sugarait a beltérbe engedve jelent?s f?tési költség takarítható meg, azonban nyáron a lehet? legtöbb napfényt?l kell megóvni a használati tereket. Minderre számos különleges kialakítású és sokszor automatikával egybeépített, motoros mozgatású árnyékoló létezik
Kit?n? példa a passzív megoldásokra egyébként a 2010-es (fent), és a 2011-es (lent) Év Háza díj nyertes alkotásai is. 2010-ben egy mindössze 29 négyzetméter alapterület? ingatlan hódította el a díjat. A Budakeszi-Makkosmárián megépült épületnél tervezési alapvetés volt, hogy anyaghasználata, viselkedése legyen visszafogott, de tudjon annyit, amit egy korszer? m?szaki paraméterekkel felruházott passzívház, méghozzá a gépészet minimálisra csökkentésével. A nyári meleg kint tartásáról így nem légkondicionáló gondoskodik, hanem azt a ház maga oldja meg.
A 2011-es gy?ztes a tökéletes tájolásnak, illetve kialakításnak köszönhet?en a legnagyobb kánikulában sem igényel h?tést, és f?tési energiaigénye is igen csekély. „Fontos szempont volt, hogy az energiatakarékos szemléletr?l építészeti megoldások gondoskodjanak, s ne legyen szükség ?rületes gépesítésre ahhoz, hogy az épület h?háztartása megfelel? legyen” – mondta el a Pénzcentrum.hu-nak korábban Földes László, a családi ház társtervez?je. Az építészeti megoldásokra jó példa az épület tet?szerkezete, melyre a vaskos h?szigetelés mellett egy szell?z?rés is került. De a természetes klímaháztartásban nagy szerepe van a tornácnak, ugyanis nyáron teljes mértékben leárnyékolja az üvegfelületeket, míg télen a nappali hátfaláig engedi bejutni a napsugarakat.
Nincs pénzed a felújításra? Van segítség
Bár a legtöbb háztartás a fejét fogja, ha papírra vetve látják egy-egy beruházás bekerülési költségét, ugyanakkor arról sosem szabad megfeledkezni, hogy az energiahatékonysági felújítások szinte minden esetben finanszírozhatók lennének a f?tés- és egyéb közm?kiadásokon megspórolt összegekb?l. Így van ez még akkor is, ha a háztartások nem, vagy csak minimális öner?t tudnak felmutatni, s így a beruházás dönt? része hitelb?l történik. Ezt felismerve több hitelintézet is kínál jelzálogalapú hitelt lakásfelújításra. A jelenlegi magas kamatok mellett nyújtott piaci hitelek mellett augusztusban megjelentek az állami kamattámogatott kölcsönök, melyek ugyancsak felhasználhatók lakás/ingatlan korszer?sítésére. A referenciahozamtól függ? támogatás mértéke 5 évig biztosít a piacinál alacsonyabb törleszt?részletet, mely az id?szak alatt folyamatosan csökken. Jelenleg három hitelintézetnél elérhet? a konstrukció, ami akár lakás-takarékpénztári megtakarással is kombinálható.
Forrás:penzcentrum.hu
Hamarosan beköszönt az ?sz, s vele egy lépéssel közelebb kerülünk a felújítási szezon végéhez is. Érdemes tehát minden családi ház tulajdonosnak számba vennie, milyen energetikai felújításokat sikerült idén véghez vinni, s melyek azok, amelyre még spórolni kell a következ? szezonig. Ezúttal ebben nyújt segítséget a Pénzcentrum.hu.
hirdetésAz energetikai felújítások alfája és omegája
Ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40 százalékát épületeinkben használjuk el, amelynek mintegy kétharmada a f?tés és h?tés számlájára írható. A háztartások energiafelhasználásának megközelít?leg 80 százaléka h?célú felhasználás (f?tés, használati melegvíz, illetve f?zés). Ugyanakkor a megközelít?leg 4,3 millió lakást kitev? állomány 70 százaléka nem felel meg a korszer? funkcionális m?szaki, illetve h?technikai követelményeknek. Éppen ezért – bár nyáron sokan csak legyintenek az egészre – az egyre növekv? gáz-, villany- és vízdíjak, s az épületek természetes állagromlása miatt legvégül mindenki számára az épületek felújítása kell, hogy prioritást élvezzen. Mivel a felújítási szezon lassan a végéhez közeledik, lassan érdemes elgondolkodni azon, a következ? szezonban milyen munkálatokat szeretnénk elvégezni. Ehhez természetesen el?kalkulációt kell készíteni, hiszen egy-egy beruházás jókora többletterhet jelenthet a háztartásoknak. F?ként egy megterhel? f?tési szezont követ?en.
Betiltották a villanykörtéket: ezentúl így vásárolhatsz izzót – KATTINTS!
Ha energetikai felújítás, akkor els?ként a homlokzati h?szigetelés és a nyílászárócsere szokott felmerülni, mint alternatíva. Természetesen ez nem véletlen, felmérések szerint a családi házakban csupán a jobb h?szigeteléssel és a nyílászárók cseréjével akár 60 százalékos energiamegtakarítás is elérhet? – már, ha betartjuk az igen szigorú követelményeket. Homlokzatok esetében ez többnyire csak grafit vagy poliuretánhab alapú h?szigeteléssel érhet? el, falazattól függ?en különböz? vastagságban, míg az ablakok tekintetében a 3 réteg? üvegezéssel bíró, 7 légkamrás keretek tudják biztosítani a 60 százalékos megtakarítást. A két leggyakoribb energetikai beruházás hasznossága az energetikai tanúsítvány ismételt kiállításakor is szemet szúr. Felmérések szerint egy egyszer? nyílászárócserét és szigetelést magában foglaló beruházással önmagában 2-4 kategóriát javulhat egy családi ház energetikai besorolása.
Az ég kék, a nap elem
Egy családi házas napelemes rendszer, az elmúlt 16 évben tapasztalt energiaár-emelkedés ütemét el?re vetítve nagyjából 6-8 év alatt behozza az árát (~1,75 millió forint), s a jelenleg tapasztalható általános villamos energia díjak stagnálása esetén is 8-10 éven belül eléri a megtakarítás a rendszer bekerülési költségét. Ugyanakkor egy befektetést csakis egy másik befektetéssel érdemes összehasonlítani. Magyarország legnépszer?bb befektetési formájával, vagyis a bankbetétekkel összehasonlítva viszont már mindjárt nem ennyire rózsás a helyzet. Az éven belül lekötött forintbetétek esetében – melyek átlagos évesített kamatlába jelenleg 7 százalék körül mozog az MNB legfrissebb statisztikái szerint – egyértelm?en látszik, hogy a napelemes rendszerek egyel?re miért nem indultak rohamos terjedésnek. Arról nem is beszélve, hogy a pénzintézetek akciós kamatai ennél jóval nagyobbak is lehetnek (~10 százalék). Mint már korábban is említettük, a terjedéshez tehát elengedhetetlen az elérhet? támogatások fejlesztése, de minimum az átvételi oldal ösztönzése.
Elemzésünk a témában: „Ennyi id? alatt térül meg a napelem„
Passzív építészeti megoldások
Az energiatakarékosságért – a téli, s nyári hónapokban egyaránt – nem csak iszonyatos gépesítéssel, hanem passzív építészeti megoldásokkal is sokat tehetünk. Arról nem is beszélve, hogy ezek a megoldások egyáltalán nem drágák, csak tudatos tervez?i szemléletet igényelnek. F?ként, hogy nem is igazán számítanak újdonságnak, hiszen többségük alapvetése a múlt építészeti irányzatainak. Az energetikai tervezés, azon belül a h?védelem passzív eszköze például az épületek árnyékolási rendszere, amelynek kialakítására egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a tervez?k. A napból származó transzmissziós energia ugyanis egyszerre pozitív hatású, illetve probléma forrása is. A téli nap alacsony sugarait a beltérbe engedve jelent?s f?tési költség takarítható meg, azonban nyáron a lehet? legtöbb napfényt?l kell megóvni a használati tereket. Minderre számos különleges kialakítású és sokszor automatikával egybeépített, motoros mozgatású árnyékoló létezik
Kit?n? példa a passzív megoldásokra egyébként a 2010-es (fent), és a 2011-es (lent) Év Háza díj nyertes alkotásai is. 2010-ben egy mindössze 29 négyzetméter alapterület? ingatlan hódította el a díjat. A Budakeszi-Makkosmárián megépült épületnél tervezési alapvetés volt, hogy anyaghasználata, viselkedése legyen visszafogott, de tudjon annyit, amit egy korszer? m?szaki paraméterekkel felruházott passzívház, méghozzá a gépészet minimálisra csökkentésével. A nyári meleg kint tartásáról így nem légkondicionáló gondoskodik, hanem azt a ház maga oldja meg.
A 2011-es gy?ztes a tökéletes tájolásnak, illetve kialakításnak köszönhet?en a legnagyobb kánikulában sem igényel h?tést, és f?tési energiaigénye is igen csekély. „Fontos szempont volt, hogy az energiatakarékos szemléletr?l építészeti megoldások gondoskodjanak, s ne legyen szükség ?rületes gépesítésre ahhoz, hogy az épület h?háztartása megfelel? legyen” – mondta el a Pénzcentrum.hu-nak korábban Földes László, a családi ház társtervez?je. Az építészeti megoldásokra jó példa az épület tet?szerkezete, melyre a vaskos h?szigetelés mellett egy szell?z?rés is került. De a természetes klímaháztartásban nagy szerepe van a tornácnak, ugyanis nyáron teljes mértékben leárnyékolja az üvegfelületeket, míg télen a nappali hátfaláig engedi bejutni a napsugarakat.
Nincs pénzed a felújításra? Van segítség
Bár a legtöbb háztartás a fejét fogja, ha papírra vetve látják egy-egy beruházás bekerülési költségét, ugyanakkor arról sosem szabad megfeledkezni, hogy az energiahatékonysági felújítások szinte minden esetben finanszírozhatók lennének a f?tés- és egyéb közm?kiadásokon megspórolt összegekb?l. Így van ez még akkor is, ha a háztartások nem, vagy csak minimális öner?t tudnak felmutatni, s így a beruházás dönt? része hitelb?l történik. Ezt felismerve több hitelintézet is kínál jelzálogalapú hitelt lakásfelújításra. A jelenlegi magas kamatok mellett nyújtott piaci hitelek mellett augusztusban megjelentek az állami kamattámogatott kölcsönök, melyek ugyancsak felhasználhatók lakás/ingatlan korszer?sítésére. A referenciahozamtól függ? támogatás mértéke 5 évig biztosít a piacinál alacsonyabb törleszt?részletet, mely az id?szak alatt folyamatosan csökken. Jelenleg három hitelintézetnél elérhet? a konstrukció, ami akár lakás-takarékpénztári megtakarással is kombinálható.
Forrás:penzcentrum.hu
Hamarosan beköszönt az ?sz, s vele egy lépéssel közelebb kerülünk a felújítási szezon végéhez is. Érdemes tehát minden családi ház tulajdonosnak számba vennie, milyen energetikai felújításokat sikerült idén véghez vinni, s melyek azok, amelyre még spórolni kell a következ? szezonig. Ezúttal ebben nyújt segítséget a Pénzcentrum.hu.
Az energetikai felújítások alfája és omegája
Ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40 százalékát épületeinkben használjuk el, amelynek mintegy kétharmada a f?tés és h?tés számlájára írható. A háztartások energiafelhasználásának megközelít?leg 80 százaléka h?célú felhasználás (f?tés, használati melegvíz, illetve f?zés). Ugyanakkor a megközelít?leg 4,3 millió lakást kitev? állomány 70 százaléka nem felel meg a korszer? funkcionális m?szaki, illetve h?technikai követelményeknek. Éppen ezért – bár nyáron sokan csak legyintenek az egészre – az egyre növekv? gáz-, villany- és vízdíjak, s az épületek természetes állagromlása miatt legvégül mindenki számára az épületek felújítása kell, hogy prioritást élvezzen. Mivel a felújítási szezon lassan a végéhez közeledik, lassan érdemes elgondolkodni azon, a következ? szezonban milyen munkálatokat szeretnénk elvégezni. Ehhez természetesen el?kalkulációt kell készíteni, hiszen egy-egy beruházás jókora többletterhet jelenthet a háztartásoknak. F?ként egy megterhel? f?tési szezont követ?en.
Betiltották a villanykörtéket: ezentúl így vásárolhatsz izzót – KATTINTS!
Ha energetikai felújítás, akkor els?ként a homlokzati h?szigetelés és a nyílászárócsere szokott felmerülni, mint alternatíva. Természetesen ez nem véletlen, felmérések szerint a családi házakban csupán a jobb h?szigeteléssel és a nyílászárók cseréjével akár 60 százalékos energiamegtakarítás is elérhet? – már, ha betartjuk az igen szigorú követelményeket. Homlokzatok esetében ez többnyire csak grafit vagy poliuretánhab alapú h?szigeteléssel érhet? el, falazattól függ?en különböz? vastagságban, míg az ablakok tekintetében a 3 réteg? üvegezéssel bíró, 7 légkamrás keretek tudják biztosítani a 60 százalékos megtakarítást. A két leggyakoribb energetikai beruházás hasznossága az energetikai tanúsítvány ismételt kiállításakor is szemet szúr. Felmérések szerint egy egyszer? nyílászárócserét és szigetelést magában foglaló beruházással önmagában 2-4 kategóriát javulhat egy családi ház energetikai besorolása.
Az ég kék, a nap elem
Egy családi házas napelemes rendszer, az elmúlt 16 évben tapasztalt energiaár-emelkedés ütemét el?re vetítve nagyjából 6-8 év alatt behozza az árát (~1,75 millió forint), s a jelenleg tapasztalható általános villamos energia díjak stagnálása esetén is 8-10 éven belül eléri a megtakarítás a rendszer bekerülési költségét. Ugyanakkor egy befektetést csakis egy másik befektetéssel érdemes összehasonlítani. Magyarország legnépszer?bb befektetési formájával, vagyis a bankbetétekkel összehasonlítva viszont már mindjárt nem ennyire rózsás a helyzet. Az éven belül lekötött forintbetétek esetében – melyek átlagos évesített kamatlába jelenleg 7 százalék körül mozog az MNB legfrissebb statisztikái szerint – egyértelm?en látszik, hogy a napelemes rendszerek egyel?re miért nem indultak rohamos terjedésnek. Arról nem is beszélve, hogy a pénzintézetek akciós kamatai ennél jóval nagyobbak is lehetnek (~10 százalék). Mint már korábban is említettük, a terjedéshez tehát elengedhetetlen az elérhet? támogatások fejlesztése, de minimum az átvételi oldal ösztönzése.
Elemzésünk a témában: „Ennyi id? alatt térül meg a napelem„
Passzív építészeti megoldások
Az energiatakarékosságért – a téli, s nyári hónapokban egyaránt – nem csak iszonyatos gépesítéssel, hanem passzív építészeti megoldásokkal is sokat tehetünk. Arról nem is beszélve, hogy ezek a megoldások egyáltalán nem drágák, csak tudatos tervez?i szemléletet igényelnek. F?ként, hogy nem is igazán számítanak újdonságnak, hiszen többségük alapvetése a múlt építészeti irányzatainak. Az energetikai tervezés, azon belül a h?védelem passzív eszköze például az épületek árnyékolási rendszere, amelynek kialakítására egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a tervez?k. A napból származó transzmissziós energia ugyanis egyszerre pozitív hatású, illetve probléma forrása is. A téli nap alacsony sugarait a beltérbe engedve jelent?s f?tési költség takarítható meg, azonban nyáron a lehet? legtöbb napfényt?l kell megóvni a használati tereket. Minderre számos különleges kialakítású és sokszor automatikával egybeépített, motoros mozgatású árnyékoló létezik
Kit?n? példa a passzív megoldásokra egyébként a 2010-es (fent), és a 2011-es (lent) Év Háza díj nyertes alkotásai is. 2010-ben egy mindössze 29 négyzetméter alapterület? ingatlan hódította el a díjat. A Budakeszi-Makkosmárián megépült épületnél tervezési alapvetés volt, hogy anyaghasználata, viselkedése legyen visszafogott, de tudjon annyit, amit egy korszer? m?szaki paraméterekkel felruházott passzívház, méghozzá a gépészet minimálisra csökkentésével. A nyári meleg kint tartásáról így nem légkondicionáló gondoskodik, hanem azt a ház maga oldja meg.
A 2011-es gy?ztes a tökéletes tájolásnak, illetve kialakításnak köszönhet?en a legnagyobb kánikulában sem igényel h?tést, és f?tési energiaigénye is igen csekély. „Fontos szempont volt, hogy az energiatakarékos szemléletr?l építészeti megoldások gondoskodjanak, s ne legyen szükség ?rületes gépesítésre ahhoz, hogy az épület h?háztartása megfelel? legyen” – mondta el a Pénzcentrum.hu-nak korábban Földes László, a családi ház társtervez?je. Az építészeti megoldásokra jó példa az épület tet?szerkezete, melyre a vaskos h?szigetelés mellett egy szell?z?rés is került. De a természetes klímaháztartásban nagy szerepe van a tornácnak, ugyanis nyáron teljes mértékben leárnyékolja az üvegfelületeket, míg télen a nappali hátfaláig engedi bejutni a napsugarakat.
Nincs pénzed a felújításra? Van segítség
Bár a legtöbb háztartás a fejét fogja, ha papírra vetve látják egy-egy beruházás bekerülési költségét, ugyanakkor arról sosem szabad megfeledkezni, hogy az energiahatékonysági felújítások szinte minden esetben finanszírozhatók lennének a f?tés- és egyéb közm?kiadásokon megspórolt összegekb?l. Így van ez még akkor is, ha a háztartások nem, vagy csak minimális öner?t tudnak felmutatni, s így a beruházás dönt? része hitelb?l történik. Ezt felismerve több hitelintézet is kínál jelzálogalapú hitelt lakásfelújításra. A jelenlegi magas kamatok mellett nyújtott piaci hitelek mellett augusztusban megjelentek az állami kamattámogatott kölcsönök, melyek ugyancsak felhasználhatók lakás/ingatlan korszer?sítésére. A referenciahozamtól függ? támogatás mértéke 5 évig biztosít a piacinál alacsonyabb törleszt?részletet, mely az id?szak alatt folyamatosan csökken. Jelenleg három hitelintézetnél elérhet? a konstrukció, ami akár lakás-takarékpénztári megtakarással is kombinálható.
Forrás:penzcentrum.hu
Hamarosan beköszönt az ?sz, s vele egy lépéssel közelebb kerülünk a felújítási szezon végéhez is. Érdemes tehát minden családi ház tulajdonosnak számba vennie, milyen energetikai felújításokat sikerült idén véghez vinni, s melyek azok, amelyre még spórolni kell a következ? szezonig. Ezúttal ebben nyújt segítséget a Pénzcentrum.hu.
Az energetikai felújítások alfája és omegája
Ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40 százalékát épületeinkben használjuk el, amelynek mintegy kétharmada a f?tés és h?tés számlájára írható. A háztartások energiafelhasználásának megközelít?leg 80 százaléka h?célú felhasználás (f?tés, használati melegvíz, illetve f?zés). Ugyanakkor a megközelít?leg 4,3 millió lakást kitev? állomány 70 százaléka nem felel meg a korszer? funkcionális m?szaki, illetve h?technikai követelményeknek. Éppen ezért – bár nyáron sokan csak legyintenek az egészre – az egyre növekv? gáz-, villany- és vízdíjak, s az épületek természetes állagromlása miatt legvégül mindenki számára az épületek felújítása kell, hogy prioritást élvezzen. Mivel a felújítási szezon lassan a végéhez közeledik, lassan érdemes elgondolkodni azon, a következ? szezonban milyen munkálatokat szeretnénk elvégezni. Ehhez természetesen el?kalkulációt kell készíteni, hiszen egy-egy beruházás jókora többletterhet jelenthet a háztartásoknak. F?ként egy megterhel? f?tési szezont követ?en.
Betiltották a villanykörtéket: ezentúl így vásárolhatsz izzót – KATTINTS!
Ha energetikai felújítás, akkor els?ként a homlokzati h?szigetelés és a nyílászárócsere szokott felmerülni, mint alternatíva. Természetesen ez nem véletlen, felmérések szerint a családi házakban csupán a jobb h?szigeteléssel és a nyílászárók cseréjével akár 60 százalékos energiamegtakarítás is elérhet? – már, ha betartjuk az igen szigorú követelményeket. Homlokzatok esetében ez többnyire csak grafit vagy poliuretánhab alapú h?szigeteléssel érhet? el, falazattól függ?en különböz? vastagságban, míg az ablakok tekintetében a 3 réteg? üvegezéssel bíró, 7 légkamrás keretek tudják biztosítani a 60 százalékos megtakarítást. A két leggyakoribb energetikai beruházás hasznossága az energetikai tanúsítvány ismételt kiállításakor is szemet szúr. Felmérések szerint egy egyszer? nyílászárócserét és szigetelést magában foglaló beruházással önmagában 2-4 kategóriát javulhat egy családi ház energetikai besorolása.
Az ég kék, a nap elem
Egy családi házas napelemes rendszer, az elmúlt 16 évben tapasztalt energiaár-emelkedés ütemét el?re vetítve nagyjából 6-8 év alatt behozza az árát (~1,75 millió forint), s a jelenleg tapasztalható általános villamos energia díjak stagnálása esetén is 8-10 éven belül eléri a megtakarítás a rendszer bekerülési költségét. Ugyanakkor egy befektetést csakis egy másik befektetéssel érdemes összehasonlítani. Magyarország legnépszer?bb befektetési formájával, vagyis a bankbetétekkel összehasonlítva viszont már mindjárt nem ennyire rózsás a helyzet. Az éven belül lekötött forintbetétek esetében – melyek átlagos évesített kamatlába jelenleg 7 százalék körül mozog az MNB legfrissebb statisztikái szerint – egyértelm?en látszik, hogy a napelemes rendszerek egyel?re miért nem indultak rohamos terjedésnek. Arról nem is beszélve, hogy a pénzintézetek akciós kamatai ennél jóval nagyobbak is lehetnek (~10 százalék). Mint már korábban is említettük, a terjedéshez tehát elengedhetetlen az elérhet? támogatások fejlesztése, de minimum az átvételi oldal ösztönzése.
Elemzésünk a témában: „Ennyi id? alatt térül meg a napelem„
Passzív építészeti megoldások
Az energiatakarékosságért – a téli, s nyári hónapokban egyaránt – nem csak iszonyatos gépesítéssel, hanem passzív építészeti megoldásokkal is sokat tehetünk. Arról nem is beszélve, hogy ezek a megoldások egyáltalán nem drágák, csak tudatos tervez?i szemléletet igényelnek. F?ként, hogy nem is igazán számítanak újdonságnak, hiszen többségük alapvetése a múlt építészeti irányzatainak. Az energetikai tervezés, azon belül a h?védelem passzív eszköze például az épületek árnyékolási rendszere, amelynek kialakítására egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a tervez?k. A napból származó transzmissziós energia ugyanis egyszerre pozitív hatású, illetve probléma forrása is. A téli nap alacsony sugarait a beltérbe engedve jelent?s f?tési költség takarítható meg, azonban nyáron a lehet? legtöbb napfényt?l kell megóvni a használati tereket. Minderre számos különleges kialakítású és sokszor automatikával egybeépített, motoros mozgatású árnyékoló létezik
Kit?n? példa a passzív megoldásokra egyébként a 2010-es (fent), és a 2011-es (lent) Év Háza díj nyertes alkotásai is. 2010-ben egy mindössze 29 négyzetméter alapterület? ingatlan hódította el a díjat. A Budakeszi-Makkosmárián megépült épületnél tervezési alapvetés volt, hogy anyaghasználata, viselkedése legyen visszafogott, de tudjon annyit, amit egy korszer? m?szaki paraméterekkel felruházott passzívház, méghozzá a gépészet minimálisra csökkentésével. A nyári meleg kint tartásáról így nem légkondicionáló gondoskodik, hanem azt a ház maga oldja meg.
A 2011-es gy?ztes a tökéletes tájolásnak, illetve kialakításnak köszönhet?en a legnagyobb kánikulában sem igényel h?tést, és f?tési energiaigénye is igen csekély. „Fontos szempont volt, hogy az energiatakarékos szemléletr?l építészeti megoldások gondoskodjanak, s ne legyen szükség ?rületes gépesítésre ahhoz, hogy az épület h?háztartása megfelel? legyen” – mondta el a Pénzcentrum.hu-nak korábban Földes László, a családi ház társtervez?je. Az építészeti megoldásokra jó példa az épület tet?szerkezete, melyre a vaskos h?szigetelés mellett egy szell?z?rés is került. De a természetes klímaháztartásban nagy szerepe van a tornácnak, ugyanis nyáron teljes mértékben leárnyékolja az üvegfelületeket, míg télen a nappali hátfaláig engedi bejutni a napsugarakat.
Nincs pénzed a felújításra? Van segítség
Bár a legtöbb háztartás a fejét fogja, ha papírra vetve látják egy-egy beruházás bekerülési költségét, ugyanakkor arról sosem szabad megfeledkezni, hogy az energiahatékonysági felújítások szinte minden esetben finanszírozhatók lennének a f?tés- és egyéb közm?kiadásokon megspórolt összegekb?l. Így van ez még akkor is, ha a háztartások nem, vagy csak minimális öner?t tudnak felmutatni, s így a beruházás dönt? része hitelb?l történik. Ezt felismerve több hitelintézet is kínál jelzálogalapú hitelt lakásfelújításra. A jelenlegi magas kamatok mellett nyújtott piaci hitelek mellett augusztusban megjelentek az állami kamattámogatott kölcsönök, melyek ugyancsak felhasználhatók lakás/ingatlan korszer?sítésére. A referenciahozamtól függ? támogatás mértéke 5 évig biztosít a piacinál alacsonyabb törleszt?részletet, mely az id?szak alatt folyamatosan csökken. Jelenleg három hitelintézetnél elérhet? a konstrukció, ami akár lakás-takarékpénztári megtakarással is kombinálható.
Forrás:penzcentrum.hu
Budapest, 2012. szeptember 13., csütörtök (MTI) – Átlagosan felére csökkentették ökológiai lábnyomukat idén nyáron a nagy magyarországi fesztiválok, a termel?d? szemét mennyisége például nem egészen harmada volt az öt évvel ezel?ttinek.
Magyarország nagy fesztiváljainak több tíz- vagy százezres közönsége jelent?s terhet ró mikrokörnyezetére, ennek enyhítésére a szervez?k már évek óta er?feszítéseket tesznek. A változásokkal a környezet védelme mellett pénzt is megtakarítanak a szervez?k, hiszen a környezettudatos intézkedések általában anyagilag is megtérülnek – adta hírül közleményben a fesztiválok kommunikációjával megbízott ügynökség.
A re-pohár rendszert a Hegyalja Fesztiválon és a SZIN-en vezették be el?ször, amely negyedére csökkentette az eldobható edények mennyiségét. Ennek köszönhet?en a Hegyalja méret? fesztiválok 2000 helyett 600 köbméter szemetet termelnek, ráadásul a maradék nagy része is papírhulladék – fogalmazott Lakos László, a Sziget Kft. m?szaki szaktanácsadója.
A Szigeten emellett átalakították a közvilágítást: a LED és más fénytechnikai megoldásoknak köszönhet?en egy nagyobb színpad már csak a felét, a közvilágítás a 15-20 százalékát fogyasztja az öt évvel korábbi energiának.
Egyre többször használnak a szervez?k különböz? fém, m?anyag, valamint újrahasznosított gumi alapú útburkolatokat, amelyek védik a környez? gyepet. Egy új rendszer alkalmazásával a melegvíz el?állító rendszert is korszer?sítették, amelynek köszönhet?en a fesztivál energiafelhasználása kevesebb, mint a felére esett vissza.
A fesztiválokon egyre nagyobb teret kapnak a napelemek is, f?leg a kisebb, folyamatos áramfelvétel? helyszíneken, mint például a Sziget civil faluja.
Budapest,
2012. szeptember 13., csütörtök (MTI) – Átlagosan felére csökkentették ökológiai lábnyomukat idén nyáron a nagy magyarországi fesztiválok, a termel?d? szemét mennyisége például nem egészen harmada volt az öt évvel ezel?ttinek.
Magyarország nagy fesztiváljainak több tíz- vagy százezres közönsége jelent?s terhet ró mikrokörnyezetére, ennek enyhítésére a szervez?k már évek óta er?feszítéseket tesznek. A változásokkal a környezet védelme mellett pénzt is megtakarítanak a szervez?k, hiszen a környezettudatos intézkedések általában anyagilag is megtérülnek – adta hírül közleményben a fesztiválok kommunikációjával megbízott ügynökség.
A re-pohár rendszert a Hegyalja Fesztiválon és a SZIN-en vezették be el?ször, amely negyedére csökkentette az eldobható edények mennyiségét. Ennek köszönhet?en a Hegyalja méret? fesztiválok 2000 helyett 600 köbméter szemetet termelnek, ráadásul a maradék nagy része is papírhulladék – fogalmazott Lakos László, a Sziget Kft. m?szaki szaktanácsadója.
A Szigeten emellett átalakították a közvilágítást: a LED és más fénytechnikai megoldásoknak köszönhet?en egy nagyobb színpad már csak a felét, a közvilágítás a 15-20 százalékát fogyasztja az öt évvel korábbi energiának.
Egyre többször használnak a szervez?k különböz? fém, m?anyag, valamint újrahasznosított gumi alapú útburkolatokat, amelyek védik a környez? gyepet. Egy új rendszer alkalmazásával a melegvíz el?állító rendszert is korszer?sítették, amelynek köszönhet?en a fesztivál energiafelhasználása kevesebb, mint a felére esett vissza.
A fesztiválokon egyre nagyobb teret kapnak a napelemek is, f?leg a kisebb, folyamatos áramfelvétel? helyszíneken, mint például a Sziget civil faluja.
Tokió, 2012. szeptember 14., péntek (MTI) – A 2030-as évekre beszünteti a nukleáris energiatermelést Japán a kormány pénteken közzétett hosszú távú energetikai stratégiatervezete szerint.
A terv szerint a kormány „minden rendelkezésére álló politikai eszközt be fog vetni azon cél elérése érdekében, hogy a 2030-as évek végére egy atomer?m? se üzemeljen” az országban. Ezzel párhuzamosan harminc százalékra tervezik növelni a megújuló energiaforrások részarányát az ország áramellátásában. A tervezet szerint – amelynek formális jóváhagyására a közeljöv?ben kerülhet sor – többé nem építenének új atomer?m?veket Japánban, ugyanakkor a megfelel? biztonsági intézkedések mellett engedélyeznék a leállított reaktorok újraindítását, amelyek élettartamát 40 évben maximalizálnák. A fukusimai atombaleset árnyékában meghozott döntést gazdasági szerepl?k élésen bírálták, arra figyelmeztetve, hogy az ártani fog az ország gazdaságának gerincét adó iparnak. Egy, a Dow Jones hírügynökségnek nyilatkozó tisztvisel? ugyanakkor azt mondta, hogy a nukleáris energia feladására vonatkozó terv „nem vállalás, csupán ambíció”. Japán sajtóhírek szerint a kormány egyel?re nem tervezi leállítani az urándúsítást és az elhasznált f?t?elemek újrafeldolgozását, ami némileg ellentmond az atomenergia teljes feladására vonatkozó terveknek. A tavaly márciusi fukusimai balesetet megel?z?en a kormány ötven százalékra tervezte emelni a nukleáris energia részarányát az ország áramellátásában 2030-ra. Azóta azonban a lakossági félelmek miatt energiapolitikai hátraarcra kényszerült a kabinet. Japánban mindennaposak az atomenergia azonnali feladását követel? tüntetések, amelyeken olykor több tízezer ember vesz rész. Korábbi kormányzati közvélemény-kutatások szerint a japán lakosság többsége egy „atomenergia-mentes társadalomban akar élni”. A téma a parlamenti választások közeledtével egyre nagyobb politikai figyelmet kap, s egyes megfigyel?k szerint a nemrég még atompárti kijelentéseket tev? Noda Josihiko miniszterelnök részben népszer?tlen kormánya és pártja renoméját akarja javítani a tervezettel. Tavaly márciusig az atomenergia az áramellátás közel egyharmadát biztosította Japánban. Jelenleg a szigetország 50 m?köd?képes reaktorából csupán kett? üzemel, miután az er?m?veket biztonsági okokra hivatkozva leállították az utóbbi másfél évben.
Gazdasági szerepl?k szerint az atomenergiáról való lemondás jelent?sen megdrágítaná az energiaárakat, s ezáltal üzemeik külföldre költöztetésére sarkallná a japán cégeket. A kormány egy korábbi felmérése szerint évi 3,1 ezer milliárd jenbe kerülne a kies? atomenergia fosszilis hordozókkal való helyettesítése. Az energiahordozókban szegény szigetország már jelenleg is a világ legnagyobb cseppfolyósföldgáz-import?re és harmadik legjelent?sebb olajvásárlója. Japán évi egymillió gigawattos áramigénye az Egyesült Államok és Kína utána a harmadik legnagyobb a világon. Atomenergia-ellenes körök ezzel szemben azt állítják, hogy az nukleáris áramtermelés feladása, illetve a megújuló források felé való elmozdulás gazdasági lehet?ségeket teremtene a szigetország cégei számára és lökést adna az innovációnak. Korábban Németország és Svájc is az atomenergia feladásáról határozott a fukusimai baleset miatt.
Tokió,
2012. szeptember 14., péntek (MTI) – A 2030-as évekre beszünteti a nukleáris energiatermelést Japán a kormány pénteken közzétett hosszú távú energetikai stratégiatervezete szerint.
A terv szerint a kormány „minden rendelkezésére álló politikai eszközt be fog vetni azon cél elérése érdekében, hogy a 2030-as évek végére egy atomer?m? se üzemeljen” az országban. Ezzel párhuzamosan harminc százalékra tervezik növelni a megújuló energiaforrások részarányát az ország áramellátásában. A tervezet szerint – amelynek formális jóváhagyására a közeljöv?ben kerülhet sor – többé nem építenének új atomer?m?veket Japánban, ugyanakkor a megfelel? biztonsági intézkedések mellett engedélyeznék a leállított reaktorok újraindítását, amelyek élettartamát 40 évben maximalizálnák. A fukusimai atombaleset árnyékában meghozott döntést gazdasági szerepl?k élésen bírálták, arra figyelmeztetve, hogy az ártani fog az ország gazdaságának gerincét adó iparnak. Egy, a Dow Jones hírügynökségnek nyilatkozó tisztvisel? ugyanakkor azt mondta, hogy a nukleáris energia feladására vonatkozó terv „nem vállalás, csupán ambíció”. Japán sajtóhírek szerint a kormány egyel?re nem tervezi leállítani az urándúsítást és az elhasznált f?t?elemek újrafeldolgozását, ami némileg ellentmond az atomenergia teljes feladására vonatkozó terveknek. A tavaly márciusi fukusimai balesetet megel?z?en a kormány ötven százalékra tervezte emelni a nukleáris energia részarányát az ország áramellátásában 2030-ra. Azóta azonban a lakossági félelmek miatt energiapolitikai hátraarcra kényszerült a kabinet. Japánban mindennaposak az atomenergia azonnali feladását követel? tüntetések, amelyeken olykor több tízezer ember vesz rész. Korábbi kormányzati közvélemény-kutatások szerint a japán lakosság többsége egy „atomenergia-mentes társadalomban akar élni”. A téma a parlamenti választások közeledtével egyre nagyobb politikai figyelmet kap, s egyes megfigyel?k szerint a nemrég még atompárti kijelentéseket tev? Noda Josihiko miniszterelnök részben népszer?tlen kormánya és pártja renoméját akarja javítani a tervezettel. Tavaly márciusig az atomenergia az áramellátás közel egyharmadát biztosította Japánban. Jelenleg a szigetország 50 m?köd?képes reaktorából csupán kett? üzemel, miután az er?m?veket biztonsági okokra hivatkozva leállították az utóbbi másfél évben.
Gazdasági szerepl?k szerint az atomenergiáról való lemondás jelent?sen megdrágítaná az energiaárakat, s ezáltal üzemeik külföldre költöztetésére sarkallná a japán cégeket. A kormány egy korábbi felmérése szerint évi 3,1 ezer milliárd jenbe kerülne a kies? atomenergia fosszilis hordozókkal való helyettesítése. Az energiahordozókban szegény szigetország már jelenleg is a világ legnagyobb cseppfolyósföldgáz-import?re és harmadik legjelent?sebb olajvásárlója. Japán évi egymillió gigawattos áramigénye az Egyesült Államok és Kína utána a harmadik legnagyobb a világon. Atomenergia-ellenes körök ezzel szemben azt állítják, hogy az nukleáris áramtermelés feladása, illetve a megújuló források felé való elmozdulás gazdasági lehet?ségeket teremtene a szigetország cégei számára és lökést adna az innovációnak. Korábban Németország és Svájc is az atomenergia feladásáról határozott a fukusimai baleset miatt.
Az uniós piaci szabályok betartására szólította fel az Európai Unió energiaügyi biztosa az orosz Gazprom gázipari vállalatot. Günther Öttinger arra is figyelmeztette az oroszokat: ne folytassák azt a gyakorlatot, hogy más-más gázárat kínálnak a keleti és nyugati tagállamoknak.
Oroszország a legfontosabb partnerünk az olaj-, szén-, uránérc- és gázimport miatt, de egyenl? és igazságos feltételek kellenek – mondta a biztos újságíróknak a litván f?városban. Leszögezte: „a gáz az gáz, és a gáz ára Berlinben és Párizsban jelenleg sokkal alacsonyabb, mint Vilniusban”.
Az Európai Bizottság a múlt héten jelentette be, hogy versenyfelügyeleti vizsgálatot indít a Gazprom árképzésének ügyében. A vizsgálat során nyolc uniós tagállam, így Magyarország, Bulgária, Litvánia, Csehország, Észtország, Lettország, Lengyelország és Szlovákia hosszú távú gázszerz?déseit ellen?rzi az unió versenyfelügyeletét is ellátó szervezet.
„Piaci alapokon és egyenl? feltételek mentén szeretnénk folytatni kapcsolatunkat a Gazprommal” – mondta Öttinger, hozzátéve, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „nagyon jól ismeri és el kell, hogy fogadja az európai piaci szabályokat”. Az Európai Unió a maga több mint 500 millió lakosával kulcsfontosságú piac a Gazprom számára.
Én? Talán te!
Oroszország válaszul nekiment az uniónak és azt hangoztatják, hogy épp ?ket érik hátrányos versenykörülmények. „Az Európai Bizottság nem tisztességes a Gazprommal” – reagált az orosz cég elleni versenyfelügyeleti vizsgálat indítására a Gazprom elnökhelyettese hétf?n.
Alekszandr Medvegyev, aki Gazprom Export vezérigazgatója is egyben, azt mondta: az Európai Bizottságnak „vaj van a fején”. Szerinte éppen az orosz állami gázmonopóliumot sújtják versenykorlátozások Európában, beleértve azt is, hogy blokkolják hozzáférését az Európai Unió területén lév? gázvezetékekhez.
Moldovát is megvennék az olcsóbb gázzal
Oroszország alacsonyabb gázárakat és adósságkönnyítést helyez kilátásba Moldovának, ha a volt szovjet köztársaság megszakítja az energiaipari együttm?ködést az Európai Unióval –mondta a napokban Alekszander Novak orosz energiaipari miniszter.
„Mindenekel?tt azt javasoljuk, hogy Moldova ne írja alá az uniós energiaipari együttm?ködéshez való csatlakozásról szóló jegyz?könyvet. Ez az el?feltétele annak, hogy megvitassuk a gázárak csökkentésének és a jelenleg 4,1 milliárd eurós adósságteher enyhítésének ügyét” – mondta a miniszter Vlad Filat moldovai miniszterelnök oroszországi tárgyalásai kapcsán újságíróknak. Moldova egyébként 30 százalékos árcsökkentést akar.
Forrás:index.hu
Az uniós piaci szabályok betartására szólította fel az Európai Unió energiaügyi biztosa az orosz Gazprom gázipari vállalatot. Günther Öttinger arra is figyelmeztette az oroszokat: ne folytassák azt a gyakorlatot, hogy más-más gázárat kínálnak a keleti és nyugati tagállamoknak.
Oroszország a legfontosabb partnerünk az olaj-, szén-, uránérc- és gázimport miatt, de egyenl? és igazságos feltételek kellenek – mondta a biztos újságíróknak a litván f?városban. Leszögezte: „a gáz az gáz, és a gáz ára Berlinben és Párizsban jelenleg sokkal alacsonyabb, mint Vilniusban”.
Az Európai Bizottság a múlt héten jelentette be, hogy versenyfelügyeleti vizsgálatot indít a Gazprom árképzésének ügyében. A vizsgálat során nyolc uniós tagállam, így Magyarország, Bulgária, Litvánia, Csehország, Észtország, Lettország, Lengyelország és Szlovákia hosszú távú gázszerz?déseit ellen?rzi az unió versenyfelügyeletét is ellátó szervezet.
„Piaci alapokon és egyenl? feltételek mentén szeretnénk folytatni kapcsolatunkat a Gazprommal” – mondta Öttinger, hozzátéve, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „nagyon jól ismeri és el kell, hogy fogadja az európai piaci szabályokat”. Az Európai Unió a maga több mint 500 millió lakosával kulcsfontosságú piac a Gazprom számára.
Én? Talán te!
Oroszország válaszul nekiment az uniónak és azt hangoztatják, hogy épp ?ket érik hátrányos versenykörülmények. „Az Európai Bizottság nem tisztességes a Gazprommal” – reagált az orosz cég elleni versenyfelügyeleti vizsgálat indítására a Gazprom elnökhelyettese hétf?n.
Alekszandr Medvegyev, aki Gazprom Export vezérigazgatója is egyben, azt mondta: az Európai Bizottságnak „vaj van a fején”. Szerinte éppen az orosz állami gázmonopóliumot sújtják versenykorlátozások Európában, beleértve azt is, hogy blokkolják hozzáférését az Európai Unió területén lév? gázvezetékekhez.
Moldovát is megvennék az olcsóbb gázzal
Oroszország alacsonyabb gázárakat és adósságkönnyítést helyez kilátásba Moldovának, ha a volt szovjet köztársaság megszakítja az energiaipari együttm?ködést az Európai Unióval –mondta a napokban Alekszander Novak orosz energiaipari miniszter.
„Mindenekel?tt azt javasoljuk, hogy Moldova ne írja alá az uniós energiaipari együttm?ködéshez való csatlakozásról szóló jegyz?könyvet. Ez az el?feltétele annak, hogy megvitassuk a gázárak csökkentésének és a jelenleg 4,1 milliárd eurós adósságteher enyhítésének ügyét” – mondta a miniszter Vlad Filat moldovai miniszterelnök oroszországi tárgyalásai kapcsán újságíróknak. Moldova egyébként 30 százalékos árcsökkentést akar.
Forrás:index.hu
Az uniós piaci szabályok betartására szólította fel az Európai Unió energiaügyi biztosa az orosz Gazprom gázipari vállalatot. Günther Öttinger arra is figyelmeztette az oroszokat: ne folytassák azt a gyakorlatot, hogy más-más gázárat kínálnak a keleti és nyugati tagállamoknak.
Oroszország a legfontosabb partnerünk az olaj-, szén-, uránérc- és gázimport miatt, de egyenl? és igazságos feltételek kellenek – mondta a biztos újságíróknak a litván f?városban. Leszögezte: „a gáz az gáz, és a gáz ára Berlinben és Párizsban jelenleg sokkal alacsonyabb, mint Vilniusban”.
Az Európai Bizottság a múlt héten jelentette be, hogy versenyfelügyeleti vizsgálatot indít a Gazprom árképzésének ügyében. A vizsgálat során nyolc uniós tagállam, így Magyarország, Bulgária, Litvánia, Csehország, Észtország, Lettország, Lengyelország és Szlovákia hosszú távú gázszerz?déseit ellen?rzi az unió versenyfelügyeletét is ellátó szervezet.
„Piaci alapokon és egyenl? feltételek mentén szeretnénk folytatni kapcsolatunkat a Gazprommal” – mondta Öttinger, hozzátéve, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „nagyon jól ismeri és el kell, hogy fogadja az európai piaci szabályokat”. Az Európai Unió a maga több mint 500 millió lakosával kulcsfontosságú piac a Gazprom számára.
Én? Talán te!
Oroszország válaszul nekiment az uniónak és azt hangoztatják, hogy épp ?ket érik hátrányos versenykörülmények. „Az Európai Bizottság nem tisztességes a Gazprommal” – reagált az orosz cég elleni versenyfelügyeleti vizsgálat indítására a Gazprom elnökhelyettese hétf?n.
Alekszandr Medvegyev, aki Gazprom Export vezérigazgatója is egyben, azt mondta: az Európai Bizottságnak „vaj van a fején”. Szerinte éppen az orosz állami gázmonopóliumot sújtják versenykorlátozások Európában, beleértve azt is, hogy blokkolják hozzáférését az Európai Unió területén lév? gázvezetékekhez.
Moldovát is megvennék az olcsóbb gázzal
Oroszország alacsonyabb gázárakat és adósságkönnyítést helyez kilátásba Moldovának, ha a volt szovjet köztársaság megszakítja az energiaipari együttm?ködést az Európai Unióval –mondta a napokban Alekszander Novak orosz energiaipari miniszter.
„Mindenekel?tt azt javasoljuk, hogy Moldova ne írja alá az uniós energiaipari együttm?ködéshez való csatlakozásról szóló jegyz?könyvet. Ez az el?feltétele annak, hogy megvitassuk a gázárak csökkentésének és a jelenleg 4,1 milliárd eurós adósságteher enyhítésének ügyét” – mondta a miniszter Vlad Filat moldovai miniszterelnök oroszországi tárgyalásai kapcsán újságíróknak. Moldova egyébként 30 százalékos árcsökkentést akar.
Forrás:index.hu
Sanghaj/Budapest, 2012. szeptember 13., csütörtök (MTI) – Kuangtung tartományban még az idén,
Sanghajban pedig jöv?re indul, és az évtized közepére egész Kínára kiterjedhet a károsanyag-kibocsátás fokozottabb kontrollját célzó kereskedelmi rendszer – írja a Cajhszin (Caixin) pénzügyi és gazdasági újság.
A rendszert illet? terveit a dél-kínai Kuangtung (Guangdong) tartomány a hét elején tette közzé. Eszerint a keleti part egyik gazdasági központjaként szolgáló, több tízezer gyárnak és üzemnek, valamint számtalan vállalatnak otthont adó tartomány mindenekel?tt a leginkább szennyez? iparágak képvisel?it, így többek közt a vegyipari, cement-, acél-, textil-, m?anyag- és papíripari vállalatokat foglalná bele az els?, kísérleti szakaszba.
A kiválasztott 872 cég a tartományi elektromosenergia- fogyasztás 42 százalékáért felel?s. A kereskedelmi rendszer az Európai Unió rendszeréhez (ETS) hasonlóan m?ködik majd, a vállalatok számára egy fels? szén-dioxid-kibocsátási határértéket határoznak meg, a kvótájukat fel nem használó cégek ezt eladhatják, a határt átlép? vállalatok pedig t?lük kvótát vásárolhatnak. A kuangtungi kereskedés az év végén kezd?dik.
A kelet-kínai Sanghaj városa szintén közzétette már a kereskedelmi rendszerének részleteit. A 23 milliós metropolisz 16 iparág összesen 200 cégével kezd bele a kísérleti szakaszba, ezek a város teljes szén-dioxid-kibocsátásának több mint feléért felel?sek. Sanghajban azért is sürg?s a rendszer bevezetése, mert a becslések szerint a jelenlegi, 188 millió tonnás kibocsátás 2020-ra 300 millió tonnára n?het. Az adásvételi tranzakciók egy környezeti és energiat?zsdének elnevezett platformon zajlanak majd, amely a kereskedéssel egy id?ben, 2013-ban kezdi meg m?ködését.
A kísérleti projekt hét tartományban és tartományi jogú városban indul, ezt követ?en – a tervek szerint már 2015-ben – terjesztik majd ki az egész országra. A kereskedés – Sanghaj és Kuangtung kivételével – Peking, Tiencsin (Tianjin) és Csungking (Chongqing) önálló közigazgatási egységben, valamint Sencsen (Shenzen) ás Hopej (Hubei) tartományban indul els?ként, a legtöbb helyen várhatóan 2013-ban.
Kína arra törekszik, hogy 2020-ra a 2005-ös szinthez képest a GDP egy egységére jutó szén-dioxid-kibocsátást 40-45 százalékkal csökkentse. A központi vezetés által múlt év novemberében publikált fehér könyv a klímaváltozás elleni küzdelem kiemelt szerepét hangsúlyozza a jelenlegi ötéves terv id?szaka (2011-2015) alatt.
